Gianagi tél [ÚTK]

[Ralog Gebbro]

(Tagrid)

*Az asszonynak megköszönöm a plussz sapkát még, és egy kicsit sietősre fogom a lépteimet a visszaúton.

Észlelve a négy banditát megállok a kis téren, türelmesen végighallgatom őket, de a kezemet a fegyverem markolatára csúsztatom, majd rezzenéstelen arccal csak ennyit mondok miközben előhúzom fegyverem.*
- Vegyétek el... Lássuk a medvét!

//Tagrid 4.méretkategóriájú fegyverrel harcol (másfélkezes kard) - így a banditák elvesztik a fegyver adta bónuszértékeiket ellene.
Tagrid az első körben hátrányból indul a túlerő miatt (minden harcértékére -15 jár)
A fegyverek 5-5 szegmenses időigényesek, ezért mindannyian 2-2 alkalommal támadnak egy körben.
A banditák elvesztenek 2 SFÉ-t a páncéljukból annak köszönhetően, hogy Tagridnak a másfélkezes kard fegyverforgatási képzettsége 4.fokú.

1.kör

Bandita 1
KÉ 24+10=34
TÉ 36+09=45
Sebzés: nem talált

Tagrid
KÉ 39-15=24+9=33
TÉ 75-15=60+86=146
Sebzés: 10 Sp (- 1 SFÉ) - 9 Fp

Bandita 2
KÉ 24+4=28
TÉ 36+99=135
Sebzés: 6 Sp

Bandita 3
KÉ 24+4=28
TÉ 36+91=127
Sebzés: 7 Sp

Bandita 4
KÉ 24+3=27
TÉ 36+24=60
Sebzés: nem talált

(Tagrid Ép 16, Fp 17
Bandita 1 Ép 12, Fp 16 - az első banditára támad csak és kizárólag!)

Bandita 1
TÉ 36+09=45
Sebzés: nem talált

Tagrid
TÉ 75-15=60+77=137
Sebzés: 11 Sp (- 1 SFÉ) - 10 Fp

Bandita 2
TÉ 36+67=103
Sebzés: 4 Sp

Bandita 3
TÉ 36+57=93
Sebzés: nem talált

Bandita 4
TÉ 36+08=44
Sebzés: nem talált

(Tagrid Ép 16, Fp 13
Bandita 1 Ép 12, Fp 6)


2.kör

Tagrid
KÉ 39+10=49
TÉ 75+81=156 - túlütés
Sebzés: 12 Sp (- 1 SFÉ) - 11 Ép, 22 Fp

Bandita 1
KÉ 24+7=31
Életereje: Ép: 12-11=1
Fp: 6-22=0...
sztem éppenhogy nem nyílt teljesen ketté //

*A végzetes vágás után kétszer megpörgetem a kardot a kezemben, hogy egyszerre letérdepelhessek és leszúrhassam a kardot a földre rátámaszkodván pihenés képpen. Most ocsúdok fel, hogy rajtam kívül még mások is jelen vannak a csatában. Látván a vértek tökéletes védelmét inkább megpihenek, és megnézem milyen sebeket kaptam be mintsem vért nélkül beálljak ismét a csatasorba sebesülten.*

[Garmacor]

Dorf

Veszek egy pónit és lószerszámot (1 arany)

csata:
bandita:
KÉ:24
TÉ:36
VÉ:104

saját:
KÉ:36
TÉ:70
VÉ:141
// KÉ-t nem dobok mert mindig én nyerem
1. kör:
dorf rohamoz +20 TÉ -20 VÉ
TÉ:70+20+85=175
sebzés: 2*(2k6+1)-3=16-3=13

A térre érve meglátom hugom megsegítőjét a zsákomat a földre dobom majd futás közben veszem a karomra a pajzsom és veszem kézbe a láncos buzogányom. Az első banditához érve lassítás nélkül elemi erejű ütést mérek rá mely után nem kell mozdul többet. Mire a jól sikerült rohamom lendületét megfékezem és visszafordulok látom hogy leendő utitársaim már elintézték a többi banditát
- Mindenki jól van?
Gyorsan körbenézek a társaimon.
-Tagrid lenni jól? Mennyire lenni súly seb?

