Utak, ösvények, csapások

[Lianna Pentangelin]

________________________________
Résztvevő: Roaen O'Shanon
Helyszín: úton
Időpont: délben
_________________________________

A kocsi váratlanul megállt. Egy falu főutcáján akartatok áthaladni, s már láttátok, a fekete vértes lovagok szent iszonyatot váltanak ki a helyiekből.
-Ebből baj lesz...meg abból is, ahogy a haverod stíröli a szöszke lovagot.
A te szemeddel haravan teljesen közönyösen nézett ki, honnan szed ilyen baromságokat Hene?
Meghallottad, mért álltatok meg. Egy kenetteljes, zengő hang az ég angyalait hívta tanúnak, hogy milyen sátáni lovagokat látott ő és segítség meg szent harcában ellenük. ha kinézel az ablakon, azt látod, falu túlbuzgó papja csinálja a fesztivált. Mögötte vele tartó hívek sorakoztak fel. A lovagok öszenéztek, ajkuk néha megrándult. Nem akartak vihogni.
-Na erről beszéltem. Már az előző faluban is elrebbentek az emberek szent iszonyattal, erre ez! (H)
A fekete hajú lovag benézett hozzátok:
-Mit karattyol ez a csuhás az utunkban és mért nem enged tovább?

[Erin O'Shanon]

-Ne ijedezz már Hene!

A lovagoknak fordítom, hogy mit mond a pap, és kommentálom, persze csak moderálva....

-Nem örül annak, hogy itt vagytok, tudjátok, itt nem igazán tisztelik a ti isteneteket, és sajnos, ők nem szeretik azokat akik több istenben hiszenk.Ne is törődjünk velük...

<Le kéne lőni azt a túlbuzgó öreget.Szent Domvik hogy szabadíthatsz ennyi féleszű, szűk látókörű marhát a népedre.Nem tudom, hogy lehet a felkented....>

Lekászálódok a kocsiról, és elindulok a csuhás felé.
Amennyiben nem ellenséges úgy egészen közel megyek hozzá.

[Lianna Pentangelin]

________________________________
Résztvevő: Roaen O'Shanon
Helyszín: úton
Időpont: délben
_________________________________

A csuhás maga volt a falu papja... Ez nehezít a dolgokon, nem kéne úgy elzavarni onnan, mint egy félkegyelműt.
Ez a pap igen konzervatív lett, valami felföldi fekete lovagokról papolt a "bárányainak", s hogy ez a három is azok közül vagyon s hogy kötelességük őket megállítani, és az egyház gondjaira bízni.
Aethelred, a fekete hajú lovag elgondolkozva dugta össze orrát testvéreivel. A vékony emberke leszállt hátasáról, melléd lépett:
-Kérlek, ha el tudod simítani vérontás nélkül ezt az inzultust, nem csak szavakkal köszönném meg! Pyarronból jöttünk, az ottani egyház próbálta ezt a három ökröt lebeszélni arról, hogy bejöjjenek Shadonba, de lehetetlen volt. Ezért engem melléjük adtak tolmácsnak s jó szándéknak, hogy lelkükre beszéljek, ha nagyon kihívóak, de a dartonitáknak aztán beszélhet az ember, egyik fülükön be, a másikon ki! Tartok attól, mindjárt cirkuszt csinálnak itt a maguk duhaj módján!
Sajnos úgy fest, a hapsikának kezd igaza lenni. Az egyik zsúpfedeles ház tetejére holló szállt. Aztán még egy. Balkézre egy félig bedőlt kerítésre varjú reppent, nagyot károgott.
-Ah, lássátok, a dögevő madarakat hívják magukhoz!-mutatott rá a varjúra a pap.

[Erin O'Shanon]

-Gyerekek várjatok, majd én lerendezem az öreg bolondot!-szólok oda a dartonitáknak,visszafordulva.
A pahoz megyek,és suttogóra fogom...

-Idefigyelj atyám.Ezek a szent lovagok, nem a felföldről jöttek, hidd el.Pyarronból érkeztek messze földről, hogy segítsék a felföldön hadakozó testvéreinket.Ugye te is hallottad testvérem, hogy a felföldön, miféle hatalmas, gondjai vannak, az ottani rendházaknak.

