Sherali kalandok [OM-UT]

[Navaratna]

(Wenla)

-Unatkozom, pupák! Tudok jobbat, mint kalandozni kicsit? Hidd el, ha egy jó letojás kell, rám számíthatsz.
Ártatlan arcot vágok:
-Nem vagyok én olyan rossz, hogy egy pap ne áldjon meg! A kaja jó ötlet, a gyomrom most stabil, de ha a szerelemfelhő belibben, kétlem
Törpés téma:
-Mért, azok minden kubikosgödörben élnek? Nem hiszem, hogy gyakoriak, embert többször látok Nekem eddig nagy só az elf volt. Távolról. Úgy 20 méterről. Hosszú volt a haja és jó a segge, meg mindenre csak fintorgott. Nem kell hasra esni egyiktől se!
Ételnek megteszi valami kommersz de nagy adagban.

[Lorin O Krell]

Ryell

- Hát a törpök valóban ritka szerzetek de erre felé-mármint a Sheralban- biztos él belőllük jópár. Mellesleg minden nagyvárosban össze lehet futni eggyel kettővel. Nagyon megbecsült kovácsmestereik vannak. Hogy az elfek beképzeltek lennének? Az lehet. De van is rá okuk. Legtöbbjük csak szerencsétlen halandónak néz minket hiszen ő még akkor is élni fog amikor a mi dédunokáink is rég elporladtak. Telán ezért nem fogjuk sahasem teljesen megérteni őket...- legyint
- De jelen esetben nem is ez a legfontosabb dolog.
Visszarobog a pulthoz és rendel 3 adag ebédet.

[Navaratna]

(Wenla)

Felhorkanok az elfeket hallva:
-Mért kéne megérteni őket? Ők se törik magukat, hogy megértsenek másokat! Történetesen akar a halál addig élni, ameddig ők, ha csak nyavajogni tudnak meg gyászolni a múlt romjai felett! Abszolút nem értem, erre a ramaty életre mért van olyan nagy arcuk, vagy mért kéne összehugyoznom magam emiatt! A rövid, de tartalmas élet jobb, mint a hosszú, de depis hiábavaló. Sose nyelik be, hogy az idejüknek beáldozott, és mehetnek a sunyiba, már csak kisírt szemű őskövületek Vonuljanak be a legközelebbi rengetegbe és ölelgessenek fákat
Ha megjön az ebéd, jóízűen falatozom, közben lesem, szól-e valaki a ránk váró ügyről érdemben.

[Lorin O Krell]

Ryell

- Nos így is lehet takinteni a elfekre. De akit én ismertem sokkal de sokkal több volt ennél... Sokal különb az átlagnál. Arca csak úgy ragyogott az életkedvtől. Haja gyönyörű s nem az elfekkel megszokott hidegséget árasztotta külsője sem. Persze ezzel maga is tisztában volt és boszorkányos mód volt képes férfiak fejét elcsavarni. Nem is érdekelt volna az a párszáz év ami köztünk van. Persze ez is csak egy nézet...- kicsit múltba révedve mondja ezeket.
<<Kellemes emlék... az egyetlen elf varázslónő akit életemben láttam... >>
Ő is falatozni kezd ha kiérkezett kaja.

[Niobe]

( Nasha )

* Chin kérésének megfelelően megtapogatom egy kicsit az anyagot. *

< Hát kicsit durva a tapintása, de gondolom jobban bírja a megpróbáltatásokat, mint a finomabb társai. >

- Ha rám hallgatsz, max egy darabot rendelsz. Váltó ruhának épp megteszi.

* Az ajándék említésére kicsit meglepődök és elpirulok. De szerencsére hamar eltereli a szót, így talán nem veszi észre a zavaromat. Hamar válaszolok is neki.*

- Menjünk, bár már magam előtt látom a jelenetet és hallom csípős megjegyzéseit Wenlának, ahogyan fogadni fog minket. De igazad van, siessünk, mert én is kíváncsi vagyok, mit sikerült ez idő alatt kigondolniuk.

