Shulur - Kikötõnegyed - Horgas Hóhér & a Varjak fogadó

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*A pincér és főleg a kezeiben lévő tálcák megjelenésének nagyon megörülök és nagy szemeket meresztve lesem, hogy milyen finomságok látszanak a tányérjainkon. Amikor leteszi elénk a felszolgáló az ételt és meghajol biccentek felé eliusmerésem jeléül.*

-Köszönjük szépen, biztos meglesz a jó étvágy.

*Ezzel már-már rávetném magam a vacsorámra, de végül félúton megáll az evőeszköz a kezemben és a nőre mosolygok bocsánatkérőleg bárdolatlanságom miatt.*

-Jóétvágyat Xylina Kiasszony!

*Megvárom, amíg a fehérhajú teremtés is nekiáll a saját adagjának és csak ekkor vetem bele magam az étel élvezetébe. Az első néhány falatot éhesen, gyorsan tömöm magamba, majd kissé megemberelve magam lassabb evési tempóra váltok. Még nézelődni is hagyok időt magamnak egy-egy nagyobbra sikerült falat rágása közben.*

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


"Jól van, sejtettem én, hogy nem vagy fából" - gondolom magamban, a nő reakcióit látva.
- Valóban? - kérdezek vissza csodálkozva.
- Nos... köszönöm - válaszolom olyan hangsúllyal, hogy a köszönet a segítségre, és a bókra is vonatkozzon egyaránt. Ajkam szegletében halvány mosoly jelenik meg, s miközben a ruhákat a pultra teszem, játékosan felpillantok az eladóra, hogy ezzel is fokozzam lányos zavarát.
- Akkor... elviszem a bordót... és tudja mit kedves? Csomagolja be a zöldet is... ezen kívül, egy fekete nadrágot is elviszek, gondolom a méretemmel már tisztában van első pillantásra is... - teszem hozzá a kétértelmű mondatot. Amint minden elcsomagolásra kerül, kifizetném ami jár. A pénz átadásakor, megfogom a nő jobbját, s kezet csókolok neki:
- Öröm volt itt vásárolni... - mondom felpillantva, s mikor kiegyenesedek, még pár pillanatig rabul ejtve tartom a kezét.
- Jótékony homály rejtsen a bajban - búcsúzom el, majd ezek után megfordulok, s a kijárat felé indulok.

[Navaratna]

(Xylina)

Halványan elmosolyodom az ételt látva, hiányzik már valami a bendőmbe.
-Önnek is jóétvágyat-aztán csendes evésbe vetem magam. Egyáltalán nem érzem furának, hogy nem álltam le beszélgetni az asztaltársammal, se hangulatom, se kedvem hozzá, rossz napot tudok magam után, itt ügyelni kell még erre is, ki kivel miről áll le fecsegni, no meg nem vagyok ismerkedős passzban.
Szakmai megszokásból azért figyelem a környezetem, de nem feltűnően.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Rychor Occhys (Arnan)
Helyszín: a ruhakereskedőnél
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Elérted a célod. A nő zavarba jött, de nagyon. Lesütött szemmel, gyakorlott mozdulatokkal hajtsa össze a kért ruhákat. Amikor a méretére vonatkozó megjegyzés elér a tudatáig megdermedve megáll egy pillanatra. Az előbb összehajtott inget úgy szorítja meg kezével, hogy ujjai belefehérednek. Nyel egy nagyot, majd remegő térdekkel, fáklyának beillő vörösséggel az arcán a nadrágokhoz lép. Piciny keresés után kivesz egy fekete vászonnadrágot a többi közül, s úgy hogy abszolult kerüli tekinteted azt is az ingekhez csomagolja.
Mindösszesen 60 rezet kér el a ruhákért remegő hangon. Amikor megfogod a kezét érzed, hogy tűz forró a bőre, s remeg a kacsója. Tekintetetek találkozik, ekkor veszed észre először, hogy valami nem stimmel a nővel. Nincs úgy baja - csak meglátod a szemében a testi vágy tüzét. A következő pillanatban azonban már tehetetlenül dőlsz el vele, ugyanis a nő rádugorva letepert a földre és szájoncsókolt.
Az esés kicsit fájdalmasra sikerült //-3 Fp//, de a nőt úgy látszik nem hatotta meg - úgy viselkedik mintha azonnal meg akarna erőszakolni; kezei már az ingedet markolásszák, s ha nem teszel ellene valamit le is tépi rólad. Szemed sarkából azt látod, hogy a nő aki nézelődött eddig megbotránkozott arccal távozik az ajtón át.*




