Shulur - Kikötõnegyed - Horgas Hóhér & a Varjak fogadó

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*A gyűrűt áthidalandó ismét az atlétikát hívom segítségül. Valahogy nem tűnik jó ötletnek az ész nélküli matrózokra rontás, mert akkor valószínűleg soha nem érném el a célt. Így inkább kicsit kerülve vagy valakira/valamire fellépve vagy kis nekifutásból a flara "felfutva" próbálok kis szintelőnyt nyerve egy tigrisbukfenccel/szaltóval a matrózok feje felett Mirjamhoz férni.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor, Farro
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: este
_______________________________________________________________

*Thornak van ideje felajzani a nyílpuskáját, s közel tud férkőzni a fekete hajú némberhez, aki a merész kiscsajjal vív tipikus női harcot. Úgy tűnik nincs aurája már, ugyanis a kiscsaj egy jól irányzott bal horoggal úgy álcsúcson küldte a boszorkányt, hogy annak vére vékony csíkban tör utat szája szegletében.
Ennek hatására úgy döntessz, hogy útjára bocsátod a nyílvesszőt, ám ismét döbbenten tapasztalod, hogy az ártalmatlanul koppant le a földre. Szinte hihetetlen az egész.... az a csaj ott csépeli, ahol csak éri és bizony fájdalmas nyögések hagyják el a boszi száját, de a te ily közelről kilőtt nyílvessződ ártalmatlanul pattant le róla...
Ezt látván fordulsz inkább, hogy mielőbb megtaláld a kiutat - ám nem tudsz eljutni a lépcsőig, ugyanis ott a leghevesebb a harc. Ott látod a kapitányt is, amit két ellenféllel küzd egyszerre. A korához képest eléggé ügyesen és fürgén mozog.
Tőle balra látod meg Ran alakját szó szerint kutyaszorítóban - neki egyszerre jelen pillanatban 5 ellenfele van, ám a két karddal a kezében szépen tartja magát csépelve a banditákat.
A további helyzetfelmérést megzavarja a látótérbe balról érkező alak, és csak a gyors reflexeknek köszönhetően tudtál elhajolni egy alattomos döfés elől.

Az akrobatikus ugrás nem sikerült úgy ahogy betervezted Farro. Egy székre felugorván, majd az asztalról szerettél volna átvetődni a védelmi gyűrű feje felett Mirjamhoz, ám egy magas illető két keze közbeszólt a levegőben való "úszásodba".
Az íves ugrást Zak szakította meg olyan módon, hogy egyszerűen felugrott a padlóról és magára rántott. Gurultok úgy másfél fordulatot a lendületednek köszönhetően, s jelenleg féloldalasan feküsztök "egymás mellett" a padlón. Zak fogja a bal kezedet (ez van felül), megráz és veled szemben ordít.*
- Farro! Állj le, ne engedelmeskedj neki!!!

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Érdekes kettősség. Nem mondhatnám, hogy nem örülök a szívem mélyén ennek a megszakításnak csak így nagyon furcsa a dolog, mert ennek akkor sem így kellett volna történnie az agyam szerint. Nem értem magam, hogy miért nem bosszankodom, de egyenlőre ez nem számít csak az, hogy még mindig él a célpont, így a jólbevált módszerhez folyamodok és érzelemmentes fapofával felrántom a térdem, hogy az akadályozó tényezőt, mely jelen esetben Zak egy jól irányzott ágyékon térdeléssel rázzam le. Ha sikerül próblok minél előbb felállni és ismét mozgásba lendülni, mert egyrészt elég veszélyes a tomboló "csatában" heverni. Másrészt elvielg most van egy embernyi hiány a gyűrűben.*

[Thor]

(Thor)

*A reflexeimnek köszönhetően félre ugrok a döfés elől, valószínű szerencsém volt, hogy a szúrás nem talált be, és nem biztos, hogy legközelebb is az lesz. Sajnos a nyílpuska nincs feltöltve, és botor dolog lenne most ezzel próbálkozni. Így marad a kardom és tudásom.

