Lakhassyn városa

[Sessaryen]

(Eyrinn)

< ööö, mi van?>

* Egyetlen értelmes gondolat sem ötlik eszembe. Képtelen helyzet!*

< Most vagy ilyen furmányos módon akarnak kirabolni, vagy tényleg ilyen peches a - hmm - hölgy.>

*Arcomon a megütközés jeleivel nézek a nőre, sajnos valószínűleg az általában gondosan elrejteni próbált érzéseim, és gondolataim is kiülnek az arcomra. Meglepődtem na. A nőt viszont visszataszítónak találom ilyen kinézettel.*

< Most mi legyen? Legyek lovagias és balek, vagy legyek bunkó és közönyös?>

*Fáradtnak érzem magam, ezért megnyomkodom a szemem, majd döntök. A famor várhat legfeljebb, hátha nem leszek olyan peches, hogy pont most térjen vissza. Nagyot sóhajtva utat engedek a lakosztályom belseje felé a nőnek, majd újra felmarkolom a felszerelésemet és lemondó sóhajjal elindulok a recepció felé. De valami azért az eszembe jut.*

- Természetesen hölgyem, szívesen segítek. De azt meg tudná mondani, kinek lett címezve a téves boríték? Mert ha ezen a szinten lakik, talán valamely szomszédja lehet az üzenet eredeti címzettje. Megnézhetem?

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*A nő beljebb lép zavartan és pirulva. Majd a kérdésedre feléd nyújtja a kezében szorongatott borítékot.*
- Köszönöm Uram! Igazán hálás vagyok Önnek!
Nem tévesen van címezve, hanem egyáltalán nincs rajta címzett. Üres. Csak úgy becsusszantotta az az alak az ajtóm alá. Azért mentem volna utána, hogy megkérdezzem ki küldte.
*A boríték tényleg üres, nincs címzett egyik oldalán sem. De még egy pecsét sem, vagy valami írásjel. Benne viszont egy eléggé vastag levelecske lehet a tapintásából ítélve.
A nő ahogy áll előtted kicsit jobban összehúzza magán a vékony köpenyét, és ha lehet azt mondani még egy fokkal vörösebbre változott az arca.*

[Sessaryen]

(Eyrinn)

*Gondban vagyok kicsit. hisz egyáltalán nem biztos, hogy elolvashatom ezt a levelet. Egészen biztos ugyanis, hogy nem nekem szánták. Épp ezért fogom elolvasni... *

- Semmi gond hölgyem, mindent elrendezek. Eyrinn yl Chayanath a nevem. kérem fáradjon beljebb, mindjárt lemegyek a recepcióra, és szólok az érdekében. Ezt a levelet is leviszem, ha valakinek hiányozna, ott meg fogja találni... - s ezzel a kanapéhoz vezetem a nőt.

Gyorsan felkapom a holmim, majd gondosan bezárom magam után az ajtót. Az első emeletig szép lassan leballagok, majd egy eldugottabb zugban megnézem a boríték tartalmát. Ha tényleg egy levél, és el tudom olvasni, akkor gyorsan átfutom a tartalmát. Nem hiába gyakorlom az olvasás tudományát gyerekkorom óta, ez az egyik szerelmem. Jóval gyorsabban tudok már olvasni a legtöbb magiszternél is... Most hasznát veszem ezen képességemnek, remélem nem tart sokáig átfutni az iratot. Amint végeztem, tovább haladok a recepció felé.
A pultnál remélem még a bájos hölgy van, kivel már összeismerkedtem.

- Szép napot! Az emeletemen egy hölgy, bizonyos Chatarina con Wormsain, kizárta magát, így most az én szobámban húzta meg magát. Tudna segíteni a hölgynek?
- Ja igen, ezt a borítékot találtam a folyosón. Nem tudom kié lehet, ezért átadnám Önnek. - s átnyújtom az immár újra lezárt borítékot.

Elindulok vissza a harmadikra.

< Lehet, hogy mégse volt jó ötlet a harmadikra költözni? > - morfondírozom...

