Hullamborton

[Zarek]

-Khmm lant nélkül nehezen menne, ha lenne kedves odaadni. Szeretném kicsit a magam hangulatát is éreztetni az emberekkel, természetesen ha nem veszi tolakodásnak!-ismét kedvesen mosolygok:)

[Yasha am Lloth]

Ayda

<...hárít, nem lesz könnyű dolgom vele...makacs és zárkózott...de én sem adom fel egykönnyen...>

Sértődöttséggel arcomon veszem tudomásul, hogy most hoppon maradtam.A naplemente valamiért nem vonz.Most nem a természetre vágyom.Társaságra van szükségem s nem egy hallgatag, amúgy szimpatikus férfira ,akivel a nap nyugtát csodáljuk.Úgy döntök a nap további részét a fogadóban töltöm.Ígéretesnek érkezik ez a kis társaság.Meglátjuk, talán történik valami érdekes is.Figyelem, ahogy Prodenga az újdonsült dalnokhoz megy s kíváncsian figyelem mi fog belőle kisülni.

Ha zene szó harsan, talán még táncpartnerem is akad...

[Lorin O Krell]

Kobzos

Először csak magában vihog aztán szinte hasát fogva röhög tovább...
-Koma... úgy meg nevettettél hogy megszegem azt amit eddig még nem nagyon szegtem meg. Megkapod a "lantom" -hozzáteszem ez nem lant csak egy egyszerű koboz, pusztán én becézem így- de mivel azért nekem ezen mégse lesz így semmi haszon a minimum hogy meghívsz egy italra. Valami segítséget adjak hozzá? Vagy magad is tudod kezelni... jah és remélem hogy a "hangulatod kifejezése" nem azt takarja hogy fogod a drága "lantomat" és agyba főbe versz vele mindenkit mert nem szeretném ha tönkre menne! Na meg minek ahhoz egy ilyen törékeny hangszer inkább odaadom a székem.

Ez utolsó megjegyzését saját maga is elég viccesnek találja így ismét nevetésbe kezd.
Továbbiakban figyelmesen ám némi előítélettel <<Ha egy kobozt nem tud megkülönböztetni a lanttól vajon tudja-e azt használni?>>

[Zarek]

Röhög és közben hozzáteszi - Barátom, ha így folytatod akkor jobb ha szeded a sátorfád, mert nem fogom vissza magam! - Megfogom a lantot és egy, a szép udvarokban hallott dalok közül el kezdek játszani egyet. Arcom teljesen felvidul és lehet hogy nem épp a legművészibb előadásban, de mindenképpen beleéléssel és lelkesedéssel játszom.

//Bocsi, de én nem írok hozzá semmiféle verset sem, remélem nem haragszotok meg, ha mégis kéritek akkor majd kiötlök valamit //

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Cadoras]: Csomopontok
Helyszín: Ifin - Abaszisz, kikotoi fogado
Időpont: Keso delutan, Adron harmadik (Langok) havanak negyedik napja, meleg evszak
Résztvevők: Yasha, Zarek, Lorin, Wercole
___________________________________________________________________________

Ayda, Prodenga, Kobzos

A mulatozas megkezdodik, s bar Prodenga kevesbe gyakorlott, allja a sarat - az ivo vendegeinek legnagyobb oromere.
Ayda nem sokara tancpartnerre talal, egy pirospozsgas, mosolygos ferfi kepeben. Kesobb viszont rajohet, nem eppen a megfelelore, mivel tobbszor is ralep veletlenul a labara, s csak felig-meddig lehetne tancnak nevezni azt a visszafogott tantorgast, amivel "megorvendezteti".
A mulatsag mar igencsak a tetofokara hag, egyesek jocskan felontenek a garatra, masok mar a multban megtettek, s most valamelyik asztal alatt hevernek.
Ekkor azonban az ajto kivagodik, s egy oriasi oroszlan-ember ront be. A vendegek kozul sokan megilyednek, az egyikojuk azonban dobotort huz elo, hogy elejet vegye mindennemu veszelynek.
Ayda felismeri benne Cizust, bar most kisse zihaltabban, s zaklatottabb abrazattal.

Cizus

Ahogy sietve visszatersz arra a helyre, ahol Aydaval elvaltatok, meg elkapod az illatat, s eme illat egy nagyobb epuletbe vezet, melynek a cegeren egy felhold talalhato. Odabent nagy mulatsag van eppen, de amint megerkezel, s berontasz, a vendegek regvest abbahagyjak, s szetrebbennek. Egyesek megremultek, egyvalaki viszont egy dobotort huz elo, s bar meg nem emeli dobasra, feszulten nez, hogy mit is fogsz cselekedni.

