_______________________________________________________________ JK: Farro Helyszín: a Horgas Hóhérban Időpont: este _______________________________________________________________
*Ran fagyos tekintettel rád néz. Nem látsz rajta semmi jelet, hogy mit gondolhat, mit érezhet - sem arcizomrándulása, sem szemforgatása, semmi reakció - csupán az a fagyos tekintet. Egy-két pillanat telik csak el csupán mondanivalód befejezte és az ő szavai között. Mintha egyáltalán nem érdekelte volna, hogy te mit mondassz.* - Holnap útra kelsz, korán. Az a féreg Thinos Lakhassyn városába települt át. Információnk szerint onnan is tovább áll hamar. Két nap előnye van hozzád képest, de ő hintóval viteti a se**ét... a reggeli hajóval indulván megelőzhetetd és méltó képpen várhatod Lakhassynban. A magánéleted nem érdekel, téged sem érdekeljen addig, amíg ezt az ügyet be nem fejezed! Értetted?!!
"Shulur megtanít, hogy a bukás csak pillanatnyi állapot. Véglegessé az teszi, ha feladod a küzdelmet" - Isshae Ianarak
*Mivel mégis elmaradni látszik a vérengzés, így engednek valamelyest izmaim és elengedve a markolatot rendesen felegyenesedem és komolyan bólintok Ran szavaira.*
-Csak erre az információra vártam. A kötelesség mindennél előbbre való.
*Kicsit elgondolkodni látszom aztán egy hirtelen váltással ismét a tejvetök kölyökvigyor terül el az arcomon, ahogy zavartan megvakarom kócos üstökömet, de szemeimből nem tűnik tova a hideg elszántság.*
-Már csak két dologra volnék kíváncsi, ha nem veszi tolakodásnak. ... Mi a kifutó hajó neve és hol is kellene "méltóképp fogadnom" Thinost?
*Továbbra is mosolyogva széttárom a karom, de szememet nem veszem el Ranról.*
-Ha már olyan rövidke idő lesz a cselekvésre nem lenne szerencsés, ha ismét az informálódással menne el az idő...
*Szemeben egy kis vidám szikra csillan előjeleként a kamaszos ellentmondásnak, amit nem tud megállni az ifjú szív a "zord mesterekkel" szemben még akkor sem, ha tudja nem ajánlatos ingerelni az alvó oroszlánt.*
-... nomeg még a végén a nagy keresgélésben megint összefutok egy üdén libbenő szoknyával...
*Kis ádáz vigyor után, de még mielőtt Ran komolyabban elgondolkodna a szankciókon ellenem ismét megkomolyodok és kihúzom magam.*
-Viccet félre téve. Köszönök mindent.
*Ezt tudom, hogy nem kell tovább fejtegessem, így csupán a klán hagyományainak megfelelően szertartásosan meghajlok az "elöljáró" felé és várom az utolsó információkat, utasításokat. Már nem akarok szólni, ha elbocsát, akkor megyek, hogy holnap reggel korán, kipihenten indulhassak dolgomra. Most nem számít más csak az, hogy a vadászat folytatódik és olyan közel a célpont, mint még soha.*
Magam is jót derülök Tod előadásán, miután elképzeltem kívülről a helyzetet. Vidáman követem a forgatagban, s ahogy mesél egyre inkább erősödik bennem az elhatározás: segíteni fogok neki. - A lehető legjobbat akarod nekik, s csak ez számít... az önzetlenséged - próbálok lelket önteni belé. Mikor újra ránézek, megdöbbent arckifejezését látva, követem a pillantását, de csupán egy villanásnyi időre látom a jelenést. Tod idegességét látva megragadom a vállát, s úgy mondom: - Tovább! Ne tőrődj vele... úgyis hasztalan lenne az ellenállás. Valamit akar, s az az érzésem, hogy hamarosan megtudom mi az... A legjobb lenne, ha kimaradnál belőle, úgyhogy most menj.... menj tovább, mintha mi sem történt volna. Gyerünk Tod, bátorság... - próbálom bíztatni. Szorosan mellette haladok, célunk felé, s eszem ágában sincs körbe-körbe forgolódni. Ha Tod zavartan meg-megállna, akkor tovább noszogatom, hogy ne maradjon ideje megállni. A Hóhért szeretném elérni minél előbb.
