Amnet Keilor 24. Kódexe [ UTK ]

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz délután.
Résztvevők: Gondo
__________________________________________________

*A fickót rendesen feldühítetted, és már nem várja meg a következő italt. Felpattan a helyéről és jobb combjára erősített hüvelyből, egy görbe pengéjű, úgy 30 centis vadászkést ránt elő, és nem úgy tűnik, aki csak fenyegetésből veszi elő. Ha nem cselekszel, valószínű beléd mélyeszti.

//Légy szíves dobjál KÉ-t, TÉ-t, és sebzést. Persze, ha nem harcolsz, a KÉ akkor is kötelező.//

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz délután.
Résztvevők: Teteb Azurec
__________________________________________________

*Befejezted az evést, és felmész a szobádba. Igazából nem vagy fáradt, de azért ledőlsz. Forgolódsz az ágyon, néha felállsz, sétálsz egyet, kinézel az erkélyre, stb. Az egyik ilyen sétád alkalmával veszed észre, hogy a téren sétálva, most ér vissza a harcos, és a nő. Látod amint belépnek a fogadóba.

[Niobe]

( Rhienna )

* Belépve a fogadóba odafordulok Twou-hoz: *

- Üljünk le egy picit jó? Lenne egy észrevételem a dologgal kapcsolatban. * majd ha nincs ellenvetése, leülök egy csendes távoli asztalhoz és folytatom. *

- Nos, ugyebár Aramet azt mondta, hogy a várostól 1 óra lovaglásra egy forrásnál találkozott a csapattal, de azt nem tudta megmondani, hogy hogyan tervezik a merényletet. Eszembe jutott, hogy mi van akkor, ha már a város kivezető útját is figyelik. Akkor, ha most mi kilovagolunk, lehet hogy megtámadnak minket. Mi lenne, ha inkább bevárnánk Gondót is, és akkor négyesben szép kényelmesen megbeszélhetnénk mindent. * kérdő tekintettel várom javaslatát. *

[Pelso]

Gondo

<… Még nem rántottak kést rám 8 ezüst miatt…>
*Arcomon az őszinte csalódottság és elkeseredés egyvelege olvasható le. Koránt sem fogom viszont hagyni magam. Ilyen közel az otthonomhoz nem.
- Hiba.
*Hangsúlytalanul kiejtet szó ugyanúgy szólt nekem, mint neki.
<… Feltűnő… Nem jönne most jól egy hulla…>
//KÉ-52, TÉ-123 -10 lefegyverzés. 3fok; Telekinézis,1s 4pszi p, 2kg 1kör-cél-sajt tál-irány-Sulaf arca max seb. Amennyiben szükséges: GY-5/2,E-1//
*Nem óhajtok vért ontani így nem is rántok fegyvert vele ellentétben. Támadását kivárom. Amúgy is lefegyverzéssel akarom a problémát megoldani. A sajt tálra jó előre rá koncentrálok, hogy a lehető legrövidebb idő alatt Sulaf arcába repíthessem. Ezzel tervezem megzavarni a támadását valamint az én lefegyverzésem elrejteni. A lehető legrövidebb időn belül a kezét elkapom és kicsavarom a kezéből a kést. Ugyanezzel a mozdulattal az asztalra döntöm. Az elfogott kart megfeszítve kicsavart állapotában tartom, hogy bármikor egy mozdulattal el tudjam törni. Árgus szemekkel figyelem, hogy a többiek mit csinálnak.

