Felszabadulás

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: Elfoinne del Arr háza, Ifin városa, Abaszisz
Időpont: „Hamvak”-Uwel utolsó hava, 7. nap délelőtt
Résztvevők: Kheos ur Narkon
_____________________________________________________________

Elfoinne lassan ketőtt tapsol, majd hirteleln csak annyit veszel észre, hogy a komornyik maga után becsapja az ajtót.

- És mond csak Kheos, szólíthatlak Kheosnak? - kérdezi visszafogottan, de közben meglep a közvetlensége.- Sokat szenvedett? Mi vitte el?

Miután válaszoltál a kérdésére, a dobozra pillant.

- Mi ez az aranyos kis doboz? - Kérdezi szomorú hangon, ám boldog kedves szava járásait képtelen levetkőzni. Miközben rátérnél a dobozra, ismét nyílik az ajtó, és a komornyik a jobb kezében magasra tarott ezüst tálcát hozz felétek. Amit letezs az asztalra. Díszes kancsó, két csésze ezüst kiskanalak, és egy szintén hasonló díszítésű cukortartó van rajta.

- Parancsoljanak! Esetleg még valamit hozhatok? - Pillant a komornyik az úrnőre.
- Nem, Gaston köszönjük! Elmehet! - Ezek után a férfi elhagyja a helységet és maga után be is zárja az ajtót.

[Garmacor]

Atis O’Lanal

-Ez csak természetes mondom a komornyiknak amikor elszólítja a kötelesség
- Hm. Egyből hintó. Csak nehogy túlságosan hozzászokjunk a jóléthez. mondom vigyorogva

- Vagy ennyire híresek lettünk vagy ennyire baleknak néznek minket akárhogy is. Jó mókának ígérkezik egyenlőre.
- Hallotál már egyébként bármit is erről az uraságról?
- Nem történt semmi különös kórboroltunk mindenfelé éltük a szokásos nyugodt kis életünket. mondom vigyorogva
- És veled mi történt azóta?

[Siffad]

/Kheos ur Narkon/
Elhangzik a természetes kérdés, melytől féltem. Hogy halt meg Nikos?
Hogy lehet azt elmondani, hogy a kocsmából hazafelé elesett? Hogy télvíz idején ilyen előfordul? Hogy az összetört test gyorsabban lehűl és könnyebben kap tüdőlobbot?
Felidézem az utolsó pillanatokat: Kinn letört csatlós veszi át a lovamat, apám és bátyám az előszobában várakozik. Apám kezében kupa, a testvérem féltően ölel meg - csak téged vár -.
Benn Nikos az ágyban, a kis szobát teljesen megtölti a gyógyfüvek illata és a tömjéné, mely Dreina papjának füstölőjéből ered. Nikos keze ügyében még most is a kardja, de teste megtörve, a szeme tompa. Alig tud beszélni a köhögéstől. A végakaratát a pap olvassa fel, mikor jobban magához tér. Csak igenlően bólint és kézjegyével látja el, majd közelebb int.
- levél .. doboz .. a fiókban .. ne nyisd ki, csak .. add oda .. Neki
Mor .. Morgena kísérjen tovább, fiam -

Felnézek a hölgyre és ráeszmélek, hogy még mindig a válaszomra vár.
- Hölgyem, karddal a kezében halt meg. A kis doboz az Öné, utolsó akarata az volt, hogy ezt adjam Önnek.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: Elfoinne del Arr háza, Ifin városa, Abaszisz
Időpont: „Hamvak”-Uwel utolsó hava, 7. nap délelőtt
Résztvevők: Kheos ur Narkon
____________________________________________________________

Gondolataidba révedésed után látod, hogy a hölgy elkerekedő kiváncsi tekintettel várja válaszod, majd mikor mondod neki, hogy kardjával a kezében ment el, akkor arcán megkönnyebülést vélsz felfedezni. Mikor mondod, hogy a doboz őt illeti, csak némán érte nyúl, magához öleli, és elővezs egy kis medált ami egy kulcsra hasonlít, majd azzal nyítja ki.

- Oh, ez a Nikos... Semmit se változott.

Majd óvatosan visszacsukja a dobozt és leteszi. Majd látod, hogy arcára kezd visszatérni a szín, de szeme még a gyászról árulkodik. Kezébe veszi a teás csészét. Óvatosan kavargatni kezdi.

- Kheos kérlek mesélj magadról? Milyen kalandokba vettél részt? Te is olyan vagy mint a naygbátyád?