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: délután
_______________________________________________________________

- Nem is tudom. Az én ajtóm alá csusztatták be a levelet. Gondolja, hogy másnak akarták? Végül is... nem várok ilyesmit senkitől.
*Filózik kicsit a nő, majd kétkedve, de azért átadja a borítékot.
Leindulsz és hála a csendes délutánnak sikerül is elolvasnod a levelet.*

"Drága Húgom!
Vigyázzál arra, hogy hová lépsz, mert vészesen közel táncolsz dye Marconell tyúkszeméhez. Ha véletlenül rájön ki vagy valójában én - mi - levesszük a kezünket rólad.
Most nem szabad hibáznod, vagy a közös hat éves munkánk csődbe megy - ennek pedig te leszel az egyedüli felelőse, és egyedül fogod elszenvedni a kiszabott büntetést MINDEN oldalról.

Vad Gerle nővéred"

*A recepción még mindig az a nő áll, aki felkísért téged. Nagy szemekkel mered maga elé, amikor elsorolod neki a történteket.*
- Van pótkulcsunk a szobákhoz. Egy pillanat. - *lehajol és kotorászni kezd egy fiók kihúzása után. Pár perc eltelik mire újra felegyenesedik egy kulccsal a kezében.
A borítékot elveszi tőled, forgatja, tanácstalanul nézegeti.*
- Semmi sincs rajta. Felteszem ide, ha valaki keresné - bár így címzetlenül... - megtalálja. - *a pultra teszi kézközelbe, bárki elveheti ha akarja.*
- Menjünk akkor! - *ezzel kijön a pult mögül és megindul az emelet felé a szobádhoz.*

[Sessaryen]

(Eyrinn)

<Drága húgom? Vad Gerle? Büntetés? Hmm, ez érdekes. Ha a nőnek szól ott a szobámban, akkor igencsak bajban lesz, ha nem kapja meg a borítékot. De ha annyira süket, hogy nem bont ki egy borítékot, melyet az ajtaja alá csúsztatnak, akkor meg is érdemli. >

*Amíg a recepcióra tartok, és még utánna is, azon morfondírozok, mit is tegyek. Amikor a recepciós hölgy a pultra kirakja a levelet, elhatározom magam. Megvárom míg elindul előttem, majd egy gyors mozdulattal elcsenem a pultról a levelet. Arra azért ügyelek, hogy senki ne lássa, hogy ez a levél hozzám került...
A lépcsőzés közben azért még van egy kérdésem a pultosnőhöz. Illetve kettő...

- Még nem tudom a nevét hölgyem, hogyan szólíthatom?

- Azt meg tudja nekem mondani, van e még a szálodában lakik még Catharina kisasszonyon kívül más hölgy is jelenleg?

*Amint felértünk a harmadikra, a szobám ajtaján habozás nélkül benyitok. Semmi kopogás, semmi torokköszörülés. Elvégre az én lakosztályom nem? A bent lévő (?) hölgynek kutya kötelessége a kanapén pihengetve várakoznia.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*A levél elcsenés sikeres, legalább is a nő nem adja annak jelét, hogy észrevette volna. Más sem nagyon láthatta, hacsak nem bújócskázva figyelt éppen.
Kérdésedre a szolgálólány megfordul és meghajol.*
- Zaida a nevem Messire!
*Következő kérdésedre viszont zavarba jön. Nyel egyet majd kissé félénken válaszol.*
- Messire!... Én, sajnálom, de a fogadó vendégeiről nem adhatok ki információt senkinek. Annyit talán... a fogadó majdhogynem tele van, csak annyi üres szobánk volt melyet megmutattam érkezésekor. Igen, van hölgyvendégünk is, sok. - *már megint fél, ez kiérződik hangján és testartásából kiolvasható. Megint olyan érzésed van, hogy azt várja az előtted lévő nő, hogy vajon melyik percben ütöd meg.*

[Sessaryen]

(Eyrinn)

*Felemelem a kezem, és finoman, lágyon megsimítom két ujjam hátával az arcát.*

- Köszönöm Zaida - mondom csendesen.

