*A kérdés, hogy eltalálok-e a házhoz meglep. Nem azért, emrt annyira jól emlékeznék az útra, hanem mert ez eszembe se jutott.


-Hmm. Még jó, hogy itt van tisztúr. Különben bolyonghattunk volna naphosszat.

*Figyelmesen hallgatom a választ. Tőlem telhetően összefésülöm emlékeimmel, hogy oda tudjam kalauzolni újdonsült utazótársaimat is, ha kell. Végül kis meghajlással köszönöm meg a segítséget. Ezek után kicsit bámészkodok a téren, amíg ismét elrendezem csomagomat a nyergen. Valahogy az egzotikus szépség szinte vonzza a tekintetemet, így engedve a kíváncsiságnak megnézem magamnak a kapun utánnam érkezett teremtést. Végül szelíd mosollyal fordulok a "pár" felé.*
-Azt hiszem egyfelé visz utunk egy kis darabon. Ha nem tartják túlságosan tolakodónak társaságom együtt is nekivághatunk Yankar utcáinak. Ugyan az előbb volt szerencsém bemutatkozni az Úrnak, de engedjék meg, hogy Önök felé is megtegyem eme gesztust. Nevem Twan di Tertonux, az Aranykör Rend vazallusa volnék.
*Illendően meghajolok. Elgondolkodok a hölggyel kapcsolatban egy kézcsókon, de végül ezzel megvárom, hogy Ő mit lép, mert nem szeretném a túlzott közvetlenséggel megsérteni. A kis ismerkedés után, ha elfogadják társaságomat a házig, kantárszáron vezetve Gedot kényelmes "városnézős" tempóban indulok a tiszt által elmondott irányba. A karcsú gondolák kétségkívül szép és hivogató látványt nyújtanak, de nehézcsonú hátasomra gondolva inkább nem venném őket igénybe.*
<Talán lesz alkalmunk a csatornák vizén ringatózni, de egyenlőre marad a szárazulat.

//D100: 8


50+8= 58 TP//