[Yasha am Lloth]

Úgy néz ki az este mégsem ígérkezik valami fényesnek, hisz a táncpartner aki próbálna valamiféle ritmusos mozgást kicsikarni magából enyhén szólva inkább feldühít, mint megörvendeztet.Hálát rebegek istenemnek mikor véget ér a tánc.Még pár perc és agyon vertem volna az illetőt.

<...ez nem az én napom...>
Hallgatom ahogy Prodenga hangokat csal elő a kobzosból, mikor hirtelen kivágódik az ajtó és belép rajta Cizus.Az emberek arcára rémület ül ki , de egy férfi, úgy gondolja cselekedni kell s ezen gondolattól vezérelve dobótőrt ránt.

-Héj azonnal tedd el, vagy nem lesz mivel használnod.Nem árt ez a lélek senkinek.Ülj vissza és tedd szépen a helyére a fogpiszkálód.

Rámordulok a férfire s szemeim szikrát szórnak.Ha nem teszi el akkor intek Cizusnak menjen ki s utána megyek.Ha esetleg, úgy látom a férfi nem óhajtja megtenni a kért lépést, akkor a kezembe akadó sörös avagy boros kupával elindulok felé.Ha ez nem lenne elég meggyőző, akkor a kardom előveszem a hüvelyéből

[Lorin O Krell]

Kobzos

Már éppen azon van hogy, a másik "dalnok" kezéből visszaszerezze hangszerét amikor megjelenik az oroszlánember.A macska megjelenésére azonnal feláll a nő szavaira -csakhogy kicsit nyomatékosítsa a hölgy szavait az úriemberben- hangosan és jól érthetően a következőt mondja.:
-Nade hölgyem! A fogpiszkálók ezek!- rántja elő rapírjait aztán szinte azonnal a dobótőrös felé mutat velük-arcán eközben széles vigyor terül el- és szavamra kilyuggatlak komám ha nem hagyod hogy pár szót válthassak ezzel a megtermett...hm... alakkal.

Megvárja míg a macska is reagál valamit és ha csinálnak valamit a hölggyel akkor azt is, utána viszont hozzá siet és torkát megköszörülve adja hírül macska számára hogy beszélni szeretne vele. Addig pedig kihasználva az alkalmat vissza csórja hangszerét -rapírjait már rég eltette (már amennyiben nem kerül harcra sor:))- és belekezdjen egy dalba ami egy nagy erős emberről, egy hősről szólnak bár a helyzethez illő komikummal előadva.

[Wercole]

("Cizus" Shrka)

Hirtelen visszahőkölök a riadt reakcióktól. Azok a "fogpiszkálók" nem árthatnak nekem. Így nem érzem, hogy bárki is fenyegetne.
Szerencsére a pengém az ajtón kívül, a falon támaszkodik. A vér mindent elárulna. Mélyen a párduc szemébe nézek, és szememben bánatok mélyéről jövő szikrák csillannak meg benne. Nem tudom mit akarok, de tudom, hogy neki nem kéne hazudni, márpedig félreismert, mert pillanatok kérdése, hogy ölök, vagy sem.
Kiindulok, és remélem, hogy követ. A legközelebbi árnyékos helyre megyek, és egy időre háttal vagyok az érkezése irányától.

[Zarek]

Jómagam is meglepetten ülök a lény előtt és az asztal alatt kihúzom a tőrömet, ha valami "félreértésre" kerülne sor.
Az eseményeket figyelve és a nő meg a férfi reakciói után én is visszacsúsztatom a tőrt a helyére majd egy újabb sört kérek mikor kiment a macsek az ajtón:)

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Cadoras]: Csomopontok
Helyszín: Ifin - Abaszisz, kikotoi fogado
Időpont: Keso delutan, Adron harmadik (Langok) havanak negyedik napja, meleg evszak
Résztvevők: Yasha, Zarek, Lorin, Wercole
___________________________________________________________________________

Mindenki

Az alak (aki elozoleg tort rantott), elteszi fegyveret, s ha lehet, meg feszultebben ul a helyen.
A fogado nepe, ahogy latjak, hogy tobben is az oroszlanember vedelmere kelnek, mar nyugodtabbak, de a kezdeti ilyedtseg nem mulik el nyomtalanul. A fogadosnot sehol sem latni, csupan a ket felszolgalo vigyaz a helyre.
Cizus kisetal a helyisegbol, mire halkabb hangok hallatszanak, majd szep lassan minden visszater a normalis kerekvagasba.