*Bár teljesen egyetértek a kasztok létjogosultságával, néhány "mellékhatása" kényelmetlenebbül érint, mint gondoltam volna. No mindegy, most más dolgom van.*

- Zaida! Ha a nemes famor visszatér és jelezted neki ittlétemet, légy oly jó és nekem is szólj!

*A szobámig már csak néhány dolgon jár az eszem...

< Miért én? Miért itt? Maya? Ki ez a nő? Mi ez a levél? Miért pont én?>

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Zaida megmered ahogy felemeled kezed és végigsimítol arcán. Nem tud szólni, de még mozdulni sem. Ijedtében?, döbbenetében? még azt is elfelejtette, hogy mi az illem veled szemben, ugyanis csak mered rád összegyűlt könnyei mögül.
Egy perc is eltelik mire észbekap. Lesüti a szemét, szótlanul megfordul és elindul felfelé. Nem szól hozzád és nem is néz hátra, míg "megmássza" a három emeletet összekötő lépcsősort.
Az ajtó előtt megáll, nem nyit be.
Te viszont megteszed ezt minden előjelzés nélkül.
A nő azonban nincs a kanapén. Már épp gőzölögne a füled, amikor megmozdul az ablak előtt a függöny mellett megbújván.*
- Sikerült? Hálásan köszönöm! - *majd az ajtóban megálló, várakozó Zaidára néz* - Zaida! Menjen, nyissa ki a szobám ajtaját, és szóljon, ha átmehetek!
*A szolgálólány némán biccent egyet, majd sarkon fordul és elindul jobb kézre a folyosón. Chatarina ismét feléd fordul és egy bájos mosoly kíséretében érdeklődik*
- Mondja Eyrinn, mivel tudnám megköszönni, meghálálni kedvességét, a segítségét?

[Sessaryen]

(Eyrinn)

*Gyorsan szemrevételezem a szobám. Bár a holmim nálam volt, sosem lehet tudni.*

- Talán kezdhetné azzal, hogy elárulja: mit keresett a függöny mögött. - válaszolom kissé fanyarul. Aztán némileg udvariasabban folytatom:
- Ha lenne hozzá kedve fél óra múlva átkopognék önhöz egy kis baráti fecselyre. Ha már így összeismerkedtünk...

- Zaida! Tudna nekem felhozni némi alkoholmentes frissítőt? - kérdem ha visszatér Zaida.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Chatarina egy kicsit meglepődik kérdéseden, de nem látszódik az, hogy rejtegetne valamit előled.*
- Nem nagyon akartam rejtekezni a függöny takarásában. Egyszerűen csak ide álltam, hogy kiláthassak az utcára. Ne haragudjon, csak nem bírtam tétlenül ülni a kanapén magam elé bámulván. Egy kicsit megnyugtató volt az embereket, az utca forgatagát nézni.
Fél óra? Ohhh, nem lehetne inkább egy óra? Tudja nekünk nőknek kicsivel több idő kell, hogy vendég fogadására alkalmas állapotba hozhassuk magunkat.
Ha megfelel önnek, akkor várom. ^^
*Lép közelebb hozzád, kedves, de egy kicsit pironkodós arccal. Mondana még valamit, de Zaida érkezése miatt ezt inkább elhadja. Kérdőn néz a felszolgáló lányra Chatarina.*
- Nos, készen van?
*Zaida, meghajolva érkezett vissza, kopogott, de nem szólal meg. Chatarina kérdésére halkan felel.*
- Igen, a szobája nyitva van Úrnőm!
*Kérdésedre csak biccent egyet. Nem távozik, hisz nem kapott rá engedélyt, de láthatólag a szobádban lévő úrihölgynek már máshol jár az esze - rajtad, ugyanis nagyon behatóan vizsgálgat - bár úgy néz ki, hogy véletlenül hagyta rajtad a tekintetét. Kezded magad úgy érezni mintha a zsákmányát leső vadállat közelében lennél.*

[Sessaryen]

(Eyrinn)

*A méregetése kicsit zavarba hoz, de hidegen hagy. Mostanában mintha állandóan a nőkről szólna minden. Először Maya, aztán a Nő, a pultoslány ki még mindig itt lábatlankodik, most meg Chatarina. Amióta ebben a városban vagyok, zavarbaejtőbbnél zavarbaejtőbb nőszemélyekkel találkozom. Apropó Zaida.*

- Köszönöm kedves, ennyi lenne...

