Tekintetével végigkiséri a fiatal lányt.<<Milyen fiatal! Vajon mit keres itt egy kislány? >> Gondolat menetéből a melletük ülők társalgása billenti ki... <<Hideg mi??? Ez még sosem volt nővel! hehe ....>> Röhögni támad kedve de inkább visszafogja magát. Csak erősen mosolyog a hallotakon és próbál nem arra fordulni nehogy észre vegyék... <<Ki lehet az a férfi??? Talán egy ismeretlen ismerős... >> Lopva oda-oda pillant az emberére hogy felmérje kicsoda micsoda ő.
Kiváncsian várja hogy kijöjjön Tai majd egy kérdéssel fordul hozzá: - A kislány aki az előbb kijött kicsoda? Fiatal még ahoz hogy itt dolgozzon nem ?- néz furcsán a nőre kérdése után. Mert még mindig nem érti vajon mit dolgozik itt az lány( mármint reméli hogy nem azt...).
- De hát tudod te, miről beszélek! - mondja neked a nő és az egyik kezét rácsúsztatja a bal combodra, egyelőre közelebb a térdedhez, mint az ágyékodhoz. - De ha gondolod, egy kellemesebb helyen, ahol csak ketten vagyunk, meg is mutathatom! - ajánlkozik készéségesen a további "magyarázkodásra".
(Lorin)
A férfi melletted nem, de te nagyon is jól érted, hogy a nő épp elég nyílt szexuális ajánlatot tett neki és azt még te is látod, hogy a kezei is majdnem "jó" helyen tapogatóznak. Az ajánlat elhangzása után visszaérkezik Tai is, kezében egy kancsó vörösborral, amit le is tesz eléd, majd a pult alól egy szép tiszta poharat is elővarázsol. - A kislány? Ő a lányom, Lilye. Egyébként hány éjszakát marad? - kérdi tőled, addig nem nyúl az ezüstökhöz.
"- Most még vagyunk olyan erősek, hogy megfogjuk a területeinket, s ahol hiányzik az erő, ott az eszünkkel érünk célt. Ezt soha ne feledd használni - kocogtatta meg fia homlokát az öreg. - Olykor mélyebbre döfhetsz vele, mint a ramieráddal." - Dorio Racchini
A nő melléd lép az asztal mögül, kedvesen mosolyogva és kezét gyengéden a válladra teszi. - Ó, ne menj! Maradj még egy kicsit a körünkben! Hamarosan itt a vacsoraidő, már biztosan éhes vagy. És talán egy éjszakai szállás is jól jönne neked - mondja, és elgondolkodsz rajta, hogy tulajdonképpen miért is mennél el? Egyértelmű, hogy maradsz: itt most lesz ingyen szállás, kaja és ez a nő is olyan kedves. Rosszul ítélted meg első ránézésre. Tulajdonképpen még abban is igazat adsz neki, hogy a rossz cselekedetekért büntetés jár, ez nem nagy kegyetlenség, csak egy kis szükséges rossz. - Na, de előbb elnáspángoljuk a kis Rix fenekét. Menjünk! - mondja játékosan, mindkettőtöknek ráteszi a vállára a kezét és lágyan a kijárat felé tol titeket.
"- Most még vagyunk olyan erősek, hogy megfogjuk a területeinket, s ahol hiányzik az erő, ott az eszünkkel érünk célt. Ezt soha ne feledd használni - kocogtatta meg fia homlokát az öreg. - Olykor mélyebbre döfhetsz vele, mint a ramieráddal." - Dorio Racchini
- Nem úgy néz ki, mint akinek egy vasa is lenne - nézi ferde szemmel és felhúzott szemöldökkel a törpe az összevert férfit, miközben te annak zsebeiben turkálsz. És valóban egy vasat se találsz nála. - Látom az ő sorsa is megpecsételődött! - jegyzi meg a törpe vigyorogva, miközben szerencsétlen férfi halkan nyöszörög.
