Lakhassyn városa

[Sessaryen]

(Eyrinn)

*Bizony kezdek elbizonytalanodni. Elvégre ez mégis egy idegen város számomra, idegen szokásokkal...

<Hmm. Talán elvétettem valamit? Mire ez a fennhéjázó modor egy sedulartól?>

*Inkább nem keresem a bajt, egy biccentéssel köszönöm a válaszát és továbblépek.*

<Nem lennék az aki, ha ilyen könnyen elbátortalanítana egy ilyen egyszerű feladat, mint a szállásfoglalás.>

*Kihúzom magam, újra magamra öltöm a közömbös hűvösség arcát, és határozott léptekkel, de ráérősen a pulthoz sétálok. A kasztom alattiakkal nem foglalkozom, a velem egyenrangúaknak biccentek, a famorok útjából kitérek, ha kell.

A pulthoz érve felmérem az okulárés alakot és a pultot, majd megszólítom:*

- Dicsőség Urunknak! Szállást szeretnék foglalni, mit tud ajánlani? -* Míg válaszra várok tovább vizslatom a környezetemet, továbbra is az után kutatva, hogy tudnék minnél jobban elvegyülni a városlakók között...*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Suttogó Házban
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Az idős férfi először alaposan megfigyel - még az idő alatt, ahogy a pulthoz érsz. Egy vendégeknek megtanult kedves, ám mégis egyszerre hűvös mosollyal az arcán fogadja kérésedet.*
- Üdvözlöm Uram a Suttogó Házban! Az én nevem Daryh Zakmanille, s ha megszáll a fogadónkban, hozzám bármikor fordulhat kérésével, esetleges panaszával készségesen állok rendelkezésére az Úrnak!
Milyen szobát szeretne kivenni az Úr, mert van egyszerű szobánk is, s van igen díszes, előkelő is.
Az egyszerűbb szoba napi három étkezéssel, s éjszakára kényelmes ággyal 20 réz, míg az előkelőbb szoba 1 ezüst és 4 ezüst között mozoghat, attól függ mit parancsol az Úr.

[Sessaryen]

(Eyrinn)

*Meglepődöm, hogy a kellemetlen fogadtatás után, milyen előzékeny a folytatás. Megengedek egy halvány mosolyt, kicsit lazítok a testtartásomon is:

- Köszönöm a fogadtatást patrior! A nevem Eyrinn yl Chayanath, és szobát szeretnék. Egyenlőre öt napra, aztán majd meglátjuk. Az egy ezüst elfogadható egy szobáért, ki is fizetném mind az öt napra. Remélem nem gond, ha saját vízmelegítőmet használom a szobában? El is foglalnám szállásom, amint lehet, elfáradtam az utazásban...

* Megvárom az öreg válaszát, kifizetem az öt ezüstöt, aztán elindulok a szobám felé. Pár lépésről visszafordulok még egy szóra...*

- Remélem tud segíteni. Nem ismer véletlenül valakit, vagy egy helyet, ahol munkát lehet találni? Gondolok itt némi bérmunkára, ami egy magamfajta pietor el tud végezni.

< Szükségem van némi készpénzre, gyorsan... rabszolga vásárolhatnékom van... >

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Suttogó Házban
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Az öreg ismét végignéz rajtad, majd kicsit lankadatabb mosollyal az arcán folytatja.*
- Hát nem is tudom... Saját vízmelegítő... Mégis mekkora, ha szabad kérdeznem? Mert tudja van kandalló a szobában, de máshol nem szívesen látnánk kis tűzfészket... elég egy apró kipattanó parázsdarab és máris kész a baj tudja....
De ha nem gond a konyhában elintéznek az Úrnak sokmindent, akár még éjszaka is - tudja nállunk ekkor is van élet, főzés, s minden egyéb.
*Kis aprócska verejtékcsepp gurul végig a halántékán, amit egy haloványsárga kendőcskével gyorsan le is töröl, majd egy vaskos kinyitott könyv fölé hajol és böngészni kezdi a beleírtakat.*
- Ahhh... meg is van. Az Ön szobája a második emeleten lesz és a kék szoba lesz. Megfogja ismerni, mert kékre van festve az ajtaja. Parancsoljon itt a kulcs hozzá, s kérném ha elhagyja a fogadót adja le nállam a kulcsot, ne vigye magával, tudja sok a zsebtolvaj, s nem hiányzik, hogy kifosszák az Urat itt a fogadóban a megszerzett kulccsal.
...
Nem tudom bírja e a betűk olvasását, de nézze mutatom, akkor is ha nem.
Ide beírtam a nevét. Ugye jól emlékszem, hogy Eyrinn yl Chayanath a becses neve? - *néz kérdőn rád, miközben az első rubrikára mutat a kezében a tollal, majd utána sorban mutogatja a többit is és bizony minden úgy van odaírva, ahogy mondja.*
- Ide az került, hogy a kék szobát kapta meg. Ide az, hogy 5 napra vette ki a szobát, s melléje az, hogy előre ki is fizette az árát. Itt van a mai dátum, s ha bír írni netán akkor alá is írhatja, ha nem, akkor itt maga előtt én aláírom mindkét helyen.
...
Igaz már ebédidő enyhén elmúlt, lassan itt a vacsoraidő, de azért bátorkodom megkérdezni, hogy enni kér-e?