* Így elköszönök a szabótól és kimegyek az ajtón, megvárom Chint, majd elindulok a fogadó felé. *

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Togar]
Helyszín: Sheral hegység
Időpont: Tavasz közepe, 2.nap, délelőtt
Résztvevők: Mindannyian
_____________________________________________________________

(Nasha,Chin)

Kimentek az ajtón a szabó boldogan mosolyog közben és látszik rajta már a kapott munkán jár az esze.Elindultok a fogadóba, ami nincs túl messze, így hamarosan odaértek.Odakint alig van valaki, lehet a déli időpont teszi.Ahogy beléptek az ajtón meglátjátok a többieket egy asztalnál ülve a kiterített térképet nézegetik és közben beszélgetnek.

(Mindannyian)

Nasha és Chin belép az ajtón, egy kis ideig állnak ott körbenéznek majd miután meglátják a többieket elindulnak felétek az asztalhoz.Benn van még pár helyi lakos ők éppen esznek vagy a rendelésüket várják.

[Sessaryen]

(Chin)

Megfogadom Nasha tanácsát, és megrendelek egy váltó ruhát. Ki is fizetem előre...
Visszafelé sétálva a fogadóba nézegetek jobbra-balra, és néha rámosolygok Nashára. Megjegyzésére a többiek esetleges reakciójáról csak legyintek.

- Ha nekik az esik jól... Már nem igazán tud izgatni Wenla csípős nyelve. Megszoktam...
- De ha gondolod, adhatunk okot a találgatásra - kacsintok rá széles vigyorral. - Csak karolj belém, és próbálj nagyon elégedett arcot vágni... - nevetem el magam...

Belépve a fogadóba én mindenesetre tényleg nagyon elégedett arcot vágok, és még tettetnem sem kell. Hiszen pompás este ígérkezik számomra, és az eddig történtek is elégedettséget, örömöt csalnak az arcomra.

- Na mi újság gyászvitézek!? Sikerült valami okosat kitalálnotok, vagy csak az ebédrevalót olvasgatjátok a papíroson? - szólok jó hangosan a társasághoz, a többi vendégtől mit sem zavartatva...

[Navaratna]

(Wenla)

Közömbösen eszegetek, közben nézek ki a fejemből. Megérkeznek Csingék:
-Gyászvitéz aki mondja-vonok vállat.-Én nem tudok olvasni, szóval ebédrevalót falok, és átadom az okoskodást azoknak, akik tintanyalók. Szívtuk egymás vérét, de érdemileg semmire se jutottunk. Vártuk az érkezéseteket, mert nekem azt súgták a zombik, teljes létszámmal hatékonyabban dobhatnánk össze valamit, semmint hogy páran agyalnak, mások meg vakarják a töküket, meg így elkerülhető a nyavalygás, mért így, mért úgy. Bár én a magam részéről a tökhelyvakarásra szavazom Ti nem akartok enni? Éhes testben a pöcs sem mocorog -és a végét elröhögöm.

[Niobe]

( Nasha )

* Kint az utcán elfogadom Chin invitálását és belékarolok, de a fogadó ajtaja előtt visszavonulót fújok. *

- Nos, mivel úgysem férünk be az ajtón egymás mellett, így engedelmeddel előre megyek. De az elégedett arckifejezés nagyon fog menni, azt hiszem. * mosolygok rá kedvesen. *

* Belépve a fogadóba, gyorsan körbenézek, majd elindulok a trió felé vigyorgó arckifejezéssel. Chin beszólása nagyon tetszik, így csak nevetek egyet, majd elégedett képpel leülök az asztalukhoz. *

- Nos, remélem nem várakoztattunk meg benneteket nagyon sokáig. Nem venném a lelkemre, ha unatkoztatok volna. De ugye nekünk is rendeltetek valami kaját meg innivalót? * nem gondolom komolyan a kérdést, csak a poén kedvéért piszkálódok velük. *

[Navaratna]

(Wenla)

-Nem, de gondoltam rá, ökörherepörkölt lenne az igazi, de szerintem ilyennel itt nem szolgálnak.
Hátradőlök a széken és látványosan unatkozom. Még viccelődni sincs kedvem.

[Sessaryen]

(Chin)

Előreengedve Nashát, utolsóként lépek az asztalhoz. Meghallgatva Wenla reakcióját, kissé felhúzom a szemöldököm..