<Bízzunk az öreg tudatlanságában..., és pókerarc.>

-És most légy olyan kedves és engedj minket utunkra.

<Az öreg lehet bölcs de átlátni nem tud rajtam...>

[Lianna Pentangelin]

________________________________
Résztvevő: Roaen O'Shanon
Helyszín: úton
Időpont: délben
_________________________________

Elég csúnya s eretnek dolog ám hülyének nézni egy papot és fölényesen darálni neki sületlenségeket

A paplovagok abbahagyták a sutymorgást s téged, meg a papot kezdték el nézni.
-Mit mondd neki?-kérdezte a szőke a tolmácsukat.
-Félrevezeti, kérem szépen, félrevezeti.
-Egy papot?-szaladt fel a feketehajú Aethelred szemöldöke.
-Zsír. Jó fej, aki hülye meg haljon meg-vont vállat a sötét barna hajú.
-De ez nem olyan, mintha egy ugyan olyan felkentet verne át, mint mi?-így Aethelred.
-Mért, neked bundagatyád van és talárod, tesó? Ej, rozsdás szögön lóg a vérted s Domvik hitre tértél át?-nevetett fel a szőke.
A pap arca márványkeményen néz rád:
-Nem tudom, mióta megengedett egy pappal szemben az a hangnem, hogy "ide figyelj, atyám", fiam.
-Amióta velem lógsz, nemde?-szűrte ki fogai közül Haravan, aki élvezte a bulit, akár kin is csattan a végén az ostor.
A pap leeresztette kezeit, hívei mögötte kitartottak, marconán szembehelyezkedtek kompániátokkal. A kocsis ideges kezdett lenni.
-De azt tudom, egy szent és igaz hit van, az pedig a Hétarcú hite, s minden más tévelygés csak utána következik, legfőképpen a pyarroni tévelygés! S legyenek bár lovagjaik, azok legnemesebb katonáéink lába nyomát sem érik el!-zengte, de közben nyelned kellett egyet, mert a pap szemei a vesédig láttak. Egy percre megfordult a fejedben: mi van, ha mindjárt leleplezi, egy nem ember is van veled és szól az inkvizíciónak?
- Elébb való a tengeren túli harc mindeneknél, s várakoznia kell a Felföld hitetlenek makacs tömegeinek, akár igaz szó hagyja el ajkad, szemtelen fiam, akár csak fogást keresel Domvik egyik emberén. Ám egyet ne feledj: uram szemével meglátom a hazugságot, való-e, mit eme baljóslatú vértes lovagokról szólottál, s való-e, mit másról...-összefűzte ujjait, félig leeresztette szempilláit.
-Ilyen van?-hitetlenkedett a szőke lovag.
-Van, de ahhoz papnak kell születned-motyogta Aethelred. Ez a pyar megjegyzés végképp nyugtalanító.
Hene megköszörülte a torkát. Nem tudta, örüljön, hogy ilyen merészen leparoláztad a papot, vagy behúzott farokkal iszkoljon-e el.
Aztán az egyik dartonita lovag nyugtalanul mocorogni kezdett a lován. Rád nézett:
-Azt kérdezi a papod a fejemben, miféle ember vagy te? Nos, mit kéne a szájába adnom, hm?
-Mond azt, hogy szüzeket luggató pejnahajder!-kuncogott a szőke paplovag.
-S fiatal fiúkat arcon csókoló koshívő!-kapott a szón a másik s vigyorogni kezdtek sötéten.
-Ne, azért karba húznák itt helyben...
-Akasztják a hóhért?-fonta össze karjait Hene-Emlékszem ám, reggel nem jöttél segíteni nekem, mikor ezek dedként elfenekeltek!

[Erin O'Shanon]

//Muszály megpróbálnom, a csalás a vérében kéne, hogy legyen.//

-Hmmm... pókerarcal mosolyrahúzom a számat.
<Haravan most segíts.De te se hagyj ki Domvik...>

-Az lehet, hogy Domvik, a Hétarcú által adott hatalmad nagy atyám,de nyugodtan próbálj bármire választ keresni annak a tohonyának az agyában.Az éhes gyomor kordulásában több értelem van mint abban.Ő csak egy lovag aki nem tud semmit.Csak parancsokat teljesít.
Ha meg akarja ölni magát engedd neki.<Elő a farbával......>-mondom mindezt a szent és igaz nyelven,amelyről tudja mindenki,hogy csak igazat mondhatnak rajta.
//Minden szava igaz tudomásom szerint!//

-Most pedig engedj minket át kérlek.

