Vérszín Hold alatt [UTK]

[Cadoras]

Meglepve pillantok az újdonsült társaimra. Nem is vettem észre őket, amikor besiettem, ezért őszinte meglepettség látszik arcomon.
- Üdv újra. Kissé feltartottak, de megoldottam.
Eme Lykargon nevezetű idegen felé fordulok, s ahogy végigmérem, szemem egy pillanatra megakad a tőrén <Sogronita lenne? Vagy netán Tharr híve? Nem, akkor valószínüleg rejtené a tőrét, hisz Sogron hívei rögtön elemésztenék az átkozottat.>. Aztán a szemébe nézek, s mosolyogva nyújtok kezet:
- A nevem Néma Sirvaj. Örülök a szerencsének. Nem tudtam nem észrevenni azt a remekmívű tőrt önnél. Szép darab, ha szabad megjegyeznem.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Lorin]: A fogadóban
Helyszín:Eatira - Abaszisz - A Kikötői Fogadó
Időpont: 6.-Darton harmadik a Csend havában-napközép
Résztvevők: Lernun, Bredon, Sirvaj
_____________________________________________________________

Sirvaj

Lykargon visáman előhuzza a tőrt majd felemeli.
- Hogy ez szép? Hááát Se drágakő se más díszítés nincs rajta. de valóban a pengéje az szépen ívelt. Elfek csinálták.-mondja mintegy dicsekedve. Aztán megfogja a pengét és feléd nyújtja.- Nézd csak meg nyugodtan.

Bredon, Lernun

- Hogy erdő?- kérdezi a fogadós- Ah van. Kicsit messze innen a városon kivűl. Persze a város szívében is van valami park de oda csak a pénzesek juthatnak be...

[Ruyan]

Bredon

- Ha van erdő, akkor menjünk. Kipihenjük magunkat, a hajóút előtt. Remélem lesznke állatok abban az erdőben, de embeekre nem tartok igényt. Indulhatunk?- nézek kérdőn öcsémre. Ha igen, akkor elmegyünk, megkeressük azt az erdőt. Miután megérkeztünk, szétnézek az erdőben, sétálgatok egy kicsit, majd ha nyugodtnak találom, akkor ledőlök egy fa alá és elkezdek játszani a hangszeremen

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Lorin]: A fogadóban
Helyszín:Eatira - Abaszisz - A Kikötői Fogadó
Időpont: 6.-Darton harmadik a Csend havában-napközép
Résztvevők: Xavios
_____________________________________________________________

Minden gondolatod etjut az Adeptushoz. Aki csakhamar válaszol is. Érzed neki jóvel nagyobb erőfeszítés ezt véghez vinni mint neked.
- Értettem. Mihamarabb szólok. Abaszisz?.Ott mostanság...- a csatorna megremeg majd egyra rohamosabban bomlásnak indul, valószínűleg ő is érzi lévén gyorsabbra fogja mondandóját.
- Feruggia? Rendben odaküldetünk valakit. Maradj ott. Vigyázz! Északon valami történik. Sokan úgyvélik jelentős változások fognak mostanában végbemenni hiába vég... háborúnak.- A híd egyre gyorsabban oszlik egyre távolibbnak érzed a másik tudatát. Próbálod ugyan megtartani akapcsolatot de érzed minden csepp erőd elfogyott. -A... háló! Figyeld!A két hold .... az ... Utas ezerévenként...! Légy ....tos!
Nem bírod tovább kapcsolat megszakad. Zíhálva lüktető halántékkal és remegő izmokkal rogysz a szobád padlójára. Jóideig élvezed a bőrödön végigfutó hüvösséget amit a padló közvetit.
Feltápászkodsz és ekkor mégjobban érzed a testedben uralkodó fáradságot. Teljesen elálmosodsz.