[Mesemondó]

***********************************************************
Mesélő: Castor de Vinter
Helyszín: Gianag, Sinog Kul
Időpont: ősz, délelőtt
Résztvevők: Drof, Scylaina, Tagrid, Saun
************************************************************

Gyakorlatilag egy fél percen belül felszámoljátok az útonállókat, és holtan terül el valamennyi az utcakövön.(A fegyveres harcért mindenki 3 Tp-t kap.) Igazábó meg se nagyon izzasztottak senikit, a csata nagyon hamar véget ért, heves mészárlás volt, mármint a banditák lemészárlása..., bár valószínű nem sejtették, hogy az áldozatuknak nem várt segítége akad.
A haldoklók még ránganak néhányat, aztán kiszenvednek.
A csatazajra, kinyílnak a környező házak spalettái és elszörnyedt emberarcok pislognak rémülten a mészárszékre változott terecskére.
Vágtató ló dobogása az utcaköveken, valaki az őrségért küldetett. Valószínűleg hamarosan itt lesznek.
A tér iszamós a vértől, és ti magatok is véresek vagytok. A mostani látvány szerint mintha ti ütöttetek volna rajta és cincáltatok szét egy "ártatlan" zsoldosokból álló négyest, rajtatok alig van seb, ami az ellenfeleitekről már nem mondható el.

[Quator ar Zaraquer]

(Saun)

*Visszahúzom a nehéz csatabárdot, ahogy ellenfelem az ütés következtében a földre rogy. Körbenézve konstatálom, hogy csak én húztam, halasztottam a küzdelmet ilyen sokáig. ez az enyhe hátránya talán a kétkezes fegyvereknek, de ahogy már nemegyszer bebizonyosodott nekem elég egyszer, kétszer találnom. Azzal a minimális sajgással, amit a buzogány tudott okozni nem törődök, inkább körbenézek, hogy van-e még esetlegesen rejtőző ellenség, illetve hogy érzik magukat társaim. Tagrid letérdelése és kardra támaszkodása láttán kicsit összehúzom szemöldököm és én is mellé lépek. Szólni nem szólok. Dorf már kérdezett én csak a választ figyelem. Az elvágtató ló nem zavar a városőrséget ígyis-úgyis értesíteni kellett volna. Így legalább elegendő bevárnunk, bevárnom a katonákat, hogy gyors helyzetjelentés után intézkedhessenek. Uwel ismét igazságot tett. Így várakozás közben és a fakóhajú válaszát hallgatva lecsapom a bárdlapról a nagyja vért és egy rongyot tépve valamelyik zsodos köpenyéből, a tiszta részből, gondosan megtörlöm a pengét. Enyhén emgcsóválom a fejem, ahogy eszembejut egy komor gondolat.*

<Na tessék. Kenhetem, tisztogathatom éjszakába menően a bárdom, pedig csak a főváros Uwel-szentélyébe zarándokoltam el. Mi lesz itt, ha a vadonban bolyongunk majd és főként mit tartogat még fegyvereinknek a különös vár?!>

[Yvett de Crei]

Scyllaina

*Gyors volt a csata lezajlása és számomra egyértelművé tette e rövid is, hogy ha újra ilyen helyzetbe kerülünk, akkor számíthatunk egymásra - és igen jól küzd mindenki a saját fegyverével.
Én még azért nem teszem el a fegyverem, előbb - mintsem valaki újra meglepjen bennünket - alaposan körbekémlelek, hogy van-e még valaki, aki kötözködni akar velünk. Nem látván senkit a halottakhoz lépek. Szép sorba rendezem őket és egy "áldomást" mondok rájuk. (Nem Mp-ért), természetesen asziszul*
- Sürgős volt Darton elé járulni? Remélem eltudtok számolni életetekkel, tetteitekkel a Hallgatag Úr előtt! Békében várjátok az új életeteket, csak lehetőleg ne haramiaként térjetek vissza, mert mint kiderült nem kifizetődő... - *vonom le a következtetést a kinézetükből. Karjukat a mellkasukra fonom, akinek nem csukódott le a szeme, annak lecsukom - nem zavartatom magam azzal, hogy én a holtakkal foglalkozom, teszem amit úgy érzem meg kell tennem.*