*Csak ezek után tudsz felmenni a lépcsőn. Amikor visszafordulsz feléje - vagyis inkább kihajolsz a korláton át, hogy ráláss a lépcső alatt megbújó pultra, s mögötte az öregemberre, kicsit elsápadni látod.*
- Öhh... Jajj... Uram! - *szabadkozni kezd, s bizony nagyon idegessé vált, tekintetét a padlóra szegezi, s még reszketegebb hangon folytatja a mondandóját.* - Bocsássa meg az Úr a gyarlóságomat, hogy nem fedeztem fel nemes jeleket viselkedésében, tartásában, gesztusaiban! Kérem Uram kegyelmezzen gyarló létemnek amiért nem adtam meg a tiszteletteljes viselkedést személye felé.
Egy pietor Uram szinte bárhol kaphat munkát...
Mostanában azonban a postaszolgálatról hallottam ezt-azt, hogy megbízható embereket keresnek, akik tudják biztosítani egy-két szállítmányuk épségét egészen a fővárosig, Shulurig. De ennek alaposabban utána kell járnom, ha gondolja az Úr, akkor estére már biztosabb információkkal tudok szolgálni.

[Sessaryen]

(Eyrinn)

*Írástudásomra büszke ember lévén, jeges tekintettel elveszem a tollat és apámtól látott lendületes betűkkel aláírom a bejelentkező lapot. A kérdésére elmosolyodom magamban:
< Ha tudnád Öreg, mit szeretnék főzni, még jobban húznád a szádat.>

*Kifelé viszont a közömbösség arcát mutatom:

- Semmi különös patriarch, csak a saját részemre főznék gyógyteát. Nem szeretném a közösségi konyhát igénybe venni e miatt, mivel - úgy tartom - gyengeségem az én tulajdonom, nem tartozik másra. És szeretném ha ez így is maradna. Egyébként igen, szeretnék vacsorázni. A szoba árán felül kell fizetnem az étkezést? - kérdem.

*Miután megtörtént a bejelentkezés elindulok a szobám felé, de az öreg szavaira visszafordulok megest.*

- Pietort hallotál volna? - suttogom közvetlen közelről, miközben jelentőségteljesen a szemébe nézek, újra fagyos tekintettel. - Sajnálom, ha félreértetted. Sedulart szerettem volna mondani. - próbálom még nyomatékosabban a szemkontaktust fenntartani.
- Ha lennél oly jó hozzám, és kerítenél valakit, ki munkaügyben tanácsot tud adni, hálás lennék. Egyenlőre ugyanis nem áll szándékomban elhagyni a várost...

*Miközben forgatom a recepcióst, Maya arca villan fel előttem*

< Nem lesz ez így jó, el kellene felejteni és pont.>

*Remélve, hogy most már teljesen összezavartam az öreget ( ), újra elindulok a szobám felé. Azért, hogy biztos legyek a segítségében, fél ezüstöt hátra hagyok előtte a pulton. Szobámat az öreg útmutatása alapján megkeresem, majd a kulccsal birtokba veszem. Ahogy belépek a szobába, körülnézek, alaposan megfigyelve mindent. Rászánom az időmet, és átkutatok mindent, a plafontól a padlóig, nincs e valamilyen trükkös ajtó, megfigyelőrés, vagy hasonló alkalmatosság. Ha végeztem, akkor kipakolom holmimat, és nekilátok berendezkedni...

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Suttogó Házban
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Az öreg igencsak meglepődik szavaidon, majd újabb verejtékcseppek kezdenek el legurulni bőrén, melyeket most valahogy elfelejtett letörölni. Láthatólag összezavarodott, s próbálja helyére tenni a dolgokat, nem szól semmit, csak mélyen meghajol jelezvén ezzel, hogy számíthatsz a segítségére.

