Na Üdv újra!
Mivel mindenki lusta volt normális csapatelőtörit írni, így én megpróbálkoztam eggyel. Sajnos a karikról semmi infóm nincs, így kissé általánosra írtam. A kiszínezett helyekre a karakterek neveit kellene behelyettesíteni.
Várom az észrevételeket!
Tehát a csapatelőtöri:
Az elf varázsló északi partraszállása után a Riegoy öböl területén tevékenykedett, sajnos számára igen idegen világban, mert amennyit tudott Ynevről az még Kyria végnapjaiból származott. Így elindult felfedezni a kontinenst. Utazásai során eljutott Erigow városába, amely egykor az Enrawell nevet viselte és Kyria fővárosa volt. Itt sokáig időzött, mivel ez a város volt az, amely a legtöbbet megőrizte a kyr idők dicsőségéből. Könyvtárakba járt, az építészetet vizsgálta és közben kisebb megbízásokat is vállalt, amivel pénzhez juthatott a vizsgálataihoz. Száműzetését töltötte és megfogadta, hogy úgy tér vissza Calowyn-re, hogy mindenki fejet hajt majd tudása előtt. Tehát kutatta a mágikus formákat és mindent, amivel fejleszteni tudta magát. Így csöppent bele a kalandozók világába, ami olykor igen veszélyesnek bizonyult, de a tapasztalat és a sok új ismeret bőven kárpótolta ezért. Térkapuval jutott el Erion városába a kalandozók fészkébe. Soha előtte nem látott ekkora várost és úgy hallotta, hogy „ami nincs Erionban az talán nem is létezik!” Rögtön felcsapott kalandozónak és így ismerkedett össze egy félef boszorkánnyal. A nő csodálatosan szép és okos volt, valamint a mágiában is igen járatos, ezért jól megfértek egymás mellett. Velük tartott még 2 kalandozó de őket már az első kalandjukban elveszítették. Lassan kialakult köztük a barátság, mert mindketten idegen környezetben voltak és jól jött, hogy számíthatnak egymásra. Az elf varázsló kutatásai a déli városállamok területére vezettek, valami fontos mágikus tevékenységre bukkant, azonban nagyon messze volt a város és igen veszélyes környéken, ezért meggyőzte a félelf boszorkányt, hogy térkapuval utazzanak el Új-Pyarron városába, ahol talán további információkra bukkanhatnak. Pyarron városa elképesztően megtetszett a párosnak, mivel hatalmas egybefüggő erdők és csodálatos látvány fogadta őket. Egy kis csetepaté folytán megismerkedtek egy pyarroni lovaggal és ivócimborájával egy arel pappal. Ők ketten már három hónapja együtt kalandoztak és igencsak szerettek felönteni a garatra. A csetepaté is így alakult ki, de szerencsére az elf varázsló és a boszorkány segítségükre sietett. Egyezséget kötöttek, hogy segítenek az elf varázslónak a kutatásában, ő pedig nem jelenti fel őket a hatóságok előtt tettük miatt. A félelf boszorkány azonban egyik csábítása folytán nagy bajba került, de egy idegen a segítségére sietett. A kötekedő férfit gyorsan a padlóra küldte, majd az eset után Arkus Takeda néven mutatkozott be. Arkus visszakísérte a lányt a társaihoz, akik szívesen fogadták. Az elf varázsló úgy látta, hogy már megfelelő szövetségeseket gyűjtött maga köré, csak valami hivatalos levélre volt szüksége, hogy háboríthatatlanul kutakodhasson a városállamok területén. Így jött elő ötletével, hogy segítséget kér a város híres varázslórendjétől, cserébe felajánlja nekik, ha bármit talál, arról értesíti őket is. A Fehér-páholy kis tanácskozás után, úgy döntött, hogy segít a varázslónak és hivatalos levelet adott ki, ami arról szólt, hogy a pyarroni Fehér-páholy megbízásából tevékenykednek. A varázsló egy nemessel akart legelőször találkozni, akit még Erionban ismert meg és akinek bizonyos információk miatt tartozott egy szívességgel. Elindultak hát Ginbár városába és ezzel kalandjuk elkezdődött…