"Helyesebben észak-keletinek kéne hívni, de nem vagyok tájolásból oké. Ez alá tartozik Corma-dina, Cormo-roda, és Gortigas szigete.
Nekem azonnal megtetszett a hely paradicsomi állapota, nem mindenhol igaz ez, de zömében heverhettem a homokon pálmafák alatt.
Itt is lehet valaki piszok gazdag: mit mond neked az, hogy vörösarany? Mert erre felé bányásszák. Msoknak ez pompás lehetőséget ad arra hogy lopni próbáljon, ami legtöbbször nem jön be, akinek meg mégis, csak ésszel adjon túl a szerzett árun, mert a megkárosított nem rest törvényen kívüli módszerekkel sem megtorolni a tettet.
Ha már megpendítettem a lopás szót és szigetekről van szó, itt az ideje hogy kalózokról is szót ejtsek. Mert vannak, hajaj! Nem is egy hajóval, a maguk hierarchiájával és harcaival. Most a háború idején takarékon vannak, de nem mindig érzékenyek más bajára s kegyetlenül megsarcoltatják a gorviki menekülteket. Én ajánlanám nekik a ritkítást is, mert nem szívelem őket.
A kalózok között sem minden zökkenőmentes. Legújabb többé kevésbé elfogadott vezetőjük egy nő. Bakker, itt van egy konzervatív állam, s a papságot kivéve mindenhol nők tanyáznak az élen?! Ott a királyNŐ, ott van az alvilági fejedelemASSZONY, erre kalózkirályNŐ?! Huh, kezdem kisebbségben érezni magam! Jó tudni, hogy más férfitársam se ért egyet azzal, hogy jó ötlet s helyénvaló az ha egy nő osztja az észt a kalózoknak. Szóval vita van bőven, ellenség is, rejtekhely tuti.
A szigetlakók vagy bányászok, vagy telepesek, vagy kalózok leszármazottai, hozzátartozói. Domvik missziókat is találni, s ahol képviselteti magát a "jó", ott megjelenik a "rossz" is, bennszülött kannibálok személkyében. Nem beszélek félre, komolyan laknak ilyenek! Barna bőrű agresszív szívós vakarékok, akik utaznak a civilizáltabb tagokra és megzabbantják őket. tesznek egy nagyot a Hétarcú vallására, nőket lopnak ha kanosabbak, vagy nőhiánnyal küszködnek, nem tűrik ha kiszorítják őket a szigetükről s tíz körömmel ragaszkodnak a maguk brutális vallásához.
Gortigas szigete kedvelt kikapcsolódási hely a nemeseknek. Ott annyi néha a tengeren a magánhajó, mint piacon a szemét.
Ahol tenger, ott legenda is bőven, legyen mivel szórakoztatni egymást a tengerészeknek. Az egyik a Kék Hajó legendája, amin fehér hajú tündérek tűnnek fel néha a parttól távol, a másik a Kúpok Szigete, ahol daloló kövekről beszélnek mi zátonyra futtatja a hajót s megbolondítja a matrózokat. Van aki a Holtak Szigetének hívja.
Én csak egy fura esetnek voltam szemtanúja: siklunk a tengeren, minden idilli, amikor látom, a matrózok a hajó jobb oldalához állnak s szorongva néznek lefelé. Megnéztem, mi az. Facölöpök vége állt ki a vízből. A semmi közepén, ahol a tenger olyan mély, hogy fel sem lehet fogni ésszel. Cölöpök..."
Ronja arcába tolt kalappal, hátán heverve feküdt az egyik függőágyban, bal lába kilógott s láttad, lábujjkörmeit bizony lakkozza a beste lelke 