_______________________________________________________________
JK: Xylina, Farro
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Egymásnak jó étvégyat kívánva hozzáláttok a késői ebédhez (vagy korai vacsora) - mindegy is, a lényeg, hogy igen ízletes a sült hús, s a gyümölcstál pedig hűs, enyhén cukrozott - összességében igen finom, laktató.
Mondhatni, hogy szinte egyszerre végeztek az étellel. Nem volt nagy adag, de nem is volt kevés - Xylina észreveszi, hogy mások azért mintha egy árnyalattal kevesebbet kaptak volana mint ők (bár lehet, csak a fáradt szeme csalja meg).
Mintegy végszóra lép be az ajtón egy városi őr - mindketten tudjátok hovatartozását, volt dolgotok velük elég eddig.
Körbenéz a fogadóban, majd egyenesen az asztalotokhoz lép.*
- Xylina Viatrix, kérem azonnal jöjjön velem. Garokzy hadnagy azonnal beszélni akar önnel.
*Szúrós szemmel méreget Farro.*
- Az Úr is jöjjön velem! - *hanzik el a parancs, mert hogy ez nem kérés volt az biztos.*

[Navaratna]

(Xylina)

Nyelek egyet, az étel hamar megkeseredett a számban a törvény embereit látva. A kölyök mellém csapása enyhén meglep.
-Ő nincs velem-bukik ki a számon ervül, de váltok:-Ő nincs velem, ő mért kell?
Persze azért felálltam, hogy lássák, nem gördítek akadályt a velük való együttműködés elé.
"Csúcs, szusszanni se volt időm, és máris kellek nekik! Nem lesz ez így jó, valami bajuk van. Armada biztos elsápadna, ha velem lenne."

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


Miután átadom az összeget, s a nő arcára nézek, egy pillanatra mozdulatlanná válok. Bár nem egy szépséggel van dolgom, a benne felkorbácsolódó vihar, ellenállhatatlanul eluralkodik rajtam is, ahogy forró kezét érintem. Váratlanul ér heves kitörése, de az első meglepetés után - amiből hamar kijózanít a padló kemény fája -, eszem ágában sincs ellenkeznem. Egyáltalán nem érdekel, hogy mások is láthatják nászunkat, sőt... ez inkább csak erősíti a bennem is feltámadt vágyat. Az első karmolások után, mit a hevesség okoz, lefogom a nő kezeit, s átfordulva, egy hirtelen mozdulattal fölé kerekedek. Heves csókokat szórok szét arcán, ajkain, s utóbbitól apró harapással búcsúzok. Ezután engedem, hogy ismét ő diktáljon, ha akar fölém is kerekedhet, igazán nem bánom. Az Amivel töltött északával ellentétben, most nem finomkodok, engem is elragad az állatias örömszerzés vihara. Ha alsónemű lenne is rajta, azt egyetlen mozdulattal letépem, s fél kézzel beletúrok hajába, hogy megmarkolhassam, s úgy húzzam pár centis közelségbe testünket. Egymás forró lehelletét érezzük arcunkon, s úgy suttogom szaggatottan a következő szavakat:
"Felkorbácsolt... a kín-vágy...
Nem kell most a puha ágy!
Mint két... megvadult állat...
Úgy rontunk egymásnak!
Koszlott padló ma...
Vad nászunk otthona!
A nyájas szó... elkerül...
Testünk egymáson elterül!
Hullámzik... vonaglik...
Izzad... s vérünk piroslik...
Sikolt..! Visít..! Horgad..!
Ágyékunk... egymásba... olvad..."
Fejezem be az utolsó sort, s egy időben önt el a gyönyör hulláma. Verejtéktől nedvesen hanyatlak a padlóra, ernyedt testemre húzva "szerelemem tárgyát".

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*A katona érkezésére lassítok kicsit az evési sebességemen, de az eddig tapasztaltak alapján nem nézek fel rá. Viszont mikor bejelenti, hogy valami ködös célból nekem is velük kellene mennem meglepetten felnézek elkerekedő szemekkel, hogy tőlem most mit is akarhat. Végül várok kicsit, amíg a nő szót vált az egyenruhással. Ha ezek után is ragaszkodik hozzá, hogy velük tartsak megtörlöm a számat és csöndesen felállok. Nem szeretnék ellenkezni a törvény itteni őrével, de azért körbenézek, hogy Ran vagy valaki ismerős nincs-e a közelben.*