A szobát hamar megtalálod a második emeleten - a lépcső mellett jobbra helyezkedik el közvetlenül a kék színűre mázolt ajtó.
Belépvén is feltűnik, hogy a szobában a kék szín az uralkodó - kékre van festve a fal, kék színű huzatba van húzva a dunyha és a párna, valamint kék színű a függöny is az ablakon, ami a fogadó előtti utcára enged lelátást.
Ízlésesen, szépen és kényelmesen van berendezve a szoba. Tágas, szellős - nem csak egy pici lyuk...
Az ágyon két személy is elférne akkora, mellette egy szépen faragott mélybarna szekrényke áll egy fiókkal, s egy ajttóval. A szekrénykén egy mécses pihen.
Két szekrény van a szobában - egy akasztós és egy polcos - ezek az ágy mellett vannak balra. Az ággyal szembeni oldalon helyezkedik el középen egy kandalló. Balra tőle egy elparavánozott rész van - itt van egy mosdótál, s kis állványon tisztálkodószerek, törölközők és egy tükör a falon, míg jobbra egy asztal két székkel látható. Az asztalon három ágú gyertyatartó pihen, valamint egy tálca pohárral és kancsóval.
Akár hogy is kutatod titkosajtót és egyéb ilyen trükkös nyílást nem találsz. Normál szoba, normál berendezésekkel.
Vizsgálódás után, pakolás közben egyre jobban és többet ugrik be Maya arca elmédbe... Hiába akarod, nem tudod elhessegetni magadtól a képet.*

//Egy pici ugrás - a délután fennmaradó részét - míg meg nem érkezik a vacsi mivel akarod eltölteni - elég ha leírod ömlesztve, s ha olyan akkor azt majd lejátszuk - durván 2-3 órád van hátra addig.//

[Sessaryen]

(Eyrinn)
*Miután átkutattam a szobám < Tisztára paranoiás vagyok! Mire számítottam? A Vörös Hadurak titkos székhelyére?>, úgy döntök eljött az ideje a főzőcskének. Bezárom az ajtóm kulcsra, hogy ne zavarjanak, majd a kandallóban felállítom a kis "laboromat", a főzőedényt, a tartóját, és ha nincs a kandallóban tűznekvaló, akkor a kis olajégőmet is.
A megfelelő összetevők kikészítése után megtisztítom elmém, és a megfelelő formulákat kezdem kántálni halkan. Miután elkészült a főzet, megvárom míg kihűl, és az övemen lévő fiolákba töltöm. Pont tíz adag, pont tíz fiola. Ki tudja miért, most már nagyobb biztonságban érzem magam.

Ha még van időm a vacsoráig, akkor a többi, világi, fegyvereimmel is törődök egy kicsit. Majd bosszankodom, hogy éppen könyvet nem hoztam magammal. <Most unatkozhatom..., még egy dolog a "beszerzendő" listámra...>

Ha még mindig van időm, akkor vagy az ablakhoz megyek nézelődni, vagy lepihenek az ágyra. De inkább mindkettő...

//Off: a hatalom itala elkészítése 1 MP, és kb 1 óra //

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Suttogó Házban
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*A kandalló mellett egy csinos, de zárt ládában találsz tüzelőt, bár nem egészen az apró laborhoz aprították össze - ha a kandallóban gyújtanál tüzet, akkor bizonyára tönkremenne a felszerelésed, alapanyagod - így inkább a saját olajégődet használod.
Kényelmesen dolgozol, hisz nem sürget semmi és senki, így a Hatalom Itala elkészítésével úgy másfél órácska röpült el összesen. A világi fegyvereidet pedig alig egy fertályóra alatt teszed rendbe, hisz nem is használtad őket, s eddig is gondoztad - már amit kellett velük csinálni.
Lehet a könyv most nem ártott volna, de bizony, ha munkát találsz nem lesz időd olvasni - márpedig munkát kell találnod, mert az a nő...
Az ablakból a város laposabb szeletjére van rálátásod. Nyüzsgő tömeg az utcán, sietős emberek gyalogosan többnyire, de eléggé nagy a lovas és lovaskocsi forgalom is.
Valahol a távolban jobbra sötétlik a város után egy nagy kiterjedésű folt - nagyon messze van, s arra talán köd szál lassan alá, mert homályba burkolózik szemed előtt, hogy mit rejt arra a város.
Bár szép a város, de órákig nincs mit nézni rajta a szobád ablakából, így inkább lepihensz.
Hamar elnyom az álom, de kusza és egy igéző női arc mindig kísér bárhová is tévedj álmodban.
Alig hunytad be a szemed - legalább is így érzed - amikor kopogásra ébredsz fel. Türelmes három kopogás, majd kis szünet. Mivel az elsőre nem válaszoltál újból megismétlődik a kopogás, de ugyan úgy türelemes, nem hangosabb mint az első volt.*

