Menekülés a Pokolból [I. Hivatalos OM Verseny]

[Con Larrodan]

Helyszín és időpont ismeretlen...
Résztvevők: minden versenyre jelentkezett karakter

Egy pillanat műve volt csupán... Volt ki csak pislantott egyett, volt ki álomra hajtotta a fejét, de egyikük sem sejtette, hogy ami ezután következik teljesen felforgatja az életüket....

Mintha egy hosszú álomból kelnétek, lassan nyílnak fel pilláitok.... hűvös borzongás cikázik bőrötökön.... fáztok. Körül ölel a sötétség... a bezártság érzése kúszik a szívetekbe.... s mintha...- lehet csak a képzelet játéka volt - valamilyen apró fény villant volna odakint.... Ekkor néztek szét, s mozdulni nem tudtok... nincs rá hely... ez-ez-ez ... olyan mintha egy gubóban lennétek...

Testeteket egyszerű fehér köpeny fedi, alatta meztelenek vagytok... nincs nálatok semmilyen felszerelésetek (papoknál jelkép sem).

[Erin O'Shanon]

(Erin O'Shanon)

<Szent Domvik hogy kerültem én ide.....>

-Segítség!-kiáltok.

Megbököm a fura gubónak a falát, megnézem a tapintását.
Erősen fülelek.

<Hétarcú ne tedd ezt velem, tudom nem voltam hű szolgád, de ezt ne tedd velem.>

Ellenörzöm, hogy itt van-e nálam a kardom Messana.

<Nincs>

[Yvett de Crei]

(Kirdo)

<Miez... az előbb még havas tájon aludtam el... Lehet Graim megtalált?
....
Na... bebugyoláltak... és miért nem látok semmit
Hé!!! Miez?!?>

- Hahóóóóó! Valaki! - *közben pedig mocorogni kezdek, próbálom a körém telepedett burkot szétnyomni, szétfeszíteni* <Ki kell innen jutnom!>

[Quator ar Zaraquer]

(Joffer)

*Már megint valami megérthetetlen furcsaság. Egyik pillanatban még Kirdo ernyedt testére meredek, a következőben pedig ... semmi. Lassan zsigereimbe marnak a jeges ujjak, melyek nem hideget szolgálják, hanem valmai sokkal rosszabbat. A belső félelmet, melyet a kiszolgáltatottság érzet táplál. Nem tudok igazán mozdulni, de a hirtelen felhangzó segítségkiáltásra feltör belőlem az egyetlen védekezési megoldás, amit ilyenkor ismerek. A gúny és a cinikus humor.*

-NE óbégass komám, mert beszakad a fülem. Inkább azt mondd meg mi a fészkes fene folyik itt. Tharr pörsenéses valagára mondom ez még a tengerek poklánál is rosszabb hely. HAllottam már tengerészvacsorákról történeteket, de ez inkább olyan, mintha mi lennénk a töltelék.

*Félelmemet próbálom palástolni még magam elől is igen kevés sikerrel. Így csak folyik belőlem a szó addig sem kell mással foglalkozzak. Azért lassan, bizonytalanul körbetapogatózom, hogy kik és hányan lehetnek itt, mert ez biztos, hoyg egy embernél többen nyomódnak hozzám.*

[Pirate]

(Alasandril Blteron con Cavallos)

-Domvikra! Mi ez? Hol vagyok? Mi történt? Ó, még Ranagol penészes szarvára is!-

Szitkozódok halkan. De tényleg csak halkan! Óvatosan próbálok megmoccanni, és magamban csendben próbálok az eszembe idézni néhányat a gyerekkoromban tanult imák közül... Ha sikerül kiszabadulnom a leplet magam köré csavarva felfedezőútra indulok. Ha nem akkor remegni kezdek és vacogó fogakkal imádkozok.