_______________________________________________________________ JK: Farro Helyszín: a Horgas Hóhérban Időpont: este _______________________________________________________________
- Fürge nyúl. Csak Farroként mutatkozz be... ki van fizetve a hajóút. *A többin összehúzott szemekkel néz rád - már, már azon van, hogy újabb fenyítést alkalmaz - ám ez helyett a beálló csendben ritkán látott félmosolyra húzza a száját.* - A híg véred jól álcáz. Ne baltázd el! Első emelet, piros ajtó... - *Az asztalról felvesz egy kulcsot, melyen egy piros lapocska fityeg, majd int, hogy mehetsz. Kifelé nem tart senki fel, a szobát pedig hamar megtalálod. Egyszerűen és praktikusan berendezett helyiség. Kényelmesnek tűnő ággyal, kis szekréykével, egy ládával, és egy álványos mosdótállal van mindösszesen berendezve.*
_______________________________________________________________ JK: Rychor Occhys (Arnan) Helyszín: Tod házában Időpont: este _______________________________________________________________
*Tod az unszolásodra elindul, de azért nézelődik maga körül eléggé. Van akinek a figyelmét magatokra vonjátok, de persze csak pár pillanatig - behatóbban senki nem foglalkozik veletek az esti tömegben. A Démon eltűnt, mintha ott sem lett volna - de biztos vagy benne, hogy figyel benneteket... Minden lépéssel egyre jobban összeszedi újdonsült barátod magát, s pár száz méter után már sietve tör utat számotokra. A város rész számodra egyre jobban kezd ismerőssé válni. Eléritek lassan a Vasmacska nevű fogadót. Innen már csak úgy fertályórányira van a Horgas Hóhér. Tod egy szűkebb utcába vezet le - nem ahol te szoktál járni, arra közelebb van szrinte. Igaz is. Úgy látszik alaposan és tökéletesen kiismeri magát ebben a szövevényes úthálózatban, nem kell neki fertályóra, hogy elérjétek a Hóhérteret, s annak számotokra jobb oldalon tornyosuló fogadót. Bentről azonban iszonyú lárma szűrődik ki. Majd csapódik az ajtó és verekedők tömege zúdul az utcára. Tod félre húz.* - Ezt meg kell várnunk míg elcsendesül. Nem szívesen kapnék oktalanul egy-két maflást csak azért mert a szobádba igyekszünk... .... Na, ha ezt hallotta volna a feleségem - *arcán mosoly játszik. Életvidám fickó tele energiával és sok humorral megáldva. Kint is zajlik a csetepaté, és bentről is hasonló hangok szűrődnek ki. Tod elmondja, hogy már nagyon rég nem hallott ekkora kocsmai verekedésről innen. Valami nagy dolog válthatta ki, ha Zwol nem képes a saját embereivel ezt megfékezni.*
"Shulur megtanít, hogy a bukás csak pillanatnyi állapot. Véglegessé az teszi, ha feladod a küzdelmet" - Isshae Ianarak
*Csupán bólintok Ran szavaira és a piros kulccsal elindulok megkeresni a szobámat ma éjszakára. Felérve magamra zárom az ajtót és letéve cuccaimat elnyúlok az ágyon széttárt karokkal és élvezem a csendet, nyugalmat. Nem tudom mennyit fekszem így ébren, de egy idő után feltápászkodom és nekilátok rendesen megmosakodni. Erre se sok lehetőségem volt mostanában, így örülök, hogy végre leöblíthetem az elmúlt napok alatt rámragadt koszt és izzadtságot. A batyumból tiszta ruhát húzok elő és abba öltözöm fel. Az újonnan napott kék ingemet kicsit átmosom, amennyire tőlem telik és kiterítem száradni. Majd ezek után az ágy szélére ülve a kisasztalra pakolom fegyveröveimet és szépen áttisztogatom mind a hevedereket, mind a pengéket. A ramierának különös figyelmet szentelek, mert igencsak elhanyagoltam gondozását az elmúlt két napban. Igaz ez nem jelentkezik a jóféle acélon, de nekem valahogy lelki megnyugvást ad, hogy kezelésbe vehetem hű társamat. Ha végzek ezzel is lefekszem aludni és erősen remélem, hogy reggel hamar sikerül kelnem. Bár most nem vagyok úgy elcsigázva mint előző estéken, így valószínűsítem, hogy nem is lesz nehéz a korai neszekkel, pirkadati fénnyel kelnem.*