[Ralog Gebbro]

(Tagrid)

- A sebek mélyre sikerültek. Eléggé fájnak, de a szállásig el tudok menni. Kibírom.
Ez van, ha valaki csupasz karddal rohangál a vértje nélkül. - *válaszolom Dorfnak.
Ezek után felállok pihenői pozíciómból.*
- Mit foglalkozni vele. Ott porladni szét ők. - *mondom ezt tört közös nyelven az éppen a hullákkal matató nőnek szemöldök felhúzva.
Ezek után ervvül szólalok meg a többiekhez kicsit nyugodtabb hangon mint az előbb.*
- Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket. Ha nem jöttetek volna, akkor már alulról szagolnám az ibolyát.

[Garmacor]

- Hát ti sose tanulni meg hogy mit is ér egy jó kis vért.
- Adnii ide csomag, majd én visz.
- Menni vissza fogadó.

[Mesemondó]

***********************************************************
Mesélő: Castor de Vinter
Helyszín: Gianag, Sinog Kul
Időpont: ősz, délelőtt
Résztvevők: Drof, Scylaina, Tagrid, Saun
************************************************************

(Off: Csakhogy mégegyszer tisztázzuk a nyelvi kérdéseket: Drof az ERVET töri 2.-szintenm a közöst egyátalán nem beszéli.)

(Off: Scyllaina 1 Kegy-pontot kap a szerepjátékáért.)

(Scyl)

A halottaklam való foglalatosokodás közben különös nyugalom száll meg, valóban egyfajta méltóságot adsz a négy flótásnak halálukban, ha már életükben nem voltak rá érdemesek.

(Mindenki aki a téren volt)
A térről kifele menet még utolér benneteket a járőrcsapat és gyors kihallgatást tartanak az incidensről. Mivel Saun hitelt érdemlően tudja igazolni hogy gianangi és egyházi személy, az ő közbeavatkozásának hála az őrők pár perc alatt végeznek, meg tudják amit akarnak és békénhagynak benneteket.

****
(Mindenki)

Az éjszaka további része már mindenkinek eseménytelenül telik a Vadászmester fogadóban.

(Off: Mindenki az ÚTK-ban leírt gyógyulás szabályai szerint nyeri vissza az Fp-t.)

Ahogy előző este az alkalmi útitársak megegyeztek; a megbeszélt időpontban mindenki felszerszámozva és az úti előkészületeket megtéve (?) útrakészen gyülekezik a fogadó előtt.

(Off: Ha valaki úgy érzi, hogy indulás előtt még feltétlen szüksége van valamely felszerelési tárgyra, eszközre az út során, az hajnalban kimehet a piacra és beszerezheti ezt. Külön nem mesélem el; most mindenki gondolja át mi kell neki, egy mondatban utaljon rá mit vett és vonja le a pénzt. Az áruk az alapkönyvben szereplő listaárnál 20%-kal drágábbak, ha luxuscikkről van szó.)

[Sion]

Elric

*Kóvájgó fejjel eszmél iszonyatos álmából. Az igazat megvallva azt sem tudja mit álmodhatott, de azt határozottan tudja hogy nem óhajt visszamenni.* - Már reggel ven? - *Kérdi határozottan, majd körbenéz és hamar rájön hogy otthon van. Valamely kocsmában... Á igen! Itt volt az a sok pléhpofa... No lássuk akkor mihez tudnánk kezdeni...*

- Kisasszony! - *lép a vöröshajú sépséghez* - Meg tudja mondani merre mentek a többiek akik velem voltak az asztalnál? -*Majd ismét körbenéz és meglátha a fogadó előtt álló társaságot* - Á! Hogy ott kinnt! Köszönöm!

*Azzal elindul kifelé, s kiérve így szól:*

-Na! Indulhatunk végre? Ideje lenne azt hiszem...