*Meg próbálom előrántani a kardomat, és siker esetén megtámadom. Támadásom közben hozzá dobom a nyílpuskámat, hátha ezzel megzavarom, és egy kis rést ütök a védelmén. Nem gondolkozok azon, hogy hol találjam el, a lényeg, hogy a kard, mély, és fájdalmas sebet okozzon. Ha van egy kis időm, megnézem az ellenfelemet magamnak. És megpróbálok következtetni a látványból, hogy lehet e pszi tudása.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor, Farro
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: este
_______________________________________________________________

*Farro térdeplése nem járt sikerrel, legalább is nem ott ahová szánta. Talán Zak számított valami hasonlóra, vagy csak igen jók a reflexei és többet bírkózott már életében mint Farro, így a térdeplés előtt alig pislanásnyi idővel félrefordult úgy, hogy maga alá próbálja gyűrni barátját. Szemében harag lobban, de hogy ez a fiatal kölyök felé táplálódik-e vagy csupán ennek a lehetetlen helyzetnek - mindegy, Farrot talán ez érdekli a legkevésbé.
Zak gurulásának közsönhetően Farro alulra kerül. Hosszú lábaival úgy kulcsolja át a "suhanc" lábát, hogy abból szabadulni nem képes - ezt érzi elsőnek. A bal kezét továbbra is fogva próbálja leszorítani a földre Farrot Zak, ám a ficánkoló barát egyenlőre kicsúszik a kezei közül.*
//Off: a jobb kezed szabad, fegyveredet nem ejtetted el (egyenlőre )//

*Thor sikeresen előrántja kardját, ám a gyorsan indított támadásba nem tudott elég erőt és lendületet belefektetni a nyílpuska eldobása miatt, így a kardja elsőnek ártalmatlanul csúszik el ellenfele kardján, akit egyáltalán nem zavart meg a felé szálló fegyver, hanem egy gyors oldalralépéssel hagyta útjára szállni tovább.
A férfi alig lehet 20 éves. Termete inkább mondható alacsonynak, de annál inkább izmosabb. Viszont nem hasonlít egy kétajtós kredencszekrényhez, csupán sugárzik belőle az erő, harcedzettség. Arca jelenleg vicsorra húzódik - köszönhető ez a nem sikerült döfésének és annak, hogy Thor milyen gyorsan tudott fegyverhez jutni. Alapjában talán az mondható el róla, hogy ő az a tipikus alvilági rosszfiú - ránézésre. Ruhája kopott és foltozott, de láthatólag nem a túlhordás miatt, hanem valószínűleg szétszabdalták... harcban.*

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Annyira nem jó a helyzet, mivel a tőrdobásra készülve pont a leszorított balomban a közelharcra szánt hosszú penge és a jobbomban csupán az arasznyi dobásra tervezett acél van. Igaz valahogy nem érzem helyesnek, hogy Zak ellen használjam a kést, de valahogy a célszemélyhez kell férkőzzek, így egy gyors szúrással megpróbálom az engem leszorító karjába döfni a dobótőrt. Ha sikerül és enged a fogása akkor egyszerűen alkarral képenvágom hátha akkor legurul rólam. Itt erővel nem nyerhetek csak ügyességgel és ésszel, ami viszont valahogy nincs összhangban az érzésekkel, így elég nehézkes koncentrálni. *

[Thor]

(Thor)

*Nagyot szitkozódok magamban, amiért nem, hogy segítette volna, de még hátráltatott a támadásban a nyílpuska eldobása. Látván ellenségemen, hogy szakavatottabb a közelharcban, muszáj lesz egy kis trükkel támadnom. Megpróbálok összpontosítani a fickó elméjére, és testére, majd az összes energiámmal, ami van, a fájdalomra ösztökélem. Remélhetőleg ez annyira le csökkenti a védelmét, hogy a kardommal halálos, vagy eléggé súlyos sebet tudok neki okozni, ahhoz, hogy tovább tudjak menni.