[Lernun]

(Lernun)

-Inkább az erdőbe magyünk az ingyen van-mosolyodok el. Azon az úton hagyom el a várost amelyen jöttünk. Ha megérkezünk ledőlök egy fához és előveszem az egyik tőröm. Miközben ezzel játszadozom elgondolkodok egy kicsit.

<Nos valyon hogyan találjak meg egy Kobrát egy számomra ismeretlen szigeten. Remélhetőleg az nem a fennhatóságuk alatt áll, mert akkor biztos nem tűnt volna el az egyik emberük. Azt kéne megtudnom miért küldték a szigetre. Lehet hogy a Quironeia Gyöngyszemét kereste ha tárgy az egyáltalán.>

Miután kipihentem magam sétálgatok én is egy kicsit az erdőben. Majd találomra kiválasztok egy vastagabb fát, rajzolok rá egy kisebb kört és előveszek pár dobótőrt. Gyakorlom egy kicsit a tőrvetést egyre messzebbre megyek a fától, közben hallgatom bátyám zenéjét.

-Nincs kedved egy kicsit gyakorolni?-kérdem tőle nemsokára. Akár versenyezhetnénk is.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Lorin]: A fogadóban
Helyszín:Eatira - Abaszisz - A Kikötői Fogadó
Időpont: 6.-Darton harmadik a Csend havában-napközép
Résztvevők: Lernun, Bredon, Sirvaj
_____________________________________________________________

A fogadós elhül kicsit a kijelentéseteken miszerint elmentek az erdőbe de aztán felcsillan a tekintete.
- Tudja nagyon messze van ám az az erdő! Legalább egy óra mire odaérnek a város ezen részéből. Ezért ha gondalják csomagoltathatok el némi uzsonnát némi plussz költségért.- arcán a kufáknál megszokott zsugori kis mosoly jelenik meg. (Bredon ezt gyakran tapasztalod öcsédnél is!)
Elindultok és röpke másfél óra alatt jó pár útbaigazítás után meglelitek az erdőt. Járkáltok egy kicsit majd egy különösen szép tisztásnál megáltok. Ovális alakú tisztás belfelén egy kisseb de annál szebb vizű tóval míg a közepén egy érdekesen kidőlt fa (talán villám által pusztulhatott?) tölti ki a teret. A fa érdekessége hogy azután hogy alig egy lábtól fölfelé kiszáradt majd eltört alaulról új hajtások indultak növésnek rajta.

Bredon
Letelepedsz a tisztás szélére és lassan játszani kezdez majd öcséd kérdésére egy kicsit abbahagyod.

Lernun
Találsz egy megfelelő fát és azt kezded el dobálni. Töb-kevesebb sikerrel.

Sirvaj
Látod amint azok ketten szinte ügyetsem vetve rád lelépnek. Bár igazából nem is érdekelnek annyira most valaki más társaságára vágysz.

[Khaltaros Orm Dhesal]

(Xavios)