(Xylina) Szépen megmutatom a törve beszélő pincérnek az asztalom, megköszönöm az ételt, jóízűen beeszek, jó reggelt kívánok, amikor megérkezik Ran. Amint végzek, megfogadom a pincér tanácsát, és leintek egy kocsit. - Vinni engem Shulur legnagyobb park! - kérem. Mára nioncs más programom, csak ez. Andalgok ott kicsit, nézelődök, aztán ha meguntam, majd visszajövök ide!
Örülök, hogy Tod nem akadékoskodik, s nem kezd hisztérikus rohamba az állítólagos démon láttán. Határozottan terelgetem, míg teljesen magához nem tér, aztán már nekem kell kapkodnom a lábamat, hogy lépést tudjak vele tartani. - A rossebbe! - káromkodok, amint a kiomló-hőzöngő tömeget megpillantom. Tanácstalanul nézek Todra, majd a másik irányba, amerről jöttünk. Megjegyzésére azonban, hamar elpárolog bosszúságom, s elnevetem magam, az újabb félreérthető szituáción. - Téged aztán nehéz kizökkenteni a jókedvedből... - mondom oldalba bökve a könyökömmel. - Hjah, bizony itt nem jutunk be, míg el nem ül a vihar. Valahogy nem csodálkozom, hogy Zwol kezéből kicsúszni látszik az irányítás, folyamatosan veszíti el az embereit... - mondom magam elé elgondolkodva. - Kíváncsi lennék vajon mi lehet a háttérben... mármint az általános konkurenciaharc mögött - teszem hozzá gyorsan.
_______________________________________________________________ JK: Xylina Helyszín: a Vasmacskában Időpont: hajnalban _______________________________________________________________
*Nem elegyedsz szóba senkivel, így hamar túl leszel a reggelin. A fogadó előtt az első kocsit leinted - bár annyira inteni sem kellett, szépen várakozott nem messze a fogadótól. A hajtója egy izmos gyérhajú férfi... udvari ork férfi. Erionban láttál már hozzá hasonló egyedeket. Igaz ez itt nincs olyan széles, vaskos izomzatú mint amikre te emlékeztél, de egy ember bőven elbújhatna ez mögött is. Kicsit morc lelkületűnek tűnik, kérsésedre csak biccent egyet.* - Üljön fel! - *mutat a kocsi belsejébe. Nem nyit ajtót, de erre nincs is szükség - nincs a kocsin ajtó, csak a helyén egy nagy lyuk. Éppenhogy leülsz el is indultok. Az úton egy szokványosan nyüzsgő város reggeli arculata tárult eléd. Emberek igyekeztek dolgukra, ki üres kézzel, ki lóval, kosárral, nagybálával, fegyverrel vagy épp őrségi kísérettel. Többnyire a szegényebb réteg mozgolódott ebben a korai órában.*
//Folytatás a Shulur - Zadon - Calowyni Hősök sétánya topikban.//
_______________________________________________________________ JK: Farro Helyszín: a Horgas Hóhérban Időpont: este _______________________________________________________________
*Elvégzel minden ápolási munkát fegyvereiden, felszereléseden. Elszöszölsz velük több mint egy órát. Igaz ez a nap nem volt túl fárasztó fizikailag, de lelkileg... így hamar elalszol mikor végre ágyba kerülsz. Az álmod olyan semmilyen... emlékezni sem emlékszel mozzanatokra. Reggel viszonylag hamar ébredsz - egy közeli ajtócsapódásnak hála. Mozgolódás a folyosón, majd csend. Újra mozgolódás, majd újra csend - aztán szép lassan megtelik élettel a fogadó. Persze az utcáról több zaj szűrődik be hozzád - éjszaka is nyüzsög ez a város, neked így ez nem újdonság.*