<Így nem haladok, ráadásul a cuccomért is vissza kéne már menjek, hogy még ott találjam, ahol hagytam. Kivételesen tényleg semmi közöm a dolgokhoz, még viszonylag illedelmes is voltam erre pont most akarnak elvezetni.>

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Rychor Occhys (Arnan)
Helyszín: a ruhakereskedőnél
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Egy pillanatra megdöbben a heves átfordulástól, de a heves csókjaidra lábát átvetve derekadon igencsak közel húz magához deréktájban. Nem akar ő föléd kerekedni, csupán kezeinek "kér" szabadságot. Lábával ernyeszt szorításán, csakhogy nadrágodhoz hozzáférhessen; amit gyakorlott és ügyes mozdulatokkal pillanatok alatt megold szabaddá téve ezzel férfiasságod pont annyira amennyire elég...
Rajta nincs alsónemű, így csupán a szoknyáját kell derékig felhúzni - nem igényli az egyéb előjátékot határozottan húz magára miután minden akadály elgördült testetek egyéválása elől.
Hangos, kéjes nyögéssel fogad magába, s minden egyes mozdulatnál mélyebbről jövő rövid sikkantással élvezi nászotokat.
Vad szeretkezésetek számodra viszonylag hamar véget ér, de ő nem enged el. Fenekedet megmarkolván húz szinte már lehetetlenül belljebb, majd ereszt szorításán, de csak azért, hogy pillanattal későtt újra hevesen magába szorítson. Halk, alig érthető hörgésre emlékeztető vágytól túlfűtött hangot hallassz felőle - csak részben érted mit mond: "...ne hagyd abba...*




_______________________________________________________________
JK: Xylina, Farro
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Xylina anya nyelvén való megszólalásra a városőr összehúzott szemmel tekint rá. Közös nyelvű tört magyarázatát elhallgatva Farrora siklik a tekintete.*
- Nekem nem tisztem eldönteni ki kivel van. Ezt a kihallgatáson majd Garokzy hadnagy eldönti. Mindketten jöjjenek utánam!
*A felszólítás egyértelmű - hát ennyi volt a vacsora, legalább is egyenlőre.
Farro hiába tekergeted nyakad pont most nem látod Rant, vagy akár egy ismerőst...
Elindultok hát az katona után. A fogadó előtt egy zárt feketére lakkozott kocsi áll - ablakok nélkül. Két szürke ló van befogva eléje, a bakon egy szintén városi őrökre jellemző ruhába öltözött idősebb férfi ül, az ő oldalán is egy hosszúkard lóg.
Aki bement értetek kinyitja a kocsi hátulján az ajtót és betessékel benneteket. Odabent a kocsi két oldalán pad van leszögellve a padlóhoz, de semmi más nincs benne.*
- Befelé! - *hangzik fel az újabb parancs. Innen bizony úgy vagytok/lesztek elszállítva, mintha bűnözők lennétek mindketten.*

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


- Eszem ágában sincs abbahagyni tehh... nősténydéhhmon! - mondom őszintén, hiszen karjaimból még nem távozott nő úgy, hogy nem kapta volna meg azt, amit akart. Csodára természetesen én sem vagyok képes, de vannak ötleteim, hogyan folytassam tovább, míg újra erőre kapok. Újjaim játékos táncával tartom izgalomban az alattam vonagló nőt, s közben ajkaimmal elindulok fentről lefelé, kínzó lassúsággal. A nyak, az ívelt mellek, a bordák lépcsője, a köldök, majd onnan elkanyarodva a hátsó félholdja útján. Mielőtt visszakanyarodnék az alsó ajkak irányába, apró harapással búcsúzom, s ezután újjaimhoz érek, hogy felváltsam őket nyelvem, s ajkaim lágy cirógatásával. Néhány lassan telő perc múlva alulról átfogom derekát, s megemelem testét, de nem hagyom abba játékom a "gyönyör húrjain". A pultra fektetem hanyatt úgy, hogy feje lelógjon kissé, majd irányt váltok, s így ágyékommal kerül egy vonalba. Ösztönzést remélek, hogy ismét tettre készen álljak. A gyönyör szerzése nem önző emberkenek való, legalábbis én mindig ezt tartottam szem előtt.

[Navaratna]

(Xylina)

"Ez sittes kocsi! Dögöljek meg, ha nem az! Mit tanácsolt nevelőapám? Csak könnyedén, nem kell paródiázni, arra válaszoljak, amit kérdeznek, röviden, tömören. És ha lesz szembesítés? Basszus, csípem őket, meg minden, de a saját életem valahogy többet ér. És mindezt egy vadidegennel karöltve kell átélnem? Istennőm, segíts!"
Bemászom, leülök, megkapaszkodom. Ránézek Farrora.
-Bocsi...