*Aztán Chatarina felé fordulok.*

- Hmm, az ablakomból biztos szép a kilátás, talán én is megcsodálom, amint lesz rá időm. Bisztos sok Vad Gerlét fogok látni a háztetőkön. - csúsztatok egy kicsit. Közben továbbra is figyelmesen nézek rá, kíváncsian a reakciójára.

- Nos hölgyem, nekem is lenne még egy kis dolgom, ígérem pontos leszek. - kezet csókolok neki finoman - egyszer már bevált - és szépen kitessékelem a szobámból.

Az ajtót gondosan bezárom utána, ha van, kulccsal is. Aztán lerogyok a kanapéra, kezembe hajtom a fejem, míg könyököm a térdemen nyugszik.*

- Weila! Miért teszed ezt velem? Elegem van a nőkből...

*Ekkor ismét eszembe jut Maya, kinek arca velem marad a következő egy órában is. Ezalatt az óra alatt kihasználom a saját fürdő élményét, élvezem a melegvizet. Míg a testem ázik, az elmém is felfrissítem kicsit. Kikapcsolok, meditálok kicsit.

Egy fertályóra múlva kiszállok a fürdőből, és felöltözöm. A következő félórában kényelmesen leülök a földre és felelevenítem a mozdulatokat és a szavakat, melyek a mágikus hatalmat hívják életre.
Külön-külön átveszem a szavakat, a mozdulatokat, és elmerülök a varázslás megkövetelte koncentrációban.
Így bár maga a mágikus erő jelenik meg, mégis tanulok és gyakorlom a varázslást. Ez az ami igazán fontos nekem, és ez az amit a lehető legjobban szeretek csinálni. Hogy majdan, ha visszanézek életemre, elmondhassam: a legnagyobbak közé tartozom, kik a mindent átható manát formálni tudják.

A maradék időmet a találkáig azzal töltöm, hogy levonulok a recepcióra. A végén még egész megszokom a sok lépcsőzést. A pultnál megállok és megkérdem:

- Pelin dhu Igrad visszatért már?

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: késő délután
_______________________________________________________________

*Mondhatni, hogy Chatarina mézédes mosollyal búcsúzik el tőled - a Vad gerle megnevezésre a szeme sem rebbent -, majd gyors léptekkel a szobája felé oson. Be sem csukod az ajtót mögötte amikor hallod az ajtajának záródását.
Kétség kívül furcsa események környékeznek amióta megérkeztél a városba. Valamit biztos akarnak tőled az istenek, kérdés az, hogy mit?!
Megválaszolni képtelenség, legalább is még most. Majd talán utólag, ha itt mindennel végeztél mit feladatul róttak rád, vagy amit önként vállaltál.
Az biztos, hogy szépen beletenyereltél ismét valami nagyszabású dologba ezzel a Chatarinával és a neki szánt levéllel.
Agyad fáradtan forog, túlságosan leterhelő volt a mai nap. Ennek ellenére - mégha kicsit lassabban is indult be - elméd gyakorlatoztatása nagyon is jól sikerült. Fel vagy töltődve szellemileg, testileg, hisz egy kiadós pihenésnek beillett meditációd, szellemi gyakorlatozásod. Ez idő alatt megszűnt minden zavaró gondolat, nem foglalkoztatott a rádszabott feladat, sem a sok titokzatos nő megjelenése.
Így újult erővel indulsz le a recepcióhoz, azonban ott üres minden. Egy-két vendég mászkál csak a folyosón és a lépcsőkön, de egyetlen személyzetist sem látsz - pedig már lassan vacsoraidő lesz.*

[Sessaryen]

(Eyrinn)

*Várok egy verset, türelmesen. Aztán megnézem van e valami jelző a pulton felszerelve. Ha van, akkor megszólaltatom és várok még egy kicsit. Ha nincs, hát nincs.
Ha senki nem keveredik elő, akitől a nemes visszatértére rákérdezhetnék, akkor visszasétálok az emeletre. Egy pillanatra visszalépek a szobámba, és egy üveg bort veszek magamhoz a bárszekrényből.
Elgondolkozva nézem meg magamnak a függönyt, ahol a váratlan vendégem időzött, majd hirtelen ötlettel odalépek, és megpróbálva pontosan felidézni a pillanatot úgy állok meg, ahogy Chatarinát láttam állni itt. Az ablakon kinézve alaposan szemügyre veszem a látnivalókat és a szemben lévő épületet. Meg a mi mögötte van.

