Erion falain kívűl

[Kalmárfejedelem]

JK: Zanazan Walra
Esemény: A Randi


****
A vacsora végeztéval a Szórakozónegyedvbe sétáltok át, mert ez a legközelebbi látványosság.
Nabil egy hatalmas térre visz. Menet közben a karját nyújtja, hogy belekearolhass.
A teret egy akkora drágakőtéábla uralja mint egy kiképzőtér! Mi több embernél magasabb "sakkfigurák" állnak a téren, melyek ránézésre valami zöld és rózsaszín drágakőfigurák!

Mikor közeledtek Nabil magyarázni kezdi:

-Ez itt a Critai Tábla.
Egyik napról a másikra jelent meg ezen a terecskén, ahol most is áll. Nem tudni, miképpen került oda, és azt sem, kik állították. A Tábla százkilenc alabástrom- és ugyanannyi smaragdmezőt számlál, közepén a Kezdőkörnek nevezett, húsz hüvelyk átmérőjű rubinlap csillog, melybe kyr betűkkel vésték a „Critai” szót. A táblán harmincegy-harmincegy zafír- és alexandritfigura foglal helyet. Ezek naponta lépnek egyet-egyet – némelykor közülük több is –, de a játszma szabályaira mindmáig nem jött rá senki. Számtalan tudós és bölcs próbálkozott a játék megértésével, de egy elmélet sem tartotta magát tíz hónapnál tovább. Azóta kötnek fogadásokat a következő lépésre, amit igen ritkán sikerül bárkinek is eltalálnia. Holmi játékrontók nem zavarják az üzletmenetet, mert a csillagászati értékű táblát és a figurákat egyszerűen nem lehet elmozdítani a helyükről.

Valóban a tér körül fogadóirodák sora.

[Kalmárfejedelem]

JK: Purg Lamar
Esemény: A meló

Patkány rád villantja sárgás fogait, megcsap a szájából kiáramló poshadt szájbűz...Noirra..rohad a szája, vagy mi? Patkány közelében mirtelen nagyon rádjön a mentalevél rágcsálhatnék...

-Ez a beszéd Lamar! ma este találkozzunk a Régi Kökötőben. Van ott egy használaton kívüli romos vámház. Biztos ismered tudod az a címeres...

(Ismered a helyet, sok rejtekheyl van arrafelé.)

-Tudok italba keverhető altatót szerezni ez lasabban hat, de mélyebb és tovább tart a hatása, illetve van fegyvermérgem, de ez csak azonnali kábulást, bódulást okoz, és pár perc alatt elmúlik a hatása. Melyik kell Lamar?

[Kalmárfejedelem]

JK: Ahham és Brognar
Esemény: Yosu Ortzi nyomában

(Off: Kis-Gorvikba írtam nektek reagot)

[Navaratna]

(Zanazan)

//Mikor a karim vacsizott, kísérő alatt mit kell érteni? Alkoholtartalmút? ha igen, nincs ivászatos képzim, lehet, becsiccsent...//

Alig bírtam felállni, hogy sétálni menjünk, nagyhasú gömböcnek éreztem magam. Viszont az étel meg az ital elmosta a feszengésem és jó kedvem kerekedett. Megszívleltem Nabil tanácsát, a dzsad konyha finom, de talán túlontúl tápláló is.
- Csodálom, hogy rajtad ez a sok finom étel nem látszik meg...

*

A férfi karját igénybe veszem, egyrészt, mert kényelmes, másrészt meg mért is ne
A fura bábukat látva először azt hiszem, szoborpark. Ámulok, hogy senki nem lopta még el Aztán megtudom, hogy ez valami játékféle, és nem állom meg, hogy kérdésekkel ne bombázzam Nabilt:
- Csak úgy itt termett a semmiből? És ha valaki épp alatta állt, összenyomta? - elképzeltem a lapos tetemet a tábla alatt, megborzongtam - Honnan jött? Mit jelent az, hogy Critai? Meg ki nevezte így el? Ja, hogy bele van vésve! Kyr? Calowyni cucc? Fogta magát pár kyr varázsló és idezsuppolta ezt a valamit? És mi célt szolgál? Kik mozgatják a bábút? Az istenek? Kiket személyesítenek meg a figurák? - közben élénken nézegetem a szobrokat, mifélék, szorongatva Nabil karját.
- Meg lehet fogni, vagy akkor belém csap a mennykő? No és te kötöttél már valaha rá fogadást? Azt mondtad, minden nap moccan valamelyik, vagy több bábu. melyik napszakban? Vagy ez is véletlenszerű?