[Con Larrodan]

Helyszín és időpont ismeretlen...
Résztvevők: minden versenyre jelentkezett karakter

Erin O'Shanon

Hangod visszhangozva tölti ki a helyet hol vagytok (igen, az előbb hallottad a cinikus választ... talán bal felől)..
Oldalt, s mögötted sokkal vastagabb, és megszilárdult nyálka fog körbe, ellenben veled szemben, szinte csak hártya vastagságú... Mikor megérinted, hideg, nyálkás, hártyaszerű izé... sosem fogtál még ilyet...


Kirdo

Feszengeteg a körülötted lévő burkot, de az nem enged... ekkor mérgedben magad elé rúgsz, s érzed lábad hangos cuppanás kíséretében átszakítja az előtted lévő hártyát. Ezen felbuzdulva teljes testtel feszülsz neki, s egy kevés erőlködés után az első fal felszakad, s te előre esve a földön (kő padló) találod magad. Az a gusztustalan cucc a testedre tapad...

Körül ölel a sötétség, kb 10 lábra tőled valami halovány fény pislákol...

Ahogy vissza fordulsz, ott a kifakadt falra tapasztott gubó, amiből sikerült kitörnöd, s a tied mellett még hosszú sorban látsz jobbra és balra továbbiakat... összesen még 12-t. Halvány hőfoltot látsz mindegyikből... Így biztosra veszed, hogy azokban is ugyanúgy vannak valakik.... vagy valamik Néhányon a mocorgást is látod...


Joffer

Oldalt, s mögötted sokkal vastagabb, és megszilárdult nyálka fog körbe, ellenben veled szemben, szinte csak hártya vastagságú... Mikor megérinted, hideg, nyálkás, hártyaszerű izé... sosem fogtál még ilyet...

Tengerész vacsorák... poénok a cet gyomráról... talán ez lehet az? o_O vagy mi a szent szar hely ez ahova kerültél...


Alasandril Blteron con Cavallos

Feszengeted, erőlködsz, de a gubó oldala meg sem rendül... próbálnál előre nyomakodni, s mikor érzed, hogy a hártya valamelyest enged remény költözik a szívedbe... de ahogy jött úgy száll... a rugalmas anyag erősebbnek bizonyul nálad, és tehetetlenül tűröd ahogy "visszapattansz" róla.


// Mindenkinek: ami a gubókban és azon kívül elhangzik azt mindenki hallja //

[Hakea Ello]

(Miro)

Hirtelen sötétség...a toroni pálinka második rohamát kezdte meg Miro szervezete ellen. Gondolta ő. Viszont furcsamód józan volt, sokkal józanabb, mint talán fél perccel ezelőtt.

<Ah, soha többé! Ehhez képest annak a fránya aszisz lélekvesztőnek a szaga kész leányálom volt. Mibe keveredtem?

<Hallucináció. Rendben. A meridian azt mondta, erős fókuszálással leküzdhető. Most vagy én nem tudok rendesen fókuszálni, vagy ez az egész...valóságos. Mert nem megy. Különben is mi ez az egész? Miért van ilyen sötét? És mi ez a puha vacak itt körülöttem...szorul. Zsák? De hogyhogy ilyen tisztán érzem ruhán kere...na ne.>

Lassan végleg elveszti reményét hogy ez csupán az ital hatása. Megpróbál előbb megfordulni a gubóban, majd lábait maga alá húzni, hogy comb és hátizmaival szakítsa szét a valamit. Feltéve hogy kézzel nem ér el semmit, amit valószínűnek tartok.

Mikor meghallja, hogy van odakinn valaki, megdermed. Reflex. Fülelni kezd, hátha ért valamit a beszédből.

//Egy két dolgot tisztázni kéne. Hogy halljuk-e egymást valamint hogy ki milyen nyelven szólal meg ha igen. Miro ha beszél akkor közös nyelven fog, ezt szokta meg de másnál ez nem feltétlenül természetes.