Lassan odalépek a felszerelésem és a könyvek rejtekéhez és közel hozzá leülök a padlóra, hátam a falnak támasztva. Igyekszem kényelmesen elhelyezkedni és miután ez sikerült maradék erőmet csak viharos gondolataimra fordítom. A háló! ... Figyeld! ... a két hold... az Utas ezerévenként - tudatomat az adeptus utolsó pár gondolata köti le. Újra és újra megismétlem magamban és értelmükön töprengek. - Talán azt akarta mondani, hogy figyeljem a manahálót? ... lehetséges, de a háló alatt a tér illetve az idő szövevényét is érthette... néha a kettőt egységes egészként kezelik és így arra is érthette. A két hold... az Utas ezerévenként... Ki és mi lehet ez a bizonyos Utas? A két hold... ezerévenként... - fura gondolatok bukkannak felszínre elmémből. - Az Utas valószínűleg egy olyan élőlény... vagy entitás, kinek ezerévenként lehetőség adódik eljönni Ynevre. És erre az eljövetelre nagy hatással lehet a két hold. Talán ... ezerévenként olyan konstallációban vannak, mely nagy hatással bír a manahálóra... vagy tér... vagy idő szövetére... Vagy a kettő egészére. - gondolataimat hagyom emlékezetembe merülni. Majd később... most pihenésre van szükségem. A meditáció sokszor pihentetőbb, mint az alvás... bár... vannak olyan dolgok, melyeket a meditatív állapot nem hozhat el, de az alvás igen. Lecsendesítem elmém, megtisztítom gondolataimtól és meditációba kezdek. Bár az elején kissé erőltetetten megy ilyen fáradtan, de a tudat, hogy az ez által bekövetkező állapot felér több órányi alvással és az elkövetkező idő a nyugalom és csend jegyében fog eltelni. Most nem kell koncentrálnom, nem kell erőlködnöm... csak hagynom, hogy meditatív állapotban maradjak és pihennem... mintha csak aludnék... több órán át... de ez csak egyetlen óra lesz... olyan mintha aludnék... csak annál jobb - gondolataim teljesen elcsendesednek, végül elmém kiürül. Mély meditációba merülök.

[Ruyan]

Bredon

- Nekem nem kell uzsonna, főleg nem némi plusz költségért- vigyorgok vissza a fogadósra- de azért köszönöm a lehetőséget. Amúgy pedig nem lehet olyan messze az az erdő. Ha még ma megjárjuk oda-vissza, akkor nincs messze- ezzel el is fordulok a kocsmárostól

Az erdőben nagyon jól érzem magam, úgy döntök, hogy meg is fürdöm, ha már egy teljes tó van a tisztáson. Miután ezzel megvagyok, elkezdek játszani, néhol csak zenélek, máskor énekelek is mellé. Ebben az állapotban zavar meg öcsém hülye kérdése.

- Miben akarsz te versenyezni? Legfeljebb az énektudásomat van kedvem összemérni a tiéddel... Bár, inább azt se, amilyen szörnyen tudsz énekelni- válaszolok csipkelődő hangon

<<Gondolom dobótőr hajításban akar versenyezni, de ahhoz semmi kedvem. Jó persze úgyis nyernék, de minek álljak fel dobálgatni, mikor épp egy gyönyörű ballada kellős közepén tartok. Ááá, sose fog ő teljesen megérteni engem. Igaz, hogy jól megvagyunk, de az ízlésünk az némiképp eltérő...>>

[Lernun]

(Lernun)

-Igazából a Quiron tenger átúszásában is versenyezhetünk, de most csak a tőrvetés jutott eszembe-vigyorgok rá. Azzal többet érek ha harcra kerülne a sor. Mondjuk néha egész pihentetőek a dalaid. És az én dolgom is gyakran megkönnyíti.

<Hehe gondolom nem mersz kiállni ellenem. Mondjuk az elmúlt időben magam is meglepődtem a teljesítményemen. Egy dobásból a túlvilágra küldeni egy olyan mocskot. De azért nem árt egy kis gyakorlás nehogy kijöjjek a gyakorlatból.>

-Azon gondolkodtam, hogyha végzünk ezzel kéne valami nagy balhét csinálnunk amire felfigyel a nép. Kellene egy kis hírnevet szerezni, no nem túl nagyot mert az meg ellenünk fordulhat. Mit gondolsz?? Persze szerintem az már túl sok lenne Xaviosnak szóval abból ki kéne hagynunk. Mondjuk eddig se problémázott, noha tudta mivel foglalkozok. Valyon minden varázsló ilyen elnéző a tolvajokkal?? Nem hinném.

[Ruyan]

Bredon

- Versenyezhetnénk abban is, ha tudnál úszni- válaszolok gunyorosan- Az meg lehet, hogy te többet érsz a tőreiddel, mint én, de én se vagyok védtelen ám. Csak néha pihentetőek??? Bár néha direkt nem azok, de az nem ilyen helyzetben van...

