Tae- Domo- Hatari - Avagy a Sárkányhágó szája és környéke...

[A Dorcha]

(Ryuunak)

-Nem, fiam. Nem ilyen volt. Azt azonban köszönöm hogy a lányom segítségére siettél. Mind hálásak vagyunk érte. Részben ezért is vagyunk itt... - *mondja, majd feláll és így folytatja* - A beteglátogatásom kívül van itt még egy tisztem, mégpedig az, hogy nagyrabecsülésünk jeléül, amelyet az egész háznép iránt érzünk, meghívjak minden jelenlévőt a vadászlakba, ahol két nap múlva a fiataloknak beteljesül a vágyuk és engedélyemmel egybekelnek... - *erre Ryuu mint egy szellem fehérre... sápadna, de vas logikája azonnal összerakja a kirakóst, szóval hadd folytassa a vadászmester* - Jamaroto, kit fiamként neveltem, ki mindig dolgos fiú volt, s derék ember lett belőle, nemrégiben megkérte Lia lányom kezét, és mivel Lia lányomnak sincs ellenére a dolog, nem mondhattam nemet. Örülök hogy egyik lányom jövőjét biztosnak tudhatom, s remélem a másikkal sem járok különbül. Nem tartunk nagy esküvőt, de családjaink barátságára tekintettel szívesen látnánk önöket mind a ceremónián, mind az azt követő szerény összejövetelen.

[Con Larrodan]

(Ryuu)

*Miután nagyapja megköszönte a meghívást elismerően pillant Jamarotora és cinkosan vigyorog.... *

<A cimbora... bekötötte Lia fejét és még azzal próbált szédíteni, hogy nem komoly... na persze >

*Ryuu az este folyamán legtöbbször hallgat, ha kérdezik természetesen válaszol, amúgy csak csendesen csatlakozik a beszélgetéshez...*

[A Dorcha]

(Ryuunak)

*Az est további része különösebb esemény nélkül telik, vacsora, beszélgetés, egyebek. A továbbiakban téged nem faggatnak, az ünnepség van terítéken, szóval összejön a kis terved.. Búcsúzáskor alkalmad nyílik Yukitól személyesen is elköszönni, majd az apja lép hozzád:*

-Örülök hogy jobban vagy fiam! Ha felénk jársz, nyugodtan térj be hozzánk egy teára bármikor!

*Mire távoztak, már rendesen elfáradtál, így hamar lefekszel és álomba is merülsz. De szinte alig alszol el, már reggel van és csivitelnek a madarak... (Anti Antyss Corp. )*

[Con Larrodan]

(Ryuu)

<Ezt megúsztam.... Ellenben lehet legközelebb nem lesz ilyen szerencsém... -.-" >

*Kettesben lenne a legjobb mint az Antisson, de be kell érni ennyivel...
A meghívást mély meghajlással köszönti...*

- Köszönöm a kedvességét Kusami-sama, ígérem úgy teszek! ...

*A távozás után még segít rendet rakni majd hulla fáradtan lefekszik aludni... Korán ébred mint mindig. Felölti vastagabb gyakorlóját, és a felkelő nappal megy ki gyakorlatozni, hogy újra formában legyen... majd megeteti az állatokat... Ezek után megmosdik, egy újabb gyakorlót vesz magára, és elindul sétálni a közeli erdőbe és a vadászlak felé, hogy még jobban megismerje a környéket, még felkészültebb legyen a támadásra...*

[A Dorcha]

(Ryuunak)

*A környéket ismered jól, de nem árt szétnézni attól, a séta pedig javadra válik. Szép idő van, a szél sem fúj, így vékonyabb gyakorlóban sem fázol. Teljesen véletlenül ugye , de elég hamar eljutsz a vadászlak környékére, ahol is már folynak az előkészületek. Régi cimborád vesz észre először így ő siet üdvözlésedre.*

-Ryuu, barátom! Jó hogy jössz. Valahogy sejtettem hogy hamarosan meglátogatsz bennünket!

[Con Larrodan]

(Ryuu)

- Üdvözlet! *hajol meg köszöntésképp...*
- Erre jártam, gondoltam benézek, megnézzem hogy vagytok Látom már készülődtök... ^^
- Tudok segíteni valamit?