[Sessaryen]

(Eyrinn)

- Elég - suttogom magam elé , felülve az ágyban - NEM TŰRÖM, hogy az az átokverte nőszemély az álmaimat is tönkretegye!

<Maya… tényleg szép név…>

S míg magammal harcolok, oda sem figyelve szedem magam rendbe. A második kopogtatás sorozatra viszont teljesen magamhoz térek, az ajtóhoz lépek és megforgatom a zárban a kulcsot. Majd visszalépek az ablakhoz csendesen és csak azután szólok, miután meggyőződtem róla: aki belép, csak egy impozáns árnyat láthat az ablak mellett.

- Szabad, jöjjön be!

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Suttogó Házban
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Az ajtó kilincse csak jó pár szegmenst elteltével mozdul meg miután kiszóltál.
A lassan kinyíló ajtó egy fiatal, talán 15 éves leányzót pillantassz meg, aki habozva, és kissé tanácstalanul téblábol az ajtó előtt. Nem lép be a szobába, csupán tekintetét jártatja körbe gyorsan, s amikor megpillantja alakodat a padlóra is szegezi egyből szemeit.*
- Ne haragudjon Uram a zavarásért, de egy hölgy várja odalent a bárpultnál.

[Sessaryen]

(Eyrinn)

*Önkéntelenül is felnevetek.*

< No lám, pózolok egy csitrinek… >

*Kedélyesen odasétálok a lányhoz, majd megkérdem:

- Leány, mi a neved? Mondj valamit arról a hölgyről, tudod a nevét? Név szerint engem szeretne látni, vagy csak a szoba lakóját keresi? Milyen a kinézete? És TE milyen munkát végzel itt? Szeretsz itt lenni?

*Elárasztom kérdésekkel, magam sem értem miért. Talán mert így nem Maya jár az eszemben, és végre beszélhetek valakivel alakoskodás nélkül? Mindenesetre egy hölgyet megvárakoztatni modortalanság, így az előbbi jókedvemet letörlöm arcomról, és ismét felveszem a megszokott "én ide tartozom, és csak erre jártam" kategóriás semmitmondó arckifejezésemet. Biztos, ami biztos alapon azért a sarlókésemet megamhoz veszem, többi fegyveremre most nem tartok igényt. Elvégre mégis csak egy jó fogadóban vagyok, nem?*

- Vezess gyermek, mert nem ismerem még annyira a fogadót. - szólok a lányhoz, majd szobámat kulcsra zárva követem őt.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Suttogó Házban
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*A leányzó megszeppen a kérdéseid hadától, de összeszedi magát és továbbra is a padlót bámulván válaszol.*
- A nevem Amara, Uram!
A hölgyet pedig Leticia con Arsamadinnak hívják. Név szerint kérte Önt Uram, Eyrinn yl Chayanath-ot. A hölgy nagyon csinos uram, és famor.
*Hogy a többi kérdésekre miért nem felelt azt csak ő tudhatja, talán direkt nem válaszol, vagy éppen félénkségében elfelejtette, hogy hozzá is volt pár személyes kérdésed.
A leányzó levezet a földszintre, ha nincs kérdésed hozzá, akkor egész idő alatt szótlan és kapkodja a lábait rendesen, mintha valami nagyon sürgős lenne számára. A földszinten a pulttal szembeni ajtóig kísér, majd alázattal a sötétbarnára festett ajtófélfán belülre mutat.*
- Odabent várja a hölgy Uram! Meg fogja ismerni, mert csak ő tartózkodik egyedül a helyiségben.

[Sessaryen]

(Eyrinn)

< Szóval famor... > - tétovázok az ajtó előtt. Gyorsan körbenézek, lát e valaki. - < Ha tovább játszom a pietort, egy elkényeztetett famor hölgyike is a végzetemet tartogathatja számomra ha lebukom… Hmm, na és? >

*Határozottan benyitok az ajtón, majd pici időre megtorpanok, míg felmérem a helyiséget, aztán a bent tartózkodó nő felé lépek. Pietor módra üdvözlöm, nem vagyok hajlandó hasra vágódni előtte.