Meghajolok az öreg felé, s elindulok vissza a kocsihoz.

//B.Ú.É.K. a kedvenc HM-emnek egyébként......//

[Iymer]

Az út elején virágos jókedvem van, hogy sikerült Elenniától végre megszabadulni, az első nap előveszem a dudát, és játszok rajta pár nótát, és ha nincs nagy tiltakozás, a másodikon is.
Vezetem rendben a kiadásainkat, hogy stimmeljen az elszámolás.

Ez tényleg nagy baj; hasít belém. Felpattanok, és kinézek a pajta ajtaján. A porta előtti út felé: van-e mozgás, mennyi időnk van. A portán hátra: ha nagy a baj, min kell keresztülmenni, hogy lelépjünk (ha valami nád, vagy vesszőfonat a kerítés, vagy nincs is, azon keresztülmennek a lovak, de kő vagy deszka már nehezeb ügy, ugratni kell, aztán a piktor meg vagy tud, vagy nem).
<Miért, ha hajadon, az nem baj? Akkor is kellene elégtételt adni, legfeljebb az apjának.>
<Bár, bagoly mondja...>

Visszamegyek Sikenhez:
- Tudják, kiféle-miféle vagy?
// Amikor szállást kaptunk ebben a pajtában, megmondtuk, kik vagyunk?

[Lianna Pentangelin]

//Világos //

________________________________
Résztvevő: Roaen O'Shanon
Helyszín: úton
Időpont: délben
_________________________________

Nem biztos, hogy fizimiskád s fölényességed volt az, ami révbe vitte ügyed, sokkal inkább a nyelv megsziporkáztatása, amit tanultál hajdanán egy olyan pályára készülve, mi zátonyra futott
A pap összekulcsolta ujjait, szemét a földre szegezte, majd elgondolkozása végeztével a falusiakhoz fordult, szavaival távozásra kérte őket, s békességre. Majd közel léped hozzád:
-Jó uram korábban is jelezhette volna, hogy a maga ügyélben jár el, s elkerülhettük volna ezt a kínos jelenetet.
Te szent galambkaki, csak nem valami álruhás egyházfinak néz, aki titkos, vallási ügyben jár el? Végül is... A nyelv ismerete mi mást feltételezhetne egy vidéki pap szemszögéből?

Mikor már mögöttetek volt a falu, Aethelred akkor sorjázott kocsitokhoz, behajolt hozzátok. Hene még legyezgette magát, Haravan elismerően rádkacsintott:
-Hülyítetted az öreget, ez tetszett.
-Milyen nyelven szóltál hozzá, amitől így megjámborult?-így a fekete lovag.

[Lianna Pentangelin]

//Megszálláskor a piktor magára hívatkozott, s arra, ti kíséret vagytok, így csak az ő nevével vannak tisztában//

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: egy falu pajtájában
Időpont: hajnalban
_________________________________

Odakinn köd ül, semmi mozgás, csak a háziak ebe nyújtóztatta tagjait.Hátrafelé nincs kerítés
-Nem hiszem, azt hazudtam a nőnek, a nevem Nigel. Öregem, az a pap majd felnyársalt a szemeivel! Biztos az asszonyra küldte elébb Domvik haragját, de én leszek a következő! Mondd, ettől elkárhozom? Átkot fog rám mondani?-nyüszített Siken.
-Mi ez a susmus, amivel ilyen korán kezditek ma?-könyökölt fel Dentas, egyik szemét még törölte.A festő még durmolt.

[Erin O'Shanon]

-Csöppet sem volt kínos, és egyébként is had tudják meg a pyarrok, hogy nem szeretjük őket atyám, de sajnos felsőbb utasításokra segítenem kell őket...-Ezzel visszatérek a kocsihoz, és indulunk.