EDIT: Már megkaptam a választ az elsőre //

[Quator ar Zaraquer]

(Joffer)

-Fúújjj! Ez valami Istentelenül undorító! Blöeehh.

*Nyavajgok hangosan. Nem mitha tényleg annyira taszító lenne a tintahalbelezés után, de azért inkább nem maradnék túl soká. Nem nagyon akaródzik nekem ezzel a cuccal "viaskodni", de azért csak teszek egy próbát. MEgkísérlem az előttem lévő vékonyabb falat átlyukasztani kinyitott tenyérrel belenyomva ujjaimat.*

-Nagyon ajánlom, hogy odakint legyen egy fürdőház vagy minimum sok törölköző. Nomeg néhány hurri is elkéne ezután a megrázkódtatás után! Erról jut eszembe. Mi lehet az én Kirdokámmal?

[Erin O'Shanon]

(Roaen O'Shanon)

-Pajtás ne viccelj most nem vagyunk abban a helyzetben.

Hallom hogy valaki kijutott.

<Nah ha ki lehet jutni akkor előre itt az alkalom.Úgyis nagyon fázom.Kifelé innen ott csak jobb lehet.>

Megfeszítem minden erőm, és megpróbálok átnyúlni a vékony hártyánmajd ha kinn vannak az ujjaim szétfeszíteni, hogy kiférjek.

[Con Larrodan]

Helyszín és időpont ismeretlen...
Résztvevők: minden versenyre jelentkezett karakter

Kirdon kívül mindenkinek

//14+ erővel lehet átszakítani a hártyát //

Nekifeszültök a hártyának, van aki próbál megfordulni, van aki átnyúlni rajta, nem sok sikerrel. A hártya rugalmas, s kibírja a próbálkozásaitokat... ellenben ragad nyúlós nyálkás, és lassan mindenetek olyan lesz...

[Yvett de Crei]

//hogy mikor milyen nyelven szól Kirdo kiírom - első reagban törpe nyelven beszélt!!!//


(Kirdo)

<Ez az!> - *kiáltom magamban amikor átszakad a gusztustalan valami ami fogságban tartott.
Fázom a hideg padlón/kövön, de mintha az utóbbi időben egyre többet történne meg - pedig a tárnákban sem volt sivatagi időjárás
Az, hogy a hártya vagy mi rámtapad idegesít és próbálom lekaparni magamról, megszabadulni tőle, addig nem is foglalkozom mással - egészen addig, amíg ismerős hangot nem hallok. Joffer!!!
Elönt a düh...*
<Már megint ő... már megint az ő keze van a dologban, de hogy ebből élve nem fog kimászni az biztos, most aztán magyarázkodjon az anyjának >
- Joffer!... Te elvetemült gazember! - *érdekes, hogy ezt tisztán kimondta közös nyelven * - Neked kezed van ebben dologban, de az biztos, hogy nem sokáig óbégatni te akkor!!!
*Vészterhes és dühös a törpe lányka hangja - akik nem ismerik: fiatalosnak fiatalos, de mégis kicsit furcsán, akcentussal beszél, és karakteres nagyon.
Közben elfelejtem még azt is, hogy kiakartam szabadulni a gusztustalanságból - bár... a barlangok mélye is rejt nyálkás területeket, némelyik pakolásnak is nagyon kiváló...
Óvatosan a gubókhoz megyek és kívülről egy ujjal megbököm őket viszonylag erősen - amelyikből Joffer szisszenése, vagy esetleg közben a beszéde kiszűrődik, na azt szedem szét elsőnek - a többit egyenlőre hagyom...