*Persze ezek után mi lesz, azt még nem tudom, hiszen a kivezető út is zárva. Egyelőre éljük túl ezt a kis harcot, és majd, ha lesz egy kis szusszanásnyi időm, és élek még, akkor majd foglalkozok ezzel a problémával is.

//Pszi fájdalom okozás. 9 pszi pont//

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor, Farro
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: este
_______________________________________________________________

*Thor titkos támadása jól sikerül, ugyanis az ellenfele arca eltorzul, ahogy a fájdalmat megérzi elméjében. Bár nem tart túl sokáig az egész számára, de szemébe félelem költözött láthatólag amikor újra felemeli rád a tekintetét. Mozgása még mindig görcsös, és mintha már nem is akarna megtámadni még egyszer, azonban arról os elfelejkezhetett, hogy a te kezedben fegyver van - mert a jobbját nem emeli hárításra, hogy kivédje szúrásod. Meglepetten néz rád, ahogy a kardod behatol testébe a bordája alatt. Fegyverét elengedi, majd még értetlenséget és félelmet sugározva feléd csuklik össze. Piheg még, de biztos vagy benne, hogy már nem sokáig él.
Most van idő felajzani a nyílpuskát, és gyorsan felmérni ismét a helyzetet - szerencsére támadási közelségben nincs senki sem.
Az álnok boszorkány és az ismeretlen csaj még mindig bírkóznak a földön, de úgy néz ki, hogy az ismeretlen segítség fog győzedelmeskedni. Farro épp egy matrózzal fetreng nem túl messze Thortól, épp a matróz oldalába mélyeszti bele a kezében lévő tőrét.
Mirjamot védelmező matrózgyűrű még viszonylag jól tartja magát a négy haramia ellenében, de már mindőjük több sebből vérzik. A másik oldalon a kapitány nem jutott közelebb a kijárathoz, és attól függetlenül, hogy piszok jól forgatja a kezében lévő kardot, már az ő mozgása is lelassult - vagy fárad, vagy sebet kapott.
Az össz kép lassan alakul a csatában, úgy néz ki, hogy bár hirtelen és váratlanul érte a matrózokat a támadás, de azért ők kerekednek felül a haramiákon. Az azért nagy segítség, hogy a hely tulaja Ran két hosszúkarddal igencsak besegít.
Thorhoz nem közeledik egyenlőre új ellenfél, van ideje eldönteni mit is cselekedjen - de a legnagyobb sajnálatára a lépcső felé vezető "út" számára nem járható, mert arra van a legnagyobb harcoló tömeg.

Farro Zak karjába szeretné döfni a tőrét, azonban ez a földönfekvős harc nem az ő szaktudása, így hajszálnyival, de elvéti a célját - ami pedig Zakra nézve nem túl rózsás eredményt idéz elő. A penge ugyanis nem a felkarba szúródik, hanem a matróz oldalába. A penge akadály nélkül csúszik be a testbe - valószínűleg két borda között érhette el a testet - amire Zak fájdalmasan felordít, s azonnal elernyednek az izmai. Még Farro után próbál kapni, s valamit nyöszörög számára, ám mozdulata erőtlen, lassú, így esélye nincs megfogni a sebesülés nélküli fürge Farrot.
Mirjamot még öt matróz védelmezi négy ellenféllel szemben, és bizony ott ahol Zak állt, most egy szép rés tátong... tökéletes rés egy dobótőr számára.*

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Nem pont úgy sikerült a szúrás, ahogy terveztem, de így is elértem a kívánt hatást. Ugyan valahogy nem tetszik a tény, hogy Zak súlyos sebet kapott, az meg főként rossz érzéseket kelt, hogy én okoztam. Nem sokat tétovázom, mert sürget a feladat. Így kicsusszanva Zak alól a visszahúzott még véres dobótőrt féltérdelő biztos pozícióból útjára is küldöm. Ha sikerül a matrózoknak még időben zárni a rést vagy valami más közbeszól, akkor felállva ismét jobbomba kapom a hosszú pengét és készülök a közelharcra. Illetve egy pillantásnyi időt áldozok, hgy megnézzem mit is akarhatott ennyire Zak mondani.*

[Thor]

(Thor)

*Egy pillanatra a szívem a torkomban verdesett, de a zsoldos halálos sebe után kezd a „nyugalmam” is visszatérni. Kardomat a ruhájába megtörlöm, és visszarakom az oldalamra. Körbe nézve meglepődök Farró, és a matróz harcán.

