Fekete Kastély (ÚTK)

[Ralog Gebbro]

Kyrylo

- Üdvözletem! - *megemelem kalapom.*
- Nem az istenek hoztak, hanem Apollo. - *simogatom meg lovam sörényét.*
- A kapu pénzzel nincsen semmi problémám, deeee.... a számolással lehet problémái vannak... Nekem 5 réz, Apollonak 1 réz, Zeusznak 1 réz... ez akár hogy számolom csak 7 réz.
*Tartok egy kis szüneket, hogy mit reagál, majd a városba betekintve:*
- Szép város. - *felhúzom bal szemöldököm* - Van itt előkelő fogadó?

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, dél
Résztvevők: Kyrylo
__________________________________________________

A számtan oktatásodra az őr arcából kifut a vér és dadogni kezd:

- Ööö, ho-hogyne, te-természetsn uram! E-Elnézését kérem, tényleg csak 7 réz lesz. Nem is értem, hogy számolhattam félre… - sandít a kutyádra.
A fogadót firtató kérdésedre már összeszedi magát.

- Hát a városban fogadó több is van, ám előkelő nemeseknek való fogadó csak egy: a Merrun Éke. Nem nehéz megtalálni, csak egyenesen menjen tovább ezen a főúton, egészen addig, míg a Piac térig nem ér. Azt biztosan könnyen felismeri majd. Ott a tér nyugati oldalán kivezető főutat használja, a következő tér pedig a Fő tér lesz. A tér tulajdonképpen egy park, körülötte vezet el a Nyugati út. A park keleti oldalánál lesz a Merrun Éke. Ha esetleg nem találná meg – bár tényleg könnyű odatalálni – akkor nyugodtan kérdezze csak meg valamely városőrt. Ilyen egyenruhában van mindegyik, mint a mienk. – mutat a címeres bőrvértre és köpenyre, amit hord. – További szép napot!

Miután fizettél, beljebb engednek a városba. A városkép csak majd fél órás séta után változik jelentősen. A házak egyre jobb állapotúak, egyre több a szép, polgári ruhába öltözött járókelő, egyre kevesebb a szemét. A forgalom viszont jelentősen nő, így mire a Piac térhez érsz, már csak lépésben tudsz haladni Apollóval.

A Piac tér meglehetősen impozáns látvány: a hatalmas téren koncentrikus körökben vannak elhelyezve az elárusító standok, köztük a közlekedő utakkal. Egy–egy szélesebb út, négy részre osztja ezeket a köröket: kelet-nyugat, és észak-dél irányban. Középen egy hatalmas kút látszik. Óriási kavalkád, szagok, illatok, zajok, állathangok, beszéd és ricsaj. Hatalmas tömeg.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, dél
Résztvevők: Sharifah
__________________________________________________

Az őr elteszi az érméket, majd int az egyik társának.
- Vezesd el a hölgyet és kíséretét a Merrun Ékéig. Siessetek, sebesült is van velük!
- Rendben. Erre jöjjenek suessa. – hajol meg feléd az alkalmi kísérőd.

A kicsiny karavánod felkerekedik és beljebb léptet a városba. A széles főúton kényelmesen elfértek, a lovak patái és a szekerek vasalt kerekei zörögnek az utcaköveken, jókora lármát csapva.

A város innen nézve igen szép látványt nyújt: kúriák, előkelő házak, szépen díszített homlokzatok, parkos előkertek, virágládák az út mentén. Mindenki takaros ruhában, tisztán. Az utcán alig van kosz, szemét, az egyik sarkon épp egy kóbor kutyát fog be két sintér. Láthatóan kínosan ügyelnek a látszatra itt.

A kísérőd hozzád hajol, úgy tájékoztat, hogy halld a szekerek keltette lármában.
- Ez a Nemes negyed, ez a város legszebb része. Persze nem mindenhol ilyen…

Több terecskén és parkocskán vagytok túl, mikor kiértek egy nagy térre, amelyet teljes egészében egy park tölt ki. Az út, amelyen eddig haladtatok, két oldalról kerüli meg a parkot. Az út mentén a parkkal szemközt igen előkelő házak vannak, a déli oldalon – ahol ti is haladtok – teljes egészében egy kastély fala látszik csak.