- Hölgyem, Eyrinn yl Chayanath vagyok. Engem hívatott, itt vagyok. - közben lopva végigmérem, nehogy pimaszságnak vegye tekintetem. Felmérem kivel is állhatok szemben, és főleg:

<Mit akarhat egy famor tőlem, kit nem is ismerek, de ő ismeri a nevem?> Ez a tény óvatossá tesz, de már nincs visszaút: játszom a szerepem.

- Rendelkezzék velem...

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Suttogó Házban
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*A leányzó még meghajol előtted, majd tova siet a dolgára.
Belépvén a helyiségbe egy nehézbársony királykék függönyt kell még félrehajtani magad előtt, mely a plafon magasságából egészen a földig ér.
Pompásan van berendezve itt mindig - melegbarna színű bútorok, szemet nyugtatóan díszítettek és faragottak, fénylő lakkal vannak bevonva. Balra egy igen hosszú pult helyezkedik el, mely mögött ketten sündörögnek, míg szemben és jobbra asztalok sokasága foglalja a helyet. Mindegyik asztalon hasonló színű kék terítőt helyeztek, s fölébe egy halovány bézsszínűt. Minden egyes asztalon megtalálható egy kétágú gyertyatartó gyertyával,valamint egy alig arasznyi nagyságú váza szimpla virággal.
A falak szintén bézs színűre vannak festve, hogy a sötétkék függönyök, a kék különböző színeiből készült plafonfestmény szépen, ízlésesen kiemelődhessen. Bár most nem kell fényt gyújtani, de az szembeötlik, hogy az a pár gyertya melyek az asztalokon vannak, valamint az ablakok közti egy-egy nagyméretű gyertya nem adhat elegendő fényt este, éjszaka... de vajon hogy csinálják akkor? ... Végül is, hamarosan megtudod...
A bárpultnál hárman ülnek láthatólag külön egymástól, de mindhárman férfiak. Az asztalok is üresek, csupán egynél ül egy szemrevaló teremtés, mégpedig a terem közepén. Épp akkor kortyol bele a kristálypohárba töltött italába, amikor tekinteted rásiklott.
Szemével követ ahogyan az asztalhoz lépsz, s megszólítod, arcán nem látog még csak halovány tükrét sem gondolatainak.
Már-már kínossá válik a perc, hogy nem szól hozzád, amikor ismét szájához emeli poharát - meg mernél esküdni rá, hogy nem ivott a benne lévő italból -, majd miután letette ismételten az asztalhoz a maga előtti székre mutat*
- Foglaljon helyet Eyrinn yl Chayanath. Úgy hallottam, hogy munkát keres... Mégis mihez ért?

[Sessaryen]

(Eyrinn)

*A berendezés nagyon tetszésemre van, lehet hogy törzsvendég leszek itt? Mindenesetre nem engedem, hogy arcomon a kifejezéstelenségen kívül már is látszódjon. A hölgy megvárattat a válasszal, de nem bánom: megteheti. De hogy az asztalához invitál?

<Hmm, ez érdekes lesz. Úgy látszik itt keresett a munkaerő. De annyira, hogy a látnivalóan megsértett szokásjogot is elnézik? Egy famornak látnia kell, hogy a vele szemben álló melyik kasztba tartozik…> - morfondírozok magamban, de nem engedem, hogy a hűvös arckifejezésen kívül más is olvasható legyen az arcomról...

- Természetesen az attól függ, milyen munkát ajánl hölgyem - hajlok meg. Közben a meghajlás alatt nem mulasztom el alaposan megtekinteni ruházatát... és felmérni ami alatta rejtezik?

- Bár a nevemet már ismeri, én sajnos ezt nem mondhatom el Önről. Foglalkozásomat tekintve értek a fegyverekhez is, de nem ebben áll a használhatóságom. Leginkább a magitori ismereteim azok, amire büszke vagyok. Ha szolgálataimra szüksége van, kíváncsian hallgatom, de előre közlöm: nem vagyok méregkeverő.

* Nem ülök le, állva hallgatom a hölgyet és semmi olyast nem teszek, mely sértené az illemet. Hangom halk, csak neki szánom mondanivalóm. Ha viszont leveszi rólam a tekintetét, akkor azonnal körbevillantom az enyémet: nem e kíséri valaki Őt? Fiatal famor nő, egyedül?*

<Hmm, ez tényleg nagyon érdekes lesz...>