<Nem értem miért harcolnak egymás ellen. Talán a matróz egy beépített zsoldos lenne? Ez érdekes.>

*Felajzom nyílpuskámat, és a kapitány felé nézek. Az ellenségeire célzok, de mielőtt lőnék, leeresztem a fegyvert.

<Mit teszek én ostoba. Ha legyőzik a kapitányt, egy gonddal kevesebb.>

*Mivel Ran számomra teljesen lényegtelen, ezért nem fordítok nagy figyelmet felé. Inkább az új helyzetnek összpontosítom a figyelmemet. Farro, és a matróz harcának.

<Valószínű Mirjamot akarja megölni a beépített matróz, de a lány szerelme úgy tűnik időben a védelmére sietett.>

*Egyenlőre nem sietek senki védelmére, de arra nagyon oda figyelek, hogy én ne kerüljek bajba. A két matróz harca mellett, oda-oda nézek a boszorkány és az ismeretlen nő harcára. Bár szívem szerint már rég kivágtam volna a boszorkány szívét, de mivel az a mágia meggátolja, hogy végezzek vele, bevárom, míg más megteszi helyettem. És ki tudja, lehet még utána is lesz alkalmam, hogy a fájdalmat, mit el kell viseljek, kamatostul adjam vissza.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor, Farro
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: este
_______________________________________________________________

*Thor nagyot nézhet, ugyanis Farro miután elintézte a matrózt, akivel a földön küzdött nem mást csinál mint a jobbjában leledző dobótőrt útjára bocsájtja. A célpontja pedig nem az egyik haramia a támadók közül, hanem a kedvese...
Mirjam combjába fúródik a penge, amitől a lány felsikolt. A védelmére kelt matrózok értetlen arccal állnak a jelenség előtt, ami elég ahoz, hogy az ellenfél felülkerekedjen a helyzeten. Az öt matrózból kettő a következő pillanatban a földre rogy. Ellenfelük egyből betör a védtelen, sebesült Mirjamhoz, és már csapásra is emelik a kardkukat. Farro is ekkortájt érkezik jobbjában a gyilkos pengével, ugyanis Zaktól már nem derülhet ki mit akart mondani - ájultan, vagy holtan fekszik a padlózaton.
A két nő harca egyre nyílvánvalóbbá teszi, hogy ki lesz a győztes - az ismeretlen leányzó.
Úgy püföli a boszorkányt, mintha hivatásos birkózó+ökölharcos lenne.*

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Látva a matrózokból álló kör szétesését kihasználom a lehetőséget és előre lendülök, hogy bevégezzem a küldetést. Ugyan valami miatt sajog a szívem a sebesült lány miatt, de a kiképzés mélyen belém nevelte, hogy ne hallgassak az érzelmekre csak a cél számít, így nem foglalkozom a matrózokkal és a zavaró tényezőkkel csak a tőrt előre lendítve egy egyszerű és tiszta szúrással megpróbálom szíven döfni Mirjamot.*

[Thor]

(Thor)

*Érthetetlenül tekintem az eseményeket.

<Farro a szerelme életére tőr. De hisz annyira szeretik egymást.>

*Egy kicsit elgondolkozok a dolgon.

