(Davos von Kessel)
Végighallgatva a mindenki történetét, lassan furcsa érzések kezdenek a hatalmába keríteni
<...Micsoda egy szomorú bagázs vagyunk mi. Tisztára, mint egy gyászmenet...>
- Mond Nirkin, nincs nálad esetleg valami könyv, amit olvashatnék? Tudom talán furcsa de nagyon szeretem a könyveket. Igaz többnyire Ranil hitéről olvastam és szereztem mély ismereteket, no meg saját hazám történelméről. Érdekel szinte minden. Sajnos csak dwoon és erv nyelven tudok. Viszont mint hallhatod olyan számomra az erv, mintha csak a sajátom volna.
Mosolyodom el némi büszkeséggel az arcomon, miközben emlékeimben a megannyi erv könyv borítója jelenik meg. Szinte hallom Cavalon atya szavait: "Tanulj Davos! Ha valamire vinni akarod nem elég csak a fegyver forgatása. Emlékezz, hogy csatákat szavakkal is lehet nyerni!".
<...Kár, hogy nem születtem eszesebbnek, bár még így is büszke vagyok magamra...>