*Úgy látszik még azt is meg kell tanulnom, hogy hogy is kell valójában reagálni egy valós helyzetben - ha támadnak az "ember lányára". Én elmérlegeltem volna a helyzeten jó pár percig, ezt tudom magamról, de társaim látszik mennyivel rutinosabbak - ők már a cselekvés útjára is léptek mindegy szálig. Látván a maroknyi goblin csapatot felénk rohanni, először csak bámulom őket, hogy milyen fura szerzetek - aztán jön az első ok, hogy cselekvésre szánom el magam: egy lándzsa, mely felém repül... szerencsére nem ér el, a földbe csapódik előttem - bár lehet ezt annak köszönhetem, hogy gyorsan pár lépéssel hátrébb húzódtam ijedtemben. Felmérve a kis goblinok csoportját hatalmamhoz folyamodok azonnal - azon társamat támogatom hátulról, amelyiket jobban szorongatottabb helyzetben látom.*
__________________________________________________ Mesélő: Sessaryen Első fejezet: A kovács Helyszín: Trisandan hercegség - Tristantól nyugatra Időpont: Nyárközép, 11. nap, dél Résztvevők: Vasöklű Arg, Ramani Voineor, Seela Deranel, Yvett de Crei __________________________________________________
//Csatánként 1 kezdeményező nekem elég, nem aprózzuk el, csak a goblinokat… Aki eddig nem dobott kezdeményezőt, annak én dobtam. Togar: amit dobtál Yvett: A kezdeményeződ, mivel varázsolsz Alap+10+k10= 47. Így a kezdeményezés: Seela, Yvett, Arg, Ramani és a maradék: goblinok.
Niobe! Nálam a VÉ-d 126 és nem 121, utánanéznél? Köszi! Mellesleg ugye tudod, hogy egy körben kétszer támadhatsz?
Kötelező ÉP vesztés 5 FP-ként, mágikus kifáradás 25/szint//
Seela, a goblinok futva érkeznek közel hozzád, fenyegetően ordítva és a fegyvereiket rázva. A legközelebbit, aki közel kerül hozzád, egy csuklóból perdített vágással fogadod. A pengéd hangos hersenéssel vágja át a bőrt és az irhát. A lény vállcsontjánál nyílik vérző seb, ami egészen meglepi azt. Ellentámadását nevetségesen könnyedén elkerülöd. Viszont azt észreveszed fél szemmel, hogy a többi goblin nem törődve veled, Ramani és Yvett felé rohan tovább. Viszi őket a lendület.
Yvett, úgy döntesz, hogy a legjobban fenyegetett társadat segíted meg hatalmaddal, viszont rémülten látod, hogy Seelánál csak egy goblin „ragadt le”. Három Ramani, három pedig a te irányodba fut. Ezért a legfenyegetettebb csapattag jelenleg Te lettél. A feléd futó goblinokra mutatsz kissé remegő ujjakkal és a hatalom szavait kezded sorolni, amelynek nyomán a valóság szövete meghasad és izzó lángocskák szivárognak át a Tűz elemi síkjáról. Két kis nyílhegyecske alakul ki a lángokból és két goblin felé vágódnak, izzó csíkot húzva maguk után. El is találják a célpontjukat, mire a gét goblin ijedten felsikolt, és megtorpan egy pillanatra. Láthatóan túl nagy sérülést nem okoztak a lángnyelvek, bár megfeketedett bőrük nem mindennapi hőről tesznek tanúságot… A három goblin mindenesetre megtorpan, félelemmel pillantanak feléd, és érthetetlennek tűnő nyelvükön egymást bíztatásának, tanakodásnak állnak.
