Hullamborton

[Lorin O Krell]

Kobzos

-Ó abba a jó büdös fr...-kiabálja ahogy a nőt elsodorja. Majd észbe kap aztán feláll és közben a nőt is felsegíti- ha akarja hanem, megfogja a kezét és felemeli a földről.
- Bocsásson meg hölgyem
csak az imént ép egy
oroszlán embert üldöztem
akihez foghatót eddig még nem leltem...-
mélyen megghajol majd féltérdre ereszkedik és szinpadiasan fennhangon megkérdezi.:
-Drága hölgye, szívem aranyozó napkorongja, hajlandó nekem megbocsátani?- szavai nem gúnyosan csak kicsit erőltetettnek tetszenek.Közben jól szemügyre veszi a nőt- nem nem stílőri vagy ilyenek csak megfigyeli az apróbb részleteket is.

Kinézet.:
Barna szem, rövidre vágott fekete haj (fülig ér) enyhén hosszúkás, borostás arc, 181 magas közepes testalkatú. Mellkasán egy kissé kopott nemesi ing, derékban egy bőrövvel átkötve, amin két hosszúkás fegyver (tőrkard) lóg míg a jobboldali mellet egy ostor addig a baloldali mellet két tőr van.( az övön még van egy erszény és egy kisebb zseb szerű valami).Ez alatt bőrnadrágot visel ami alól kilátszik egy hosszú szárú csizma, hátán egy furcsa hangszer szerű valami van (koboz).

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Cadoras]: Elojatek a viharhoz
Helyszín: Ifin - Abaszisz, Vandorlelek fogado
Időpont: Delutan, Adron harmadik (Langok) havanak negyedik napja, meleg evszak
Résztvevők: Quator
___________________________________________________________________________

A fogados biccent, s elteve a penzt az uvegek fele indul.
Kitolt neked egy poharnyi (2.5 dl-es, faanyagu) jofele palinkat, melybe beleszagolva erzed, hogy igen eros italrol van szo.
Felhajtva a pohar tartalmat - kortepalinka -, meg egyszer a felszolgalolany utan nezel, de az tovabbsietett a dolgara, s az inzultalo vendeg hangosan hahotazva ismet asztaltarsaihoz fordul:
- Lattatok, milyen kepet vagott? Biz mondom, elso csipesre megkedvelt!
Ezen megint rohognek, s a kupajukert nyulnak, hogy felhajtsak az italukat.
- Ejj te lany, hat nem latod, hogy szomjasak vagyunk? Ezzel akarod kiszurni a szemunket?
- Hat itt nem pintben mernek, azt a lorugta vajakos szajukat! - teszi hozza a masik.
- Es hol mertek neked pintben valaha is rumot, te? - csapja vallon az elotte szolo ot.
- Ejj, biza a Ven Matrozban fejedelmi a kiszolgalas, en mondom! - dulleszti ki mellkasat amaz, s szemei deliriumos allapotrol arulkodnak ekozben.
- Na persze. Ott meg a sort sem adjak pintben, megis miert kedveled annyira azt a helyet?
- Hagyd mar, hisz azok a fehernepek erdeklik, kik a sorhoz jarnak - teszi hozza a harmadik, mire ismet felelenkul a tarsasag. Rohogesuk kozepette idomokat rajzolnak maguk ele, s obszcen mozdulatokkal festik ala, mifele "szolgaltatasokra" is gondolnak.
Otthagyod az ivot, s a szobadba mesz.
Bar nem tervezted, hogy sokaig maradsz, de kenyelmesen berendezkedtel, s jo idot eltoltesz azzal, hogy osszepakolsz.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Cadoras]: Csomopontok
Helyszín: Ifin - Abaszisz, Kikoto
Időpont: Delutan, Adron harmadik (Langok) havanak negyedik napja, meleg evszak
Résztvevők: Wercole, Yasha am Loth
___________________________________________________________________________

A kozelben csupan a hetkoznapi eletuket folytato emberek tartozkodnak, ahogy elmennek elottetek azert megneznek maguknak titeket. Mindketten erdekes latvanyt nyujtotok ilyen-olyan modon
//Beszelgetest, cselekvest irhattok, amig jolesik, ha njkhoz kotott cselekves, helyszinvaltoztatas, vagy kerdes lenne, varjatok meg a reagom, egyebkent folytassatok nyugodtan//