[Yasha am Lloth]

A férfi elteszi a tőrt..<..jó döntés...>
Ahogy Cizus kisétál a fogadóból én is kifelé veszem utam.

-Csak nem végeztél a vadászattal?Ne haragudj az emberek ijedelme miatt, csak hát nem mindennapi látvány vagy:)Noh mutasd mit fogtál?

[Lorin O Krell]

Kobzos

<<Aszem várnom kell a macsekra... mindegy..ráérek:D Csak lehetőleg még józanon sikerüljön elkapni egy két kérdésre>>

Miután a macska kinézetű alak eltávozott, oda fordul a kedves "nemes" lélekhez aki őt borral kínálta és beszélgetésbe kezd vele.

- Ugye uram nem róla beszélt mikor egy nálam jobb szélhámosról beszélt?

[Wercole]

("Cizus" Shrka)

- Mit is mondhatnék. - a holdfényben egy pillanatra megcsillan a véres penge. - Talán ott kezdeném, hogy amit az előbb mondtál, az közel sem igaz. - Megfordulok, és mélyen a szemébe néz. Szemében még mindig látszik a vadászok céltudatossága. Az az elhatározottság, mikor tudod, hogy ölsz. - Éppen most végeztem valakivel. Nem tudom ki volt az, és azt se, hogy miért nem védekezett, de az egész olyan gyorsan történt. Nem is emlékszem tisztán, hogy mi volt. Éreztem a halál szorítását, azt a sötét szellőnek a cirógatását. Markolta a szívemet, és a végéig nem láttam, hogy a célpontja nem én vagyok, csak az fegyver, mely a végére a hátán bukott ki. Ezek után mit mondasz? - Szemében egyszerre látni mindent. Gyűlölet maga felé, keserűség, bánat, elégedettség, és a kétely. Egyből látni, hogy a fejében teljes káosz dúl. Tán maga Tharrnak a célpontjává vált. Mintha nem is maga lenne. A szelíd kiscica semmivé vált, mintha sose lett volna ott. Teste feszült, és mozdulatlan. A mondatok végére a tengert kémleli válaszra várva. "Miért kell mindezt átélnem? Ki vagyok én, hogy ilyet tegyek? Ezt várjátok tőlem?" Minél mélyebbre merül a kérdésekben, annál feszültebb, és elveszettebb. Könnyek fakadnak a szeméből...

[Yasha am Lloth]

Ahogy kiejti a szavakat, hirtelen lefagy arcomról a mosoly,halálra vált arccal nézek szemébe, de keserűségét és könnyeit látva nagyot sóhajtok s a düh hirtelen elszáll , mintha nem is lett volna...

-Nem tudom mi történt, talán nem is szeretném megtudni, de megtörtént és nem hiszem , hogy kedvtelésből öltél.Megoldjuk valahogy.A fegyvered tedd el, próbáld elrejteni, a hullát meg letesszük valamelyik sikátorba mert magunkkal nem vihetjük.Amilyen gyorsan csak lehet el kell tűnnünk innen.Bízom benned.Remélem nem adsz rá okot , hogy csalódjak.

S ezzel mancson fogom s sietősre veszem a lépéseket....
<..remélem nem lesz belőle gond...>

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Cadoras]: Csomopontok
Helyszín: Ifin - Abaszisz, kikotoi fogado
Időpont: Este, Adron harmadik (Langok) havanak negyedik napja, meleg evszak
Résztvevők: Zarek, Lorin
___________________________________________________________________________

Kobzos

A megszolitott rad nez, de tekinteteben semmi vidamsag nincs. Mintha enyhe haragot vennel eszre rajta. A mulatsag, s a felkavarodas soran fel se tunt, mennyire egnek a szemei eme erzelem altal futve, s mennyire de nem tart a tobbi vendeggel a zene elvezeteben. Egyik kezet okolbe szoritja, masikban kis, kezi nyilpuskat markol. Rad emeli a kis alkalmatossagot.
- Nem, nem o az. De most mar nem is lesz vetelytarsa.
A hirtelen hangulatvaltozasa meglep, nem kevesbe az, hogy mig az elobb borral kinalt, most fegyvert fog rad...