A yankari légiós [D20]

[Yvett de Crei]

//Ép - 11 (11)
Fp - 25 (17)
Pszi-pont - 16 (0)
Mp - 16 (2)
a max értékek a szintlépés utáni értékek, egyébként csak 3 Fp-t vesztett Xue a vízben tartózkodva

Aktuális Tp: 10026
Következő szinthez szükséges Tp: 4974//


(Xue)

*Dormak mögött, Tenho és Twan előtt haladok, kissé vacogva, de azért haladok amennyire tudok a légiós után. Azonban gyakran hátranézek, hogy Twan és Tenho tud-e utánunk jönni a tempóban. Menet közben amennyire tudom köpenyemből kicsavarom a vizet, mégse húzza olyan nagy súllyal bársonyköpenyem a vállam.
Megkönnyebbülök, amikor megérkezünk a fogadó elé. Twan szavaira kissé kesernyésen elmosolyodom.*
- Köszönöm, de azt hiszem felesleges mégegy köpenyt magamra húzni, csak még érdekesebb lenne a látvány. Majd a sajátomat összefogom magamon, azzal talán valamennyire leplezhetem ezeket a ... - *és kissé undorodva piszkálom meg a mellkasomon a foltot.
Látva, hogy Dormak nem igen foglalkozik semmivel és csupasz kardja még mindig a kezében van, így kívánna betérni a fogadóba egy sóhaj kíséretében utána lépek és a vállára teszem a kezem megállítva a férfit.*
- Kérem, Dormak, a fegyverét tegye el, eléggé feltűnőek vagyunk így is és azt hiszem ott bent már nem kell tartanunk támadástól, hogy csupasz pengével rontsunk be.

[Herold Bardelot]

(Gaz Dormak)


-Ne aggódjon hölgyem, csak akkor használom ha muszály, de félek már várnak minket.
Ha mégsem még akkor is ráérek elrakni!
Azzal lerázom magamról a nö kezét, láthatja szavai nem gyöztek meg.
< még mit nem ... majd pár koszos kocsmatöltelék miatt szarakodok itt>
Belépek és felmérem a terepet. Igyekszem úgy állni az ajtóban hogy se tarkón vágni, se az ajtóval képen törölni ne tudjon senki. Az érdekel a legkevésbé hogy a bentlévöknek ez teccik-e.

[Mesemondó]

_______________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Yankar
Időpont: Meleg évszak-A Dal Hónapjai, Alborne első hava-„Lant” 1. hét 6. nap
Esemény: A Surranó Vízköpőben
Résztvevők: Mindenki
________________________________________________________________________________

//Kreion//

Pihenéssel töltöd a napot. Este a megbeszélt időben felöltözöl; és szólsz a fogadósnak, hogy találkozód van. A fogadós bólogat:

-Igen, igen tudok róla; aztán miyen találkozóra is kell?

Mikor mondod a "jelszót"; hogy privát kártyapartira jöttél; Gavrie a fogadós a zsebébe nyúl és átad egy kulcsot.

-Az ivó végében a hátsó bejárattal szemben van egy zárt folyosó. A végében van a tárgyalónk. Akit vár még nem érkezett; ön az első. Ha végeztek; kérem jutassa vissza a kulcsot.

***
A tárgyaló egy zöld szőnyeges, hosszúkás asztallal és nyolc székkel ellátott szoba. A falakon gyertyalámpák de elfelejtették meggyújtani őket, a terem sötéten, elhagyottan ásít rád. Itt lesz a találkozó.

***

Pontban tízkor súlyos léptek zaja koppan. Nyílik az ajtó és egy félvértezetes yankari légiós lép be rajta, vörösposztóköpenyben, fegyverben.
A katona már idős veterán, tiszti jelzése alapján minimum tábornok lehet.

- Jó estét. Groad Werthorian vagyok ha jól sejtem ön lesz a dsidoni megbízottam nemde? - helyezi kényelembe magát Groad.

//Xue, Tenho, Dormak//

Nos valóban; Xue jóslata Dormak belőpőjével kapcsolatban bevált; a megviselt társaságra irányuló figyelmet csak fokozta a kivont fegyverrel dühösen fújtató korg.
Sokan tették a kezüket a saját fegyverük markolatára; mert nem tudják hova tenni a nyílt fenyegetést.

//Mindenki dobjon Ismeret(Jog) 10-es CSZ, ennek hiányában Ismeret (Történelem) 20 CSZ; vagy akinek van Ismeret (Északi Városállamok történelme)15; akinek sikeres: a fogadó magántulajdon; bevinni fegyvert lehet; de csak önvédelemből lehet használni. Dormakot nem a Városi Őrségbe osztották be. Sem a beosztást jelző egyenruhát nem viseli; és nem is járórcsapattal van. És Dormak nem is teljes jogú claor, mint az őrök. Még nem esett át az Avatáson; nem élvez olyan jogokat mint ők.
Ez egyértelmű indokolatlan nyílt agresszió, ami ellen bárki jogosan védekezhet, a helyi törvények őt védik.//

A fogadós egy akkora nehéznyílpuskát vesz elő a pult alól; ami dárdavetőnek is beillene. A fegyvert egyenesen Dormakra szegezi.