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Cadoras]: Csomopontok
Helyszín: Ifin - Abaszisz
Időpont: Delutan, Adron harmadik (Langok) havanak negyedik napja, meleg evszak
Résztvevők: Laurana, Lorin
___________________________________________________________________________

A kozelben levo emberek felfigyelnek a szerencsetlen esesre, s nemelyik megall, hogy megnezze mi is fog tortenni. A Kobzos tulzott szinpadiassaga lattan fejcsovalva, vagy eppen mosolyogva indulnak tovabb dolgukra.
//Beszelgetest, cselekvest irhattok, amig jolesik, ha njkhoz kotott cselekves, helyszinvaltoztatas, vagy kerdes lenne, varjatok meg a reagom, egyebkent folytassatok nyugodtan//

[Yasha am Lloth]

Nagy szemekkel meredek Cizusra, majd elnevetem magam a kicsit zavaros mondandóján.
<érdekes egy hm ember vagy oroszlán vagy mittudomén, de tetszik, aranyos..>
-Nos Cizus az én nevem Ayda örülök, hogy találkoztunk.Mit keresel ilyen nagy erőkkel?Szívesen segítek, bár én sem vagyok itt olyan régóta.Honnan jöttél?

érdeklődve várom válaszait, miközben folyamatosan nézem a nagy emberszerű állatot, nem láttam még ilyet így lehet talán már zavaróan bámulom.Úgy érzem magam, mint valami gyerek aki új dolgot kapott.

<..honnan jöhetett...az biztos hogy amíg nem faggatom ki nem tágulok mellőle..>

A mosoly s az érdeklődés nem fagy le arcomról

[Quator ar Zaraquer]

(Vyrn Thyn)

*Nem sietem el a pakolászást és tekintettel az elkövetkező tengeri út lehetőségére különös gondot fordítok a fegyverzetem és általánosan a felszerelésem ápolására, felkészítésére, hogy a sós, vízpárás tengeri levegő ne kezdje ki, bár a jóféle toropni acélt nem igazán szokta, de jobb az előrelátás. Így nagyjából elpiszmogok a vért szemeivel a délután hátralévő részében. Mikor elkészültem és kezdek megéhezni lemegyek az étkező részbe megkóstolni azt a beígért fácánt. Az itt eltöltött napok alapján ismét valami finom, de nem túl úrias ételre számítok. Inkább jófajta vadászbirtok szintű a hely, mintsem a pöffeszkedő nemesek törzshelye. Leérve keresek egy üres vagy legalábbis nem túl zsúfolt vagy zajos asztalt, miközben helyet foglalok körbenézek, hogy a hangos társaság és a felszolgálólány mire jutottak egymással. Egyébként csönges, nyugodt fintorgások közepette figyelem a folydogáló életet magam körül.*

<Már nem sok van hátra. Jó hely ez a fogadó, de nem történik számomra is említésre méltó. A langyos semmittevésbe meg nem akarok teljesen belesüppedni, így kapóra jön ez az elkeseredett és ezáltal szükségszerűen gyengeelméjű ötlet, hogy vesztett csata után nekimenjen valaki a győztesnek. Végülis így biztosan nem unatkozom majd és lesz dolgom, amivel lekössem magam. Csak remélhetőleg értelmes "kalandozókat" sikerült rajtam kívül még felbérelnie annak a feketébe öltözött harcosszerűségnek. ... Az összes Hekka szerelmére... remélem nem valami északi "széplelkű" ficsúrokkal vagy valami agyatlan korcsokkal népesítik be a hajót. >

[Wercole]

("Cizus" Shrka)

Egy pillanatig farkasszemet néz a hölggyel. Gondolkodik azon mi az emit elmondjon. Valahogy másodszorra nehezen veszi rá a lélek, hogy válaszoljon
- Igazából keresni nem keresek, inkább segítséget szeretnék nyújtani valahol. - elkezdi vakarni a tarkóját - Egy kissebb faluból jöttem. Nem tudom pontosan milyen messze található. Szép tölgyek vannak arra, és jósok kamilla, amitől illatozik az egész táj. És te merről jöttél?

[Yasha am Lloth]

<..jókedvre derít ez a Cizus..>
-Biztos szép hely lehet.Én messziről jöttem hol csend és béke honol...szép hely.Nos ha segíteni akarsz akkor tudom hol van a helyed.Meg kell várnunk egy férfit ő majd elmondja miben tudnál neki segíteni.Reggelre itt lesz.