[Kalmárfejedelem]

JK: Zanazan Walra
Esemény: A Randi

Nabil elbizonytalanodik a kérdésözönödre:

-...hát ennél többet én sem igen tudok róla. Egyszer állítólag óriásokkal akarta egy régi herceg elvitetni a bábukat, de az óriások se bírták felemelni. A mágián is kifogott, úgy tudom. Jelen tudásunk szerint nincs olyan erő, ami a bábut és a táblát elmozgathatná, kárt tenni bennük nem lehet, de még megkarcolni sem.

-Hogy megérintheted-e? Persze ez a város nagy turista csalogatója, tapogathatod kedvedre! Elvinni úgy sem tudja senki, azok az őrök is azért vannak ott, hogy az utcakölykök hadát távoltartsák, ha elszemtelenednének. De amúgy...meg lehet fogni.

****
A tábla körül emberek ülnek, beszélgetnek, vagy a fogadóirodákban állnak sorba és fogadnak. Nabillal rálépsz a drágakötáblára és egy hatalmas smarags manticore szobor előtt állsz.
A manitcore szobor hirtelen megmozdul, szemei felizzanak, és hangtalanul siklani kezd előre, arra a kockára amelyen állsz. Sok mázsányi smaragd dúr előre feléd.

Csalódott moraj a nézők közűl: sokan veszítettek, nem erre a bábura és lépésre számítottak.

[Navaratna]

(Zanazan)


-Nem fontos, bocsi, néha nagyon sokat kérdezek
Elkerekedik a szemem, felkiáltok és szökkenek arrébb, magammal húzva Nabilt.
-Ellapít minket!
Ha megússzuk, homlokom törlöm:
-Volt már példa balesetre?

[Kalmárfejedelem]

JK: Zanazan Walra
Esemény: A Randi


Nem tudsz arrébb szökkenni, mert Nabil az ölébe kap és elperdül az egyébként nem gyorsan mozduló szobor elől, fordul kettőt, és a lábad sem ér le, a férfi teljesen az öléb vesz, kicsit elmosolyodik:

-Eddig még nem. -mondja mikor megáll a forgásban, és leenged, a szemedben nézve megmerevedve egyetlen pillanatra.

Ismét a karját nyújtja és a tér távolabbi sarkába mutat, ahol táncmulatság van. Profi táncosok a bemutatójuk végeztével szelíden megragadják és a tánckörbe húzzák a bámészkodó fiúkat és lányokat, hogy kedvet csináljanak nekik, -hátha így több pénzt kalapoznak össze.

-Imádok, táncolni! -nevet fel Nabíil. -Gyere! Nem baj ha neked nem megy annyira, majd megtanítalak! -mondja és immár ma este másodjára tánc elé nézel, csak előbb te vittél, most téged visznek...

[Navaratna]

(Zanazan)

Nabil ügyesebb, és mire észbe kaphatnék, már nem ér le a lábam a földre és a vállát fogom. Mikor letesz, már képes vagyok újra rá nézni, de még inkább elvörösödöm. Ez amolyan csók helyzet, és részben megkönnyebbülök, hogy még sem csattant el semmi. helyette megérintem az arcát.
-Köszönöm...-szólt ez a kimentésnek, aztán mikor húz a táncba, zavartan igazgatom buzogányom.
-Én egyáltalán nem tudok! Halálra fogod nevetni magad rajtam!
Hagyom magam, bízva abban, nem leszek túl nevetséges.
"A tánc egy művészi előjáték... Hol hallottam én ezt? Az Ellanás legendában, az >Egy dalnoknő< meséiben, vagy a >Fehér tavi szüzek<ben? Zana, verd ki a fejedből az ilyen piszkos gondolatokat, egy nagyon jó kis randin vagy, lássák is rajtad!"