-Tedd el a kardot quarro, ha nem akarod hogy a falra szegezzelek. Nincs szükségállapot; sem háború; majd akkor kakaskodjál, ha fenyegetve érzed magad, de egyenlőre csak te vagy itt az aki fenyeget. Nem mondom el mégegyszer. Ha még egy lépést tesz azzal a spádéval, lelövöm mint egy kutyát.
Száz tanúm is lesz rá akik a város főbírája előtt igazolják a jogos önvédelmet.
Úgyhogy amíg még úriember vagyok és csak kérek; addig tegye el a kardot.
Mellesleg kíváncsi vagyok mennyi közük van ahhoz a robbanáshoz amit nemrég halottunk. Állítólag a levegőbe repült egy híd. Maguk csurom vizesek. Egy jó indokot mondjanak, hogy miért ne kényszerítsük rá magukat; hogy megvárják itt szépen a Városi Őrséget.

A fogadós szavai hallatán; mindenki feláll az asztaltól akinek fegyvere van; -ezek főleg szolgálaton kívüli claorok; akik páncél nélkül jöttek egy kicsit iddogálni, ujjatlan ruhájuk látni engedi a vállukon virító arany-kard tetoválást; melyet bűszkén viselnek. Ami jelzi: ők bizony veterán légiósok. Ők elő is vonják a szablyáikat, és dobótőrőket húznak. Egyikük, egy sörte hajú északi akcentussal beszélt pyar nyelven be is mutatkozik:

-Yakov hadnagy vagyok. A légió tisztje. A körülmények ismeretében; szolgálatba helyezem magam és latartóztatom önöket, míg nem tisztázódik ebben az ügyben a szerepük. Kérem tegyék a fegyvereiket arra az asztalra. Maga is quarro. Ez parancs. A vizsgálótiszt kiérkezéséig itt maradnak.

//Off: Azért a szituáció megoldáasában ne felejtsétek el; azt hogy ti Groaddal találkoztok, nem feltétlenül kéne megtudni a fogadó teljes törzsközönségének...//

[Herold Bardelot]

(Gaz Dormak)


< na persze ... indokolatlan agresszió mi ... anyád ... hájas disznó ... majd ha a Te képedbe robban egy kordé izé meg a ló akkor pofázz!! >
A fogadós érvei nem voltak túl meggyözöek, és a hozzáállása sem teszik.
A többi quarron viszont szabályossan meglepödök. Felszalad...na a szemöldököm.
< ácsi fiúk... egy csapatban játszunk ... vagy mifene ... fasza ... egy hadnagyocska... már csak Te hiányoztál ... hogy mit csinálsz?! ... barátom... remélem ezért még szétrúgják azt a retkes valagad! >
-Csak aztán meg ne bánja hadnagy "Úr"!
Fogom és a szablyám az orra elé lököm a földre.
-Szép nagy család mi...? Pffh..Köpök elé a földre.

//ja a fent említett ismeretekkel nem rendelkezem//

[Garmacor]

//off

töri próba:
d20+képzettség+int.mód=17+3+3=23 (már megint velem vannak az istenek vagy csak a hülyék szerencséje?)

//

a fogadós szavai hallatán elkomorodok
<a fenébe is a fogadósnak igaza van még ha forrófejű kísérőnk elővigyázatosság nem is alaptanlan.>
óvastosan elengedem a lovagot és a barbár elé lépek a kardomat a földre teszem
- Elnézésüket kérjük forrófejű barátunk hevességéért.
- Hadnagy úr. Megbeszélhetnénk ezt a dolgot egy külön szobában, ha netán van önök között bárki aki a bárdmágiában járatos és aki szavának a Hadnagy úr hitelt ad akkor pillanatok alatt tisztázni tudom magunkat, ha nincs akkor természetesen megvárjuk a vizsgálótisztet.
- Mindenesetre addig is fogadós uram kérem hozzon forró vizet és ha van akkor kötszert vagy tiszta rongyot. A barátom megsérült és szeretném mihamarabb ellátni mielőtt elfertőződik a sebe.

[Quator ar Zaraquer]

(Twan)

*Beérve az ellenséges hangulatra fancsali képpel, lemondóan megrázom a fejem. Megtámaszkodok valami stabilon, amíg Tenho előre megy. Nem tudom, hogy a szavak jobb belátásra bírják-e a tisztet, de azért próbálok meggyőzően érvelni.*

-Elnézést Uraim nem akarom megszakítani a készülő dolgokat, de azt hiszem megoldhatjuk békésen is. Először is a híd felrobbanásánál ott voltunk, de mint szenvedő alanyok. Épp átsétáltunk volna, mikor az incidens történt. Ráadásul valami rákizék is megpróbáltak megenni, így most nem vagyunk valami jó állapotban. Azt hiszem, ha vaj lenne a fülünk mögött, akkor nem jövünk egy olyan biztonságot nyújtó helyre, ahol a légió katonáival biztonságban elláthatjuk a lábam. Talán próbáljuk meg elnézni az illemen esett törést, melyet azzal idéztünk elő, hogy fegyverrel léptünk Önök közzé. Így mi sem kell soká vacogjunk itt fegyverrel fenyegetetten és Önöknek sem rontjuk el még jobban a szabad estéjét. Illetőleg ne haragudjanak meg az Urak, de egy hölgy kíséretében mi nem rántottunk fegyvert, Önök viszont épp minket békés utazókat fenyegetnek. Elhiszem, hogy társuk, ha jól vettem ki a szavaikból az Úr Önök közzé tartozik, fegyveres belépője felháborodást szült, de ezért minket miért fenyegetnek?

