Shadon városa: Rózsadomb

[Lianna Pentangelin]

//Igazad volt, összehordtam itt hetet-havat Átírtam a reagot, Salvatore aluszik még egyet a királynő kérésére. //

_________________________________
Résztvevő: Shane Bertram
Helyszín: a királynő színe előtt
Időpont: 3. nap, ősz, délelőtt
_________________________________

A szünetben éles szemeddel észreveszed, a királynő kíséretébe tartozó egyik udvarhölgy -szép, királykék damasztruhában, nyakkivágásnál és kézelőnél fehér csipkeberakással, kiengedett göndör hirtelenszőke hajjal- téged figyel, és mikor pillantásotok találkozik, jelentőségteljesen rádnéz, aztán lassú sétával elindul a folyosó felé, amin bevonultál érkeztedkor a terembe. Mindenki jön-megy, így ha elfogadod ezt a nyilvánvaló "kövess, kérlek" invitálást, megteheted, hogy utána mész.

[Castor de Vinter]

(Shane Bertram)

****
3. nap reggel:


A lenszőke szépségfelé udvariasan biccentek és köszönök is:

-Hölgyem...

De óvakodok félrevonulni most bárkivel is. Nincs szükségem pletykákra, főleg olyan botrányvadász figyelő szemei előtt, mint ez a Lohengrin.
Így nyílt színen maradok, szem előtt, ha tehetem a kíséretem közelében.
Azért furdalja az oldalam ki lehet az a nő, aki csalogat.

-Ööö..mondja Vilett, ki az a szőke nő ott kék ruhában, a királynő kíséretében? Jó, gondolom Liana udvarhölgye, de tudunk valami közelebbit róla? -kérdem diszkréten

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Shane Bertram
Helyszín: a királynő színe előtt
Időpont: 3. nap, ősz, délelőtt
_________________________________

Vilett szemügyre veszi, kiről kérdezel és elmosolyodik:
-Ő Zarmina kisasszony, őfelsége egyik udvarhölgye a hét közül. Kedves, megbízható hölgy hírében áll, nem hajlamos enyelegni az udvaroncokkal. Koránál idősebbnek néz ki, állítólag csak 17 éves. Önre van bízva, jó, ha valaki koránál érettebb külsővel él, vagy sem. Az apja tanácsos, vehemens felszólalásairól és ingerült kirohanásairól híres olyan esetekben, amikor meg van győződve igazáról és mégis ostobán néznek rá a többiek. Nem jól viseli az úr a bárgyúságot. Leánya nem örökölte ezt a vonását, és ez nagy szerencse. Egy éve lépett őfelsége szolgálatába, igen jó íjász, és lovas, állítólag, ha lehet hinni a szóbeszédnek, nagyon ügyesen úszik. Nem tudom, ezt ki és mikor látta, mert innen odább van minden tó és tenger és a Shadon folyó nem éppen lubickolásra alkalmas.
A férfi elhallgat, néz rá, kíváncsi vagy e még valamire. Zarmina lassan sétál, nézelődik, és nem néz újra rád. Időnként kedvesen mosolyog, ha köszöntik. Rajtad áll, odamész, vagy sem, de most hallótávon kívül tartózkodik, nem tudsz odaszólni neki.

(majd kép is lesz róla, ha a kari mégis odamegy, ha nem, nem )

[Castor de Vinter]

(Shane Bertram)

****
3. nap reggel:

Zarmina után sétálok a folyosóra, és közel megyek hozzá.

-Üdvözlöm kisasszony. A nevem Shane Bertram. Megengedi hogy csatlakozzam a társaságához, amennyiben nem zavarom?

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Shane Bertram
Helyszín: a királynő színe előtt
Időpont: 3. nap, ősz, délelőtt
_________________________________

[cir=128x280]http://img0.tar.hu/navaratna/size2/34044680.jpg[/cir]

Zarmina elmosolyodik, melléd sorol:
-Hőn reméltem, hogy így tesz. Zarmina vagyok, ha nem súgta meg önnek a kísérete.
A kisasszony ezek szerint figyelt titeket. Igen örül neked.
-Mondja, milyenek az első benyomásai az udvarról? Ugye nem túl rémes? Mikor először idejöttem, azt se tudtam, kiben bízhatok, kiben nem, és folyton zavarba jöttem. Milyen az ön szemével az országunk? csak őszintén, nem fogok megsértődni