Pár percet töltök csak el, majd a borral a kezemben - gondosan bezárva ajtómat - a szomszédos szobához lépek. Udvariasan kettőt koppintok az ajtó fáján és megvárom a választ, mielőtt belépnék. *

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: késő délután
_______________________________________________________________

*Nagysokára érkezik egy kipirult arcú fiatal leányzó a pult mögé. Ruhája kicsit rendezetlennek tűnik - félre van gombolva a buggyos ujjú ingecskéje.*
- Pelin dhu Igrad? Öhm... Uram! ... Ööööö... azt hiszem még nem érkezett vissza a Tündérszállóba. De ha gondolja megnézetem, és értesítem Önt.
*Megbeszéled vele, hogy hogy is legyen, majd felindulsz a szobádba, ahol egy üveg bort veszel magadhoz, de mielőtt átmennél Chatarinához eszedbe jut valami apróság.
A függönyhöz állsz, s kinézel az ablakon. Szemben egy szintén magas, 3 emeletes épület látható sok kis kockaablakkal, de már korántsem olyan makulátlanul fehér és hibátlan fallal mint a fogadó amiben tartózkodol. Némelyik ablakon a zsalugáter sincs kinyitva, némelyik tárva nyitva áll, hogy a késő délutáni levegő beáramolhasson a szobákba. Az utcára letekintve jól látható az épület két bejárata, melyeken keresztül nincs mozgás, míg figyeled. Ellátsz még egy darabon ugyanezen utcán, de semmi feltűnő, érdekes nem kelti fel a figyelmed - egy illetve kétszintes épületek, melyek egyszerű lakóépületeknek néznek ki. A látkép távolabbi részén háztetők rengetege ad egy lenyűgöző mozaikképet a vörösen lenyugvó nap fényében. Távol domb emelkedik a házak fölé vékony fehéres kanyargós sávval; a domb tetején pedig alig kivehetően soktornyú épületet figyelsz meg. Ezt már pedig láttad valahol...
Mindezt megtekintve indulsz eredeti szándékodat befejezni. Kilépsz ajtódon, üres a folyosó. Kopogsz Chatarina ajtaján, de odabent síri csend honol válaszul. Még csak mocorgást sem hallassz bentről, hogy valaki gyorsan, sietve kapkodná magát érkeztedre.*

[Sessaryen]

(Eyrinn)

*Elgondolkozva húzom fel egyik szemöldököm.

< Nohát! Átvertek?>

*Várok a biztonság kedvéért még pár percet, megismételve - kissé erősebben - a kopogtatásom. Aztán szépen visszateszem az üveg bort a szobámba, és ismételten leballagok a recepcióra. Bár kezdem unni a lépcsőzést, mégis igazán kíváncsi leszek, most kit találok a pult mögött. Ha senki sincs ott, akkor megvárom míg előkeveredik valaki. Ha találok élő személyt a pult mögött, akkor megsorozom a kérdéseimmel. Hűvös nyigalommal, és kimértséggel teszem fel kérdéseim, válaszra sem hagyva időt. Kedvem kezd komor lenni, és ilyenkor kissé türelmetlen leszek beszélgető partnereimmel..*

- Hol van Zaida?
- Ismeri Chatarina kisasszonyt a harmadikról? Nem tudja véletlenül merre van most?
- Milyen épület van az utca túloldalán?
- Nem ismeri véletlenül azt a soktornyos épületet azon a messze lévő dombon?
- Pelin dhu Igrad?

*Igazán kíváncsi lennék a kérdéseimra adott válaszokra, bár egyre inkább úgy érzem, hogy elegem van a mai napból...*