[Quator ar Zaraquer]

(Saun)

*Tagrid köszönetnyílvánítására csak biccentek, majd az érkező őröket bevárva vázolom a helyzetet és biztosítom őket, hogy nem a mi társaságunk a rabló, így végül visszatérünk a fogadóba. Már nem akarózik beszélgetnem senkivel, így visszavonulok a szobámba és a sűrű nap végén, mintgey feszültség levezetésként alaposan megtisztogatom vértem, fegyvereim, felszerelésem. Lefekvés előtt még elolvasom újból Hagud levelét, majd álomra hajtom a fejem. Reggel ébredés, mosdás és felöltözés után egy fohásszal köszönöm meg Uwelnek mindazt, mit tőle kaptam és a tegpani jóindulatnyílvánítása megnyugtató tudatában idulok, hogy a társaimmal együtt útra kelhessünk a hajnal első sugarainál. A fogadóban még kérek pár napi ut élelmet. Megsaccolom, hogy milyen hosszú lesz utunk a találkahelyig és annak megfelelő mennyiséget kérek. Ha ezt is siekrült egy kisebb zsákban elhelyeznem elővezettetem lovam és felerősítem a felszerelésemet, majd nyeregbe szállva várom az indulást. Csatabárdom bőrszíjjal ráakasztom a nyeregkápára, hogy a hosszúnak ígérkező utazáson "pihenhessen" a remek fegyver. Érkező társaimat kis meghajlással és pár kissé még morgó szóval üdvözlöm.*

-Jóreggelt. Sikerült kipihenni a fáradalmakat?

//Az uti élelemnél nem tudom elhangzott-e milyen messze megyünk. Tudom visszanézhetném, de kivételesen elkényelmeskedem és inkább megkérdezem, ha nem gond.//

[Ralog Gebbro]

(Tagrid)

*Visszaérve a fogadóhoz elfoglalja a szobáját majd kér egy fürdőt és némi segítséget sebei ellátásához - esetleg a vöröshajú felszolgálólánytól
Az éjszaka pihentető számára, és némi gyógyulást is hoz.
Reggel felkelvén némileg gyógyultak az előző nap szerzett sebei. (6 Fp - úgy számoltam, hogy kb. 6 órát tudott nyugodtan pihenni, aludni)
Indulás előtt a reggeli tisztálkodással egybekötvén átkötözteti még sebeit, majd összekészülve teljesen úrta készen lemegy a fogadóshoz.
Hat napi élelmet kér magának, valamint a kulacsát megtölteti vörösborral.
Előkészíti a lovát az indulásra, felpakol rá és a fogadó elé sétál, hogy megvárja a többieket.
Látván, hogy nem ő lett az első az uwelitához lép - bár nem érti mit morgott a másik az orra alatt.*
- Jó reggelt Atyám! Hogy pihent az éjszaka? - *kérdi Sauntól egy enyhe mosollyal az arcán.
A többieknek is köszön egy "jó reggelt"-tel.*

[Garmacor]

Miután visszaérünk a fogadóba nyugóvóra térek reggel még az út várható hosszának megfelelően vásárolok élelmet (mennyit vonjak le) majd felszerzámozom a pónimat és a többiekhez megyek
- Jó reggelt!
- Indulhatunk?

[Ichigo]

Nasnaer

*Kora hajnalban kelt fel Nasnaer, hirtelen pattant ki az ágyból, de azzala lendülettel vissza is hanyatlott. Kcsit forgott vele még a voilág és rettenetesen fájt a feje.*

<Uh, Arelre, régen éreztem már ezt.>

*Erőt véve magán, felkelt az ágyból, és jó hideg vízzel felélénkítette magát, majd megmosdott normálisan. Hálistennek a fejfájása alább hagyott, de még így is érzett valami zsibbadást. A fogadóst reggel már ébren találta.*

-Jó reggelt, tele tudná tölteni nekem ezt gyümölcspálinkával? - rak elé egy félliteres kulacsot. Majd mikor megkapta, kifizeti és meg is húzza, de csak módjával.