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Nagyon nem tetszik a bánásmód és a hangnem. Mindig is volt mit titkolnom a törvény elől, de most kivételesen tényleg semmit nem tettem, így felháborít, hogy amiatt kelljen "bűnhődnöm", mert valami itteni nemes feleség leült az asztalomhoz.*

<Na tessék. Ezért nem szabad közösködni senkivel, főleg nem nemesnek kinéző egyénekkel. Figyelmetlen voltam és meg is van az eredménye. Máskor jobban szét kell nézzek, hogy kit engedek az asztalomhoz.>

*Természetesen, mivel nem szeretnék összetűzést a városőrséggel, követem az utasításokat és kiballagok a katona és a nő után. A kocsira felszállva leülök a padok egyikére. Ha van valami nyílás vagy rés a kocsin, akkor amellé, hogy legalább nagyjából tudjam hová visznek, mert ha messzire elkanyargunk soha többé nem találok ide vissza. A nő kurta bocsánatkérésére savanyú képet vágok és csak hallkan mormogva felelek neki.*

-Nem tesz semmit. ... Nem felejtek.

[Navaratna]

(Xylina)

Ráncolom homlokom.
-Mit akarsz te ez mond, hogy nem felejt? Halál nekem? Kösz, de nem akar én halál. Te csak ül én asztal, te nem én baj társ. Én mond nekik, te menni el. Ez így nem jó, aki ül én asztal, az most jönni, akárki az? Ez gyerek dolog, nem igaz! Majd én megmond nekik. Ah, utálom Toront!-morgom az orrom alatt-Én akar hazamegy! Ne monda még te is nekem, nem felejt, és csinál ez, csinál az velem, mert ez elég!...-elveszítem türelmem, ervre váltok, halkan berzenkedem-...picsám kivan, hogy mindenki rám feni a kését! Még ez a vadidegen akárki is! Már csak ez hiányzott! Az is hülye volt, aki kitalálta, hozzák őt is velem! És még neki áll feljebb!!!

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*A megmondással és ebbéli elengedésemmel kapcsolatban szkeptikus vagyok és ez látszik is az arcomon. Csak üldögélek kissé lecsúszva a padon és a nőt figyelem, ha nem látom az utat. Mikor abbahagyja a többnyelvű monológját úgy mellékesen elmondom a magamét.*

-Van egy sanda gyanúm, hogy nem fognak magára hallgatni. Azt pedig majd még meglátjuk mi sül ki abból, hogy nem felejtek. Nem mondtam, hogy bármit is tennék emiatt...

Kinézet kiegészítése: Az asztaltól a fogadóban eddig nem látszott, hogy a srác jobb combjára erősített tokban egy kb 40 cm-es tőr pihen.

[Navaratna]

(Xylina)

Ránézek komolyan a férfira.
-Ha nem hallgat itt senki, ez állam ostoba. Ők gondol valamit és azt hisz igazság. Ők nem is akar tud igazság, csak akar tenni azt, mindenki mondja ő igazság. Ez így nem rendcsinálás csak játék. Hülye játék. Én nem szeret ilyen játék és nem akar játsz. Bassza meg...
Lenézek a fegyverre:
-Fura őr ezek. Hagyni fegyver ott. Ettől én nem nyugodt, mi marad rab még...
"Nálam is maradt fegyver, de szerintem hamarosan megmotoznak és elvesznek mindent Nyugodj már meg, tojd le ennek az idegennek a gyilkos szemrehányó nézését! Kisebb bajom lesz ez az őrökhöz és a kihallgatáshoz képest. Viszont ha a hozzáállás olyan lesz, mint amit elővetítettem, színjáték az egész!"

