Lakhassyn városa

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

*A fiú elmegy minden további szó nélkül. Igen sietős az útja visszafele...
A levelet felbontod - és ha eddig nem voltál sík ideg, akkor most elkap, de a dühöngőbb fajta... ugyanis a levél üres...*

//4 rezet adtál oda.
Nem írom tovább - megvárom a válaszod (sejtem csak, hogy nem az lesz a "menetrend", amit az előző reagodban leírtál. ^^//

[Sessaryen]

(Eyrinn)

*A fél szemöldököm a tarkómig szalad...*

- Mi ez a hülyeség? - fakadok ki, bár némileg rezignáltan. Ebben a bolond városban már semmi nem lep meg lassan...

Aztán gondolkodni kezdek... ...és előkeresem az alkímista felszerelésem. Tudtam, hogy valamikor még haszna is lesz.
Sorban kipróbálom az összes ismeretemet a levél egy részén, hogy az esetleges "láthatatlan" tinta nyomára bukkanjak, és láthatóvá tegyem az írást. Már ha van...
Ha ezzel sem boldogulok, akkor jöhet a nagyágyú.

De előtte még az erszénybe is belekukkolok.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

*Kipróbálsz mindent az alkimista felszerelésedből ami csak számításba jöhet, se a papíroson semmi sem utal arra, hogy ott rejtve volna valami írva. Még olyan anyagokat is kipróbálsz, amitk számodra is biztosan nem hoznak eredményt - de ártani nem árt.
Mindezek után belenézel az erszénybe. 10 toroni aranydukátot találsz benne. Kiveszed őket, megforgatod, megvizsgálod - ezek bizony igaziak...
Már épp azon kezdel el ismét morfondírozni, hogy most mi ez a vicc Pelin dwu Igradtól, amikor határozott kopogás hallatszik az ajtó felől. Türelmetlen valaki nagyon, ugyanis alig, hogy elnézel az ajtó felé és egy gondolatcsíra megfogalmazódna benned újra felhangzik a kopogás siettetően.*

[Sessaryen]

(Eyrinn)

Kifejezetten dühös leszek. Semmi!!! Na akkor majd a mágia! De mielőtt bármit is tennék, megnézem az erszényt is. Aztán kopogás...

< Mi ennyire sietős? Ám legyen!>

Gondolataimat öszpontosítom és kinyúlok az ajtó felé. Nyílpuskámat felhúzva az ajtóra célra tartok. Már megint a paranoia.
Aztán a gondolatcsáp megszorul az ajtó kilincsén, és kinyitom vele az ajtót.

//Off: Telekinézis a kulcsra: 2 PP , Telekinézis a kilincsre: 2 PP//

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

*Előbb a kulcs fordul el elméd segítségével, majd szép lassan lenyomod a kilincset tisztes távolságból.
Azonban lehet ez most szerencsétlen választás volt. Az ajtó túloldalán Egy sötétzöld uniformisba öltözött, sárga szalagot viselő - átvetve a vállán - katona áll. Meglátván, ahogy rászegezed a nyílpuskádat kardját egy mozdulattal kivonja. Nem ugrik félre, s segítséget sem kér - téged szólít fel.*
- Azonnal dobja el a fegyverét!

[Sessaryen]

(Eyrinn)

< Affene...>

*Lábhoz teszem a nyílpuskám, illetve jelen esetben magam mellé az ágyra. Felállok és a kötelező tiszteletet megadva hajlok meg a katona felé.*

- Jó reggelt pietor! Eyrinn yl Chayanath vagyok és itt lakom. Elnézést a nyílpuskáért, de nem érzem magam biztonságban mostanában. Megtudhatnám miért tör rám?

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

*A katona pár pillanatig vizslat, majd int neked szabad kezével maga felé s mozdulatát folytatva ki az ajtón Chatarina szobája felé; kardját nem teszi még el.*
- Jöjjön velem!
*Érthető, egyszerű, rövid felszólítás, vagyis inkább parancs ez.
Esetleges kérdéseidre nem válaszol - némán megvárja, míg kijössz a szobádból, bezárod az ajtód, ha úgy látod jónak - s elindul... Chatarina szobája felé... A gyomrod kezd összeszűkülni, s nem hiába - nem csak a szoba felé indultatok, hanem egyenesen oda.
Az ajtót kinyitja, betessékel, mögötted ő is belép, bezárja az ajtót és haptákba vágja magát. Bár ezt már te alig veszed észre, leköt az amit odabent találsz.
Chatarina szobája ugyan úgy van mint előző este hagytad. Ám... a nő holtan fekszik a kanapén mezítelenül. Feje, mellkasa lelóg a föld felé, az egyik lába a kanapé háttámláján pihen... Külső sérülés nincs a testen, sehol vérnyom, sehol dulakodásra mutató jel. A ruhái vannak csak szanaszét a szobában, mintha nagyon sürgős lett volna levetkeznie.
Az első döbbenetedből a másodikba esel - a fürdőből épp Victor con Arsamadin (az ifjiabb) lép ki - egyből felismered az előző nap látott kép alapos megfigyelésének köszönhetően.
Fáradt, lehangolt, gondterhelt arca kicsit vizslatóan tapadnak rád.*
- Ön Eyrinn yl Chayanath? Igaz, hogy tegnap este járt ebben a szobában? Mikor találkozott utoljára a halottal? És milyen ügyben? Szeretnék mindent tudni... jobb, ha nem hallgat el semmit...