[Castor de Vinter]

(Shane Bertram)

****
3. nap reggel:

-Nos kisasszony túl sok ideje még nem vagyok az országban. Ez a mai a harmadik napom.
-Mi a hazájáról a véleményem? Követ vagyok; a munkám nagyobb részét az teszik ki hogy képviseljem a földijeim ilyen-olyan bajos pöreit. Így aztán a munkámból kifolyólag többet vagyok az árnyékos oldalon mint a világoson, így a véleményem nem éppen kedvező. Az országuk hatalmas és erős Birodalom; Pyarron nem felejti el hogy a Dúlás végén a shadoni hadak is segítettek megtisztítani a Délvidéket és az Államszövetséget a nomádok, orkok pusztító hadától. Ez mindig alapot fog jelenteni a két ország jó viszonyára.
De tudja...elszomorító hogy babonák, maradi vaskalaposság, és betokosodott vallási dogmák döntenek emberéltekről az igazságszolgáltatában. Főleg erről van lesújtó véleményem.
Pyarroniként nekünk más a mágiához füződő viszonyunk. Nálunk ez az élet része. Nemhogy halállal és máglyával bűntetik, hanem egyetemen tanítják. Nehéz ezt nekem megszokni hogy számomra termszetes dolgok itt halálos bűnnek számítanak. Ezért is van az idegenekkel annnyi bajuk. ... Nem akarom megbántani, de dühítő az a primitív szűklátókörűség ahogy a vallás nevében embereket küldenek máglyára nevtséges vádakkal. Én nem az önök hite ellen vagyok. Csodálatosan egyszerűnek találom, hogy Egy istent imádnak. Bár én soha nem tudnék egyetlen istenhez imádkozni, de ezt elfogadom és tiszteletben tartom, többek köztt az elfogadásra épül a mi hitünk is. De az értelmetlen, és érdemtelen halál felháborít. Itt ha egy szép parasztleányba három férfi beleszeret és egy rosszakarója rásüti hogy boszorkány, a lány máris mehet a máglyára. Ez számomra hihetetlen. A 2. nap egy Marbolo nevű Domvik-lovag lefogatott azzal a váddal, hogy gyilkossági kísérletet követtem el a saját követünk Lyc Matter ellen. Mint kiderült a követet valóban megtámadták. Idefele jövet...halhatta a beszámolókat, ne csodálkozzék, ha a hangulat egy kissé...borongós.
-Dehogy valami jót is mondjak, mert még a végén teljesen elvadítom magam mellöl: azt hiszem itt a legszebb a hölgyek mosolya azon országok kökzött miket eddig bejhártam... ...és a piacon a lacikonyhán kiváló sültkolbászt adnak...ott szoktam ebédelni. ...Tudja a szüleim inkább a tudományt nevelték belém mint az arisztokrata gondolkodásmódot, egyetemi tanárok voltak mindketten, így nekem nem derogál egy közönséges talponállóban enni.

(OFF: Nem merész egy kicsit, hogy ez a Zarmina eghy szál cici-fixben flangál a királyi udvarban-a kép tanulásga szerint? -Jó tudom királykék ruhába van, de nem bírtam kihagyni. )

[Lianna Pentangelin]

// Hát tudod, majd csinálok egy bált, ahol "vissza a Domvik előtti időkhöz" címmel álarcos buli lesz, megjelenés alkalomhoz illő öltözetben //

_________________________________
Résztvevő: Shane Bertram
Helyszín: a királynő színe előtt
Időpont: 3. nap, ősz, délelőtt
_________________________________