- Ez a Fő tér, és ez a város főura, Dul Merrun gróf kastélya – celebrálja a bemutatást a katona. – És ez itt a célunk, a Merrun Éke. – mutat egy impozáns, két szintes épületre a keleti oldalon.

A Merrun Éke földszintje csupa ablak, az oszlopai szépen faragott nemes fák. Az emeleten spalettás ablakok, az ablakokban, virágládákban viruló vörös és fehér virágok. A tetőn piros cserép. Innen csak személybejárót látsz. Ám ez is hamar megoldódik a kísérőd által.
- A kocsiszín és istálló azon a kis utcán érhető el. – mutatja a fogadó melletti mellékutcát.
- Köszönöm a lehetőséget suessa! – búcsúzik el tőled a katona, majd visszafordulva a Nyugati kapu felé veszi az irányt.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, reggel-dél
Résztvevők: Graion
__________________________________________________

Kis időt eltöltesz a lovaid megnyugtatásával, majd felülve Szépségre elindulsz észak felé.
A táj maga igazán szép, a távolban hegyvonulatok látszanak. Délre a Sheral eltéveszthetetlen bércei – legalábbis annak kell lennie, mert még életedben nem láttál ilyen monumentális bérceket. Északkeletre is hegyeket látsz, ez bár közelebb van, mégis láthatóan kisebb, mint a mögötted lévő vonulat.
Szemmel felmérve elképzelhetőnek tartod, hogy a célod – Merrun – alig pár napi járóföldre lehet a hegy lábától.
A környezeted is megkapó, mezőket, szántókat elválasztó erdősávok, csatornák és folyók szabdalta rónák.

Nem csak te élvezed a szabadságot, állataid is láthatóan élvezik az utazást.
Az úton teljesen egyedül haladtok, mintha errefelé éppen senkinek nem lenne dolga.
Délre viszont már érezni lehet a város közelségét, egyre több emberi alakot veszel észre a földeken hajlongani, és az úton is elhaladsz pár szekér mellett.
Így pillantod meg egy erdőt megkerülő kanyar után a várost, melynek kapuja tőled alig egy mérföldnyire vár hívogatóan nyitva.
Már innen látod az őrség fegyverein megcsillanó napfényt.
Megérkeztél Merrunba.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, dél
Résztvevők: Zenir Argun
__________________________________________________

Fizetés után beljebb mehetsz a kapun, be a városba. Már fél órája baktat a lovad befelé a városba, kerülgetve az embereket, kordékat, állatokat. Innen már a házak egyre jobb állapotúak, egyre több a szép, polgári ruhába öltözött járókelő, egyre kevesebb a szemét. A forgalom viszont jelentősen nő, így mire a Piac térhez érsz, már csak lépésben tudsz haladni lovaddal. Semmi meglepőt vagy kiugrót nem veszel észre, teljesen szokványos délvidéki város ez. Néha egy-egy alacsonyabb alakot – törpét látsz felbukkanni, néha kecsesebb alakot is meglátsz. Mestered már mutatott ilyen szerzetet, ő félelfnek, kevert vérűnek mondta őket.
A házak is lassan emeleteket növesztenek, és kőből/égetett téglából rakottakká válnak. A városőrségből is többet látsz, mint az északi részen. Így jutsz el a Piac térig.

A Piac tér meglehetősen impozáns látvány: a hatalmas téren koncentrikus körökben vannak elhelyezve az elárusító standok, köztük a közlekedő utakkal. Egy–egy szélesebb út, négy részre osztja ezeket a köröket: kelet-nyugat, és észak-dél irányban. Középen egy hatalmas kút látszik. Óriási kavalkád, szagok, illatok, zajok, állathangok, beszéd és ricsaj. Hatalmas tömeg. Ha emlékezeted nem csal, itt kell elfordulnod a Merrun Éke fogadó felé.