"- Most még vagyunk olyan erősek, hogy megfogjuk a területeinket, s ahol hiányzik az erő, ott az eszünkkel érünk célt. Ezt soha ne feledd használni - kocogtatta meg fia homlokát az öreg. - Olykor mélyebbre döfhetsz vele, mint a ramieráddal." - Dorio Racchini
Hirtelen elkomorul az arcom, szemeim összeszűkűlnek. Hűvös hangon megszólalok: - Nem tudom, hogy mit tervez, de azt ajánlom, azonnal vegye le a kezét a combomról. - És ha már itt tartunk, ha továbbra is ilyen közvetlenül óhajt viselkedni, azt ajánlom, hogy azonnal üljön el innen, különben kénytelen leszek etikára tanítani önt. Ridegen nézek a szemébe, izmaim megfeszülnek. //Kissé távolságtartó viselkedésre nevelték a király hadseregében//
"Since love and fear can hardly exist together, if we must choose between them, it is far safer to be feared than loved." - Niccolo Machiavelli
Megnyugszik hogy a kislány nem "alkalmazott" hanem a lánya.
- Ezt egyenlőre még nem tudom... egyenlőre kettőre de ez még változhat. Csak attól függ hogy sikerül-e valahogy megnövelnem erszényem tartalmát. Ha esetleg tud valami munkát ajánlani egy magamfajta kószának annak örül-itt félbeszakítja mondatát és a mellete ülők felé fordul.
Probálja elfojtani nevetését de ettől csak mégjobban fog kacagni. -Ha ha ha...viselkedni... illemre...muhahahah...huhuhu... Szinte a könnye is kicsordul a nagy vihorászásban. Miután abahagyta jót húz a borból majd megkérdezi Tai-t : -Ki ez az alak? Nagyon jó a humora!-
<Végülis miért ne...legalább megkapja a kis mocsok a büntetését, amiért engem is bajba sodort! hihihi....> Gondolja magában Grik. Majd ezután elindul abba az irányba, amerre vezetik. Persze figyelme továbbra sem lankad. Még mindig gyanús neki ez az egész. -Köszönöm a meghívást. Akkor ezennel elfogadom. Mosolyodik el, majd végigfürkészi a nő arcát, hogy milyen a reakciója.
"Az elme hatalmas dolog. Mindegy, hogy kiben vagy miben hiszel, néha maga a hit az, ami mindent megváltoztat..."
"Egy nap 24 óra. Egy ládában pedig 24 üveg sör fér el. Ez nem lehet véletlen!"
A nő sértődötten húzódik hátra, amikor ráförmedsz és persze a kezét azonnal elkapja, mintha forró tűz érte volna és kissé ijedten tekintget rád. - Egy nővel talán udvariasabban is beszélhetnél! - korhol téged sértődött hangon, az orrát felhúzva.
(Lorin)
Tai ezúttal elveszi a pénzt a pultról és nekilát kiszámolni a visszajárót //ha hazaértem, beírom ide, mennyit kapsz vissza//. Eközben a szomszédos "pár" műsorszáma megkezdődik. Ez egy pillanatra Tai figyelmét is leköti, aztán a kérdésedre csak "nem"-et jelző fejbólintással válaszol. Valószínűleg ugyanúgy először jár itt a férfi, mint te.
"- Most még vagyunk olyan erősek, hogy megfogjuk a területeinket, s ahol hiányzik az erő, ott az eszünkkel érünk célt. Ezt soha ne feledd használni - kocogtatta meg fia homlokát az öreg. - Olykor mélyebbre döfhetsz vele, mint a ramieráddal." - Dorio Racchini
- Ó, nem ispotály az, hanem szentély. Tele erkölcstelen és szőrtelen nőfajzatokkal - mondja a törpe. - Arra indulj - mutat egy irányba -, nagyjából tartsd az irányt, és ha már nem látsz szemetet az utcán, se koldust, se részegeket, akkor már nagyjából jó helyen jársz. Egy hatalmas, kör alakú, kupolás építményt keress, amit fal vesz körbe! És vigyázz azokkal a boszorkákkal!