[Mesemondó]

____________________________________________________________

KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: kapuk tere, Ifin városa, Abaszisz
Időpont: „Hamvak”-Uwel utolsó hava, 7. nap délelőtt
Résztvevők: Drawen, Mara és Atis O’Lanal
____________________________________________________________

A kocsis épp leszállni készült a bakkról, mikor Drawen visszaintette. Aztán csak arra várt, hogy ti elintézzétek ügyes bajos dolgaitokat, és beszálljatok végre. Drawen utasítására csak egy bólintás volt a válasz. Aztán lassan elindult a kocsi pontosan azért, hogy Drwaen hátasának ne okozzon gondot a követés. A kocsi lefüggönyözött volt, de így is néha néha megpillanthatták az utasok, hogy merre járnak. Először a kikötö mocskából, a zsúfolt piac és kereskedő negyeden keresztül haladtok felfelé a parti palota negyedbe. Az út eredetileg se lett volna rövid, de Drawen kérése miatt, szinte kétszer olyan hosszú volt az ide vezető út. Majd egyszer csak a kocsi megállt. A kocsis lepattant és ki nyitotta az ajtót, a kinél úgy érezte, hogy kell egy kis segítség azt kisegítette a kocsiból. Ahogy kiszáltok, egy gyönyörű rendezett szimetrikus kert tárul a szemetek elé, rögtön előttetek egy ágsodó lovat ábrázoló szobros szökőkútat pillantotok meg, körbe pedig szimetrikusan rendezett tuják és bokrok szegélyezik az utakat. Amint mindenki kiszáll magához vezsi holmijait lovát. A kocsi elhajt hátra az istállók felé, ha Drawen kéred, akkor a lovad is elviszi.

Amikor a kocsi elhajt egy gyönyörűen megmunkált 3 szintes palota épület tárul szemtek elé, hatalmas ablakokkal melyek helyneként két szinten kerezstül húzodnak a bejárat felett pedig egy teras van amit oszlopokkal támasztanak alá. Az épület fehér kőből épült, és az ablakokat vörös szegélyű keretek jelölik, viszont innen a hatalmas függönyök miatt belátni se lehet.

Nem sokkal később látjátok, hogy a nagy bejárati ajtót ketten szétnyítják, és egy hasonlóan a kikötöben megismert emberhez, egy piperköc öltözetű férfi jelenik meg. Kisértetiesen imserős, csak fiatalabb kiadásban.

- Kérem kövessenek.

[Siffad]

/Kheos ur Narkon/
Kissé szégyellem magam, mert a válasz kissé durvára sikerült, de szerencsére a hölgy nem haragszik meg érte. Félszegen nyúlok a teám után, továbbra is vigyázva a bútorral.
- Magamról, hölgyem? Nos, nem volt szerencsém látni Nikost fénykorában, de azt tudom, hogy fél kézzel is jobb harcos volt bármelyikünknél. Én igyekszem a nyomdokaiban járni, hisz elsőnek ő tanított a kardforgatásra.
De nem akarnám untatni véres történetekkel, hiszen katona vagyok és a harc a dolgom. -

Iszom a teából, nem hörpintem fel egyszerre, bár a vértemben eléggé furcsán mutathatok csészével a kezemben.
"Szerencsére egyetlen ismerősöm sem lát most"

[Laurana]

(Mara O'Lanal)

*Igaz próbálom palástolni, de egy idő után már kellőképpen kellemetlenül érzem magam a kocsiban, nem nekem találták ki az ilyen szűkös dolgokat, sose szerettem, így gyakorta pillantgatok ki az ablakon, meg fészkelődöm, hasonlók. Mikor végre odaérünk, megkönnyebbült sóhajjal lépek le a kocsiról, szippantok egy jó mélyet a szépen rendezett kert friss levegőjéből, aztán megakad a szemem az újabb komornyikon.*
-Nahát, ezeket tenyésztik? *Jegyzem meg az orrom alatt egy pimasz vigyor kíséretében, ha meghallja, hát meghallja. Mindenesetre már előre kíváncsi vagyok az uraság képére, mikor nem csak Drawent látja meg, hanem minket is, meg is igazítom a medált a nyakamban, aztán pedig, amennyiben a többiek is, követem a díszhuszárt.*

[Lorin O Krell]

Drawen

Meg sem fodul a fejemben hogy miattam kell lassaban mennie a kocsinak. Amikor aztán odeérünk egy lesajnáló arckifejezéssel nyugtázom a kert "szépségét".
<<sose szerettem ezt a nagy cicomát...>>
Mara kijelentésén jót nevetek aztán kicsit tovább fűzöm.:-
-Fogadjunk egy aranyba hogy nem találsz mgé egy ugyanilyet!-biccentek a hölgy felé. Ha mindenki elindul a főkomornyik után én is követem őket.

[Garmacor]

Ahogy kiszálunk fanyalogva nézem a kertet
- Arelre! Így megcsúfolni az anyatermészetet. Mikor tanulnak már némi tiszteletet az emberek.