//Történelem
D20: 10
tul.: 0
képz.: 2
Összesen: 12//

[Sion]

(Kreion)

*Amint belép a tábornok (talán), feláll, s mikor a dsidoni megbízottról beszél, egy finom meghajlássa, miközben szemét végig a másikon tartja, bemutatkozik:*

-Üdvüzlöm uram! A nevem Kreion Reikor és valóban Dsidon céhének tagja vagyok. Miben állhatok szolgálatára?

[Yvett de Crei]

(Xue)

*Dormak válasza és reakciója enyhe mérget csal arcomra. Indulattal lépek utána, azonban a benit "fogadtatása" a légiósnak megtorpanásra késztet.
Először a nyílpuskát nézem, majd a dühödt korgot, aztán a szablyájukat kivonó férfiakat és a többi felháborodott vengédet.*

//Ismeret (Északi Városállamok történelme) 15 CSZ;
d20+kép.fok+int.mód. / 20+3+2=25
dobtam (és most a sikertől függetlenül): hogy ezt a karik tudják, talán csak józanul kellene nekik gondolkodni, hogy egy ilyen belépőre a bentlévők egyetlen módon reagálnak; mint jelenleg esetünkben is. De ez csak halk, szerény vélemény. //

*A megtorpanás elég ahoz, hogy mindenki megelőzzön a beszédben, és ez igencsak nemtetsző ráncokat csal homlokomra, szemem összeszűkül és egy mély levegő után határozottan megszólalok előrébb lépve szúrós tekintetemet végighordozva társaimon, miközben hozzájuk intézem szavaimat először.*
- Uraim! Tisztségemből fakadóan az én kötelességem tisztázni a helyzetet a Hadnagy Úrral.
*A hadnagy elé érkezvén leoldom fegyveremet a derekamról és a mutatott asztalra helyezem, majd először a fogadós felé, majd a tiszt felé hajlok meg a protokolt betartván .*
- A nevem Xue Fong Chiein-Li wri Krilessagor, Tiadlan és egyben a Magnóliák Nővérei nemzetközi kereskedőház diplomáciai követe vagyok.
Az urak itt mind a kísérőim és testőreim tisztségben vannak jelen csupán.
Kérem bocsássák meg hevességüket, csupán jelen helyzetünk miatt ragadtatták el magukat. Biztosíthatom Önöket, hogy egyikünk sem szándékozik bárminemű veszélyt, fenyegetést jelenteni a fogadóra, vagy bármelyik vendégére, esetleg országukra nézve.
Természetesen megvárjuk a városőrséget, ha úgy ítélkezik hadnagy úr, ám védelmezőm sürgős ellátásra szorul a lábán éktelenkedő súlyos seb miatt, valamint nekünk is száraz ruhára volna szükségünk belátható időn belül; ha másra nem takaróra, köpenyre.
…
Nem tudom hadnagy úr, hogy a jelenlegi helyzetünkben van-e jogom bármit is kérnem Öntől, vagy módjában áll-e majd kérésem megfontolni, teljesíteni, ha úgy dönt, hogy meg kell várnunk a robbanással foglalkozó vizsgálótisztet. Ez esetben szeretném, ha a ránk váró elkövetkezendő időt egy külön, elzárt helyiségben tölthetnénk el, s ha szükségesnek látja kihallgattatásunkat, akkor az ott történjen meg és nem itt a kívülálló szemek és fületk láttára, hallatára.

[Mesemondó]

_______________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Yankar
Időpont: Meleg évszak-A Dal Hónapjai, Alborne első hava-„Lant” 1. hét 6. nap
Esemény: A Surranó Vízköpőben
Résztvevők: Mindenki
________________________________________________________________________________

//Kreion//

Groad végigmér.

- Nos előljáróban nem akarok túl sokat mondani; ugyanis nem egyedűl fog dolgozni; remélhetőleg útitársai is lesznek. Alapvetően szabadítási-védelemzési akcióról van szó...azonban mielőtt továbbmennék előbb én kérdezek:

-Ön ismeri a Pentádot ugye?
-Vett már részt hasonló akciókban?
- A munka egy kissé...kényes. Nem kizárt hogy ellenségeket fog vele szerezni az alvilágban. Ha ez a tény zavarja önt, vagy ellehetítlené az életét; még lehetősége van kiszálni; nem kívánom a fejére hozni a bajt; de ha elvállalja a megbízatást tudnom kell, hogy nem törik meg az első hullámban; ahogy mifelénk mondják...

Groad figyelmesen végighallgatja a válaszaidat; nem szól közbe, csak vasvilla szemekkel mereget.

//Dobj Karizma-próbát Groad Emberismerete ellen! Célszám nincs az elért eredménytől teszem függővé a viszonyulását. A 10-es szabályt használhatod; és a próbához hozzáathatod a saját Emberismeret képzettséged értékét.//

Kopogás hallatszik és egy hadnagyi rangú claor lép be a szobába.

