Sivatagi Vihar (ÚTK)

[Shia-ko]

(Ewan)

<Na, csak ideértünk. Kicsit aggódtam, hogy elkeveredünk ebben a kavarodásban.>
Látva, hogy a többiek felszerelése megcsappant, ellenőrzöm a sajátomat.
<Ebben a tömegben az a csoda, ha nem tűnt el semmim.>
- Galradzsa áldása rád és családodra is! Valóban majd két évtizedig kísértem Omar Hamit karavánjait. Ha emlékszel rám Rahman, akkor azt is tudod, hogy amit vállaok, azt megtartom. Ők az új társaim, nem lennék velük, ha nem merném rájuk bízni a hátam. Egyébként az elf nálam is jobban lő.
Követem a számvevő felé.
- Mi történt itt mostanában? Amikor utoljára itt jártam, nem volt ekkora a nyüzsgés.
<Jó lenne első kézből információt szerezni.>

[Aramet]

//Ezüst veszteség:1k10 = 2 [2]//

[Aramet]

Mikor kiérünk a tömegből, gyorsan szemügyre veszem erszényem tartalmát. Már szinte meg sem lepődök, mikor észreveszem, hogy néhány ezüstömnek lába kélt.<Nem baj, legalább a többi megvan.>

Ahogy elérjük a karavánszerájt, megcsodálom a hatalmas, gazdagon díszített "palotát"! <Igaz, ami igaz, ha hetekig mást se lát az ember csak homokot, tényleg jól esik a szemének ez a kis csillogás.>

Örömmel tapasztalom, hogy az őr felismeri Ewant <Legalább van egy kis protekciónk és így nagyobb valószínűséggel lesz munkánk is.> Kevert vérű barátunk megjegyzése hallatán még jobban megerősödik bennem a tudat, hogy itt bizony dolgozni fogunk.

[Ichigo]

(Tsubasa no Senko no Ryuujin)

*Kikeveredve a tömegből megnézem én is az erszényemet és persze hogy megkurtítottak néhány ezüsttel. Kicsit dühöngök magamban és a kivülállók hallhatnak kósza szavakat mint kézlevágás, büntetés és hasonlókat. Beérve a szerájhoz, csak a környezet változott meg, a tömeg nem. Elnézve az épülete ketkicsit furcsán néz.*

<Micsoda pazarlás. Kirittyenteni egy épületet ennyire. Ez a sok dísz és a sok domorítás. Bah. Nem az én izlésemnek való ez az ibarai építkezési stílus.>

*Látva, hogy Ewant ismerik a környékem, biztosabb leszek, hogy talán fog jutni munka nekünk is.*

[Saggaras Zenir]

Naiden Findalath

Amikor Ewan figyelmezteti a teve kőpetre, vág egy fintort, elővesz egy rongyot és letörli, majd egy vállrántással nyugtázza. MAjd mikorra kiérnek a tömegből, látva, hogy a többiek is szegényebbek lettek pár ezüsttel, ő is átnézi a zsebeit, zsákját.

//1k10 = 7 [7] ezüsttel lettem kevesebb.//

<Hadd legyen azzal a pár ezüsttel, boldog, ha már ki tudodtt játszani. Oh de azt a tükröt sajnálom. Attól a Haonwelli nemes kisasszonytol kaptam, akit majdnem meg mertem szólítani, de aztán csak elébe járultam és némán hallgattam, ő meg csak nevetett, és végül egy levélben ennyit adott nekem emlékül.....Régi szép emlékek.>

A Smaragd szerályhoz érve, az a gondolat merül fel benne, hogy érthető, miért ilyen gyengék a dzsad harcosok, mert erejük nagy része arra megy el, hogy ilyen óriási cicomás műveket építsenek.

Az őr megjegyzésére szeme elkerekedik.

- Tán kételkedni merészelsz hősiességemben, és fegyverem erejében, ifjú? Én Yllinori vagyok. -Mondja ezt a bárd egy büszke hazafi hangján.

<Szeretem piszkálni az embereket, ha felbőszíteni azzal, hogy még a legöregebb is közülük, az ő szava járásukkal, is az unokám lehetne.>

[Mesemondó]

_______________________________________________________
KM: Castor
JK: Naiden, Ewan, Ryu, Belgar
Esemény: Megérkezés Al Abadanába
_______________________________________________________

(Off: Ichigo! Bebuktad az érzékelés próbádat, a k10-es ezüstveszteséget dobd ki!)

Az őr figyelmen kívűl hagyja Naiden megjegyzését, de Ewanéra válaszol:

-Mi történt itt!? Mintha legalábbis nem itt éltél volna az utóbbi években! Háború van északi, hanem tűnt volna fel!