<Azt mondják másnaposságra jó az alkohol. Bár ha elakarod kerülni a másnaposságot, maradj részeg >

*Kiérve a fogadó elé, már szinte mindenki talpon van. Kissé elgyötört arcal lép ki és köszönti a kintlévőeket.*

-Pálinkás jóreggelt az uraknak! - majd megrázza frissen szerzett italát. Valaki egy kis szívmelegítőt? Elric? - nyujtja a másik arelita felé a kulacsot

[Mesemondó]

***********************************************************
Mesélő: Castor de Vinter
Helyszín: Gianag útjain
Időpont: ősz, délelőtt
Résztvevők: Mindenki
************************************************************


Nos mint azt Hagud levelében is olvashattátok, a jobbágyfaluhoz és Fagyvárhoz legközelebb eső hercegi város Harting. Ott fog várni rátok Hagud Tonsstad. Harting után át kell kelni a Fagermark-hágón, és az után következik a jobbágyfalu és Fagyvár.

Harting egy heti lovaglóút, de valószínűleg lesznek közben kisebb falvak, ahol a kéeszleteket feltölthetitek.

****
Kora reggel hagyja el a csapat Sinog-Kult, és Harting felé veszi az irányt. Hűvös ősz végi reggel köszönt rátok. A nap vidáman süt, de a szél az alattomos ruha alá bújós fajtából való.
Kényelmes galopp tempóra álltok be. A hideg reggelben keményen ropognak a kissé fagyott földgöröngyök a lovak patái alatt, de nincs csikorgó hideg.
Ahogy elhagyjátok az erdőtől elhódított irtásterületeket, ahol a parasztok a sinog-kuli majorságokat rendezték be, és ahol most az őszi búza learatása után nem maradt más csak a tarló és a földgöröngyök között tollászkodó vetési varjak vannak, hamarosan egy ritkás erdős facsoportos területen vágtok át.
Néhány hidegtűrő fa vörös lombkoronája még hirdeti az ősz szépségét, de a többség, csupaszon, lombjaszegetten méla beletörődéssel várja már a fagyos gianagi telet. A lovak poroszkálásának zaja itt- is ott is varjak seregét riasztja fel akik bántó károgással emelkednek fel az ágakról.
Kezdetét veszi a hosszú és kimerítő utazás.
Néha néha feltűnnek lovas utazók, egy-.egy szekér, melyek Sinog-Kul felé tartanak.
A fák besűrűsödnek, egyre inkább kezd visszatérni az érintetlen ősvadon. Évszázados tölgyek között botorkáltok a lovakkal.

****
Hirtelen velőt rázó üvöltés, mély morajlás, bőgés, sziszegés hallatszik. A csapat félelf fajú karakterei a zajokból kiszűrődni tompa, elhaló, idegen nyelvű káromkodás-emberi beszéd hangjait fedezik fel. Mindez az úttól balra, mélyen bent az erdő szívében.
A zajok meglehetősen hátborzongatóak: a lények –merthogy két lény ordít és sikít- elég nagyok lehetnek, a bőgés, recsegés hörgés olyan hangterjedelemben és olyan furcsa hangszínben visszahangzik, amit egyetlen ismert erdőlakó állat se bocsájthat ki magából. Mi több a föld enyhén megremeg alattatok, és hullámzást érzenek a manahálóban az arra érzékenyek. A csapat azon papjai, akik rendelkeznek befolyással a természet szféra felett, gyenge szakrális mágia sugárzását érzik, mely egyértelműen a természet szférához köthető.
Fogalmatok sincs, mi történhet ott az erdőben, de mintha fanyűvők verekdnének…és az élesebb fülűek –bár a távolság miatt ezt ők is tompán hallják- dühös erv káromkodást is halanak a csatazajban.

[Ichigo]

Namiel

*Reggel a találka után, útnak indul a banda. Bár még egy kicsit fáj a feje Namielnek, de úgy látszik a másnaposságra tényleg jó volt az alkohol . Mikor már jócskán maguk mögött hagyták a fővárost és az erdő mellett sétálnak, hatalmas üvöltésekre lesznek figyelmesek és zavart észlelnek //az erőben // a manahálóban. Namiel jó hallásának hála emberi káromkodásokat is hallani vél.*

-Arelre! Mi a kénköves menykő lehet ez a hang?! Ez nem állati az is biztos! És emberi hangokat is hallok onnan. - mutat a zaj irányába. Mitcsináljunk? Meg kéne nézni miaz.