Arg, már két goblinnal kevesebben vesznek körbe, de az utánpótlás nem késik, látod, jön még az undorító fajtájukból. Érdekes mód téged valamiért nagyon rühellhetnek, mivel sem a méreted, sem a csatabárdod véres pengéje nem riasztja el őket. Sőt! Az egyik förtelmesen törve az orkot, valami fenyegetőzést morog oda neked: - .. büdös ork, … megdöglesz…beled… zabálják… A bárdod lendíted, és a szokott eredményt éred el: ezúttal is eltalálod az egyik goblint, elsöprő erővel. Bár jobb is lehetett volna a csapás, a nehéz fegyver így is megteszi a magáét. A csapásod lentről felfelé, az ágyékán keresztül találja el a lényt, aki egy hörrenéssel távozik erről a világról, vérrel és kiontott belekkel tarkítva a tájat. Ám örömöd korai, mert újabb goblinok érkeznek, így megint négy silány dárda szurkál feléd. Az egyik a felkarodon okoz sebet, a brigandin résein becsúszva, a másik elvásik a hasadat védő páncélon, a harmadik a két lábad közt csúszik félre a vasról, míg a negyedik a lábadat sérti fel. // -2 Fp//
Ramani, feléd is három goblin közelít, hamarosan mind a három átlépi a képzeletbeli veszélyzónádat. Rutinosan az első goblinra sújtasz, ami talál is: derékban kettévágod a lényt. Döbbenettel az arcán rogy a földre két darabban, vérrel és belsőségekkel fröcsögve be a környezetét. A másik két goblin feléd szúr, az egyik hegy a pajzsodról csúszik le, a másik elől könnyedén félrelépsz, teret nyitva egy második csapásnak. Ezzel megismétled az előbbi bravúrt, és szinte ugyanúgy kettévágod a következő ellenfeled. Ezúttal is véres, trutymós anyag loccsan a talajra, feláztatva a domboldal azon részét. A megmaradt goblin visítva menekülni kezd.
Mikor a második goblint is kettészeli a pengém és látom hogy a megmaradt egy menekülni kezd elvigyorodom. Nincs szándékomban üldözni őt mert ugysem jön vissza ahhoz túlságosan gyávák ezek a dögök, másrészt szétnézve a csatamezőn látom az elől lévők elboldogulnak. Yvett viszont a mágiájával nem érte el a kellő hatást így neki még három ellenfele van akik jelenleg tanakodnak. Ezt a dolgot kihasználva megtámadom azt a hármast hogy elvegyem a kedvüket az esetleges támadás gondolatától is.Megmarkolom a kardom és egy csatakiáltással közzéjük vetem magam remélve hogy egy pillantra megdermednek és én ezt kihasználhatom.
*A goblinok szitkozódására csak jobban feldühödök.
-Igen, majd mindjárt meglátom, hogy ha a beleidet eszed, akkor is ilyen nagy lesz a rohadó pofád. -* Szinte fröcsögöm a szavakat dühömben. Bár most már többen vesznek körül, azért még nem keseredek el, és a fájdalom is kicsi ahhoz, hogy foglalkozzak vele. Megemelem a csatabárdot, és kíméletlenül lesújtok a mocskos férgekre.