<A boszi azért jött, mert valamiért neheztel a húgára. Boszi, hát persze, valószínű megbabonázta a fiút, és ezért tőr kedvese életére. Kegyetlen, és sötét cselekedet volt a nőtől, de talán a legjobb megoldás a bosszúra. Hiszen a lány halála után, Farro valószínű az őrület homályába fog veszni, ha magához tér, és meglátja mit tett. De ha jelleme erős a fiúnak, és túl esik a gyászon, még bosszút is esküdhet. Veszélyes lesz ez a boszira nézve, ha egyáltalán innen ki tud jutni. Ki jutni, hhm, nekem sem sikerül, de talán már nem is kell.>

*Ha senki nem támad rám, átkutatom azt a zsoldost, akit kardommal megöltem, persze figyelve a környéket, nehogy valaki meglepjen.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor, Farro
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: este
_______________________________________________________________

*Thornak nincs szerencséje - no nem támad rá senki, de hiába kutatja át a hullát kissé távolabb a vérengző hartól nem talál nála semmit sem. Sem irat, sem pénz, sem ékszer*

*Farro támad miközben szívét megmagyarázhatatlan érzés tölti el - mintha belül kiürült volna egy pillanat alatt. Az űr pedig szinte elviselhetetlen, de akkor is hajtja valami idegen dolog, hogy meg kell ölnie Mirjamot.
Mozdul, lendül a kéz, de valami történik ismét vele.
Mirjam rémilt tekintete fúródik az övébe, s a lány szinte önkívületben sikítja: "Takarodj tőllem!!!"
Ebben a pillanatban Farrot Mirjam iránt mérhetetlen rettegés fogja el. Hiába hogy tudja teljesítenie kell Sandra óhaját Mirjam látványa egész lényét megrázó félelemmel söpör végig rajta, s másra nem tud gondoni, csakhogy mielőbb kikerüljön Mirjam közelségéből. Az indított szúrást azonban már nem tudja megfékezni időben, de a hirtelen feltámadó rettegésnek köszönhetően félrecsúszik keze. Még így is célt ér a vékony penge, de nem a lány szívét éri a szúrás, hanem szerencsére csak az oldalába mar - viszont még ez is épp eléggé mély sebet eredményez.*

*Farro a rettegés miatt talán már 15 lábnyira hátrált el Mirjamtól amikor ismét furcsaságot érez. A rettegés megmaradt, de már a másik érzés - hogy meg kell ölnie Mirjamot - elmúlt. Mintha ott sem lett volna. Tudatában van minden eddigi cselekedetével, csupán a saját indokaira nem emlékszik, nem érti a helyzetet. Mirjam felé tekintve még mindig retteg a lánytól, úgy érzi menekülnie kell előle...*

*Thor a csalódott kutakotás közben arra lesz figyelmes, hogy egy árny áll felette.
Az ismeretlen csitrikinézetű nő az, és egy gúnyos mosollyal a szája szegletében csípőre tett kézzel áll meg.*
- Nocsak, nocsak... nem szép dolog nem segíteni a segítségre érkezőnek.

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*A szúrás tökéletesnek indul. A Mesterek tanítása szerint. Mégis a hirtelen támadt űr és a rögtön helyébe tóduló rettegéstől megremeg egész lényem és remegő karral nem lehet pontosan irányítani a fegyvert. Így végül oldalseb lesz, de ez is elég súlyosnak tűnik. Küzdeni akarok a rettenet ellen, hisz a feladat... milyen feladat? NEm értem mi történik velem. Tisztán emlékszem mi történt. Mégis hihetetlen amit tettem. Zak vérbe fagyva fekszik. Mirjam több sebből is vérzik és mindezt én tettem. Ernyedten csuklik kezem magam mellé tőröm mégis görcsösen szorongatom és arcomra már nem csak a rettegés ül ki, hanem a borzadály is. Elbuktam. Hiába a kiképzés, hiába minden. Mégis egyszerű játékszer maradtam csak most még az a kevéske "önállóság" sem adatott meg, mint a Klán szolgálatában. A rettegés egyre csak űz Mirjamtól. Érzem ezért Sandrának vagy hogy hívják a némbert lakolnia kell, de jelenleg nem tudok semmire sem gondolni csak hogy elfussak. Egyrészt a rámtörő rettegés, másrészt a félsz, hogy mégegyszer bánthatom Mirjamoat. Így megfordulok és testi épségemmel nem törődve megiramodok a kijárat felé. NEm védem magam, hisz nem érdemlem meg az életet. Csak menekülök saját tetteim elől, de érzem örökké kísérteni fog ez az este.*