_______________________________________________________________ JK: Rychor Occhys (Arnan) Helyszín: Tod házában Időpont: este _______________________________________________________________
*Tod csak vigyorog rád.* - A jókedv sokmindenen átsegít. Hidd el, jobb mintha csak keseregnék az életen. Nos... ez kőkemény üzlet. Ha ő elveszíti ezt a fogadót, ami a pletykák szintjén csak hetek kérdése, akkor egy másik lesz a kikötő legújabb, legnagyobb és egyedüli fogadója - ez pedig nem más mint a Kyr Csillag. Igaz kicsit odébb van mint a Horgas, de... *Nem fejezi be, mert a térre több irányból városi őrök özönlenek be és hamarjában vágnak rendet a dulakodók között, s utat maguknaka fogadó belsejébe.* - Lehet lassan indulhatunk...
"Shulur megtanít, hogy a bukás csak pillanatnyi állapot. Véglegessé az teszi, ha feladod a küzdelmet" - Isshae Ianarak
*Most talán még jól is jön a küldetés, a friss nyom, így nem kell és nincs is sok időm gondolkodni a történteken és rágódni a helyzeten. Az ajtócsapódásra mondhatni felpattannak a szemeim és az ablakon át sütő reggeli napsugarak hatására össze is húzódik szemhéjam alig résnyi nyílást hagyva.*
<Mint "régen". Igaz gon-corga?! >
*Kis enyhén szarkasztikus gondolatomra gonoszkás, de mégis fancsali félmosolyra rándul a szám széle. Felülök, majd felkelve megmosdok és felöltözök teljesen, a hevedereket, szíjakat ellenőrzöm, hogy minden a helyén van-e és felcuccolva elindulok lefelé. Közben futólag az jár a fejemben, hogy alig pár napja vagyok itt és máris van két üresen árvállkodó hely a tőreimet rejtő szíjon. A két dobótőröm, amiket a boszorkányok ellen vetettem be és nem volt érkezésem visszavenni őket a városőrség beavatkozása közben/után. Nem tudom Rannal találkozom-e még, de azért a pultnál megérdeklődöm mennyivel tartozom a szobáért és kaphatok-e még egy pohár gyümölcslevet vagy tiszta vizet "útravalónak". Végül, ha nem tartóztat senki és Rant sem látom meg elindulok a mólók felé, hogy megkeressem a Fürge Nyulat. Mint általában, ha nem esik poncsómat ugyan viselem, de most sem visz rá a lélek, hogy a nagy, széleskarimás kalapot feltegyem, így azt a karimájánál lazán fogva bal kezemben viszem magammal. Nézelődök, hgy mennyi a változás az emberek összetételében így reggel a kikötőben. Sejtem, hogy most inkább a dolgosabb halászok serénykednek, mintsem a nemesek és kivagyi kereskedők.*
- Hmm... nem mondhatnám, hogy örülnék neki, ha valóban így alakulna a helyzet - mormogom halkan. - Jelenlegi otthonom elvesztése nem jönne túl jól... jó lenne tenni valamit... úgysem tudják ki vagyok, egy senkire nem számítanak... s porszem lehetnék a gépezetben... egy meglehetősen bosszantó porszem - gondolkodom hangosan. A megjelenő őrség hangját hallva elhallgatok, majd miután látom, hogy gyorsan és kemény kézzel vágnak rendet, oldalra sandítok Todra. - No, végre eljött a zúzódásmentes bejutás ideje - intek fejemmel a bejárat felé, s megindulok a Horgas irányába. Tartásom és mozdulataim még véletlenül sem összekeverhető egy verekedőével. Lassú, határozott mozdulatokkal tartok az ajtóhoz, s lépek a belső térbe, feltéve, hogy nem repkednek kifelé rajta a bajkeverők testei. - Gyere mögöttem, majd én beszélek, engem már ismernek itt... - tanácsolom cimborámnak.