-A Tamid ház karavánokat indít a Jabia hadtápközpontba, de kevés a hadrafogható fegyveres ezért dolgoztatunk zsoldosokkal! Ötezer syburri, predoci és pyarroni vértes várja ott az ellátmányt, no meg a krániak. -hátrafordulva elvigyorodik.

-Mint kiderült a katonáik -legalábbis akiket küldtek- ők is emberből vannak és zabálni nekik is kell. -Szeretném tudni hogy hol vannak az aquvír fattyaik akiket olyan lelkesen küldtek Ó-Pyarron alá, bezzeg azokat most nem hozták...

***

Mahír számvevő egy széles vállú, vékony derekú, megnyerő tekintetű, harmincas éveiben járó, jóképű dzsad férfi. Díszes kaftánja alatt sodronyinget visel, oldalán jatagán lóg.
Kicsit várnotok kellett, míg -mint ahogy a beszélgetésből megtudjátok- végez az előttetek érkezett shadoni zsoldosokkal.
Utána hozzátok fordul és végigmér benneteket.

-Üdvözöllek beneteket a Tamid-ház nevében! Mahír számvevő vagyok. -magához inti az írnokát.

-Kérlek benneteket mondjátok meg a neveteket...legalábbis azt ahogyan ismernek benneteket. ...és azt is honnan jöttetek, ha ez nem probléma.

****

Végighallgatjaa bemutatkozást.

-Nos látszatra igen különleges összetételű csapatnak tűntök, azt meg kell hagyni. Nem vagyok annyira ostoba hogyne ismerjek fel egy kardművészt, egy elf lövészt.

-Predociakból is láttam már sokat harcolni, és megbízható katonáknak ismerem őket.

-Az Ewan nevű zsoldost hírből ismeria kapitány, azt hiszem durva udvariatlanság lenne a részemről ha próbára akarnálak tenni benneteket, hogy vajon megállnátok -e a helyeteket az amundok ellen a sivatag homokjában is.

-De meg kell értenetek a helyzetem: eddig egy vagyont vesztettünk a tisztességtelen üzletfeleink miatt. A tisztem az, hogy vigyázzak a Tamid ház pénzére, és az én felelősségem, ha olyan zsoldosokat fogadok, akik nem tartják a megállapodást és odahagyják a karavánt mielőtt célba érne, rosszabb esetben ki is fosztják, hogylegyenek készleteik megszökni egy másik emírségbe.

-A Tamid háznak jelenleg nincs rá embere, hogyezeket a rentitens árulókat vadássza, de ahogy ezek a nagy szállítmányok lemennek, szövetségesünk, Krán felajánlotta segítségét, hogy saját fejvadászaival felkutatja ezeket a tolvajokat, jogos bosszúnk, és az ellátmány célba nem érésével közvetve Krán hadseregén esett kár miatt. Ha a csapataik azért éheznek, mert a zsoldosok nem teszika dolguk, Krán nagyon szívesen besegít az adósságrendezésbe...

-Úgyhogy mielőtt bármilyen megálllapodást kötnénk úgy tisztességes hogy tudjátok: egycsepp vért kérünk tőletek, letétbe, - az ujjatokkal rápecsételve a szerződésre- hogy ha méltatlanná válnátoka bizalmunkra, akkor tudjuk hogy merre keressünk benneteket, hogy az üzleti megállapodásunk részleteit mégegyszer átbeszéljük. -mondja a dzsad a legmegnyerőbb mosolyát villogtatva.

-A munka végeztével ha visszatértek, természetesen visszadom a papíruszlapokat, hogy ne érezzétek kiszolgáltatva magatok.

- Nos mi a válaszotok? -Így is érdekel benneteket az üzlet? ...Tudom durva otrombaságnak tűnik, engedjétek meg hogy az aggodalmatokat eloszlatandó, felemeljem a napidíjatok 30 ezüstpénzre. Azt hiszem ez a csapat ér ennyit.

Nem tudjátok hogy igaz-e amit mondott, ám a tény hogy vért kér biztosíték gyanánt jezi, hogy tényleg komolyan veszik a zsoldos válogatást, kérdés, ti hogy reagáltok az új ajánlattételre és a "biztosítékra" az elhangzottak fényében.

[Aramet]

Miután bemutatkoztunk és a számvevő véleményt mond rólunk,mikor a predoci harcosokhoz ér, büszkén kihúzom magam.

A munka feltételeit végighallgatva sajnálattal gondolok azokra, akik szerződésük ellenére elszöktek. Csúnya sors vár rájuk a háború után.