-Igen; mit akar itt hadnagy? A fogadósnak meghagytam; hogy senkit ne engedjen ide be! Találkozóm van! Kielégítette a kívácsiságát katona? -förmed a belépőre a tábornok.

A hadnagy láthatólag teljesen ledöbben, de hamar megtalálja a lélekjelenlétét; vigyázban szalutál:

-Elnézését kérem tábornok úr a zaklatásért de négy idegen érkezett a fogadóba; akikről okom van feltételezni; hogy közük van a Hold-utcai fahídnál nemrég bekövetkezett robbanáshoz!

-Kikből áll a társaság?

//A tiszt felsorolja a kinti karakterek nevét.//

-A nőnél hivatalos úti okmány is van, Haonwell követe és kereskedője.

-Azonnal vezesse be őket. ...és hadnagy ha már így alakult, hogy tudomást szerzett az itlétemről, gondoskodjon róla, hogy több ember már ne tudja meg. Elvárom, hogy személyesen őrködjön az ajtóban; és senkit ne engedjen be, míg el nem megyünk.

-Értettem.

-Leléphet.

-Hmm...robbanás...azt hiszem alaposan alábecsültem az ellenségeim hírszerzését...-vonja össze gondterhelten a szemöldökét a férfi.

//Xue, Twan, Tenho, Dormak//

//Tenho//

- Már meg ne haragudjék idegen; de a légióban nem dívik a csepűrágók és szemfényvesztők trükkjeibe való beavatás....és gondolom az ön számára is közismert mit tart egy bárd szavahihetőségéről a közvélemény. Sajnos e tekintetben hajlok a többség előítéleteire; én már csak ilyen óvatos ember vagyok...

//Twan//

Yakov egy pillantást vet a sebedre.

-Látom megismrekedett yankar csatornatisztító állataival.
-Adjon hálát Arelnak hogy ilyen marha ellenálló szervezete van; rosszabbul is járhatott volna.
-Nos, ami igaz; az igaz; nem lesz kihalgatható, ha elvérzik itt nekem.

-Edur! -kiált a fogadós felé- Tedd már el azt a fegyvert mert elkoboztatom! Ti is tegyétek el! -szól az embereinek- nem tanúsítanak ellenállást.

-Edur; hozass vizet és sebkötöző gyolcsot. -Gondolom az úr ki tudja fizetni..-pislant vissza a lovagra. -Kívánják hogy felcserért küldessek vagy azt már megoldják?

//Dormak//

-Mi a neve quarro?
-Ami magát illeti...Felhő -fordul Dormak felé- csak azért nem vágom ki a mocskos nyelvét a szájából, mert nem akarok mára nagyobb botrányt.
-Egyébirént ha bokros teendői elszólítják majd a latrinák takarítása mellől ahová ezután kerül; kihívom magát egy barátságos ökölvívásra kesztyű nélkül, lepadlózásig. A Kaszárnyában bármikor megtalál.
Remélem van a segge és a szája között gerinc és nem csak a nyálát tudja szétköpdösni hanem a fogait is. Egyenlőre halasztjuk ezt az ügyet de nem felejtem el Felhő.

//Xuehoz//

Rendben van kisasszony; a fogadónak van eékülönített tárgyalója; de mielőtt belebonyolódna a magyarázatába; gondolom tudja hitelt érdemlően igazolni a szavait.

Átadod neki az elázott pergamen-paksamátát az útleveleddel és a megbízólevéllel.

Yakov megnézi; sőt el is olvassa.

-Hát egy kicsit elfolyt...de hiteles.

-Rögtön jövök.

//Mindenki//

Yakov a pulthoz megy és szóba elegyedik Edurral, a fogadóssal. Yakov meglepődve mutogat a hátsó tárgyaló felé (ami most nem látszik, csak egy elfüggönyözött folyosónyílás); majd az okvetlenkedő Edurt félrelökve bemegy. Edur káromkodva utána.
Eltelik pár perc Yakov visszajön hozzátok és így szól.

-Minden rendben; tisztázták önöket. Kérem kövessenek. Magát meg remélem mihamarább viszontlátom a küzdőkörben Felhő.

Yakov a Surranó Vízköpő tárgyalójába vezet benneteket:

//Helyszínleírás//
A tárgyaló egy zöld szőnyeges, hosszúkás asztallal és nyolc székkel ellátott szoba. A falakon gyertyalámpák fénye pislog.

Groad úgy sóhajt fel mintha a felmentő serege érkezett volna meg:

-Hála Kyelnek! Lovag!-néz Twanra- Arelre; ezek szerint máris elkéstem!

-Örülök; hogy sikerült eljuttatni az üzenetem a hölgyhöz Tenho.

-Jaj; Xue elsüllyedek szégyenemben; de nem tudlak nélkülözni; mert olyan emberekre van szükségem; akik nem yankariak; nem claorok és akikben megbízom! Látom a quarrommal már összeismerkedtek; Felhő; magával még nem találkoztam de mint modtam a claorjaimat figyelik. Viszont a qarrokat nem. Arra már nincs a besúgóhálózatuknak kapacitása.

-Ez az ember itt, Kreion a neve; az én megbízottam; szükségem van a segítségére azért van itt. Helyesebben mindannyiukéra.

