(Thor)
<Hogyan mászok ki ebből. Mindenképpen ki kell használnom Ran segítségét. Hisz nem tudhatja meg senki, hogy igazából ki is vagyok.>
*Meglepődök, halva Farrót. Egy toroni az életét mentené, és kapva kapna az alkalmon, hogy Ran kezeskedik érte.
<Talán ezt nevezik igaz lelkűnek. Pfúj, inkább hálok egy ghoullal, mint hogy így gondolkodjak.>
*Persze ezekből a gondolatokból nem mutatok ki semmit, és megpróbálok térképészként viselkedni.
-Nagyon köszönöm Ran úr, hogy a segítségünkre van. Ha még nem mutatkoztam volna be, a nevem Gaonal Mesh, és sajnos szükségem lesz a segítségedre, mert nem tudom, hogy igazoljam a térképész mivoltomat. Esetleg a szén darab, meg a papírok…
-Farró bocsáss meg, hogy bele szólok, de ne lásd ilyen egyszerűen a világot. Az a boszorkány bűbájt rakott rád, láttam az egész esetet. Hidd el, nem vagy se gyenge, sem gyilkos. Biztos lehetsz benne. Utam során láttam már hasonlót. Egy falusi embert megszállt egy tébolyult lélek, és végzett a saját gyermekével. A falusiak elkapták és babonás, tudatlan fejükkel rögtön máglyára akarták vetni, mivel azt mondták, hogy egy démonnal lepaktált. És nem ez lesz az egyetlen halott, ha elengedik. Még az asszonya is a halálát akarta. Végeztek vele, és meg lepetettségükre egy nappal később egy másik falusi is megőrült. Szerencsére még az eset elején elszaladtam egy papért, és ő elűzte a gonosz lelket. Elmondta, hogy nem paktált le egyikkel sem a démon, és csak meg kellett volna kötni az embert, míg a pap ki nem űzi belőle a megszálló lelket. Így megöltek egy ártatlant közülük. Az asszony nem csak a gyermekét vesztette el, hanem az urát is, és valószínű, soha nem bocsátja, meg, hogy az urát a halálba küldte. Hidd el, te is ártatlan vagy, és ha Mirjam esetleg máshogy is látja, később, megbocsát neked.