*Mivel nem célom most a vérontás mivel jelenleg nem válna előnyömre, amíg megadatik a lehetőség beszélek. Enyhe kiábrándultság és tengernyi fásultság hallatszik a hangomból. Amint támad a fenti forgatókönyv a mérvadó. Amennyiben nem sikerülne további döntésig védekező harc. Futó pillantással felmérem a többiek reakcióit. Számíthatok e felőlük támadásra vagy sem. Valamint egy szívdobbanásnyit fecsérlek ara, hogy megtudjam, hogy reagált a kocsma az eddig történtekre.
- Sulaf. Ezt te sem gondolhatod komolyan. Csak 8 vagy 9 ezüst. De tudod mit. Visszaadom. Látom nagyon a szívedhez nőt. Csak egy szívességet kérnék. És kezdetnek megtenné, ha eltennéd végre azt a kést. Még a végén azt hinné az ember, hogy meg akarnál, késelné.
*Futó mozdulattal körbe intek a termen. A mozdulat rövid, még fel sem emelem a kezem az asztaltól.
- Vagy talán fel akarod izgatni a többi vendéget és mindenáron magyarázkodni szeretnél, a városi őrségnek mit keres itt egy hulla?!
*A hangomba most költözik először némi élet. Őszinte megdöbbenés és kíváncsiság, mely ki is ül az arcomra. Várok!

*A fenti forgatókönyv a mérvadó:

Amennyiben Sulaf támad de a többiek nem:
- Nyugalom. Nem esik, semmi baja csak kicsit rosszul viselem, ha meg támadnak.
*A hangom nyugodt és nem cselekszem semmi fenyegetőt. Rá nézek a többiekre. Kérdő tekintetemmel engedélyüket várom, hogy Sulaffal megbeszélhessem a nézeteltérésünk anélkül, hogy közbe avatkoznának.
- Sulaffal szeretném ezt a kis félre értést meg beszélni. Remélem nem gond?!
*Várom a bele egyezésük.

2 Amennyiben mid támadnak:
*Rántok egyet Sulaf kezén, hogy eltörjön. Utána hátra ugrok. Védekező harc. Elő rántom a tőröm valamint az egyik dobó tőrt a jobb alkarvédő alól és a leghamarább reagálóba hajítom.
//KÉ-53, TÉ-139, segzés-3//

[Gorodak]

Twou Line

- Rendben. -
* Majd Rhiennával együtt leülök a távoli asztalhoz, melyet ő választót. De arcomon olvasható az egyet értés. Miközben leülünk, körbe nézek a fogadóban, hátha figyelnek minket. Meg nézem azt is hányan vannak és, hogy kik lehetnek. *
< Elgondolkodtató. Vajon, ha két alakra agyuk a ruháinkat feltűnne nekik, hogy nem mi vagyunk és rájuk támadnának. >
* Kicsi elgondolkodok, majd Rhiennára emelem tekintetem. *
- Persze meg várhatjuk, míg visszaér mindenki, meg beszéljük, hogyan védjük ki a csapdájukat, meg szerezzük a térképet, és másnap ki pihenve indulhatunk meglátogatni a tett színhelyét. Akár a térkép meg szerzése után is mehetünk. –
- Viszont nekem fogalmam sincs, hol lehet Gondo, és ha Aramet is elment, akkor őt se tudom, merre keressük. Talán estig elő sem kerülnek. Mondjuk, ha mázlink van Aramet még itt van a szobájában. Meg nézzem, hogy itt van még? -
* Hangom a beszélgetés alatt higgadt és annyira halk, hogy azt csak Rhienna hallja. Majd várom Rhienna válaszát, hogy neki melyik a legjobb megoldás. *
< Vajon Gondo hol lehet és mikor óhajt vissza jönni. >

[Sirak]

Teteb Azurec
<Nah, megérkeztek gondolom a továbbiakat valamelyikönk szobájában fogjuk megvitatni>
*Kilépek szobámból és elindulok le a lépcsőn a többiekhez.
- Nos, találtatok térképet? *Kérdem mosolyogva. *A választ megvárva, így szólok:
- És hol vitatjuk meg dolgaink további részét?

[Niobe]

( Rhienna )

* Ahogy Aramet visszajön az asztalunkhoz, intek, hogy üljön le. *

- Nos, térkép nincs a városban, csak 1-2 órányi lovaglásra az erdőben egy vadász tudna nekünk segíteni. De ha figyelik a banditák a város kivezető útját, akkor minket is észrevesznek, ha kilovagolunk. Nem óhajtok egy támadást megkockáztatni, így most még maradunk, bevárjuk Gondót és majd együtt megbeszéljük a továbbiakat.