// Ké: 1k10+29 = 10(+29) [39] , Té: 1k100+69 = 93(+69) [162] , sebzés: 5k6+5 = 4+1+3+6+4(+5) [23] . Ha esetleg nagyot dobnék 40 a túlütés küszöböm, és +1 ép a sebzéshez.//
„Virágozzék ki lelkedben a gyűlölet, mert igaz belső békét csak ez által találsz.”Aruth Dyn-Dayaell
* Vágásom nem sikerül olyan jól, mint szerettem volna, így ellenfelem egyenlőre még harcképes. Második támadásom helyett körbenézek, mi a helyzet a többiekkel. Mivel a többség Yvett és Ramani felé rohan tovább, igyekszem gyorsan végezni ezzel az eggyel, hogy tudjak segíteni a társaimnak, ha kell. *
__________________________________________________ Mesélő: Sessaryen Első fejezet: A kovács Helyszín: Trisandan hercegség – Tristantól nyugatra Időpont: Nyárközép, 11. nap, dél Résztvevők: Vasöklű Arg, Ramani Voineor, Seela Deranel, Yvett de Crei __________________________________________________
Seela, a csatát szemrevételezve látod, hogy Argot továbbra is többen közrefogják, de az óriás termetű orknak látszólag meg sem kottyannak. Ramani ép a második goblinjával végez, a harmadik ellenfele inkább menekülőre fogja, látva a pusztító kardcsapásokat. Yvett egyelőre megállította a felé igyekvő lényeket, de ki tudja meddig. Visszafordulsz az ellenfeledhez és a kardoddal egy támadás-védés-támadás kombinációt mutatsz be. Már az első támadásod tökéletes vágás, a goblin bal vállánál bőven vérző sebet nyit. Már éppen fordulsz tovább, úgy vélve, hogy több tennivalód nincs, mikor a goblin még a dárdáját beléd vágja hátulról. A bal válladnál fúródik be a hegy a vérted alá, komolyabban felsértve a lapockádat. // - 1 Fp, -3Ép, 6Fp //
A fájdalom indulatot lobbant benned, a tévedésed gyorsan korrigálod. Megpördülve a kardod szinte sebészi pontossággal vágódik a halódó goblin torka felé, és egy kis elakadás után teljesen kettévágja a nyakat. A goblin feje ívesen a porba hull, míg te tovább pördülsz és a fejetlen torzónak háttal állapodik meg a mozgásod. A kardodról sűrű vér csepeg a fűbe, a torzóból vérszökőkút lövell az ég felé, majd a test lassan eldől.
Yvett, a mágiád megtorpantotta a goblinokat, és ez egy kis haladékot jelent számodra. A bot és közted lévő kapcsolatra koncentrálsz, majd a botban tárolódó manát a saját elmédbe irányítod át.
Arg, dühöd határtalan, bárdod bosszúra éhesen csap le az egyik goblinra. A csapásod fentről lefelé halad, a jobb vállától a bal csípőjén keresztül. Hangos recsegéssel nyíródnak a csontok, bordák, hangos cuppanással a lágyabb részek, míg végül a földben áll meg a csatabárd feje. Könnyedén kirántod a földből, és nézel szembe a dühös három goblinnal, akik még fel sem fogták, hogy milyen könnyedén hasítottad ketté a társukat. A kétfelé dőlő test belsejéből vér, és szétzúzott belsőségek omlanak a földre. A lábad körül a talaj már kezd felázni a sok vértől és egyéb miazmától. A maradék három támadód továbbra is elszántan szurkál feléd, ám ezeket a próbálkozásokat a csatabárdoddal könnyedén hárítod. Egy erőteljesebb és rövidkarddal felszerelkezett, bőrvértet húzott goblin is csatlakozik hozzájuk, bátorító szavakat kiáltozva a többinek. Talán ő a főnök?
Ramani, a három tanakodó goblin közé ugrasz, és kardod előbb jobbra, majd balra csap. Ám a megriadó goblinok annyira szétugranak, hogy egyik suhintás sem találja el a célpontját. A három goblin egymás mellé közelít, hogy közösen vegyék fel a harcot az új ellenféllel, veled. Most még nem támadnak, csak méregetnek. Szinte lerí róluk, hogy jobban szeretnék a botját markoló lányt megtámadni, mint egy pajzsos, páncélos harcost. Ám te közelebb vagy és fenyegetést jelentesz…
Jelenleg három goblin is a dombgerinc felé menekül, és eltűnik a szemeitek elől.
*Ahogy átvettem a botomban tárolt manát gyorsan szétnézek, hogy mi változott körülöttem ez alatt a röpke idő alatt. Ramani már köztem és a három goblin közt van, aki jelenleg egymás mellett állnak és méregetik a harcost.* - Ramani, lépjen hátrébb, most egy kupacban vannak! - *mondom az előttem lévő férfinak, ha hajlandó ezt megtenni, csak akkor fogok bele a varázslásba (nem szeretném őt is megpörkölni). Ha nem lép hátrébb társam, akkor az adott helyzetnek megfelelően fogok majd cselekedni.*
//Őstűz teremtés 1 E = 3 Mp, Kitöréssé formázva 1 Mp, Végjel. Összesen 4 Mp Sebzés: 1k6 = 2 [2] Az epicentrumot a középső goblinra "helyezem" - így legalább elérem mindhármójukat vele.//
Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák.