"- Most még vagyunk olyan erősek, hogy megfogjuk a területeinket, s ahol hiányzik az erő, ott az eszünkkel érünk célt. Ezt soha ne feledd használni - kocogtatta meg fia homlokát az öreg. - Olykor mélyebbre döfhetsz vele, mint a ramieráddal." - Dorio Racchini
(Grik) Visszamentek abba a tanteremszerűségbe, amin keresztül bejöttetek az épületbe. A nő a táblához megy, mely mellől elveszi az oda támasztott, hosszú pálcát. - Csak utánatok! - mutat az udvarra vezető ajtóra és követ titeket. - Gyerekek, gyertek ide! - kiált oda többieknek vidáman, akik abbahagyják a kavicshajigálást és egyéb gyermeki elfoglaltságokat, és odaszaladnak hozzátok. - Van egy új barátunk, egy kis időt köztünk tölt - mutat rád a nő. - De előbb Rix megkapja a büntetését, mert nem volt jó kisfiú, nem volt elég elővigyázatos és körültekintő. És mit tanítottam nektek? - teszi fel a kérdést, mire a gyerekek kórusban felelnek: - Gondolkozz, mielőtt cselekszel! - Helyes! - hangzik a válasz. Rix a földet bámulja szégyenkezve. A nő mögé lép, a kezeivel int, hogy adjatok neki egy kis helyet, és nekilát, hogy kiossza a fiú hátára a 10 pálcasuhintást.
"- Most még vagyunk olyan erősek, hogy megfogjuk a területeinket, s ahol hiányzik az erő, ott az eszünkkel érünk célt. Ezt soha ne feledd használni - kocogtatta meg fia homlokát az öreg. - Olykor mélyebbre döfhetsz vele, mint a ramieráddal." - Dorio Racchini
Szótlanul követi az előtte poroszkáló gyereket. Látja rajta, hogy nincs túlzottan oda a pálcaütésekért. A nőt azért még mindig próbálja szemmel tartani, inkább melette megy mint előtte. <Terveim szerint nem töltök itt túl hosszú időt kedves hölgy...> Hangzik a válasz a fejében a "mester" kijelentésére. <De azért az a vacsora még belefér azt hiszem.> Mikor megkezdődik a pálcázás, akkor olyan helyre áll, ahonnan jól láthatja az eseményt. <Legalább ennyi elégtétel kijár nekem azért, hogy majdnem lebuktattál.> Nyugtázza elégedetten magában a botütéseket. Közben apró szemei szakértelemmel mérik végig a gyerekeket. Hányan vannak, milyen korúak, milyen erősek, és a terem berendezését, az onnan nyíló ajtókat is jól megnézi.
"Az elme hatalmas dolog. Mindegy, hogy kiben vagy miben hiszel, néha maga a hit az, ami mindent megváltoztat..."
"Egy nap 24 óra. Egy ládában pedig 24 üveg sör fér el. Ez nem lehet véletlen!"
- Hagyd csak... anyira azért még nem vagyok ágrólszakadt és mint mondtam lehet hogy tovább maradok... na meg ez a kancsó is mindjárt kiürül-kacsint Taira. Lehúz egy pohár bort majd tölt magának még egyell de azt már csak kortyolgatja.
<<Miyen udveriatlan egy ember... milyen hosszú út van a hátam mögött és sejol egy normális kocsmai balhé ... hehe milyen kötekedős kedvemben vagyok!>> Leteszi a poharat , megigazítja nyakában lógó szimbólumát majd a melletük vitázó "pár" felé fordul. - Pontosan!Egy ilyen gyönyörű hölgyel bánhatna kissé udvariasabban is!- veti oda férfinek majd oda is fordul és felméri azt (fegyverek). - Honnan a Kránból szalajsztották magát hogy egy csepp illemet sem tanult?!-hangjába egy cseppnyi pökhendiség vegyül.