<Nem tudom, hogy tudnak e a fosztogatókról, ha nem akkor nem ronthatom el a boldogságukat, ha igen akkor felesleges beszélnem róla... >

[A Dorcha]

(Ryuunak)

-Hogy segíteni? No és mondd! Főzni vagy mosni a terítőket? No félre a tréfát egy kicsit én is feleslegesnek érzem magam ennyi nő között, de ha már ittvagy, van egy nagyobb sátor, amivel egyedül úgysem boldogulnék, de remélem szükség sem lessz rá... Azért felállítani nem árt, és közben talán össze is futunk valakivel...

*Azzal elindultok összerakni azt a sátrat, és találkoztok a környék apraja-nagyjával. Mindenkivel az arától megkezdve az örömapáig, csak Yukit nem látod sehol. Épp az édesapjának segítessz, amikoris végre mégis előkerül, kis kabátkában, kosárkával somfordál felétek... Rádmosolyog, majd lesüti a szemét, végül megszólal*

-Szia Ryuu. Apám, elkészültem. Kell még valami a faluból a fűszereken kívül?

-Nem lányom, nem hiszem. Azonban nem engedhetlek el egyedül ezekben a vészterhes időkben! Kellene valaki akiben megbízhatok és elkísérne... Te mit gondolsz erről Ryuu fiam?

[Con Larrodan]

(Ryuu)

- Még kölyök voltam mikor utólszor lagziban jártam, tudjam én hogy mi kell a rendezéséhez? Állítsunk hát akkor sátrat... *nevet fel*

*Mikor végre megpillantja Yukit szemei boldogan ragyognak fel...*
- Szia ^^ *csak ennyit tud mondani*

- Természetesen örömmel elkísérem a lányát Kusami-sama *hajol meg*

[A Dorcha]

(Ryuunak)

- Sejtettem hogy számíthatok rád fiam! Megbízom benned, kérlek kísérd el a lányomat a faluba!

*Azzal útnak enged benneteket, s ti elindultok a faluba vezető keskeny ösvényen. Az idő csodaszép, bár a szél még mindíg harapós kissé. Yuki szótlanul megy melletted, látszik rajta hogy egy kissé ismét zavarban van...*

[Con Larrodan]

(Ryuu)

*Ahogy távolabb érnek a vadászlaktól mellélép és egyszerűen átkarolja a lányt...*

- Féltettelek... nagyon... Mikor eltűntél az álomból nagyon megijedtem... De örülök, hogy nem esett semmi bajod *mosolyog kedvesen, és egy pillanatra szorosabban karolja*
- Adam üdvözöl és várnak minket vissza Lenne kedved hozzá? ^^

[A Dorcha]

(Ryuu)

*Mikor átkarolod hirtelen összerezzen egy kicsit, mert nem számított rá, de azért nem szalad el kiabálva, de mi tagadás nem is taszít el magától.*

-Én is féltettelek nagyon mikor tegtudtam hogy te tovább alszol... *mondja mostmár kicsit felszabadultabban, mosolyogva* Biztosan hallottál is róla... De nem tudtam hogy mi lehet veled. Most kicsit szégyellem is magam a viselkedésemért...

-Hogy üdvözöl? Én is őt... Nem tudom biztonságos e odaát... Olyan sokminden történt és te is ottragadtál...

[Con Gosep Romuald]

Yamako

Miután meghúzodtam valami barlangban és sikerült tűzet raknom éjjelre, hogy meg ne fagyjak jót aludtam. Reggel a maradék élelmemből eszek és iszok is. Összepakolok, de még előtte ráteszek egy kicsit a tűzre. Majd kimegyek a barlang elé megmozgatni az elgémberedett tagjaimat. Majd elvégzek egy két edző gyakorlatot. Miután ezeket megtettem Felveszem a cuccaim a lovamra felpakolok majd eloltom a tűzet. Maradék fát bent hagyom a barlangba, hisz bárki kerülhet ugyanitt ugyanilyen helyzetbe akkor legalább feltudja használni. Majd megfogom a kantárt s elindulok a lovat pedig magam mögött vezetem. Elindulok lefele hisz a hágó másik - a Tiadlani - részén vagyok. Megprobálok keresni egy ember lakta települést tanyát kolostort vagy bármit. Remélhetőleg találok valamit ahol feltölthetem a készleteimet és a lovam is megtud pihenni kiadósan.

