Keskellon (Leírás)

[Airun Al Marem]

A hasonló nevű szigeten elterülő ország a Quiron-tenger valóságos ékköve. Bár alig százhúsz mérföld hosszú és talán fele ilyen széles, apró területén jól megférnek a merész bércek, szurdokokban aláhulló vízesések, türkizkéken ragyogó vizű öblök és fehérre meszelt falú házikókból álló halászkikötők. A majd’ háromezer láb magasra emelkedő hegyeket sűrű esők öntözik, ezért a vegetáció örökké buján
zöldell. Keskellon egyaránt híres az itt termesztett teáról és a nehéz csemegeborokról, de levendula-, babér-, és kakukkfűültetvényei is méltán nevezetesek. A helybéliek pipereszappant és illatos vizeket készítenek, amelyet aztán Abasziszba és Toronba szállítanak.

Keskellon több mint ezerötszáz éven át a Toron Birodalom birtokának számított, és természeti adottságai révén joggal nevezték a császári korona legszebb smaragdjának. Sinemosi eredetű – az ervekkel rokon – lakossága a Háromfejű hitére tért. Még a IX. zászlóháborút lezáró tennegari béke (2899) is garantálta a toroniak jogait, akik a következő évszázadokban a Császár-szigetekkel vetekedő fontosságú flottatámaszponttá építették ki Rumilantot, a sziget fővárosát. Bár többszörös erődrendszer védi a kikötőöböl bejáratát és a fennsíkra épült várost, P.sz. 3362-ben a XI. zászlóháború záróakkordjaként az anteraiak blokádja – és néhány toroni tiszt árulása – megtörte a védők ellenállását. Az anterai királyok azonban száz évig sem tudták megtartani gyarmatukat, mely rövid sinemosi uralom után névleg függetlenné vált.

Keskellon új podesztája, Tevenar Motta politikai kötődései teljességgel kiismerhetetlenek. Egyszerre küld drága ajándékokat Alidaxnak és a Sinemosi Ligának, kereskedelmi monopóliumokat ad Abaszisz és Tiadlan kereskedőinek egyaránt; ám döntéseit egyre-másra visszavonja, kapkod, és hibát hibára halmoz. Sokak szerint valójában a toroniak bábja, akik egy látványosan alkalmatlan politikus tetteivel kívánják alátámasztani, hogy az országnak toroni igazgatás alatt lenne a helye.

A szigetország ma arisztokratikus köztársaság, ahol a Nagytanács soraiból választott podeszta gyakorolja a végrehajtó hatalmat. Keskellon stratégiai helyzete miatt palotájában egymást váltják a Szövetség és Toron követei, de a játszmába további partnerek is gyakran beavatkoznak. Két éve kiderült például, hogy Arkat Celebhyr, a köztiszteletben álló, tizenkét esztendeje regnáló podeszta valójában a Kobrák démonvérrel fertőzött ügynöke, aki lelepleződése után kénytelen volt Alidaxba menekülni.

Az ország lakói főleg saját, a toronit és a sinemosit ötvöző keveréknyelvüket és a tengeri-közöst beszélik. Vallási téren meglehetősen zűrzavaros a kép: noha a pyarroni (vissza)térítés komoly eredményeket ért el, még ma is Tharr hitét vallja a lakosság bő fele. Elméletben bizonyos fokú hitbéli szabadság van, azonban a szenátuson belüli csoportérdekektől függ, melyik vallást részesítik előnyben. A szigetlakókat megosztó ellentétek az utóbbi évtizedekben gyakran vezettek véres összecsapásokhoz – egyebek között a legutóbbi, 3671-ben kitört felkelésről érkező híradások hatására hirdettek Észak-szerte irtóhadjáratot Tharr hívei ellen a Vörös Hadurak. Keskellon zászlaján az Antoh-hitet szimbolizáló ugró delfin látható kék mezőben.