[Togar]

Zenir Argun

Hát a város ez a része elég lelomboző de amikor végre elkezd javulni a házak minősége felvidulok.Talán mégsem az isten háta mögé jöttem Igaz nemsokáig szándékszom maradni hisz ugysem fog a hely.A piacra érve megcsodálom a teret, majd mivel nem emlékszem pontosan merre a van a fogadó megkérdezem az egyik őrt hátha tud segíteni.Mikor megmondja az irányt megköszönöm,majd mielőtt elindulok oda körbejárom a piacot szétnézek miket árulnak erre felé.Nyitott szemmel és füllel járok a tömegben, hátha látok esetleg hallok valami érdekeset.Mikor körbejártam a teret az útbaigazítás alapján elindulok a fogadóba enni valamit végre és esetleg ha nem elképesztően drága akkor ott is alszom.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, dél
Résztvevők: Zenir Argun
__________________________________________________

A piacon szétnézve látod, hogy nagyjából minden negyednek meg van a maga árufajtája. Az egyikben élőjószágokat, a másikban terményeket, a harmadikban kézműves holmikat, a negyedikben pedig minden más egyebet lehet kapni, látni. A tér szélén álló házak földszintje szinte mindenhol boltot, pénzváltót rejt. Még egy bankház is található itt, előtte két őrrel.
A házak alatti boltokban is mindenfélét lehet kapni, csak az árakat elnézve jóval drágábban. Bár valószínűleg a minőségük is magasabb az átlagostól.
A tömegben mindenfélét lehet hallani, a várható időjárástól kezdve, Kató néni fájós térdéig szinte mindenről.

Ami érdekesnek tűnhet számodra azok a következő információmorzsák voltak.

- Banditák uralják a nyugati területeket, a városőrség egyenlőre tehetetlen velük szemben…
- A helyi tolvajklánok között valamilyen háborúskodás tört ki…
- A Városi Tanács feje és a város tulajdonképpeni ura, a gróf úr kalandozókat keres. Állítólag valami szerelmi ügy…
- A Szép esték fogadót átnevezik a szukék Az Úrnő leánya névre…
- Holnap vihar lesz, de már este esni fog…

A Merrun Ékét némi útbaigazítással hamar megtalálod. A Piacról nyugatra távozol és a következő tér keleti oldalán találod meg. A tér maga tulajdonképpen egy hatalmas park, ösvényekkel, fákkal, bokrokkal, virágágyásokkal, padokkal, szobrokkal. Az út két oldalról kerüli meg a parkot, a peremet a városi házak alkotják. Itt igen szépen kivitelezett, díszes portálokat találsz. A déli oldalt egy hatalmas kőfal zárja le teljes terjedelmében. Három kaput látsz rajta, mindegyik előtt libériás őr posztol.

A Merrun Éke maga, egy csupa ablak földszintes, virágládákkal díszített ablakos, két emeletes épület. Ajtót csak egy személyeset látsz, és a lovadnak sem látsz helyet, ahova kiköthetnéd. A cégéren egy hatalmas zafír van felrajzolva, alatta a felirat: Merrun Éke. Kívülről tényleg szép fogadó képét mutatja.

A bejárat előtt az úton éppen egy kisebb karaván érkezik, három szekérrel. Egy szép nő, fátyolban intézkedik, Ő vezetheti a karavánt. Legalább hat fegyveres kíséri a szekereket, ahogy számolod.
A lány, aki a vezető, nagyon fiatal, talán még 20 tavaszt sem látott. Kinézetre napbarnított bőr, fekete fenékig érő hullámos haj, kékeszöld szem – igazi szépség.
Lábán egy homokszínű cipő, melyben eltűnik a királykék buggyos aljú nadrág szára. Felsőtestére egy bordó blúzszerűséget vett fel, aminek az ujja könyékig ér, de az alja a lábszárközepéig. A blúz a derekától kezdve lefelé bővül, s elöl jobb oldalt teljesen hasított. A fejét egy kendő takarja, mely az arcát is beborítja, csak a szemét hagyva szabadon. Fegyvert nem látsz nála. Talán nincs is szüksége rá, elég fegyveres veszi körbe.