[Kalmárfejedelem]

JK: Zanazan Walra
Esemény: A Randi


A zene előszőr nagyon gyors ütemű, amolyan ugrálós hejehujázás, ehhez még könnyű alkalmazkodni; de mikor a speciálisabb déli, pyarroni táncokat húzzák ott már rendesen elvéted az ütemet, de ez láthatólag senkit nem érdekel, mert az alkalmi táncmulatság résztvevői maguk sem profi táncosok, illetve a színes ruhákba öltözött tánccsoport végjátéka ez a közös kis játék, miközben egy tagjuk egy nagy kalappal térül-fordul hogy a korábban bemutatott produkció babérjait learassa.

Bár Nabillal nem láttátok az előzményeket, Nabil szívesen a kalapba dob pár rezet a többi közé, mert jól érzitek magatokat.

A tánc folytatódik, a kéregető eltűnik a színről. A zene andalítóan lelassul, mi több egy ügyes fénymágia, hullámzó fényeket, színes buborékokat varázsol az utcára, sőt, egy látványos illúzió elfedi az utcakövet, drága márványpadló érzetét keltve a szemlélőben.

-Ügyesek ezek a bárdok...-mosolyodik el Nabil, közben a kezét a derekadra teszi, másikkal a kézfejedet fogja.

-Ezt a legkönnyebb megtanulni. -mondja csendesen- Csak el kell hozzá engedned magad, és hagyd, hogy vezesselek.

Nabil arca a tiéd előtt, a háttérben vén hegedűs somolyog joviális arccal, mint aki két gyerek ártatlan, bimbozó romácát látja és nagyon elégedett magával, hogy ezt a virágot ő gondozza.

Persze ezt nemigen veszitek észre, talán annak a nőnek a hangja váltja ezt ki az emberekből, aki a tánctér szélén egy szomorkás balladát énekel és a nyakában Ellana-szimbóluma csillog, hangja szépen kiegészíti és aláfesti a hegedű szavát.

Nabil ügyes táncos és úgy vezet, hogy nem akadnak össze a lábaid, ami most elég könnyen megy lévén ti egyre lassultok, mert Nabil észrevétlen megáll és arcát egyre jobban közelíti a tiéd felé, majd az ajkatok összeér és megcsókol. Sokáig csókol, még akkor is úgy maradtok, mikor a fények kihúnynak, a zene és az ének elhallgat és a párok lassan szétszéledni kezdenek.

[Navaratna]

(zanazan)

Buzogánnyal táncolni érdekes jelenség, főleg a pattogósabb részben, de fenemód élvezem Tökéletesen jó ez ahhoz, hogy maradék félénkségem is levessem és kiugráljam magam. Ám jönnek a szaktáncok, ahol már be kéne bizonyos formákat tartani, és fejem vakarom. Érdekes lesz. Párszor kis híján elnevetem magam, olyanokat bénázok. Aztán jön a tereprendezés fényekkel, és hol felnézek az égre egy bizonyára ilyen a sarki fény gondolattal, hol a padlót bámulom, hogyan képesek ilyen élethű illúzióra. Teljesen bevenném, hogy márványon állok, ha nem láttam volna korábban az utcakőt
"A bárdok nagyon tudnak valamit... Kár hogy nem értem hogyan csinálják."
A lassú tánc nem az én műfajom, ehhez nem érzem magam elég nőiesnek, már csak az izmaim miatt se. Sose tudtam lágyan lengedezni nádszálként aszélben Mivel úgy se tudok táncolni, naná hogy vezethet Nabil. Ha jobban figyeltem volna -de ezt ilyen közel a palotaőr arcához nem igazán lehetséges- talán vidáman nyelvet öltök az öregre, ám ez most elmaradt. Tűnődöm, aki harcolt seregben egy háborúban, hogyan tudhat táncolni?
Eleinte még el-el rebben a szemem, nem bírok hosszan ránézni, de aztán már ezzel sincs probléma. csodálkozom, hogy nincs gombóc a torkomban. A csókkor átkarolom a nyakát és egy picit közelebb is lépek hozzá. Se kép se hang, jelenleg csak Nabil meg én vagyunk a világon. Ez az első tisztességes randim...