Aztán emberi hangokat hallok több helyről és inkább megállok.*
<Nem. Joffer maradhat még... >
*Azokat próbálom kiszabadítani ahonnan értelmes emberi hangokat hallok, amelyik mocorog megbököm:*
- Van itt valaki? {közös nyelven}- *kérdéssel, és ha érthető választ kapok szétfeszítem a burkot.*

[Pirate]

//Pech, 13-as Erő... Egy magamfajta ficsúrnak minek több? //

Miután látom hogy nem megy lélekben összetörve visszazuhanok és immáron alig-alig kocogó fogakkal, a halál biztos tudatában imádkozok a békés elmúlásért, és lelkem megtisztulásáért... Ám ha Kirdo az én burkomhoz ér abbahagyom és csak rémülten pislogok.

//Ja, a hártya átszakítása milyen hangokkal jár? Ha hallom az csak megerősít abban a hitemben hogy rövidesen csúnya véget érek... //

[Erin O'Shanon]

(Roaen O'Shanon)

Ahogy próbálom szétfeszíteni, rájövök ez egyre reménytelenebb.Pedig nem sok híja van....

Folyamatosan kiáltok segítségért.A Shadoni és a Pyarroni nyelvet is használom.

Ha kirdo hozzám ér.Válaszolok:

-Igen, még szép hogy van itt valaki.Nem is akárki.
Szedjen valaki innen ki de nagyon gyorsan.Követelem....-előtört belőlem a nemes sértett önérzete.

[Hakea Ello]

(Miro)

Próbálkozása kudarcba fullad. Hogy a hártya nyirkos és ragadós, az csupán akkor tűnik fel neki, mikor fedetlen testrészeivel ér hozzá. Nem kell sok hozzá, hogy egy hatalmas "fúj"-t eresszen a világra, de valami mégis visszatartja.

<Valahogy mindig nekem kell a legundorítóbb dolgokba tenyerelnem.>

Nemigen érti ezt az egészet, de szíve már jó ideje a torkában dobog. Az egyetlen dolog ami megnyugtatja, hogy nincs egyedül. Egy ideig még próbálkozik a burok szétfeszítésével, de mikor ez nem sikerül, pihegve, kissé erőtlenül szólal fel.

-Hahó...valaki...valaki?


A köpönyegét vagy mijét maga köré csavarja amennyire tudja. Ha megszabadítják, előnytelen lenne meztelenül bemutatkoznia a népnek.

[Quator ar Zaraquer]

(Joffer)

*Erre számítottam ismerve "kitűnő" kizikai kondíciómat ezért hamar abbahagyom a motozást elég lesz a kezeimet törölgetni. Ekkor emghallom az ismerős hangot. Kirdo engem "szólongat". *

-Kirdokám! De örülök, hyog ismét élesen cseng a hangod! Ezek szerint segített a javasasszony, akit kerítettem az éjszaka közepén! ... A kezem. Nos az tényleg benne van, de nem ebben az agyrémben, hanem a kulimászban itt belül. Fleehhh.

*Mocorgok meg próbálom jelezni hol is vagyok. Tudom stramm kis nő a törpe, így bízom benne, hoyg segíteni fog. Ahogy felszakad végre a burok kibukok én is. Nagyjából így térdelve pont ölelési magasságban vagyunk, így félretéve zsigeri félelmemet az arcom és nemesebb szereim buciraverése felett megölelem Kirdot a szabadulás örömére. Mondjuk ez igen gusztustalan és mgé talán cuppog is kicsit, de ez most nem baj. HA eme akció után még nem magas fejhangon visítva fetrengek magzati pózban felállok és hagyom, hogy Kirdo kiszabadítsa a többieket is. Addig is lehetőségem nyílik magamat sajnálni és ezzel eltölteni az időt segítség helyett. *

-Jajj Kirdokám! Dárga Kirdo! Köszönöm! Már azt hittem, hoyg végleg nyálkafürdőre lettem ítélve.
-Ehh. Azt hittem nem lehet rosszabb, de most hogy meg tudtam magam jobban vizslatni kijelentem, hoyg ez rosszabb mint gondoltam. Úszunk a trutyiban.