_______________________________________________________________ JK: Farro Helyszín: a Horgas Hóhérban Időpont: este _______________________________________________________________
*Rant nem találod odalent. Csupán egy álmoskás pincérféleséget, akinek a ruháha is gyűrött kicsit, s úgy tűnik csak magára kapkodta. Lehet elaludt. A pincér csodálkozik a szoba árára vonatkozó kérdésedért láthatóan, majd fejet vakarva annyit közöl, hogy a szoba ára már rendezve - legalább is a könyvben ez áll. Gyümölcslevet kapsz még így indulás előtt, 2 rezet kér érte a pincér mindösszesen. Az út nyugodt a kikötőig. Sejtésed beigazolódik, inkább a dolgosabb emberek mozognak így korareggel. Árusok igyekeznek a piacra, boltokba - gyümölcsös, kenyeres, halas, s még ki tudja miket szállítanak. Az utca népe is ily módon egyhangú - nemest nem látni, sem felhúzott orrú embereket, akik magamutogatásképpen járkálnak a tömegben. A kikötőben az élet nagy ránézésre, de furcsa az, hogy a főmólót kordon zárja el a közlekedéstől. Fából összeácsolt félembermagas masszív kordon, s mögötte legalább 5 katonát pillantassz meg. Beljebb figyelve is túl sok a katona a mólón. Kisebb csónakok cirkálnak a vízen a nagy vitorlások között. Némely hajó kivilágítva, nyüzsgő "tömeggel" pillantható meg még így távolról is.*
_______________________________________________________________ JK: Rychor Occhys (Arnan) Helyszín: a Horgas Hóhérban Időpont: este _______________________________________________________________
*Tod bólint, majd követ. Ő is nyugodtan sétál mögötted, hogy véletlenül se legyen problémátok az őrséggel. Bár tudjátok jól, ha ők kötekedni akarnak mindenbe belekötnek. Beérvén már csak azt látjátok, hogy az összes vendég térdeplésben, pisszenés nélkül vizslatja maga előtt a talajt. A katonák pedig kivont karddal járnak/állnak felettük. Zwol ájultan fekszik a pulton. Egy remegő lábú idősebb férfi nézi épp - a nyakát tapintja.* - Él még. Ápolásra szorul, de így is kétséges ezzel a fejsérüléssel, hogy túléli. Azonalli segítség szükséges... - Ralf! Azonnal idehívod Ismanit! - *halljátok ahogy a rangidős tiszt kiadja az egyik emberének az utasítást, aki azonnal el is indul - kiviharzik melletetek az ajtón. A tiszt szeme ekkor akad meg rajtatok.* - Maradjanak ott! Mit keresnek itt? - *hangzik a kérdés felétek, miközben határozottan megindul felétek. Tod egyből a pietornak kijáró udvariassági formulákat használja, de szó nélkül - téged hagy beszélni, hisz mégiscsak te vagy itt a szállóvendég, ő pedig csak a cimborád, munkatársad.*
"Shulur megtanít, hogy a bukás csak pillanatnyi állapot. Véglegessé az teszi, ha feladod a küzdelmet" - Isshae Ianarak
*Kicsit megállok bámészkodni a kordontól nem messze, de azért nem is megyek olyan közel, hogy a katonáknak megszólíthatnékjuk támadjon. A sok fegyveres és a köröző ladikok arra engednek következtetni valami fontosat őríznek a mólónál... vagy épp valamit (valakit) elvesztettek és most akarják előkeríteni. Bárhogy is legyen sajnos ez a lényegen nem változtat. A hajóhoz így nem tudok odajutni és kérdéses a kifutás is. Egyenlőre a magánakciók előtt nem árthat, ha informálódik az ember, így ha van hasonlóan nézelődő ember, akkor tőle kérdezek a helyzettel akpcsoaltban, mielőtt a katonákhoz fordulnék.*
-Jó Reggelt Kívánok! Elnézést, de látom a móló sajnos le van zárva Ön szerint mi történhetett?