[Ralog Gebbro]

Szegénynegyed
(Purg Lamar)

*A szájbűzén egy kicsit vissza kell nyelnem a gyomrom tartalmát ami fel kívánkozik.*
- Az italméreg tökéletes lesz. A helyet ismerem, naplemente után, de még szürkületkor ott találkozunk.
*Felállván az asztaltól kilépek a friss levegőre, jó nagyot szippantok belőle (a szájbűz után az van kint).
Előveszem a hánsípom és szomorkás dallamot csalogatok elő belőle miközben a kikötő irányába sétálok; szeretném nappal megnézni a környéket...*

[Kalmárfejedelem]

JK: Ahham és Brognar
Esemény: Yosu Ortzi nyomában


A Szórakozónegyed csodás luxussal megépített házak rengetege. Az utcakö harmadát márványberakásos díszburkolat borítja, egymást érik a fogadóírodák,, kisebb-nagyobb játék és ópiumbarlangok, ÉS az utcákon tobzódnak a vándor csepürágók siserehada. Vásári mutatványosok, hordószónokok, tűznyelők és mutatványosok fokozzák a kaotikus képet.

Noir háza mint megtudjátok: nem csak egyszerűen Erion legnagyobb és legdrágább kaszinója. Valódi szentély is működik benne azoknak akik áldozni kívánnak az álmok istenének.

Az épület lépsősorára vörös posztószőnyeg vezet fel. Az előtérben pult és értékmegőrzök. A pult mögött hivatalnok köszönt rátok:

-Jó napot urak! Kérem szíveskedjenek a fegyvereket és a tőröket leadni megőrzésre! A kaszinóba tilos fegyvert bevinni!

[Kalmárfejedelem]

JK: Purg Lamar
Esemény: A meló


-A következő reagodat a Régi Kikötőbe írom

[Kalmárfejedelem]

JK: Zanazan Walra
Esemény: A Randi


Az ajkaitok szétválnak.

-Örülök neki hogy velem vagy...már akkor kifigyeltelek magamnak, mikor a Palota kapujába jöttél. Szerintem egyáltalán nem vagy túl izmos. Sőt. Csodálatos alakod van. Meg olyan bűbáj kis nő vagy,...olyan őszinte gyermekies arccal tudsz a világra csodálkozni...imádom.

****

Nabil a tieidbe kulcsolja az ujjait és kézenfogva visszasétál veled a Rattikanihoz. Sokat nem beszél most ő sem, inkább csak élvezi a társaságodat, és az andalgást.

- Köszönöm az estét. Mikor találkozunk ismét? -kérdi mikor a fogadó elé értek.

[Navaratna]

(Zanazan)

- Ez a nap mindent vitt nekem. Nem is tudom, hogy köszönjem meg neked. Ritka az olyan kellemes személy, mint te.
Nem voltam az érzelmes szavak embere, amúgy is túlcsordultak bennem az érzelmek, nem tudtam ezt tovább ragozni. Kezdtem nagyon is belezúgni Nabilba. Hacsak már bele nem zúgtam
Andalgásban partner vagyok, amúgy is egy másik világban járok és vigyorgok.
-Holnap dolgozom, de utána nem. Ha akkor ráérsz, akkor találkozhatnánk. Szükségem lenne egy bőrvértre is, de nem ismerem a várost, hol lehet jó árban venni egyet.
Ha kiderül, mikor tudunk elgközelebb együtt lenni, még mára utoljára átölelem és megcsókolom. Hosszabbra sikeredett, mint képzeltem

Tuti hogy lebegve megyek fel a szobámba, annyira, hogy csak az ajtó előtt veszem észre, a kulcsom lenn hagytam. Visszalibegek érte, hogy végre bejussak zugomba és ágyba dőljek, elalvás előtt vissza-visszajátszva a mai nap eseményeit.