[A Dorcha]

_______________________________________________________________
JK: Con Gosep Romuald (Yamato Gomoszuke)
Helyszín: Tiadlan
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

A reggeli torna és összepakolás -tapasztalataidból kifolyólag- már úgy megy neked mint másnak a levegő vétel. Hamar úton kelsz persze csak a reggeli forma gyakorlatok elvégzése után.

Egy kis sziklás úton haladsz a két hatalmas hegy között. Majd egy hirtelen emelkedő tetejére felérve megpillantod Tiadlan egyik legnagyobb erdőségét. Benne néhány házat füstölgő kéményekkel. A faluk elszórtan helyezkednek el a két hegy völgyében amely a távolba szélesedik ki.

Mindenesetre találtál ember lakta vidéket és ez tudod, hogy jó jel.

_______________________________________________________________
JK: Con Gosep Romuald (Yamato Gomoszuke)
Helyszín: Tiadlan
Időpont: délelőtt
_______________________________________________________________

Óvatosan leereszkedsz a völgybe, vigyázva hiszen a legkisebb csúszás kőlavinát indíthat el. Amint beérsz az erdőbe furcsa érzés fog el. Békésnek, ősinek és valami miatt bölcsnek érzed ezt az erdőt. Amint egy kicsit beljebb haladsz hamar rá jösssz, hogy az itt dolgozó emberek favágók.

Először egy közeli kis háznál állítanak meg. Egy vén öreg kérges tenyerű és hosszú ősz szakállú emberke.

-Mi járatban van erre fiatal ember? Ha jól látom akkor ön nem ide valósi. Esetleg segíthetek valamiben?- kérdezi mosolyogva a kis öreg.

//off üdvözöllek Tiadlan földjén kellemes játékot és jó szórakozást kívánok neked.
//

[Con Gosep Romuald]

Yamato

Kezdek fáradt lenni pedig nem rég indultam el az előző szálláshelyemtől. Bár lehet azért van mert már jó ideje úton vagyok.

- Üdvözlöm! Igen nem idevalósi lennék. Keresek egy helyet ahol feltudnám tőlteni a készleteimet s 1-2 napig lenne lehetőségem pihenni is. Tudna segíteni ebben?

[A Dorcha]

_______________________________________________________________
JK: Con Gosep Romuald (Yamato Gomoszuke)
Helyszín: Tiadlan
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

-Persze fiatal ember. Tovább kell mennie egyenesen, és egy kis fa kocsmát fog ott találni. Mindig van kiadó szobájuk, lévén errefelé nem sokan járnak. -mondja az öreg miközben még jó utat is kíván neked.

Egy kis gyaloglás után, meg is érkezel a neve sincs kocsmához. A tipikus tiadlani ház építési stílus fogad téged, csak jóvalta szerényebb körülmények között. A papírajtók már sárgák az öregségtől és a tatamik is igen igen szakadtak, ám a tradíciók jelenléte itt is mindenhol felfedezhető. A szélcsengő kellemes vidám hangot kölcsönöz a helynek.

-Jó napot uram megköthetem a lovát. -áll eléd egy kis fiú mosolyogva.

-Isten hozta tiszteletre méltó utazó.- köszönt téged egy vidám idősödő hang mihelyt leveszed a lábbelidet.

-Foglaljon helyet mindjárt hozok egy forró teát.

A kocsmában mindösszesen egy-két ember van azok is mind helybéliek és favágók. Ezt onnan tudod megállapítani, hogy mindegyik mellett fejsze van. Mind annyian egy bagy asztal körül ülnek kis párnákon. Érdekes módon szinte mindegyik munkás embernek be van kötve valamelyik végtagja, vagy feje.

-Itt is van tisztelt utazó. Hozhatok esetleg valamit?- kérdezi a kocsmáros.