*Egy vigyorral nyugtázom, hogy a csatabárdom alatt apró kis eltaposni való férgeknek tünnek ellenfeleim. Igazából egy kicsit fura is nekem, mert mintha gyerekekkel harcolnék. Persze ez nem fog vissza egy cseppet sem. Ekkor megjelenik egy közülük, ki már normális fegyvert tart kezében. Vajon ért is a használatához, vagy csak szerezte valahonnan, és most nála van. Úgy döntök, hogy nem fogom kivárni, míg megmutatja kardforgató tudományát. Miközben a ketté csapott goblin után kihúzom a földbe csapódott fegyverem, eszelős tekintettel rávigyorgok/vicsorgok a rövidkardos goblinra, és felé csapok a kétkezes csatabárddal.
Yvett szavaira figyelek de mielőtt hátralépnék megprólálok támadni majd utánna hátralépni hogy tudjon mágiázni.Meglendítem a kardom kétszer megprőbálok kettőt megsebesíteni majd ha visszatámadnak utánna hátralépek mintha valami tervet készítenék és várom a mágia hatását.
Té: 1k100+54 = 57(+54) [111] Seb: 2k6 = 2+5 [7]
Té2: 1k100+54 = 33(+54) [87] Seb: 2k6 = 2+2 [4]
Nem az a lényeg kinek van kezében fegyver, hanem az ki üt először.-harcművész Nem az a lényeg hogy ki üt először, hanem hogy legyen sör-Tooma pap
Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld...
Először ütünk aztán nem kérdezünk semmit...-törpe taktikai útmutató
* Sajnos elkövettem egy alapvető hibát, túlzottan elbíztam magam és hátat fordítottam egy ellenségnek anélkül, hogy meggyőződtem volna róla, harcképtelen e, vagy sem. Így a hátulról ért támadás váratlanul ért. Halkan felnyögök a fájdalomtól, elönt a düh, és megfordulva egy csapással lefejezem a goblint. Majd odafutok Yvetthez és Ramanihoz, és rátámadok az egyik goblinra. *
__________________________________________________ Mesélő: Sessaryen Első fejezet: A kovács Helyszín: Trisandan hercegség – Tristantól nyugatra Időpont: Nyárközép, 11. nap, dél Résztvevők: Vasöklű Arg, Ramani Voineor, Seela Deranel, Yvett de Crei __________________________________________________
Seela, gyors helyzetfelmérés, majd a neked háttal álló három goblin felé kezdesz futni.
Yvett, rákiáltasz Ramanira, és előkészülsz a mágia létrehozásához, ám látod, hogy a társad még támadni készül, így inkább kivársz, hogy mi történik.
Arg, a bőrvértes újabb befutóra sújtasz, és bárdod újra a halál dalát zengi. A goblin a csapás elől sem elugrani, sem védekezni nem tud már idejében, csak a bal kezét kapja a feje felé ösztönszerűen. Amit a lecsapó bárd annak rendje és módja szerint le is vág, hogy tovább haladva a goblin testét is kettéhasítsa. Újabb tetem a földön és a talaj már igen csúszóssá válik a sok vértől körülötted. Tisztára mintha fát hasogatnál egyébként… A három maradék ványadt ellenfeled, a dárdáikkal tovább bosszantanak, és te bizony kissé elbambulsz. Az egyik dárda hegye a melleden megüti a páncélod, ami kissé kényelmetlenül érint. ( -1 Fp)
Ramani, megismétled az előbbi támadásod, és a goblinok felé lépve előbb az egyik, majd a másik goblin felé sújtasz. Az első csapásod az egyik goblin mellkasát hasítja ki, véres csíkot szántva a sárga bőrébe. Ellenfeleid előbb kissé meglepődnek, majd acsarogva visszatámadnak rád, kettejük csapását egy gyors csuklómozdulattal a pengéddel, a harmadik szúrást a pajzsoddal vezeted el. Majd visszatámadsz ugyanazzal a lendülettel. Második csapásod is eltalálja az ellenfeleid egyikét, a két lába közt vágsz rajta egyet, aki rémülten felvisít. Ekkor érkezik a hátuk mögül Seela, és lecsap, mint egy prédára leső sólyom. Hátrébb lépsz, hogy Yvettnek teret adj, bár Seela megjelenése valószínűleg változtat a rögtönzött terven.