//Sion; írd le nekik a karakteredet! A többiek is Sionnak!//

-Nézd el nekem Xue; hogy így bújkálva és titokban kell szót váltsunk; de az őszinte szó most akkora luxus a házamban; amit nem engedhetek meg magamnak. Történt velem egy s más mióta mostohád utoljára nálam járt és nem minden volt az én akaratom szerint való; de erről majd később.

-Azt a nőt a vörösruhásat; aki a fogadáson ledöntött a lábadról, már sikerült elérnem, hogy úgy mondjam "eltűntessem" a házamból, de félek nem ő volt a Hiwithek egyetlen ügynöke aki még próbálkozni fog.

//Off: A Hiwith-ek Yankar legveszélyesebb boszorkány rendje.//

-Igen; a Hiwithek. Üljünk le; aztán elmesélek mindent sorjában.

***

Fél évvel ezelőtt kezdődött. Szerelmes lettem egy nőbe; a mostani menyasszonyomba. Az érzés hirtelen jött, fellángolt még soha sem éreztem ilyet. Mindenemet odaadtam volna annak a nőnek, mindenem.
A házam külseje magáért beszél.
Sajnos nem tudhattam, hogy a nő a Hiwithek ügynöke volt. Jelet tett rám és a rabszolgájává tett; a Légió fölött akartak volna általam befolyást szerezni. Sokáig senki sem sejtett semmit. Annabel minden próbán, minden vizsgán átesett; -a Családok akarták így- de semmi. Látszatra egy patinás, száműzött toroni család elszegényedett sarja. Az hogy valami nincs rendben velem én vettem észre. Illetve a gyóntatóm. Aszkézist tartottam Kyel templomában Az egyik pap volt az aki megérzett valami oda nem valót. Azonnal tisztító szertartásnak vetettek alá. Ha kiderül, hogy a boszorkány bűbája alatt álltam, a Családok a teljes házanépemet kiírtják, velem együtt, mert nem engedhetik, hogy a Légió irányítása akárcsak közvetetten is a Hiwithek kezébe kerüljön. A toroniakat nem fogja érdekelni, hogy már megtisztítottak; számukra egyértelműen kockázati tényezővé váltam. Ha egyszer sikerült, másodjára is sikerülhet. Áldom a Sorsot, hogy az ármány még azelőtt lelepleződött mielőtt a Családok Tanácsa elé járultam volna az éves jelentésre. A Hűségesek Tahrr papjai azonnal észrevették volna az idegen befolyást. Ezen még az se segít hogy tábornok vagyok; és valószínűleg sok queton harcolna értem, talán még a Családok ellen is fellázadnának; biztosan elveszejtenének, ez nem kérdés.
Viszont azzal, hogy Kyel papjai feloldották a kötést; lelepleztem magam a Hiwithek előtt: már nem úgy ugrálok ahogy ők fütyülnek. Mindez egy hete következett be. Airől viszont én nem tudtam: a boszorkány-rend vezetői számítottak valami ilyen eshetőségre, mert bebiztosították magukat. Megbízták az Alcarai Vadásztestvériséget a legfiatalabb leányom elrablásával; arra az esetre, amennyiben kicsúsznék a mágikus hurokból maradjon adu a kezükben valami amivel zsarolhatnak.
Nos most úgy áll a helyzet, hogy kényszerházasságra akarnak rávenni a kis üdvöskéjükkel, aki úgymond a "menyasszonyom". Már adtak is egy listát, hogy a Légiónak mely polgárházakat és családokat kellene elpusztítani a Pentád területén, ha élve akarom viszontlátni a lányomat.
Kutyaszorítóban vagyok.
Előszőr visszafenyegettem. Ha nem adják a lányom; darabokban fogják az ügynöküket visszakapni. Erre kaptam egy meghívót a lányom temetésére, figyelmeztetés gyanánt.
Ráadásul néhány yankari család is benne van a zsarolásomban. Hiába van rá bizonyítékuk, hogy bűbáj alatt voltam, nem használhatják fel ellenem, mert akkor azzal azt is bizonyítanák a többiek előtt, hogy benne voltak az összeesküvésben. Így ettől nem kell tartanom.
Viszont a házasságba bele akarnak kényszeríteni. Ami nem is annyira rólam szól, hanem a Yankari Légió házassága lenne a Hiwith-Boszorkányrenddel; és az azt támogató családokkal. Aki ezt a kettőt uralja, uralja az egész Pentádot; ha ugyan nem a teljes déli partvidéket.
Önmagában a házasságot még bevállalnám, bár Annabell újabb bűbájokkal próbálkozik folyamatosan. Nem győzöm az Inkvizíció székházát járni; hogy keressék boszorkánymágia nyomait rajtam; eddig volt egy inkvizítor akiben bízhattam, de tegnap éjjel meggyilkolták. Ezt a menekülési útvonalat is el akarják tőlem venni. Tudják; Annabel bűbája előbb utóbb újra megköt és akkor korlátlan hatalmuk lesz felettem; csak el kell érniük hogy ne találkozzak pyarroni papokkal és idegenekkel.
Ez a találkozó is nem kis erőfeszítésembe került összehozni.
A nagyobb probléma;a lányom életéért cserébe háborús bűnök elkövetésére akarnak rávenni. Legelső tervük: a Hiwithek-nek érdekeltségeik vannak egy abasziszi határvidéki kis grófságban ahol abbitot bányásznak. A gróf nem akar -fű alatt- hűbéresküt a Hiwithekkel. A parancsuk az hogy vigyek egy század légióst -titokban, amit ők majd megoldanak hogy- a grófság területére- és a claorok semmisítsenek meg mindent amit ott találnak. A következő gróf készségesebb lesz szerintük. És ez csak egy sárgöröny abból a mocsokhalmazból amit le akarnak velem nyeletni.
Persze én is megpróbáltam harcolni velük a magam eszközeivel. Nem kevést pénzt áldoztam rá, hogy északi Embervadászokkal a lányom után kutassak...mindegyiket elkapták és megölték; azonban sikerült kiderítenem, hogy hol tartják fogva: az Alcarai vadásztestvériség őrzi -Alcarában- egy Orwella templom alagsorában.
A helyzetet nehezíti, hogy Alcara nem kér a Légió fennhatóságából a városban. A hírhedt vadásztestvériség terrorja tartja ott fent a rendet; és átkozottul jó hírszerzésük van. Azonnal fölkeltené a figyelmüket ha claorokat küldenék a kiszabadítására, ráadásul a saját felderítőim szerint a yankarban állomásozó quetonokat figyelik.
Egy hetet adtak az abasziszi grófság elpusztítására. Az esküvőm napja lenne a határidó vége. Ha addig nem leckéztetem meg az abaszisziakat, a lányomat feláldozzák Orwellának. Sem ezt sem azt nem vagyok hajlandó megengedni.
Viszont ha Xue te mennél, mint a városban üzletelni kívánó kereskedő a kíséreteddel; mivel idegen származású vagy ez hiteles is.
Nem kívánom hogy a szabadításban részt vegyél, hisz nem vagy harcos. De egy életre leköteleznének, ha segítenének kihúzni a fejem abból a hurokból, amibe bele akarják erőltetni.