[Sessaryen]

(Eyrinn)

< Ajjjajjj > - ez az első gondolatom... Aztán jön a második...
< Ajjajajjjajjj>

Mindenekelőtt megadom a megfelelő tiszteletet a famor felé. Azt viszont nem kell tudnia, hogy én tudom ki Ő. Úgyhogy elkezdem az igazsággal:

- Ezzel a hölggyel tegnap futottam össze egy szerencsétlen incidens során: kizárta magát a szobájából. Segítettem neki, leballagtam a recepcióra, és felhozattam Neki a kulcsát. Aztán hálája jeléül meghívott vacsorázni, amit én természetesen elfogadtam. Este viszont hiába kopogtam, nem nyitott ajtót, a recepción viszont megerősítették, hogy felvitték két személyre a vacsoráját.
Rosszat sejtettem, ezért kinyittattam a szobáját, nem e esett valami baja, de senki nem volt itt. Így visszavonultam a szobámba, és nyugovóra tértem... - vágom ki egy szuszra. Félnivalóm nincs, hisz végig az igazat mondtam...

Viszont elég nagy a késztetés, hogy én is kérdéseket tegyek fel, bár ezt itt nem lenne célszerű megejteni.
Megvárom hát az újabb kérdést. Ha nem foglalkoznak tovább velem, akkor egy kis magánakcióba kezdek...

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

- Hmmmm - *elgondolkodik mélyen a hallottakon a famor, még egy kicsit meg is dörzsöli az állát közben. Szeme kutatólag tekint körbe a szobában, majd homlokát ráncolva néz rád.*
- Ennek a vacsorának utána járunk... Mikor megnézték, hogy a hölgynek lett-e baja, fent volt az a bizonyos vacsora amiről beszélt? És jó lenne, ha emlékezne arra is, hogy kivel jött fel megnézni a ... hölgyet...
...
Takarják le, s hívják a koporsóst. - *adja ki az utasításait embereinek.
Így, ebből a pár percből neked sem tűnik egy mogorva, megátalkodott, keménykezű katonának, mint amilyennek elvileg lennie kellene.*

[Sessaryen]

(Eyrinn)

Elgondolkodom a kérdéseken. Ha megölnek sem tudom pontosan visszaidézni a tegnap este részleteit, de úgy rémlik, hogy:

- Az ételre nem emlékszem, de azt hiszem igen, láttam. Felkísérni meg egy itteni dolgozó kísért fel... illetve érkezett nyomomban, mivel én voltam a gyorsabb.
- Elnézést nagyuram, de engem várnak, egy famornál kell jelentkeznem, munkára. Ha nincs más, akkor engedelmével... - hajolok meg a famor felé.

Elgondolkozom Chatarina halálán. Nem lehetett kellemes halála, és az a szellemkép (?)...

< Elgondolkoztató. Viszont az sem biztos, hogy bármi köze lenne az esetnek az én dolgomhoz. Lehet, hogy csak balek vagyok egy rossz sakkjátszmában? >

Egyenlőre nem foglalkozom többet a gyilkossággal. Nem az én ügyem, és már így is nyakig vagyok valamiben, aminek a megoldásáról fogalmam sincs.
Egyenlőre con Arsamadin bizalmát, vagy legalábbis jóindulatát kell megszereznem, hogy minél jobban kiismerhessem, és fényt deríthessek a történtekre...

