<Hogy mi a frászért akarsz ennyire maradni egyedül sebesülten?!

*Kérdezem pusztán magamban Súriontól, de arcomon látszik a kérdés, és a válaszra a kíváncsiságom.
Malor döntésére bólintok.*
- Nem hinném, hogy bárki is hallotta az erdőben, hisz elég messze vannak a fák, és bizony nem kiabáltunk.
Bezárjuk, aztán ha valaki bejut már az ő felelőssége nem a miénk. Ha tényleg értelmes az az izé odalent, akkor mással is megérteti, hogy nem jó vele packázni. Ha annak ellenére sem tágít...
*Maradok a foglyok közelében, s figyelek rájuk, de azért néha oda sandítok Malor mit csinál. A nyílvessző érkezése meglep és csak egy éles kiálltásra futja ijedségemből, félelmemből (mely utúbbi a lovag elvesztésére irányul), majd reflexszerűen cselekszem.*
- Be a házba, fedezékbe! - *morranok a foglyokra, majd ha nem mozdulnak meg az első talprarántásával nyomatékosítom szavaimat.* - Befelé!!!
*Bár nincs sok védelmem, de nem az eszességemről voltam híres

Így a következő lépésem a lovak elkötése a kút mellől, hogy ha akarnak szabadon elmehessenek, ne legyenek kitéve védtelenül annak, ami az erdőben ránk leselkedik.*
//Off - nem írom tovább, hogy mit csinál Dzsana, mert úgy vélem ez is bőven kitölti a reagálási időt.//