-Belegondolva, hogy eddig mennyi pénzt vesztettek a megfutamodó zsoldosok miatt, tisztességes ajánlatnak tűnik, és az is biztos, hogy nem fogunk unatkozni az úton. Mosolyodok el a várható harcokra gondolva. -Elfogadom a feltételeket, de remélem valóban megkapjuk a szerződéseket a munka végeztével. Semmi kedvem sincs hozzá, hogy váratlanul egy csapat fejvadász ugorjon a nyakamba.

[Shia-ko]

(Ewan)

- Te is tudod, hogy más hallani dolgokat és más tapasztalni. A TE véleményedre vagyok kiváncsi, mert TE láttad a saját szemeiddel az eseményeket. Mire a hírek hozzám eljutottak, már egész Ynev megsemmisült, én pedig meglepődtem, hogy milyen álomba létezem, hogy azt hiszem, még élek.
<Mennyi indulat szolrult belé. Ez még a fajtájára jellemző határokat is feszegeti. Tényleg sokan átverhették őket, ha ennyire fel van dúlva.>

***

Miután bemutatkozom Mahírnak, meghallgatom a feltételeket. A hideg is kiráz, amikor a biztosítékról beszél.
<Méghogy vért adjak?! Aztán majd valami vajákos unalmában játszadozik majd velem. Mégis mit képzelnek ezek. Most ismernek vagy nem?>
- Azt mondod ismertek. Azt mondod, bíztok bennünk annyira, hogy ne tesztelgessetek, hogy tisztában vagytok a képességeinkkel. De annyira nem bíztok bennünk, hogy elhiggyétek, hogy az elvállat munkát elvégezzük. Milyen biztosítékot adtok, hogy a szerződést visszakapjuk? Hogy az adott vért addig nem használjátok fel? - Meg sem próbálok kedves és megnyerő lenni.

[Saggaras Zenir]

Naiden Findalath

*Miután látja, hogy nem igazán foglalkozik vele a katona így ő sem forszírozza tovább a vitát. A krániak hallatán szemöldőkét felhúzza, de ennél több nem ül ki arcára.*

<Azok a mocsokos kutyák, van képük a füvük védelmére ide pofátlankodni, és jó pofizni velünk>

***

*A számvevő amikor kéri bemutatkozik.*

- Naiden Findalath Yllinorból

*Majd ezek után karba tett kézzel, és fürkésző tekintettel hallgatja a számvevő mondókáját. És szinte egyszerre kérdezi meg Ewannal.*

-Mit ajánlotok ti biztosítéknak arra, hogy a szerződsét visszakapjuk....ÉS arra mi a biztosíték, hogy a véremet addig nem használjátok fekete mágiára, amíg nem teljesítettük a küldetést, és vissza nem kaptuk a szerződést.

<Nekem ez nagyon nem tetszik. A csatáért hajlandó vagyok a véremet adni, de egy dzsad kufárnak soha.>

[Ichigo]

(Tsubasa no Senko no Ryuujin)

//mielőtt el nem felejteném. Ezüst veszteség:1k10 = 10 [10]//

*A számvevő kérdésére megmondom a nevemet, ahogyan a többiek is.*

-Tsubasa no Senko no Ryuujin, az Erioni Senko klánból. - hajlok meg enyhén a férfi előtt.

*Mondandóját végighallgatva engem is gyanakvás tölt el. Míg a többiek hangal adnak véleményt nemtetszésüknek, addig én szótlan maradok és magamban gondolkodom.*

<Nyugtalanító ez a vérszerződés. Igaza van Nadiennek. Mi van ha távollétünkben másra is felhasználják a vérünket, Mi van, ha vissza is kapjuk a papíruszt, de szereznek mintát a vérünkől? Meg főleg a kráni fejvadászok zavarnak, hogy azokkal kötöttek paktumot.>

*Egyenlőre csendben maradok, várom mit válaszol a számvevő az előttem szólókra.*

[Mesemondó]

_______________________________________________________
KM: Castor
JK: Naiden, Ewan, Ryu, Belgar
Esemény: Megérkezés Al Abadanába
_______________________________________________________

Mahír számvevő elgondolkodva simogatja az állát:

-Nos én megértem az aggályokat, de az hogy egyikőtöket hírből ismeri a gárdakapitány az nem jelenti azt, hogy bízom is bennetek. Nem a képességeiteket vitatom, de nem vagyok léleklátó, sem jós hogy megmondjam mit fogtok reagálni arra, ha az első fogazott meneth a húsotokba tép, vagy az első Amhe pap sebeket fakaszt majd a testeteken...amire minden esélyetek megvan, erre a nyakatokat tehetitek, amund portyázókkal van tele a mélysivatag.