[Thor]

(Graion Dennirwen)

*Álmélkodva nézem a hatalmas hegységet. Néha azon kapom magam, hogy szinte teljesen hátra fordulok, vagy éppen magam tekerem ki a saját nyakamat.
Meglátva a várost egy pillanatra a bezártság érzés jut eszembe. Meg is állítom a lovam, és nagy sóhajtással jelzem a világ felé, hogy egyáltalán nincs kedvem most a városba menni. Sokkal jobb, és békésebb az itteni kint lét. Igazából, ha nem lenne most semmi dolgom, lehet, hogy itt letáboroznék valahol, és még pár napot eltöltenék a szabadba. Na de sajnos nem így van.
Így kis várakozás után indulásra ösztökélem a lovat, és füttyentek egyet a kutyának. Most már odafigyelek Varangyra nehogy elkóricáljon, vagy megharapjon valakit. A városhoz közeledve a selyem csuklyával eltakarom az arcom, nem akarok nagy feltűnést kelteni.
Odaérve a kapuhoz megszólítom a katonákat pyarroni közös nyelven.

-Szép jó napot. Hadd kérdezzem meg, ez itt Merrun városa? Ha igen kérem, mondják meg, merre találom Apol mestert?

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, reggel-dél
Résztvevők: Graion
__________________________________________________

Az őr közömbös arccal fordul feléd kérdésedre. Majd betekintve a csuklya alá eltátott szájjal bámul rád, és nem és nem akar megszólalni, de még levegőt venni is csak alig.
Hosszú percek telnek el néma csendben, a többi katona már gyanakodva markolja meg a fegyverét, mikor az őr előtted végül összeszedi magát annyira, hogy megszólaljon.

- Ööö, nagyuram, nagyuram igen nagyuram. Merrun. Ez itt. Az. A Bölcs Apol a tekintetes Gróf úr kastélyában lakik. Ott megtalálhassa, bár köztudott, hogy minden délben a Merrun Éke fogadóban ebédel, és utána a parkban sétál.
- Uram… A belépés pedig fejenként 5 réz, az állatok után pedig egy. Az hét réz lesz, nagyuram… - mondja szabadkozó hangsúllyal.

[Yvett de Crei]

Sharifah

*Az út alatt néha-néha ránézek Damalra, hogy milyen állapotban van. Nem akarom, hogy eltávozzon az élők sorából, de nem is játszom túl az aggódást érte. Nincs értelme.
Az őr útmutatásait, magyarázatait készséggel fogadom, legalább valamennyire tisztában leszek/leszünk a város helyzetével - már amennyit látunk belőle.*
- Mi köszönjük uram a vezetést idáig!
Akkor folytassuk azon az úton az utunkat a kocsiszínhez, istállóhoz. Remélem ott már más segítségünk is lesz. - *adok utasítást a kocsisunknak dzsad nyelven, hogy merre menjen immár.*

[Ralog Gebbro]

Kyrylo

*A kínos dadogás után kifizetem a 7 rezet az őrnek.*
- Semmi gond. Emberek vagyunk, tévedhetünk. Köszönöm az útbaigazítást, további kellemes napot kívánok!
*Azzal megemelem a kalapom ismét és folytatom az utam befelé a városba.
A városban nézelődve közlekedek a piac irányába. Egyre szebb, kellemesebb a környék, amit jól esik látni szememnek.
A piactéren szétnézek, keresem a nyugati utat, valamint a piacon ha látok vadászfelszerelést, akkor azt közelebbről megvizsgálom, van-e számomra érdekes tárgyuk (pl. távcső, agancsokból készült tárgyak, szőrmés kulacsok, tömlők, és a kutyának póráz... ebben a tömegben nem szeretném, ha elkeveredne mellőlem hűséges állatom).*