Zarmina türelmesen hallgat, néhol helyeslően bólogat:
-Nos, még ha csak frissen érkezett is, és főképp az ügyes-bajos dolgok kerültek a szeme elé, azért nyomban véleményre tesz szert, legyen az bármilyen. Mint én: megérkeztem egy szürke, esős napon, és futkosó, türelmetlen, ideges embereket láttam. A nyugodt családi birtokon töltött idők után úgy gondoltam, az udvarban mindenki személytelen, barátságtalan, és nyomban leteremti azt, aki nem érez rá rögtön az éppen elvárható rendre.
A babonáik tárgyalásánál felvirul az arca:
-Ó, azt hiszem, be kell önnek mutatnom majd Ithiel atyát! Ő azon felvilágosult papok kevese, aki ha teheti, szót emel a szűklátókörűség és maradiság ellen. Ő a gyóntatónk és nagyon okosakat mesél nekünk, ha náűlunk jár. Szóról szóra ugyan azt mondta, amit ön: hogy a mágia az élet szerves része, csak az ember könnyen csábul, ingatag, és hiába nyer beavatást nagy erők hazsnálatába, könnyen használja rosszra. Ő azt tanította nekünk, hogy csak azt vessük meg, aki a föld eme nagy és rejtélyes erejével visszaél. Azt is mondta, az egyháznak csak az ilyen sötét lelkű, ártó mágiaértők ellen kéne, hogy fellépjen, nem kell mindenkit meghurcolniuk, mert egy ponton túl ellenkező hatást érnek el: nem a gondoskodó, híveit védő egyház képében tetszelegnek, hanem egy zsarnok, maradi őskövületében. Ön egyet ért ezzel? És azt szégyenletesnek tartom, hogy kicsinyes ellentéteket, utálatokat egyházi színre visznek, mint amit ön is említett, a parasztlánnyal és rosszakaróival. Egyébként ilyen manapság már nem fordul elő. Egy lányt pusztán szépségéért és azért, mert kedvelik őt a férifak, nem vetnek máglyára -és megrándult az ajka, majdnem kuncogott.
Marlboro nevét hallva viszont kitört belőle a gyöngyöző nevetés.
- Mi csak úgy hívjuk Durr Bele Bumm. Vehemens, vaskalapos, és sajnos szó szerint veszi a szabályzatot! Egy leejtett kendővel kenyérre lehet kenni, ha egy hölgy a kisujjával a kezéhez ér, elveszik a beszéde, de ha a hitéről van szó és a törvényről, akkor sajnálatos túlzásokra ragadtatja magát. Egyébként az unokatestvérem...
Összecsapta csodálkozva a kezeit:
-Lacikonyhán eszik? Mondja, az milyen? -ah, megszólalt belőle a kíváncsi nemeslány.

[Castor de Vinter]

(Shane Bertram)

****
3. nap reggel:


-Nos az ön ízlésének szerintem túlságosan is közönséges. Tudja a piacon lerginkább a köznép nyüzsög; nem az arisztokraták. Azonban a főváros piacán és fogadóiban több hírt össze lehet szedni egy óra alatt, mint itt egy nap alatt. Ezért járok oda. Én itt nem tartozom bele a magasabb körökbe, tehát ezt nekem "szabad". -mondom mosolyogva- Hivatalnok vagyok nem arisztokrata, engem nem kötnek a nemesi konvenciók, és nem kompromittálódom, ha egy piacon zsírpapírból eszem kézzel a sült kolbászt és a kenyeret...

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Shane Bertram
Helyszín: a palotában
Időpont: 3. nap, ősz, délelőtt
_________________________________

-Zsírpapír?! Az micsoda?-lepődött meg, és érdekes mód nem fintorgott, nem is viszolygott attól, hogy leírtad, milyen piacon enni.

Lassan kiértetek a folyosóról az udvarra, mások is ott szellőztették a fejüket.
-Irigylem önt. Sokkal szabadabb életet élhet, min mi itt üvegkalickába zárva. Régen teljesen elaléltam a hírtől, hogy bekefrülhetek az udvarhölgyek közé, már pedig néha elgondolkozom rajta, nem lett volna-e jobb vidéken maradni. Félre ne értsen, én kedvelem Lianna királynőt-érintette meg puhán a karod-, csak néha nagyon nehéz itt az élet. Nem az étellel, ruhával, szállással van a gond, itt másféle dolgok okozhatnak fejfájást. Épp ott jön szembe velünk az egyik...
Ez Lohengrin volt, aki peckesen elvonult mellettetek, és csak annyira lasított, hogy Zarminának meghajoljon.
-No de nem traktálom önt az ilyen unalmas, kékvérű panaszáradattal, meséljen, mivel tölti a szabadidejét?
A kezét a karodon felejtette. Középső ujján csak egy kis rubinköves aranygyűrű díszlett.

[Castor de Vinter]

(Shane Bertram)

****
3. nap reggel:

-Hát az olyan....durva rostos papírféle amibe a hentes belecsapja a húst, hogy ne kézbe vigye az ember.