<Nem tudom ki segített, vagy ez az én eszem, de akkor is isteni érzés volt...>


-Nem is hülyítettem igaz szóval győztem le, és bebizonyítottam, hogy a tudás a rang felett áll.Ha csak aztmondom neki, hogy nemes vagyok attól ugyanúgy felkoncolnak, de ha álruhás prédikátor az mindjárt más.-mondom Haravannak.
-Oh..., jómagam is papnak készültem,ebből kifolyólag ismerem a papok intrikáit,de mint látod a sors máshogy akarta,és itt vagyok veletek...
Egyébként ez az igaz szó nyelve, másik nevén:Lingua Domini az a nyelv amit Domvik nekünk adott, és amin egyetlen egy hazug szó nem hangozhat el.

Nyugodtan elnyújtózok, és iszok egy korty bort.Átadom magam az út kényelmének.

[Lianna Pentangelin]

________________________________
Résztvevő: Roaen O'Shanon
Helyszín: úton
Időpont: este
_________________________________

Az este csillagos ég alatt ért titeket, településtől távol. Úgy fest, ez most ilyen féltermészetbeli fekvés lesz. Haravan nem bánta, elégedetten nyújtózott, Hene is elbotorkált könnyíteni magán. A lovagok letelepedtek, körbeadtak egy butykost, aztán csendes beszélgetésbe elegyedtek, sehol nem volt a fogadóbeli duhajkodás. Valami éjjeli madár kuttyogott kicsit.
A lovak felkapták fejüket és horkantgatni kezdtek. A férfiak összevonták szemöldökeiket, a tündér pedig abbahagyta a nyújtózást s összepréselte ajkát.
-Hol a barátod?-kérdezte, közben kezélben egy kard anyagiasult. A lovagok egyből felpattantak erre a műveletre:
-Varázsló!
-Elf!
-Varázsló elf!-összegezte testvérei meglátását a szőke lovag.
-Az ilyet Shadonban nem megfojtják egy kanál vízben?-vonta fel szemöldökét Aethelred. A kocsis eltátotta a száját, tudniillik Haravan teljes tündéri díszben feszített. Vértben, haja magától összefogódott, s kardja meztelenül várakozott. Ki hinné hogy ez a szűzmegrontó tündér hopsz harcra kész!

[Erin O'Shanon]

-Elment, hívta a természet.....-mondom miközben felpattanok ültő helyemből.

Kezembe gyorsan Messana terem.

<Még jó hogy az oldalamon ott van mindig ez a szépség.>

-Szerintem sokmindenre készülhetünk....-nézek a lovagokra.

<Ez nagyon nem jó, félek nem is kicsit.Ha Haravan így fosik akkor mi történhetett?>

[Iymer]

- Rajtakapott? Akkor mindjárt itt lesznek!
- Dentas, öltözz, megyünk!
Felköltöm a piktort is: - Piktor uram! Idő előtt kell távoznunk!

<Ha lehet velük beszélni, akkor csak adni kellene valami elégtételt.>

Minél gyorsabban öltözünk, pakolunk, nyergelünk, ki az útra, ha még nincs mozgás, ha van, akkor hátra, és elindulunk a szomszéd falu felé.
Az öltözködés közben: - Sikennek volt egy ballépése, most a nagyobb bajt előzzük meg.
Kint, elmenőben, Sikennek: - A lelked üdvéért nem hiszem, hogy aggódnod kellene, de azért csak simnítani kellene ezen az eseten. Erőszak volt?

Amikor kiértünk a faluból: - Én most visszamegyek, megkeresem a papot, aztán próbálok vele alkudozni. Maradjatok a környéken, valószínűleg kelletek. Ha viszont a falusiak meg akarnának támadni, vagy más baj készül, ne bántsátok őket, ők a sértettek, majd a következő faluban találkozunk.
- Piktor uram! Rendezte a szállásköltséget a vendéglátónknál?
- Siken! Mostantól, amíg vissza nem jövök, Dentas parancsol.