[Sion]

(Kreion)

-Rendben uram, ez esetben várjuk meg a többieket. Értem. Tehát amolyan villámakció, és minnél hamarabb eltűnni.

-Alapvető ismereteim vannak a pentád minden városáról, de sajnos képzésem nem hagyott elég szabadidőt efféle ismereteim elmélyítésére. Ettől függetlenül eligazodom mindegyik városban, sőt még a kapuvárosban is, mint kiképzésem színterében. Dsidon városát természetesen a többinél jobban ismerem.

-Nem szöktetésiben még soha. Szökevényt azonban már üldöztem magam is. Mesteremmel két serzo szökési kísérletére tettünk pontot.

-Az alvilág? A késelők és a sarlatánok nem hoznak zavarba, emiatt ne aggódjon! Ellenségeket pedig nemigen szerzek, hiszen velük mindenképp vigyázni kell. Legfeljebb ezentúl tudni fogom hogy kikre jobban... Az első hullámot pedig, ha megengedi, általában jobb szeretem magam elindítani!

*Végig próbál magabiztos maradni, de mivel őt küldték, nem számított kikérdezésre. Eddig úgy hitte hogy a megrendelő valószínüleg egy olyan kvalitású embert kért mint ő maga. No sebaj, legalább lessz alkalma bizonyítani. Eltökéltsége azonban sziklaszilárd! Egy pillanatra sem jut eszébe az a lehetőség, amit felajánlottak neki. Őt küldték ide és ezen semmi nem változtat.*

//dobás 14+1 karizma+0 emberismeret=15

És a tizes szabályról most hallottam először. Mostmár tudom is hogy mi az //

*Miután benyit a hadnagy, nem szól egy szót sem. Kivárja míg ismét rá kerül a sor.*

//Kinézet: Kreion egy a huszas évei első felében járó, tipikusan északi származású férfi. Világosszőke, mármár fehér, egyenes szálú haja van, mely (láthatóan a praktika okán) rövidre van nyírva. Szemei borostyánként ragyognak, vonásai erőteljesek. Testalkata inkább nyúlánk, erőteljesnek semmiképp nem nevezhető. Ettől függetlenül hátán átvetve hosszúkard lóg. Ruhaként bő, sötét utazóruhát visel köpennyel. bal kézfején tetoválás fut tenyere felé.//

[Quator ar Zaraquer]

(Twan)

*A hadnagy kérdésére anyagi helyzetemet ileltően csak felhúzom a szemöldököm. Xue-ra való tekintettel most befogom a szám és nem osztom ki, hogy mit is gondolok a kicsinyességéről. Ezek után csak várom mi lesz. Ahogy a kis közjáték után bevezetnek minket a hátsó helységbe konstatálom, hogy itt megbeszélés lesz megbeszélés hátán. Viszont kicsit értetlenül, nagy szemekkel meredek Groad-ra.*

-Ööö... Elnézést Uram, de mire gondol, hogy máris elkésett? Kicsit megviselt vagyok, mint utitársaim is, de azért ennyire nem rossz a helyzet.

*A végét már ismét mosolyogva mondom, majd amennyiben alábbhagyott már a görcs és rá tudok állni a lábamra, akkor bicegve, de saját lábamon, ha nem akkor egy székre támaszkodva, de így is egyenes tartással üdvözlöm Kreiont.*

-Örülök, hogy megismerhettem Kreion Úr. Nevem Twan di Tertonux. Abban a szerencsében és megtisztelteésben részesültem, hogy Xue Fong Chiein-Li wri Krilessagor Kisasszony kíséretéül szegődhettem. A két úr pedig Tenho és Dormak Urak.