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Rychor Occhys (Arnan)
Helyszín: a ruhakereskedőnél
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Tested játéka alatt biztosra veszed, hogy ez a nő még nem lehetett egyszer sem a gyönyör csúcsán: karodban csupán vonaglásra képes, szagatott, nehéz levegővétele talán egy fuldokló emberére hasonlít. Felkorbácsolt szenvedélye szó szerint ösztönlénnyé vetette vissza. Többször hallottad a "Mit...?" szót felőle, de minduntalan egy sikítás vetett a beszédnek véget.
A kialakult helyzeteteken - hogy mit szeretnél - talán csak egy pillanatig lepődik meg, majd szinte rádveti magát. Nem mondható, hogy finoman bánna legféltettebb testrészeddel, de ez a vadság még messze áll a fájdalomokozástól. Sőt...
Játékod folyamán a nő teste egyre jobban reszket, vonaglik, ahogy egyre közelebb repíted a gyönyör csúcsához - ő pedig ezzel arányosan egyre szaggatottabban "dolgozik" rajtad. Érzékeled partnereden, hogy már túl közel van a végkifejlethez, nagyon is közel... Ágyékodat szinte ellöki magától, fejét a pult oldalának szorítva feszíti meg homorítva egész testét, amikor szétrobban testében az eddig sosem érzett érzés - ebben a pillanatban még hangot sem bír kiadni a száján.

Már-már elégedettséget éreznél amiért ismét egy nőt juttattál gyönyörhöz, amikor hideg zuhanyként ér a hátad mögül a támadás. Nem történik más, mint valaki hátulró megragadja a grabancodat és egy jó nagyot penderít rajtad - olyan 4-5 lábnyit repülsz előre a ruhásállványok közé.
Közben egy erőteljes férfihangot hallassz, mely szitkozódik, átkozódik.*
- Az anyád! Adok én neked itt hetyegni vevővel... Hogy anyádba szakadt volna a fejed! Mit képzelsz te magadról te ribanc! Mi?! Adok én neked b@szni az üzletemben... Nesze, hogy rohagyjál meg! Nesze!...
*A kocsisnak is beillő szitokáradat aláfestése jó pár csattanás és női hangos fájdalmas kiálltás - egyértelmű, hogy ez a fazon veri alkalmi partneredet.*



_______________________________________________________________
JK: Xylina, Farro
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*A következtetés helyes. Egyértelmű, hogy rabszállító járműbe tereltek benneteket. Egyetlen kis ablakocska van a kocsiban, mégpedig az ajtón. Ha Farro nézelődni szeretne, akkor ott megteheti kicsit összehúzván magát, merthogy a kocsi nem elég magas, hogy teljesen felegyenesedjen. Látni viszont nem sok mindent lát a kinti tájból - bárhová is vigyék őket, a Vasmacskától egyre jobban eltávolodva tudja, hogy egyre kevesebb esélye van arra, hogy visszataláljon oda. Márpedig ez az esély eddig is csekély volt.
Sokáig zötykölődtök a kocsiban; kintről a város kora esti zajai szűrődnek be.
Olyan fertály órás zötykölődés után megáll a kocsi - mindkettőtök számára idegen hangzatú beszéd (olyan parancsolós és határozott, de alázatos válaszok váltakoznak) hangzik fel. Pár mondatváltás után a kocsi elindul, gurultok még egy keveset, majd megálltok ismét.
Csizma alatti kavicscsikorgás, majd nyílik az ajtó. Ugyan az az őr áll a kocsi előtt mint aki betessékelt oda benneteket.
Egy rendezett udvaon állt meg a kocsi, egy emeletes ház előtt. Sehol egy fa, bokor - olyan rideg és egyszerű minden. Az egész udvart apró gyöngykavics borítja jó vastagon. Több különálló épületet tudtok megfigyelni, s tőletek úgy 150 lábnyira egy hatalmas kétszárnyú kaput, előtte strázsáló két őrszemmel. Miután kiszálltok a kocsiból és körbenéztek tűnik fel először az a 4-es csoport, akik állig fegyverben, menetelnek a házak között kacskaringózva. Nem sokkal utánuk a másik irányból is feltűni egy ugyan ilyen négyes csoport - úgy néz ki, hogy itt még belső őrség is cirkál. Ki tudja, hogy hová kerültetek...
Az őr hagyja, hogy pár pillanatig megnézzétek a helyet, szájában kis gúnyos vonás jelenik meg. Ezt követően az épület ajtajához lép, s kinyitja azt.*
- Önöké az elsőbség... - *mutat befelé. Egy folyosóra léptek, mely keresztbe átszeli az épületet. A folyosó végén egy lépcsősor vezet fel az emeletre; középtályon pedig mindkét irányba egy keskenyebb folyosó vezet.
Jobbra tessékel az őr benneteket, majd a legutolsó ajtót kinyitja.*
- Xylina ön fáradjon be egyedül! - *míg ezt mondja zsebéből egy kulcsot bányászik elő.
Érkezik egy újabb őr, váltanak pár szót, majd Farrora mutat az újonnan érkezett, hogy menjen utána.*