Egy mindenkiért, mindenki egyért II. (ETK)

[Lorin O Krell]

Bárd

Nem szokott hozzá hogy élet halál kérdésekben döntsön ezért csak ennyit válaszol.:
-Tegyetek amit jónak véltek...csak ne húzzátok soká mert van fontosabb dolgunk is.
Miután megtörtént aminek meg kellet történnie először magában majd hangosan is elmondja gondolatait.
- Úgyhiszem... nagyobb dologba csöppentünk mint gondoltuk volna. A krániak között nem voltak ilyen harcosok... Vajon itt vártak ránk vagy egyáltalán nem azok akikkel mi harcoltunk és csak véletlenül támadtak ránk? Ha előbbiről van szó akkor bizony fel kell készülnünk arra hogy a krániak többen vannak mint hittük.
Elvigyorodik a hatalams ütközet gondolatára.
-Jó harc lesz!-teszi hozzá elszántan vigyorogva.

[Jomadar]

(Gróf úr)

Bárd szavaira:
<Jó harc? Mire is jó a harc? A harcművész tökéletesíti technikáját, csiszolja testét és elméjét, miközben valódi sebeket ejt és kap. A gyilkosok kiélik vérszomjukat. Mik vagyunk mi? Egy veszélybe sodort világ döfésre emelt tőre. Remélem találunk és nem leszünk a végére csorbábbak és véresebbek, mint amennyire feltétlen szükséges.>

- Jó harc az, amit túlélünk, és sem a testünk, sem a lelkünk nem sorvad bele. Remélem jó harc lesz.