*Esek át a bemutatkozáson, mert Groad természetesnek vette, hogy ismer minket, de talán az idegen úriembertől ezt mégsem várhatjuk el. Ezek után élesen emlékezve az ivórészben történt "botlásomra" gyorsan el is hallgatok és átadom a szót Xuenak és Groadnak. Közben, ha hellyel kínálnak és már a társaság hölgytagja is helyet foglalt leülök én is. Ha nem, akkor az egyik szék karfájára támaszkodva próbálok minél kiegyensúlyozottabban álldogálni és eközben tehermentesíteni sérült lábamat. Most tényleg jól jönne az ellátás, de ezt nemhogy msáoknka, de még magamnak sem vagyok hajlandó bevallani. A történetet egyre felhősödő homlokkal hallgatom. Főleg azok a szavak nem tetszenek, hogy "Boszorkányrend", "Vadásztestvériség", "Orwella", "elrablás", "zsarolás", "feláldozás" és hasonlók. Végül már nem bírom megállni a megszólalást. Felegyenesedve felszegem fejem.*

-Nem kötelezem semmire Groad Uram. Kiszabadítom a lányát a gonosz fogságából. Pyarron eszméi kívánják így és én személy szerint sem tűrhetem, hogy egy szép hölgy ily gazságok közt szenvedjen.

A kari kinézete(ld.: aláírás): Magas, izmos testalkatú pyarroni férfi. Már-már tökéletes külsővel és testi adottságokkal áldották meg az Istenek. Hosszúra hagyott szőke haja mindig kissé kócos, de ápolt és az enyhe borzosság csak javít az összképen. Szép, nemes arcéle és szőke-kékszemű származása okán a legendák fehér lovon érkező hercegére hasonlít kissé. Öltözékére nézve egyszerűbb, inkább a kényelmet szem előtt tartó ruházat jellemző. Színeit tekintve ruházata legnagyobb része a kék különböző árnyalataiban pompázik. Egy sötétebb pantalló és egy világosabb, könyékig érő ing adják az alapot, melyre ráterül jelenleg egy belső oldalán vörös, külső oldalán hófehér alapon aranykörrel díszített köpeny. Az összhatást kiegészítendő széles fehér övön lóg hüvelyében pihenve az ezüstös pengéjű fattyúkard, illetve erős bőrcsizma szolgál lábbeliként.

[Garmacor]

Egy pillanatra düh fut át az arcomon majd erőt veszek magamon
- Igen. Nem ismeretlen előttem, hogy mit tart fajtámról az emberek többsége. Ahogy az sem lep meg, hogy magának egy csepűrágó ugyanaz mint Alborne tanait követő bárd, de hát honnan is lehetne fogalma az igazi művészetről. Ami pedig a tudományunkat illeti, eddigi ismereteim szerint a légió bárkit felvesz a soraiba ami túléli a kiképzést. Szóval akár még egy bárd is akadhatna a soraik között. Sőt hallotam is pár bárdról aki a légió soraiban talált menedéket üldözői elől. Ezek szerint kevesebbet tud a saját egységéről mint egy hazug csepűrágó. De mindez most mindegy.
- A lovag sebét majd én ellátom.

Amikor visszajön Yakov a gyolcsot és a vizet magammal viszem amint belépek bólintok Groardnak és Kreionnak Megvárom a kölcsönös üdvözléseket majd megszólalok
- Üdvözlöm Kreion úr. Tenho Soitaja vagyok.
//kinézet
Átlagos testalkatú kifejezetten jóképű 20 körüli férfi fekete hajjal és szemmel erdőjáró öltözékben. Jelenleg teljesen elázva.
- Bocsássanak, de jelen helyzetben az etikett nem az a luxus amit megengedhetünk magunknak.
- Twan ülj le és mutasd a lábad rendesen el akarom látni a sebed. Ki tudja kell e még harcolnunk az este folyamán.
megvárom míg Twan elhelyezkedik majd munkához látok és közben figyelek
- Szép kis kalamajka. Nos ha Xue is úgy akarja tetmészetesen számíthat a segítségemre, de a szavam Xuehoz köt.
- Mely családokról tud akik az ellenfeleink lehetnek. Ki az kikről tud biztosat kikre gyanakszik és kik azok akikben megbízhatunk? Mit tud az ellenfeleinkről. Gondolom magának is megvannak a kapcsolatai kérem mindenkiről mindent mondjon el amit csak tud.

[Herold Bardelot]

(Gaz Dormak)

//off : ezt most nem értem

"Felhő; magával még nem találkoztam" ?????


Az Igric írta

Gannon már éppen válaszolna, amikor nyílik az ajtó és mindkettőtök megdöbbenésére nem kisebb személy jön be az ezredirodába mint Groad Werthorian légióstábornok személyesen!
Gannon is szó nélkül tiszteleg és vigyázba vágja magát.