-Ami Lohengrint illeti...egyébként hogy kerültő ide? Úgy tudom Sempyeri tehát szegről végről földim, az Államszövetség polgára. Bár Sempyer lakossága nomádokkal, sőt shadoni vérrel is keveredik. A sempyeri-shadoni vegyesházasságok ha hiszi, ha nem, nem ritkák arrafelé... Talán vérrokonai élnek neki itt Shadonban? Esetleg ide nősült a költő?

<Alkalomadtán megkérdezem a Titkosszolgálatot mit tudnak róla,...furcsa nekem egy polgár az Államszövetségből ilyen közel a shadoni királynő mellett. Talán a mí rejtett kémünk? De az se kizárt hogy rovott múltja miatt menekült Liana szoknyája mögé...>

-Hogy mivel töltöm a szabadidőmet? -mosolyodok el- Most éppen azzal, hogy megmentsek egy lar-dori varázslótanonc leányt a máglyahaláltól; egyházi és büntetőjogot olvasgatok, és készülök a tárgyalására. A leány helyzete nagyon kétségbeejtő, mert Alldric inkvizítor lesz az elnöklő bíra...gondolom neki halották hírét hogy mennyire toleráns a külhoniak ballépéseivel... Egyébként meg...eredetileg közgazdaságtudományt, kereskedelmet és számvitelt tanultam; alkalomadtán iparűzései engedélyt akarok kiváltani a kancelláriától, mert szeretnék valmi vállalkozásba kezdeni itt. Az üzlet és a pénzvilág érdekel. Mint látja nem vagyok egy izgalmas, szőke herceg, fehér lóval, aki kardcsörtetve menti meg a királylányt és felgyújtja a női szíveket. Tényleg semmilyen rendkívűli képességgel nem büszkélkedhetem. Tulajdonképpen vívni sem tudok...nem vagyok egy izgalmas fickó és az életem sem az. Ha ötven éves leszek egy pocakos és unalmas, sótlan fráter leszek, nagy vagyonnal, és hűtlen feleséggel. , aki majd félrelép egy bárddal, mert tőle több törődést kap mint tőlem...-teszem hozzá némi szarkazmussal. -Legalábbis mindig valami ilyesmi a vége...

<Fú tényleg el kéne majd menni majd edzeni egy kicsit boxolni a helyi katonai gyajkorlóterekre. Afféle kis háziviadalokat biztos tartanak a zsoldosok, ott is lehet kicsit pénzt keresni...na majd ha lesz időm szétnézek. Jó lenne fejlődni az ökölharcban. Mondjuk lehet hogy előszőr kiröhögnek, de azt hiszem állni tudom majd a sarart...(Öklözés 3) Bár...ha komolyan fogom csinálni nem tudom Lyc mennyire lesz oda a gyönyörűségtől ha minden csapszékben azt fogják beszélni, hogy az irnoka verem-viadalokon szokta magát és a shadoni katonákat hülyére verni... Dehát nem kell neki mindent tudni...ha monoklim lesz, majd azt mondom leestem a lépcsőn. >

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Shane Bertram
Helyszín: a palotában
Időpont: 3. nap, ősz, délelőtt
_________________________________

Nagy valószínűséggel Zarmina sose látott hentest munka közben, azaz lila gőze nem lehet, amit ők porcelántányéron falatoznak, honnan kerül oda. Ámulata nagyon is ezt igazolja.
A költőn elméláz:
-Többféle pletykát tudok róla. Az egyik szerint volt olyan pofátlan, hogy egy audiencián felajánlotta szolgálatait, és már eleve egy hosszú költeménnyel érkezett, amiben a Felföldet magasztalja. Most mondja meg, nem sunyi aki így akar a királynő mellé beférkőzni, hogy a szülőföldjén csámcsog? Nem mintha a mű rossz lett volna, sőt, semmi csöpögős túlzás nem volt benne, tehát a tehetségével baj nincs. A másik szerint nem azonnal került a királynő látókörébe, hanem előtte nemesi hátaknáől fordult meg és a jó híre ajánlotta be. Hogy Lohengrin nős? Ah, nem, őkelme egyedül van mint az ujja, nem sikerült meggyűrűzni. Sőt, amilyen szellőztető a más magánéletét illetően, olyan diszkrét a magáét tekintve. Most hogy mondja, fogalmam sincs, kinek csapja a szelet...nem tudom, mit csinál, amikor nem az udvarban fitogtatja rímeit! Milyen jó, hogy egy friss elme erre rávilágít!