*Illedelmesen megvárom a válaszát és akármennyire is hasznos vagy haszontalan számomra a dolog azért megköszönöm a segítségét.
_______________________________________________________________ JK: Farro Helyszín: a Horgas Hóhérban Időpont: este _______________________________________________________________
*Egy fiatal srácot sikerül kifognod, aki akár csak te szintén ácsingózva nézi tisztes távolságból a mólón zajló eseményeket. A lábánál egy nagyhátizsák és egy málhazsák van a földre téve.* - Neked jobb reggelt! Most indultam volna a Fürge Nyúllal tovább az utamra, erre... ehh... valami szökött rabszolgát vagy mit keresnek. Nem tudom, hogy egy ember miatt miért kell ezt a felhajtást csinálni. Ehhh... Beszéltem a katonákkal, addig nem oldják fel a zárlatot, amíg az a rabszolga meg nem lesz. Ehh... - *a srác alig múlhatott 20 éves. Fekete rövidre vágott haja kissé olajosan csillog, és mintha a vége göndörödne picit. A szeme sötétbarna, életkedvvel tekint maga körül szerte szét, bár most inkább csak a bosszúskodás olvasható ki belőle. A ruházata egyszerű közemberhez való, semmi cicoma, de nem is koszos, foltos; bár a bakancs a lábán eléggé viseletesnek néz ki. Fegyver egyáltalán nincs nála - vagy ha mégis nagyon jól elrejtette a nadrágja vagy az abba betűrt ingje alá.*
"Shulur megtanít, hogy a bukás csak pillanatnyi állapot. Véglegessé az teszi, ha feladod a küzdelmet" - Isshae Ianarak
*Megértően, majd elgondolkodóam hümmögök a választ hallva. Bár az kicsit felvidít belül, hogy a beszélgetőtárs is a Fürge Nyúlra vár, így valószínűleg, ha vele tartok megtalálhatom a hajót is. A rabszolgás kellemetlenség annyira nem jó fejlemény, de elvileg két nap múlva kell odaérnünk, így egyenlőre nem aggódok annyira a késés miatt. Az időtöltés végett beszélgetek még a férfival, ha nem tűnik úgy, mintha terhére lennék. Ha nem nagyon örül nekem, akkor inkább békénhagyom.*
-Ez sajnálatos, hogy egy eltűnt ember miatt kell mindenki másnak elszenvednie a várakozást. Azt hiszem lesz még alkalmunk összefutni, ugyanis én is a Fürge Nyúllal tartanék, ha eljutnék a fedélzetére. Megkérdezhetem melyik hajó az?
_______________________________________________________________ JK: Farro Helyszín: a Horgas Hóhérban Időpont: este _______________________________________________________________
*A srác vigyorogva rád néz, majd vállon ver, de nem ellenségesen és nem durván - olyan haveri megmozdulás inkább.* - Ne magázzál engem öcsi! Nem kell itten félni senkitől... Nem régóta vagy itt Toronban ugye? Hogy a Fürge Nyúl melyik? Hát azt innen nem látni, de tudom, hogy dokkolt be. Gyere, igyunk meg valamit amíg ezek parádéznak... *Azzal leül a málhájára és a zsákja kisebb zsebéből előhúz egy alig fél literesnek kinéző flaskát. Kihúzza a dugóját, és neked nyújtja. Erős pálinka illat csap meg ahogy a flaska feléd közelít.*
"Shulur megtanít, hogy a bukás csak pillanatnyi állapot. Véglegessé az teszi, ha feladod a küzdelmet" - Isshae Ianarak