[Wercole]

("Cizus" Shrka)

Nem érti, hogy pontosan mit ért az alatt, hogy csendes hely. Olyan szomorú helynek hangzik. A csendről sose a békesség, hanem a szomorúság jut az eszébe. A csend, mely a halottak tiszteletére, mely a mély komorság miatt, mely a bizonytalanságot sugallja....
Egy pillanatra ismét honvágya lesz, és felidézi magában a szeretteit.
Arcán hirtelen változott a hangulat. Már nem is néz az ember szemébe:
- Rendben, akkor majd reggelre visszatérek. Addig is az erdőbe megyek. Ez a halszag zavarja az orromat, és a sok ember is számomra túl hangos. Akkor reggel ugyan itt...

[Yasha am Lloth]

Ahogy Tiadlanról mesélek neki, arcát komor vonások borítják el s elfordítja tekintetét
<..Tán megbántottam volna?..>
-Ahogy gondolod én reggel itt leszek, de ha mégsem találsz itt akkor ott-s mutatok Genilla házára-megtalálsz.Vigyázz magadra, reggel találkozunk

[Laurana]

(Rebecca de Viica)

*Nem érint túl kellemesen az ütközés (és ennek következtében a csuklyám is lecsúszik), de arra sincs időm, fogy felmorduljak, a belémjövő alak már fel is segített, így inkább nem mondok semmit, csak kissé bágyadt, kissé talán szúrós szemekkel nézem végig, ki ez, majd kis szünet után csendesen válaszolok a furcsa bocsánatkérésre...*
-Nem történt semmi... De igazán vigyázhatna jobban is legközelebb...*ennyit mondok csak halkan, aztán kordul egyet a gyomrom, és eszembe jut, hogy mennem kéne, a végén még lemegy a nap, mire eljutok a kikötőbe...*

Kinézet: Az átlagosnál kicsit magasabb nő, most hogy a csuklyája nem takarja el az arcát, láthatja a kobzos, hogy bizony nem sok szebbel találkozott (16os szépség) de a bágyadt, keserű tekintet, a kissé beesett szemek furcsa összképet adnak...
Hosszú, hullámos, lángvörös haj, smaragzöld szemek, finoman metszett fehér arcvonások. Hátán viseletes vörös köpeny, mely elég sokat eltakat a lángvörös pikkelyekből álló vértből amit visel. Fekete nadrág, és ugyanilyen színű kissé kopott utazócsizmák. Mellkasán átvetve szíj látszik, öve bal oldalán pedig egy tőr, és egy erszény.

[Wercole]

("Cizus" Shrka)

- Rendben, akkor majd reggel. - ezzel elindul ki a városból. Fejében múlt idéződik fel. Sose gondolta volna, hogy az ilyen élet ennyire nehéz néhanapján. Megismerte már, hogy a vándor élet milyen szép pillanatokat rejt, hogy milyen jó az újdonság, mellyel találkozhat.
Zavarodottan néz vissza két lépés után, és megáll:
- Bár... lehet, hogy jobb lenne megismerni a várost. Elvégre a szagtól eltekintve egészen érdekes. Megmutatnád azt a fogadót?

[Lorin O Krell]

Kobzos

Eleinte csak szájtátvá ámul a nő rideg szépségeén aztán észbe kap.:
-Jajj hölgyem csak nicns valami baja? Ne kisérjem el valami kirurgushoz?-kérdezi közben felegyenesedik és magában el is dönti a választ. Bár azért a nő mentegetőzését meghallgatja.

[Laurana]

(Rebecca de Viica)

*Már épp indulnék tovább, mikor újra megszólal a férfi. Tekintetem visszafordítom felé, nem is annyira keserűség, mint ahogy az eleinte látszott, mostmár inkább csak valami furcsa csüggedtség, bánat látszik benne.*
-Nincs szükségem orvosra...*felelem még mindíg csendesen, majd a csuklyát visszahúzom a fejemre.
A gyomrom megint jelét adja, hogy talán enni is kéne valamit, kicsit meg is szédülök, de aztán megköszörülöm a torkom, és megint oldalvást fordulok*
-Nos, uram, ha megbocsát...

[Lorin O Krell]

Kobzos

Felvonja szemöldökeit majd nevetve mondja.:
-Már hogyne bocsátanék meg! elvégre én ütköztem magának.-ezzel mintha a világ legtermészetesebb dolga volna a nő mellé lép és pofátlanul megkérdezi.:
-Akkor hát merre tart?