Megszorítja karod, hallva miben ügyködsz:
-Ez hallatlanul izgalmas és veszélyes lehet! Be fog menni az inlkvizíció üléseire és a vallatásra? Szegény lány! Aldric olyan mint az ördög jobbkeze, de ezt nem tőlem hallotta. Ifjabb korában nagyon féltek tőle azok, akiknek volt rá oka, de öregkorára átesett a ló tulsó oldalára. Műár akkor villámokat szór a szeme, ha csak egy kicsit kacérabb a ruhánk nyakkivágása! -és ennél a pontnál meg is simítja ot a bőrét, igazolandó, miről is beszél. Nos, hogy két fehér kebelhalom ott pihent, az tény, de vékony csipketakarás alatt...
-Tehát ön a számok világában othonosan mozog. Irigylem, én szégyenletesen buta vagyok, ha erről van szó! A csörtető lovagokat hagyjuk, eleget kaptam belőle az unokatestvérem miatt. Az elején izgalmas, de amikor már a sokadik balladát zengik, és egy őszinte megnyilvánulást se tudok kicsikarni azokból, akik még tetszenének is, akkor félelmetesen le tudok kókadni!
Mikor taglalod, milyen idős kor vár rád, megáll, szembe állt veled:
-Ugyan, ne legyen ilyen szigorú magához! Egy értelmes férfi nem hiszem, hogy hagyja, hogy a házassága tévútra jusson. Például az apámra igaz, hogy szép kerek a hasa, és néha felettéb sótlan, házsártos, és utoljára nőtlenként vívott, anyám mégsem lépett sose félre, és erre nagyon büszke vagyok. A mi köreinkben ez ritkaság...-és ezt bánatosan mondja.
-Hiába Domvik tanítása, a könnyű erkölcsűeket könnyű elcsábítani...Hiába, azt hiszik, egy töredelmes gyónással el van minden intézve. és a bárdok nem a kedvenceim, olyanok, mint a kakukk: a fiaikat mindig más fészkébe rakják...

[Castor de Vinter]

(Shane Bertram)

****
3. nap reggel:



"-Ez hallatlanul izgalmas és veszélyes lehet! Be fog menni az inlkvizíció üléseire és a vallatásra?"

- Áh; nehogy azt higgye! Sok aktatologató klerikális hivatalnok megfojtja egymást egy pohár vízben...se veszélyesnek se izgalmasnak nem nevezném...de egy ember sorsa múlik rajta. Ebből a szempontból veszélyes. Ha máglyára küldik mégiscsak az én felelősségem és kudarcom.

Figyelmesen meghallgatom amit magáról mond aztán kézcsókkal elköszönök.

-Öröm volt önnel megismerkedni Zarmina kisasszony; de nekem lassan vissza kell menjek. Vár a delegáció és a királynét nem illik várakoztatni. Remélem még látjuk egymást. Viszontlátásra.

****

A kíséretemhez megyek.

-Szerintem lassan menjünk vissza a trónterembe Vilett. Lassan vége a szünetnek.

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Shane Bertram
Helyszín: a palotában
Időpont: 3. nap, ősz, délelőtt
_________________________________

Épp a kézcsók végén egy csengő hangja ér el téged.
-Ó. Sajnálom, hogy feltartottam. Ez a hang jelzi a szünet végét. Remélem nem untattam halálra. Szerintem nagyobb öröm volt nekem, mint önnek ez a beszélgetés. Isten önnel! -süti le szemeit, aztán elenged, ellép tőled, meghajol, hogy mehess a kíséretedhez. Leolvasható róla, hogy úgy érzi, nem sikerült a közeledbe kerülnie, pedig szeretett volna és most szívesen eltűnne a többi ember között, hogy felsülése sebeit nyalogassa. Próbálta őrizni a látszatot, hogy nem történt semmi és jó a kedve, de önbizalomhiánya egy pillanatra nagyon is felcsillant az udvarhölgy maszkja mögött. 17 év csak 17 év.

***

Odabenn a meghallgatás további részében a tiadlani, niarei, és haonwelli követségi tagok jelentek meg, átadva üdvözletüket és méltatták helytállásukat a shadoni katonáknak, amit a gorviki földön vívnak. Ezután mára véget ért a fogadónap, a különböző követségi tagok távozhattak. Kísérted egy szóval se kérdezte meg, mit beszéltél Zarminával, nem sok közül volt hozzá amúgy se. Estére szólt csak a következő program, hogy a fennmaradó időt mivel töltöd, rajtad áll.

