JK: Ferron con Corwo
Helyszín: Warvik tartományban, útközben a gorviki csapatok felé
Időpont: délelőtt
*Egy kicsit kiszélesedő útszakaszon álltok meg. Embereid leszedik a nyeregből az öreget, egyikük megkínálja valami itókával. A vénember elfogadja és mohón iszik. Rögtön az első korty után köhécselni kezd, valószínűleg nem vízzel kínálták.
Broan tüzetesen vizsgálgatja a lovat, majd jelentést tesz neked:
- Nagyuram! A ló eléggé kimerült, de egy személyt nyugodtan tovább tud vinni. Egy fertályórát azért jó volna pihentetni.
*Pihentek is egy fertályórát. Ezalatt a harcosaid halkan beszélgetnek, az öreg meg a kutyájával foglalkozik. Kullancsokat és egyéb kisebb vérszívókat távolít el a kutya bundájából.
Kémleled a tájat: mint a dombtetőről láttad is, nagyjából három-négy mérföld múlva véget ér a lombhullató erdő, és füves vagy talán sivatagos terület következik. Innen nem látod pontosan. Házakat, falvakat nem látsz.
Pihenés után ismét elindultok. Hamarosan ritkulnak a fák, majd derékmagas füves puszta veszi át a fák helyét. Kiértetek az erdőből. Talán egy-két mérföldet tesztek meg az erdő szélétől, amikor az utatokat egy másik út keresztezi. Látszik rajta, hogy sokan használják mostanában, rengeteg láb és keréknyom van.
A kereszteződéshez közel bizarr látvány fogad titeket:
Két halottat láttok elég furcsa testhelyzetben. Az egyik egy szép gorviki nő. Sötétzöld abraselyem daccant-ot visel, ami csupa vér, és valamilyen eszközzel szinte teljesen szétszaggattak. A lány végtagjait kicsavarták, kitörték. Egy kisebb sziklán, a hátán fekszik. Felette álló helyzetben egy halott amund harcos van, teljesen megmerevedve. Bronzbarna bőre van, fekete haja, szép ékszerei. Szemei tágra vannak nyitva, így pontosan látható hogy miféle. Kezében egy fogazott pengéjű kardot fog. Hátába egy ramiera van szúrva, nagyjából oda, ahová egy képzett gyilkos támadna. A ramiera markolatára egy vörös selyemszalag van kötve, melyen fehér betűkkel egy írás olvasható.
Antonio hangosan fel is olvassa:
- Que sadam wierra saggii, lescita morra e cupa desacra! - Aki nemzetségem vérét ontja, az adassék a halálnak és az örök kárhozatnak.