Mindeki jó gyorsan reagolt nehogy viszályt szítsak mi? ejnye bejnye //

A hadnagynak.
-Oh ne aggódjon hadnagy "Úr", nem feledem a kedvességét, csak aztán meg ne gondolja magát!
Mikor visszajön épp a teli mosolyommal nézhet farkasszemet. Bár attól hogy mosoly még nem barátságos.
Fogom a szablyám tokjába csúszatom , majd az elemi katonai etikett betartása nélkül megyek hátra a szobába.
Ott bent türelmessen végighallgatom a mondandót, de nem fűzök hozzás semmit. Senki sem kérdezett. Az mondjuk kicsit rosszul esik hogy nem emlékszik a pár órával ezelötti találkozásunkra a tábornok, de hát ez van én csak egy quarro vagyok, vagy nemsoká már az sem ha a sz@rt is kiverem a hadnagyból.
Azt felfogom hogy mostantól ezt a nöt és társait kell kísérnem, de nem okoz ez sem örömet de bánatot sem. A parancs az parancs.

Kinézet: mint a névböl elérhetö linken, légiós egyenruhában(gondolom már minden kari látta a városban máson, így nem részletezem ) és sodronyingben, jelenleg szintén vizes.

[Yvett de Crei]

(Xue)

*Természetesen átadom a papírjaimat, melyek sajnálatos módon eláztak. Ez még tesz egy lapáttal az amúgy sem rózsás hangulatomra.

A tárgyalóban egy kicsit oldódik a feszültség, ahogy meglátom Groadot, szavai azonban felettébb idegfeszítőek. Cseberből-vederbe.*
- Nem, nem kell mentegetőznie. Itt vagyunk mindannyian.

*Látván Twan erőlködését Tenho után egyből rászólok.*
- Üljön le azonnal. Tudjuk, hogy nem egy anyámasszony katonája, így nem kell itt erőltetni az állást. Sebesült és ellátásra szorul, holnap is szükségünk lesz magára - ahogy sejtem

*Majdcsak ezután fordulok a számomra még ismeretlen férfi felé.*
- Remélem elnézi nekünk Kreion ezt a kis félresikerült belépőt, de az utunk idáig nem volt problémamentes.
Örülök, hogy megismerhetem! A nevem Xue Fong Chiein-Li wri Krilessagor. - *a pici meghajlás azonban nem marad el, még most sem feléje.

Nem sokkal ez után megszabadulok csurom víz bársonyköpenyemtől. Így látható, ahogy a már szinte szoknyának is beillő bő szárú fekete nadrágom hogy tapad a lábamhoz, s a selyem piros alapon fehér virágmintás alig derékig érő felsőm a testemhez láttatva minen domborulatot (nincs rajta felesleg, de nem is csontkollekció). Feltűzött éjfekete hajam most kicsit ziláltam "ékeskedik", a nehéz konytyból még mindig csöpög a víz, arcomon //link!// pedig az enyhe festés elmosódott (borzalmas a látvány egy csinos nőhöz képest ) A kenődött festés közül a barna szemek pedig komolyan és gondterhelten tekintenek most a környezetükre.
Groad invitálására mellé ülök az asztalnál, és figyelmesen hallgatom, ám azt kevésbé tudom leplezni, hogy mennyire fázom. Szavai azonban erősen feledtetik nedves ruhám tényét. Anyám szavai jutnak eszembe.
Az Orwellás résznél úgy elkomorul a tekintetem, hogyha látnám magam lehet meg is ijednék a tükörképtől. Mélyen hallgatok, míg mindenki el nem mondta a saját ki monológját minderre, majd Groad felé fordulok, s felrúgva mindent két kezembe veszem kezét és mélyen a szemébe nézek. Talán sosem voltam még ennyire komoly.*
- Groad, nem kívánja, azonban én tettem egy ígéretet Anyámnak. Segítek, ha baj van, amiben csak tudok. És ha ez abból áll, hogy kardot kell ragadjak a család egy tagjáért, akkor azt is megteszem. Carinnia nem csak a Magnóliák ügyeit intézni küldött ide. Megérezhette, hogy baj van - bár igaz, ekkorára ő sem gondolt. Csak egy szimpla házassági csalónak vélte a menyasszonyát( ), aki a vagyonára pályázik, és így az unokahugai, fiai örökségére. A történések ismeretében azt kell hogy mondjam, érkezhettem volna előbb is. Már magában az, hogy családtagot raboltak el... de hogy Orwellának akarják feláldozni... Mindent megteszek azért, hogy erre ne kerüljön sor és visszakaphassa a lányát egyben, élve!

...

*Majd felállva Tenhohoz lépek.*
- Innentől már nem kívánhatom, hogy kísérj! Erre nem kérhetlek meg, hogy velem tarts. Arlannak tett ígéreted eddig szólt és nem tovább. Ha mégis segítenél, akkor azt ne énértem tedd meg, és ne az ígéreted miatt, hanem a tények ismeretében magadért.
Jól gondold át kérlek! Nem akarlak Arlantól még téged is elveszejteni, ha... ha valami rosszul sülne el.

[Garmacor]

Finoman megfogom Xue kezét és a szemébe nézek
- Nem is olyan rég a barátságomat kérted és kaptad. Szégyent hoznék hazámra mestereimre és a saját fejemre is ha cserbenhagynék egy barátot. Veled tartok ha tetszik ha nem erről nem nyitok vitát.
kivárok egy kicsit majd Groard felé fordulok
- Groard uram. Tudna keríteni valami száraz ruhát Xuenak?