[Lianna Pentangelin]

________________________________
Résztvevő: Roaen O'Shanon
Helyszín: úton
Időpont: este
_________________________________

-Ah, gondolhattam volna arra, hogy ellenségeim megtalálnak s jogot formálnak arra, hogy párbajra hívnak ki, de reméltem, jobb dolguk is van, mint engem csesztetni-morgott Haravan, inkább bosszúsan, mint ijedten.
A lovak még idegesebbek lettek. A levegőben denevérsivításszerű hang remegettt végig, felelt rá egy másik, aztán valami sötét tömeg elsuhant a lovagok feje felett.
-Mi a frászra számítsunk?-így a fekete hajú.
-Mindegy, Darton velünk van!-vigyorgott a szőke.
A kocsis a kocsi alá mászott, s imádkozni kezdett Domvikhoz. A segédje szintén.
-Sose kezd elffel, mert azokmindig szarban vannak, ha Elfendelen vagy Sirenaron kívül koptatják az utat!-fintorgott a sötétbarna hajú lovag, miközben hol egyik, hol másik kezébe tette másfélkezes kardját.
Hene sehol, ami aggasztó. Vajon baj érte vizelés közben? Él még? Vagy teljesen kimarad az egészből?
Fekete árnyak kezdtek rajzani a fejetek fölött az éjjeli égbolton. Mint száguldozó köpenyes alakok, denevérhangon vijjogva egymásnak. Haravan olyan arcot végott, mintha valami rossz ízű került volna a szájába:
-Éjjárók. Sejtem, kihez tartozhatnak. Csak egy tündér van, akinek a csatlósai ilyen visszataszítóak...
-Rám gondoltál, ugye?-csendült egy tiszta hang a bokrok felől. Karcsú férfialak vált ki a sötétségből, olyan köpeny örvénylett körülötte, ami folyékony sötétségnek tetszett.
-Klassz köpeny.
A szőke lovag bókjára a férfi elvigyorodott.
Ám az aranyszín bőrű, rézvörös hajú férfi nem volt egyedül. Mögötte egy lapos arcú, bőr ágyékkötőt viselő, szürke bőrű kopasz teremtmény bontakozott ki, egyik jókora markában Hene nyakát szorongatva, aki még gatyáját se tuda visszahúzni, meglephették.
-Kihez tartozik ez a halandó? A tiéd, Haravan?
-Semmiképp sem, de örülnék, ha nem tennél kárt más tulajdonában.
-Kedélyes barétokra tettél szert-mérte végig a harcra kész lovagokat meg téged a rézhajú jövevény. Haja elveszett köpenye alatt, de biztos hosszú lehet.
-De sok a szöveg, játszunk előbb egy kicsit, aztán talán beszélgetéshez is kedvem támad!-megfújt egy sípot, ami nem adott ki hangot, de a levegőben repdeső, emberi termetű valamik meghallották, s mind megindult felétek vijjogva. Az egyik ráugrott a fekete hajú lovagra, törzséből számos, karvastagságú csáp csapódott ki, végein hegyes kinövésekkel. A többi is hasonló szándékkal kezdett bukórepülésbe. Haravan fitymállón pillantott a levegőbe, várva, neki hány jut. De úgy festett, a java rá fog zúdulni, ám egyet-egyet ti is be fogtok kapni.

//Kérek asztrálpróbát, ha megvan, 5 KÉ, TÉ, VÉ értéket alappal, kidobva, összegezve és sebzést is! Priviben! //

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: úton
Időpont: hajnalban
_________________________________

-Hogy száradna le az, ami a lábad között van!-szentségelt Dentas, de kapkodta magát, a piktor is. Nocsak, milyen hamar kiéberedett!
Mikor az udvarra kiléptek, hangokat hallotok a falu utcája felől, ez megsokszorozza mehetnéteket.
-Dehogy volt erőszak! Ő maga tárta ki előttem blúzát, egészséges férfiember erre nem mondhat nemet! Főleg, hogy oly két szép halmot adott neki az Úr, hogy annak áldozni kellett!-hajtotta el Siken a fejét egy lelógó ág elől a ködben. Jobbra nádas, balra fák csoportja.
Hallva, mit akarsz, Dentas a szemeit forgatta:
-Muszáj bajba keveredned? nincs pénzünk megtéríteni az asszonyhágást! Vagy veszőztetést akarsz Dikennek, esetleg rosszabbat? Ah, én nem tudom, mit kaphat ezért, valaki felvilágosítana?
-Sajnálom, nem tudok segíteni, sosem voltam olyan balfék, hogy hagynak házaságtörésen kapni-vont vállat Ormond. Siken a letolásra csak fintorgott.-Ami a szállást illeti, igen, előre fizettem, másként nem is lehettünk volna a pajtában.