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

*Victor rádfüggeszti a tekintetét, és pár pillanatig csak néz.*
- Bárki legyen is az a famor, ráér. Kap tőlem egy igazolást, hogy itt volt velem egy kihallgatáson.
Szóval azt mondja, hogy a vacsora itt volt. ... Érdekes, mert amikor jelentették a gyilkosságot és ideérkeztünk már nem volt bent tálalókocsi.
...
A reggeles személyzet minden tagját hallgassák ki. Főleg azokat, akik ide lettek beosztva. Ki járt itt, kit látott, mit vitt el, vagy mit hozott... A legapróbb részlet is fontos lehet. - *fordul egy másik katonához, aki haptákba vágja magát, majd sarkon fordulva kiviharzik a szobából. Mögötte nem csukódik be az ajtó - egy vézna középkorú férfi lép be rajta színtiszta fekete ruházatban. Egy kis papírfecni van nálla szénrúddal, s nyakában egy mérőszalag. Victor felé megadja a kellő tiszteletet, de mindenki másra tojik nagy ívből - rád is; pedig egy egyszerű sedularnak néz ki ő is. A még bent lévő két katona arcán megrándul egy-egy ideg, de szólni, vagy tenni nem tesznek semmit.*
- Reggel látott valami gyanusat a folyosón, vagy netán hallott dulakodás hangot a folyosóról, a szomszédos szobák valamelyikéből? - *hangzik fel ismét Victor hangja, kérdését hozzád intézve. Láthatólag nem nagyon akar elengedni. Hosszú lesz ez a reggel is... és még hol a nap vége.
Miközben összeszeded gondolataidat megüti a füled a sedular férfi halk mormolása - épp Chatarináról veszi le a méretet a koporsójához.*
- 1 láb, és még egy fél hosszú... fél láb és egy arasz széles... csinos darab volt...
*Nem is lenne ebben semmi különös, és rajtad kívül senki sem érzi magát furcsán... Te ugyanis emlékszel elég elevenen az estére... és így Chatarina méreteire is... Márpedig a nő még tegnap este alig volt egy arasznyival kisebb mint te magad.
Így fekve nem is tűnik fel a különbség; az a két arasznyi különbség. Furcsa... minden porcikája, minden vonása pont olyan amilyenre emlékeztél Chatarinaról, de a magassága sehogy sem stimmel. Nagyon nem stimmel.*

[Sessaryen]

(Eyrinn)

Játszom hát tovább a színjátékot Viktor con Arsamadin felé. Hiszen hivatalosan nem ismerem őt...

- Bocsásson meg nagyuram - járják kezeim a bocsánatkérés ősi rítusát - de Viktor con Arsamadin nem olyan férfiú hírében áll, mint aki túl megbocsájtó lenne...

Ekkor ragadja meg figyelmem a halottlátó mormogása és a test tényleges mérete.
Valami itt tényleg nagyon nem stimmel...

Izgatottan lépek Chatarina mellé, ha ugyan tényleg Ő az... A nemes kérdése csak távolról jut el hozzám...

- Nem nagyuram, nem emlékszem se dulakodásra, se sikolyra. Gyanúsra? Hmm, gyanúsra sem. - nem hát, hiszen a kép, amit láttam, nem gyanús, hanem megdöbbentő volt...

Közben megvizsgálom a testet, tüzetesen.

< Mondjam, ne mondjam? > - morfondírozok magamban...

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

- Ő is ráér... - *intézi el egy kézlegyintéssel. Az arcán nincs megdöbbenés, csodálkozás, mosoly, felismerés, kétszínű kifejezés - tökéletesen ugyan olyan mint eddig. Mintha neki a név nem mondott volna semmit. Lehet még színésznek sem lenne utolsó
Nem veszed észre, de ahogy a holttest mellé lépsz és vizsgálódsz Victor érdeklődve tekint rád, majd melléd lép.*
- Esetleg felfedezett valamit?
*A nő valóban úgy néz ki mint Chatarina. De a méret tényleg nem stimmel. Semmi jel maszkírozásra, vagy egyéb beavatkozásra - itt valami más ördöngősség lapul meg.*

[Sessaryen]

(Eyrinn)

Felnézek a famorra, s mivel elég alárendelt helyzetben vagyok így, ahogy a lábainál kuporgok egy hulla mellett, eltekintek a felesleges udvariaskodó kézmozdulatoktól. Azért tekintetem az övénél feljebb nem emelem.

- Nos igen, van valami ami zavar. Ez a nő - bár kiköpött úgy néz ki - nem az a Chatarina akit én megismertem. Legalábbis és nem így ismertem meg. Amikor beszéltünk, magasabb volt. Nem sokkal, talán egy- vagy két arasszal. Így fekve alig észrevehető, de...

- Talán mágia, talán ördöngősség, én sajnos ezt nem tudom megállapítani. Egyszerű tudós ember lennék, korlátozott ismeretekkel... nagyuram.

Bonckés nélkül tényleg nem tudom megállapítani mi az igazság a tetemmel. Persze elmondhatnék egy mágifürkésző igét, de a famor jelenlétében nem tűnik túl jó ötletnek. Főleg, hogy ismereteim szerint elmarta, pontosabban eltette láb alól a saját varázstudóját.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Eyrinn
Helyszín: a Tündérszállón
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

*Victor ráncolt homlokkal hallgatja szavaid, majd elgondolkodva lép el mellőled. Kitekint az ablakon - háttal van neked, így nem láthatod az arcát.
Mikor visszafordul sima, rezzenéstelen, bár egy kicsit kutakodóan néz rád.*
- Mégis miféle tudós ember maga? Milyen ismeretekben mélyült el?