Seela, Ramani elvonja a goblinok figyelmét egy gyors támadással, így hátulról leped meg őket, és egy gyors vágással, amelyben a lendületed és a karod ereje benne van, levágod a lény bal lábát, tőből. A goblin felvisít és elborul, majd némi rángás és bő vérzés után elcsendesedik. A megmaradt két goblin tágra nyílt szemmel néz rád, majd ketten két irányba menekülnek, minél távolabb tőletek.
Yvett, a terved nincs érkezésed tettekre váltani, mivel Seela felbukkanása elkergeti a goblinokat, akik két irányba menekülnek. Így a mágiába bele sem kezdesz egyenlőre, mert már nincs értelme. Hacsak valami mást ki nem találsz.
Jelenleg még három goblin próbálja Argot leteríteni, eddig kevés sikerrel, a többi élő goblin menekülőre fogta, szám szerint öten.
* Örömmel nyugtázom, hogy csak egy goblinnal kellett bajlódni, a maradék gyáván elfutott. *
- Menjünk, segítsünk Argnak. Úgy látom szüksége van ránk.* szólok oda Yvettnek és Ramaninak, majd az időt tovább nem vesztegetem és a fájdalommal sem törődve futok fel a dombra Arghoz, és csapok le a legközelebbi goblinra. Nem kímélem őket, hisz szemeim előtt lebeg az értelmetlenül és kegyetlenül lemészárolt család látványa. *
// off: mivel nem tudom, hogy a kör elején vagy végén érek oda, így mind a két támadásomat kidobom. 1. Tám: TÉ: 1k100+62 = 6(+62) [68], Sebzés: 1k10 = 3 [3] 2. Tám: TÉ: 1k100+62 = 68(+62) [130], Sebzés: 1k10 = 6 [6] //
" Légy őszinte és csak a becsületre adj, Ne mondj ki szót, mely nem a szívedből fakad. "
*Gonosz mosoly ül ki az arcomra, mikor a goblin harcos kezével akarja kivédeni a csapásomat. Ekkor az egyik mellkason üt, bár kellemetlen, de a harc hevében ez a kis fájdalom nem veszi el a kedvemet, sőt kezd megjönni.
<Remélem ez a pár nyamvadt goblin nem fut el, mert még szórakozni akarok.>
*Jobb oldalamra tekintek, és a csatabárdot kihúzva az élettelen goblin testéből, megfeszítem izmaimat, és vízszintesen balról jobbra csapok felé.
Miután Seela elintézte a goblint akit megsebeztem és a maradék elrohan. Így marad időm szétnézni, ha nem látok semmi veszélyt akkor én is elindulok Argnak segíteni.Bár egy kicsit lassabban lévén vérben és páncélban nem olyan egyszerű futni.Mikor adaérek én is a goblinok közé csapok feltéva ha lesznek még ott.
Té: 1k100+54 = 36(+54) [90] Seb: 2k6 = 6+5 [11]
Té2: 1k100+54 = 41(+54) [95] Seb: 2k6 = 4+3 [7]
Nem az a lényeg kinek van kezében fegyver, hanem az ki üt először.-harcművész Nem az a lényeg hogy ki üt először, hanem hogy legyen sör-Tooma pap
Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld...
Először ütünk aztán nem kérdezünk semmit...-törpe taktikai útmutató