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, dél
Résztvevők: Sharifah
__________________________________________________

A kocsisod a mellékutca felé veszi az irányt, és tényleg, pár méterrel később már látjátok is a nagy kétszárnyú kaput, mely a fogadó hátsó udvarára nyílik.
Szépen besorjáztok rajta és egy istállóval és kocsiszínnel egybekötött udvarra érkeztek. Az istálló a fogadó felőli oldalon található, egy magas férfi siet elétek. Kissé furcsa, sápadt ám markáns arca van. Olyan férfi akin megakad a nők szeme, ráadásul valami idegenszerű is van benne. Hosszú haja lófarokba kötve, így láttatni engedi a kissé hegyes fülcimpáját.

- Szép napot kívánok! Khossimell vagyok, a Merrun Éke fogadó lovászmestere. Kérem ott álljanak meg a szekerekkel – mutat az udvar déli részébe. - A lovakat nem szükséges lenyergelni, én majd elintézek mindent a segédeimmel. Azonnal jön egy inas is a fogadóból, felkíséri önöket… - s ezzel munkába is lendül. Rendezkedik, utasítja a fogathajtókat, mutatja a lovaknak a helyet…

Egy inasfiú is feltűnik a forgatagban, piros-kék libériát visel. Némi kérdezősködés után megérkezik hozzád, majd megszólít.
- Tekintetes asszonyom, kérem engedje meg, hogy a fogadóba kísérjem. Kérem jöjjön utánam… - s a meghajlás után elindul az istálló melletti falon lévő nagyobb boltív felé.
A boltív alatt áthaladva egy belső kertbe értek, ami igen ízlésesen van berendezve. Zöld gyep, virágágyások, kis szökőkút. Igaz, a dzsad ízlés szerint szegényes a díszítése, ám mégis pihentető a szemnek. A fogadó L alakban öleli körbe a kertet, a harmadik oldala az istálló hátsó fala, míg a negyedik egy egyszerű kőfal, repkénnyel futtatva.
A fogadó tornácos földszintjén több ajtót is látsz, az inas az egyik felé invitál.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, dél
Résztvevők: Kyrylo
__________________________________________________

A piacon nézelődve haladsz a nyugati oldal felé, amerre mondták.
Messzelátó alkalmatosságot sehol nem látsz, semmilyen formában. Ám szarvasagancs tárgyakat, lószőrös kulacsot, pórázt és miegyebet igen széles választékban találsz. Vannak vadász holmik is, széles választékban: fegyverek, ruhák, csapdák, kiegészítők…
A piac nyugati oldalán egy széles út vezet tovább a házak között. Valószínűleg arra felé kell majd haladnod.

[Thor]

(Graion Dennirwen)

<Pedig pont ezért húztam a fejemre a csuklyát, hogy ne legyek feltűnő, erre mégis felkeltettem a katonák figyelmét.>

*Próbálom nem kimutatni a gondolataimat. Mikor a katona végül megszólal megnyugszok. Az összegen csak mosolygok, legalábbis azon, ahogy a katona mondta. Mint ha aranyat mondott volna réz helyett, olyan hangsúllyal említette a kapu adót.
Előveszek öt rezet az övtáskámból, majd a katona markába teszem.

-Rendben, akkor legyen szíves mondja el merre találom azt a Merrun Éke nevű fogadót.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, reggel-dél
Résztvevők: Graion
__________________________________________________

A pénzdarabokra bámulva az őr elvörösödik és kissé kevésbé előzékeny hangon válaszol.

- Megbocsásson nagyuram, de ez csak 5 réz.
Rámutat az állatokra.
- A két ló és a kutya további 3 réz. Összesen 8 réz. – úgy látszik a kábulatból felrázódva már az összeadás is jobban megy neki.
- A Merrun Éke pedig a Piac Tér után lévő Fő téren van. A Piac téren forduljon balra. Addig viszont csak egyenesen kell mennie.