- Apropó, Gondó. Nagyon sokáig van távol, és most már kezdek aggódni. Vagy bajban van, vagy ilyen sokáig tart az elintéznivalója. Most mit csináljunk, kezdjük el keresni, vagy üljünk nyugodtan és várjunk? * tanácstalanul nézek rájuk és várom az ötleteiket. *

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz délután.
Résztvevők: Gondo
__________________________________________________

*A sötétbőrű fickó, szúrásra emeli a kezét, és támad. Persze te sem vagy rest. Egy gyors koncentrálással a tál körül az energiákat összesűríted, és az arcába repíted. Erre meglepődik, és mielőtt bármit is tehetne, felpattansz, és elkapva a kezét kicsavarod azt, és Sulafot az asztalra nyomod. A többiek meglepődnek, és felpattannak az asztalról, de nem rántanak elő fegyvert. Sulaf próbálna kiszabadulni, de elég biztosan fogod ahhoz, hogy ne tudjon.

-Engedj el, te mocsok! -* Szitkozódik Sulaf. *- Had vágjam el a torkodat.

-Sulaf, elég legyen! -* Szólal meg a törpe határozottan.*- Te pedig engedd el. Nem fog megtámadni, kezeskedem róla.

*Most mindenki téged figyel, de nem csak a csapat, hanem az egész kocsma. Vannak arcok, melyek a bunyó folytatását várják, de van, aki inkább el megy a kocsmából, mielőtt egy szék felé repülne.

[Pelso]

Gondó

*Tekintetem a törpére emelem. Először kérdőn nézek, utána elmosolyodom.
<… Kezd tetszeni ez a törpe…>
- Jó.
*Egy kicsit szórakoztat a kitüntető figyelem. Pláne, hogy nem öltem meg még senkit.
<… NO… Ilyen se túl sokszor fordul elő velem… Kocsmai verekedés kelős közepén vagyok, és még nem folyik vér… Ráadásul akad egy értelmes beszélgető partner…>
- Különben sem szívesen tenném tönkre a kezét.
*Meg paskolom az alkarját és elengedem.
- Nos Sulaf azt hiszem ép ott tartottam, hogy nem szeretem az alaptalan vádakat. És ha kel erről tanúbizonyságot teszek bármely isten szolgálya ellőt. És a pénzed is visszakaphatod. Csak egy kis szívességet kérnék érte.
*Megigazítom a ruhámat és helyet foglalok.
- A kis közjátékért meg elnézést. És ahogy az imént mondani is akartam a következő kört én álom.
*Magamhoz hívom a terem szolgát és rendelek egy kört.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz délután.
Résztvevők: Gondo
__________________________________________________

*Mikor elengeded a férfit, még mindig dühös tekintettel néz rád, de valószínű Dún a törpe tekintetére nyugton marad. Viszont nem ül le veletek.

-Nem kell a mocskos pénzed. Hidd el megvagyok az alamizsnád nélkül is.

*És ezzel a szavakkal ott hagy benneteket, és ki megy a kocsmából.
A többiek visszaülnek, és a kocsma is folytatja a saját kis életét. Az inas pedig felveszi a földről a salátás tálat és a maradékot, majd elmegy, de előtte meg hallgatja, hogy mit kértek.

*Morel szól hozzád.

-Mintha úgy láttam volna, hogy a tál magától repült Sulaf arcába, talán valamilyen varázsló vagy?

*Közben látod, hogy Allínz egyre jobban fészkelődik, s majd, ha válaszoltál a kérdésre, ő is hozzád szól.

-Gyere, hagyjuk itt ezeket, szerintem már eleget nyertél, egy kis pihenés sem ártana.

*És könnyen kiolvasod tekintetéből, hogy a pihenés inkább hempergőzést akar jelenteni.