<<Remélem ezt a néhát nem becsmérlésként mondta, mert akkor bajok lesznek. Mondjuk énekelek neki egy nem nyugtatót... Vagy elverem tőrdobásban. >>

- Milyen balhéra gondoltál pontosabban? Ha normális, akkor benne vagyok. De tényleg nem kéne túl sok embert magunkra haragítani. Vagy nem kéne megtudniuk, hogy mi voltunk azok. Xavios... Mikor szóltunk mi neki egy-egy balhé előtt? Sose, többek közt ezért sem problémázott... szerintem.

[Lernun]

(Lernun)

-Nem arra gondoltam, hogy névről felismerjenek hanem ezentúl hagyhatnánk valamilyen ismertetőjelet magunk után. Én nem félek attól, hogy elkapnak és ezután majd mindent a nyakunkbavarhatnak. Valami egyszerű, mindenhol használható jel kéne. Hogy pontosan mi is legyen azt még nem tudom, de majd ha itthagytuk ezt a helyet ráérünk gondolkodni. Visszamehetnénk délre ott kevesebb a Kobra.

[Ruyan]

Bredon

- Nem rossz ötlet ez a jel- mondom elgondolkodva- de mi lehetne az? Olyan kéne, ami elég egyszerű ahhoz, hogy oda tudjuk vinni a helyszínre feltűnés nélkül, de elég egyértelmű, ahhoz, hogy ránk ismerjenek általa. Olcsónak, könnyen beszerezhetőnek, vagy könnyen elkészíthetőnek kell lennie, mert nem akarok sok pénzt, vagy időt pazarolni a beszerzésére... - vagy 10 perc gondolkodás után felcsillan a szemem és hirtelen megkérdezem öcsémtől- Mit szólnál egy olyanhoz, hogy befestünk egy rézpénzt, nekünk úgyse nagy érték, mondjuk zöld színűre, hogy emlékleztessen az erdőre. De felőlem lehet más színű is. 2 dolog kell hozzá: rézpénz és festék külön-külön nem feltűnőek, együtt viszont elég különleges. Délre... visszamenni... egyenlőre nem érzem magam rosszul itt, meg ki kéne másznod ebből a Kobra ügyből, de utánna ha nagyon vissza akarsz menni, hát akkor menjünk.

[Cadoras]

A tőrt alaposan megnézem <Elfek? Mi a fene közük van ezeknek a kyr valláshoz? Hogy merik...? Nem is értem miért vagyok meglepve. Úgy látszik már is változik a világ az igényeimnek megfelelően. >
Visszaadom, majd rámosolygok:
- Szép darab, s igen szívesen nézegetném még, de fontos dolgom van még.
- közlöm némi sajnálkozással a hangomban, majd körbenézek a fogadóban, közben kérdezősködöm, hogy merre ment az a lány.
<Ha megtaláltalak, többé nincs előlem menekvésed!>
Ha megtaláltam őt, vagy a húgát, rögtön odamegyek hozzá.
//És személytől függően cselekszem//

[Lernun]

(Lernun)

-Na ez nem rossz ötlet. Akár egy szürke szövetdarabba is becsomagolhatnánk a rezet. Ha ennek vége szeretnék Kobramentes övezetbe kerülni, ezért akarok délre menni. De kárpótlásul, majd te döntheted el pontosan hova menjünk.

[Ruyan]

Bredon

- Szövetdarab se rossz. Az a Szürkecsuklyásokra emlékeztet és nem is tévedne nagyot, aki ilyenre gondolna róla. Attól függ melyiket könyebb szerezni. Festéket, vagy szürke szövetet, de ezt majd akkor mikor már értelme is lesz, nem csak itt tervezgetünk. Délen meg majdcsak megyünk valahova, bár még ez is a jövő zenéje, ki tudja mikor tudunk innen elmenni...