-Esetleg volna rá mód, hogy attól a vércseppecskétől eltekintsünk:
Mielőtt a szállítmány kísérésével megbízlak benneteket el kellene végezni egy kisebb, de veszélyes munkát itt a városban. Természetesen nem ingyen. De ha ezen a megbízatáson elbuktok, az -a karaván kíséréssel ellentétben- nekünk nem jelent érvágást, a legrosszabb ami történhet, hogy nem kell kifizessük a fejpénzt, viszont ez esetben kitudódik az is mennyit értek.
Ha itt sikerrel jártok, nem kell vérrel megpecsételni a szerződést, nyugodt leszek hogy a megfelelő emberek vannak a karaván mellett.
Ha elbuktok...nos ez esetben már nem kell ide visszagyertek...

[Shia-ko]

(Ewan)

- Rendben, ez számomra tökéletesen elfogadható. Tiszta helyzet. Megcsináljuk a melót, megkajuk a pénzt, és megbeszéljük a többi feladatot. Ha jól értem.
<Na, ez így mindjárt más. Rosszul vagyok a gondolattól is, hogy a vérem valami varázstudó kezébe kerüljön.>
- Természetesen megértem a helyzeted és örülök, hogy te is a miénket. Nem csodálom, hogy ezzel a kényes és roppant fontos feladattal téged bíztak meg. - Hajolok meg kissé felé és kezemmel a tisztelet jelét mutatom.

[Saggaras Zenir]

Naiden Findalath

<Na azért, tudtam én, hogy van más módja is annak, hogy szerezzek pénzt, és egyszersmind a frontra is eljussak.>

- Rendben inkább egy melóba próbálom ki magam, mint próba kép a véremet adjam.

*Karba tett kezét szét is szedi, így adva jelét annak, hogy jóval tetszetősebb dolog lesz a "nehéz" próba feladat. Szájra mosolyra húzódik, ideiglenesen elszállt jókedve vissza is tér se perc alatt.*

-Na és próba képp, mit kell megtennünk nektek? Hallgatunk, ha a többiek is vállalják. -*Itt kérdő mosolygós tekintettel társaira néz.*

[Aramet]

(Belgar Tozgord)

<Na,ezek a feltételek már jobban megfelelnek az én ízlésemnek is. Így jobban belegondolva tényleg nem lett volna bölcs dolog a véremet adni, amit ki tudja mire használtak volna fel.>

-És mi lenne az a munka, amit el kéne végezni? Nézek kérdően a számvevőre.

<Legalább lesz lehetőségünk bemelegíteni az utazás előtt.>

[Mesemondó]

_______________________________________________________
KM: Castor
JK: Naiden, Ewan, Ryu, Belgar
Esemény: Megérkezés Al Abadanába
_______________________________________________________

-Örülök, hogy végül csak sikerül találnunk egy mindannyiunk számára elfogadható megoldást. -mosolyodik el a számvevő.

-Nos a feladat ahogy mondtam igen veszélyes, és fogalmam sincs a várható ellenállás nagyságáról sem.

-Mint azt bizonyára tudják mi dzsadok sem vetjük meg a gladiátorjátékokat. Békeidőben nagy szezonja van az efféle szórakozásnak, mind a köznép mind az elit körében.

-Vannak hivatásos rabszolgavadászok, állatbefogók, meg egy csomó szabadúszó, akikkel kapcsolatban állunk, és akik a különféle vadakat és nem emberi kreatúrákat szállították a fényességes tekintetű emír, Jabril Hamed arénái számára.

-A legutóbbi szállítmánnyal volt egy kis gond. A vámraktárba éjjel szabotőrök lopóztak be és szabadon eresztették az összes fertelmet, amit arra a viadalra fogtak be, amin az emír is megnézett volna az udvartartásával.

-A vámraktárat ideiglenesen és sebtiben mágikus kupola alá börtönözték, hogy a bent lévők ne jöhessenek ki. Ez elszigetelte ugyan a város többi részétől, de az udvar varázslóinak nem kevés energiájába kerül állandóan megújítani a védelmet, de mostanában inkább a harcoló csapatokat erősítenék.

-A raktárat nem törölhetjük el a földszínéről, mert a vadak mellett tonnányi fűszer, selyem, fegyverek és tartós élelmiszer is van bent. Kicsit luxus lenne néhány elkóborolt ogre miatt lángtengerbe borítani a készleteinket.

-Nem tudok pontos listát adni, hogy miféle fajzatok vannak bent, mert a szörnyvadász akitől vettük, nem vezetett ilyesmit és nem tudtuk leltárba venni őket mire a szabotázs megtörtént.

-A feladat egyszerű: bemennek a raktárba és kinyírnak mindenkit akinek kettőnél több feje vagy lába van és nagyobb egy patkánynál...megtisztítják a raktárat és kapnak érte 50 aranyat. Ennyi az egész. -fűzi össze az ujjait Mahír