< Csak ennyi? Ez harmatgyenge volt! Miért is paráztunk miatta? Vagy tényleg hozzászoktam... ? >

Teljes szívből rámosolyogok Wenlára:

- Édes vagy, mikor ilyen kedvesen fejezed ki magad! - s ezzel odahajolok a térkép fölé, majd komoly képpel végig vizslatom... Aztán elismerően hümmögök hozzá párat...

- Szép, szép! De - tartok egy kis hatásszünetet - mi ez? Szabásminta?
- Részemről induljunk el valamerre, mondjuk a törpéhez, aztán meglátjuk mi lesz... Vagy mehetünk a másik nemeshez is, beszélgetni. Mindkét esetben viszont előbb eszem, iszom, és bort vásárolok!

- Fogadós! - kurjantok egyet. - Itten éhes emberek vannak, hozzon valami étket! Köszönjük!...

S ezzel elégedett arcot vágva leülök egy szabad helyre. Nashában gyönyörködöm addig, míg az ebédünket ki nem hozzák.

[Navaratna]

(Wenla)

-Mi az a szabásminta?-ráncolom homlokom, de aztán sóhajtok-Ryel tudja merre van a törp. Ő ért ehhez a krikszkrakszhoz. Szóval majd ő megy elől. Csalinak megteszi, bár kissé gizda, Csuris már testesebb falat lenne.
Én már ettem, elégedetten emésztem, elhúzom a szám unottan Csing olvadozását látva, és mivel más unaloműző nincs, fásultan beszólok:
-Figyu, Csing, te ennyire üresfejű fráter vagy, vagy azt hiszed, attól, mert gúvasztod a szemeid, majd történik valami? De csak hülyén nézel ki. Bakker, te még udvarolni se tudsz egy nőnek, csak kocsányon lógatod a szemeid és azt hiszed, ezzel le van tudva? Mondjuk beszélgethetnél vele, vagy valami! Vagy ennyire unalmas vagy, vagy egyáltalán nem érdekel, milyen belülről a csajod, csak az, hogy hogyan akaszd be neki este.

[Lorin O Krell]

Ryell

Látva hogy megérkezett a csapat másik fele beletemetkezik a térképbe és annak minden pontját próbálja megjegyezni. Közben halkan eszeget.
<<Inkább ez mintsem hogy, engem is marcangoljanak...>>
Hamar megunja a dolgot és mivel mindenki el van foglalva ezért mosolyogva Ragdoxhoz fordul és halkan.:
-... addig jó a gyerek amíg játszík...nemde? Te nem konyítassz valamennyire a térképekhez? Ugyan eltalálok ennek segítségével akárhova de a bonyolultabb jelöléseket nem értem.

Wenla csalis dolgára kicsit felkapja fejét majd válaszol is.:
- Csalinak sem vagyok utoésó bizony... de ha mondjuk harcolni kéne akkor majd te fogsz kedves Wenla... ha már ennyire cserélgetni akarjuk a szerepeket.

[Shalar un Daleien]

(Ragdox)

*Halkan eszegetek, míg Ryell hozzám nem szól.*

- Nem sajnos gőzöm sincs hozzá...-ránézek a térképre- Pff...Régen kísértem karavánokat, de azok tudták az utat...és leginkább kitaposott ösvényeken jártunk - mosolyodok el.

- Szóval bocsáss meg, de e téren nem sokat tudok segíteni. De szerintem ha befejeztük az ebédet, egymás marcangolása helyett akár el is indulhatnánk...

[Sessaryen]

(Chin)

Elégedetten üldögélek az asztalnál, gyönyörködöm Nashában, és hallgatom Wenla monológját.
Széles vigyorral az arcomon szedem össze gondolataim, hogy a lehető legpontosabban tudjak neki válaszolni...

- Kedves Wenla! - hangsúlyozom ki a nevét. - Nem igazán értem, miért tartasz Te engem üresfejűnek, mikor jól hallhatóan Te nem bírsz megjegyezni még egy olyan egyszerű nevet sem, mint az enyém.
- A szabásminta valami olyasmi, mint ott az asztalon lévő firkálmány, csak ruha jön ki belőle.
- És igen, én olyan unalmas fráter vagyok, aki csak bambulni tud, bár igazán nem értem a mondandód további részét... Mi az a "beakasztani"? Valami horgászzsargon? - kérdezem a többiektől bizonytalanul.