[Castor de Vinter]

(Shane Bertram)

****
3. nap reggel:


Kifele menet megérintem Salvatore könyökét:

- Sajnálom az embereiket. Mit tagadjam, a gorviki stílus nem a szívem csücske, de EZT azért nem akartam én sem. Amennyiben a kocsinkra ha már nincs szükségük küldesse be a pyarroni nagykövetség udvarára. Ég önnel Salvator és vigyázzon magára. -búcsúzok el a gorviki követtől.

****

-Kocsis! Hatson a Pyarroni Nagykövetséghez!

Először is megvárom míg a követségre érünk.

-Nos uraim, -mondom a kíséretnek- előszőr is mégegyszer köszönöm mindenkinek azt a helytállást amit értem tettek a merénylet alatt. Azt hiszem ha nem lépnek közbe én halott lennék. Megmondom őszintén azt hittem önök kizárólag csak díszkiséretként fognak funkcionélni és lám bátrak hozzá hogy vérüket hullassák ha kell.

-Beszéltem Lyc Matterral az Ispotályban mikor a sebesült Sylvestert bevittük. Hála Kyelnek jól van de azt mondta legalább még egy hónap míg felépül és addig szerény személyem látja el a teendőit. Nekem este még lesz egy jelenésem a királynő egyik udvarhölgyénél. Akkor uraim: a legközelebbi viszontlátásra.

Valentinnek:

-Ugye Valentin gondoskodott azokról a dolgokról a védencemnek amiket kértem? Tudja: szappan, takaró, csizma és egy rend utazóruha.

****
Átöltözés utazóruhába; kocsiba be, irány az Egyetlen Szíve kolostor és Astarte Moon
Laro.

-Jó napot! -köszötöm. -Hagyja el a motyogást, beszéltem az apáttal, sikerült kicsikarnom belőle némi engedményt a fogvatartását illetően. Azért jöttem, hogy leellenőrizzem valóban javultak-e a fogvatartása körülményei.
-Elvileg naponta egyszer kapnia kellene rendes ebédet, amit a Szőlő és Rókából küldetek be önnek minden nap, illetve kapnia kellett vola takarót, ruhát, csizmát és szappant.
-Megkapta ezeket?

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Shane Bertram
Helyszín: a palotában
Időpont: 3. nap, ősz, délelőtt
_________________________________


-Köszönöm együttérzését... A kocsi az önök rendelkezésére áll akár most is!

Embereid fejet hajtanak, számukra ez természetes volt. Maxen somolyogni kezdett és lesütni szemét:
-Azért uram, van közöttünk olyan, aki csak a szép külseje miatt van itt és nem azért, mert képes bárkit is megvédeni...-nos, Maxen elég jól nézett ki, lehet, pont magát jellemezte.
Egy hónap hallátn bólogattak, eszükbe vésték, hogy gyakrabban futhatnak veled össze, mint egyébként indokolt lenne.
-Uram, ha találkozna este Valda Sassenaye kisasszonnyal, kérem adja át üdvözletemet neki-kért meg alázatosan erre Vilett.

Valentin iratmásolás közben fogad:
-Oh, milyen jó, hogy benézett! Az irodája előtt várja egy pap, aki papírokat hozott, amiket alá kell írnia, hogy hivatalosan is védi azt a leányzót, és ezt az egyház is elismeri az ön személyét. Hm, a hölgy megharapott-jelentette ki önérzetesen Valentin, pennáját is letette. -Magam vittem be mindent, hogy biztos hozzá jusson, és ezzel hálálta meg!-mutatja kezét, amin tényleg egy harapás éktelenkedik.-Szóval ha találkozik vele, vigyázzon!

Érkezésedkor figyelmeztetnek, a lány meg van vadulva, pedig kapott rendesen enni és a körülményei is változtak. Már amikor nyílt Astarte cellájának ajtaja, akkor láttad, hogy bár ugyan ott van, de klasszisokkal jobb körülmények között: ki volt takarítva, kapott priccset, és át volt öltözve jobb, melegebb ruhába. Viszont ahogy meglátott, fürgén feléd lendült, előre szegezett körmökkel, hogy megkarmoljon...

//Gyorsaságpróbát kérek. ha nincs meg jól arcon mar -2fp értékben//