[Pelso]

Gondo

*Sulaf válaszát a már megszokott „bárgyú” arckifejezéssel hallgatom végig.
<… Attól tartok még számolnom kell Sulaf későbbi nem ép… Baráti látogatásával… No, mindegy… Így jártam… Kellet nekem leülni, kártyázni…>
*Szenvtelenül. Sorsomon magamban mulatva nézem amint Sulaf elhagyja a kocsmát. Morel kérdésére ocsúdva vissza nézek a többiekre.
- Sulaf tán nem is tudja még, hogy menyire szerencsés. Nem. Nem vagyok varázsló. Különben a közeli ispotály állhatatos szolgái kaparnák most fel az útról. Viszont tény, hogy a szemeddel semmi gond.
*A „finom” utalás hallatán egy kicsit zavarba jövök.
- öhüm. Remek ötlet.
<… Talán nem kéne, mégy egy haragost összeszednem a mi napon… Nem mintha gondom lenne az ötlettel…>
- Nos, uraim elnézésüket kell kérnem. Remélem, még összefutunk.
*Mentegetőzve felemelem a kezem és lassan hátratolom a székem.
- Nem szeretném magamra haragítani Allínzt. Egy napra bőven elég egy haragos.
*Felállok az asztaltól. Összepakolom holmim. Leszámolom a megrendelt ital árát. Átsétálok Allínz hoz. Kezem nyújtom felé.
- Felőlem indulhatunk.

[Gorodak]

Twou Line

- Nos, elmehetünk meg keresni, viszont akkor valaki maradjon itt. -
- A többiek pedig körbe nézhetnek a városban Gondo után. -
- Az értesítést pedig elintézhetjük könnyedén, feltéve ha…. - *Itt rá nézek Arametre *
- Értesz, az elme bizonyos tudatos erejéhez és használatához. –
* A hangom ekkor is halk és csak Rhienna és Aramet halja. Majd csendesen várom a fejleményeket és a többiek reakcióját. *

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz délután.
Résztvevők: Gondo
__________________________________________________

*Látod Morel arcán, hogy nem elégítetted ki teljesen kíváncsiságát, de nem kérdez tovább. A törpe csak egy mosolyra húzza a száját, mikor Allínz kérésére válaszoltál, és csak annyit tesz hozz.

-Aztán pihenjétek ki magatokat rendesen. -* És Morellel együtt nevetésben törnek ki.

*A lány, csak mosolyog, és beléd karolva hagyjátok ott a két nevetgélőt. Kiléptek a kocsmából, és elindultok a város kapuja felé. Sétálás közben érzed, ahogy közelebb húzza magát hozzád. Kellemes érzésed támad benned, mikor a testetek összeér.

-Tudok egy jó helyet, ahol eltölthetünk pár kellemes órát együtt. -* Szólal meg. * -Nincs messze, nem kell sokat sétálnunk. -* És közben rád néz, és kacsint egyet.

[Sirak]

Teteb Azurec
- Igen értek hozzá. De még nem elég mesterien ahhoz, hogy üzenetet küldjek.
- Szerintem én is menjek keresni és, ha megtalálom visszajövök vele a kocsmához legfeljebb tölem nem kaptok üzenetet.
*Felteszem lehetőséget és válaszukra várva, úgy cselekszek.

[Niobe]

( Rhienna )

- Nos, akkor ezt eldöntöttétek azt hiszem. Maradok én a fogadóban, ti meg induljatok el, de együtt a keresésére. Nem olyan nagy ez a város és a kikötő ahhoz, hogy külön váljatok. Főleg azért, mert ha valamelyikőtök vagy esetleg Gondó bajban van, nem biztos, hogy elboldogulnátok külön-külön. Ha megtaláljátok, mondj el neki mindent Aramet, amit tudsz, így lesz ideje Gondónak elgondolkodni a lehetőségeinken.

* Ha elmennek, kérek egy kis hideg gyümölcslevet és csendben figyelve a fogadóban zajló eseményeket, elgondolkodok én is a támadók kiiktatásán. *