- Üdvözletem! biccentek a komornyiknak majd a többiek után elindulok én is

[Mesemondó]

____________________________________________________________

KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: Victor del Garro ház, Abaszisz
Időpont: „Hamvak”-Uwel utolsó hava, 7. nap este
Résztvevők: Drawen, Mara és Atis O’Lanal, Kheos ur Narkon, Irith
____________________________________________________________

//Nagyvonalakba összefogalalom, hogy estére ki hogyan kerülhet a fogadásra.//


Drawen, Mara és Atis O’Lanal


A komornyik mindegyikötöket egy külön szobába vezeti, ami szép és tágas, ha bármi kivánságotok lenne - élelem, tisztálkodás, esetleg ruha - készségesen áll szolgálatotokra. A házból nem sokat láttok, de azt észreveszitek, hogy egyáltalában nem kicsi az épület, és igényesen van díszitve. Sötétedés után felkeres benneteket a már réggebről ismert házi szolga és mondja, hogy a vacsora hamarosan kezdetét veszi. Ha kívánjátok, ő azonnal lekísér benneteket.

Ha elfogadjátok segítségét akkor mindahányan vagytok, elindultok egy hosszú folyosó, és egy eddig még nem látott lépcsőn mentek le, ahol egy hatalmas mind a két szintet felőlelő bál terembe juttok, ahol két oldalt asztalok roskadásig finomabbnál finomabb ételekkel. Középen népes forgatag beszélget, táncol vagy csak bámészkodik. A lépcső fél úton ketté válik, és úgy megy le a terem aljába, a lépcső ülelésében egy kis színpadon, egy csoport muzsikus játszik halk zenét, ami remekül illik a hangulathoz.

- Remélem innen már boldogulnak! - Mosolyog felétek a szolga és faképnél hagy.


Kheos ur Narkon


Amikor véres történetek említettél akkor csillant fel igazán a hölyg szeme, és fagatott, hogy mesélj neki izgalmas meséket. MAjd megkért udvariassan, hogy kisérd el egy fogadásra ahol be akar muatatni valakinek, aki még hasznodra válhat.

Addig is meg ebédeltek, majd utána lehetőséged van lepihenni, fúrdőt venni, vagy amihez csak kedved van.

Naplemente után érted jön a pökhendi lakáj.

-Uraságodat hívatja asszonyom...ha készen van!

Ha elkészültél akkor a komornyik a fő bejárathoz, kísér ahol del Arr asszony már vár egy díszes sötét bordó arannyal futatott díszes estélyiben, és egy hintó áll a bejáratnál.

- Nos akkor indulhatunk Kheos?

Kérdezi tőled bársonyos mosolygó hangon. Majd beszáltok a kocsiba és útnak indultok, alig egy fertájóra múlva begördültök egy nyitott kovácsolt vas kapun egy a del Arr birtokhoz hasonlóra, csak ez valamivel nagyobb. Viszont a sötét miatt nem tudod megcsodállni az épület szépségét. Kiszáltok a kocsiból. Majd egy díszes ruhába öltözött örökkel szegélyezett folyosón mentek végig Elfoinnal, látod már, hogy a ez a ház hosszában is jóval nagyobb, pont annyival, hogy még egy bál terem is hozzá lett építve ahol, már jó sokan vannak rajtatok kívül is, egy kis színpadról fülnek tetsző elegáns muzsika szó hangzik, a terem két oldalán asztalok roskadásig étellel, itallal.

- Hát itt volnánk, na gyere keressük meg Victor barátomat!


Irith


Pontosan a megbeszélt időpontra érkeztek meg lóháton a megfelelő birtokra, bementek a kovácsolt vas kapun és a bejárathoz léptettek, ott ha leszáltok inas fiúk viszik el a lovaitokat, majd ha beléptek a nagy villába akkor már a bejárat mellett két oldlat örök sorakoznak jellve a megfelelő irányt, amit el se lehet téveszteni. Nem túnnek számottevő ellenálóknak, de nagy számban vannak jelen. Bentről már halljátok a zenebonát és a tömeg zsivaját. Beléptek az ajtón, akkor erről szemetekkel is megtudtok győződni. Egy kis színpadról fülnek tetsző elegáns muzsika szó hangzik, a terem két oldalán asztalok roskadásig étellel, itallal. Körös körül pedig a vendégek had, van köztük mindenféle, nemes, kereskedő, páncélos lovag, még kalandorozók is. Hirtelen egy férfi érkezik eléd és kis csapatod elé. Ötvenes összes hajú de szikár egyens tartású tiszta tekintetű férfi.

- Hölgyem ha nem tévedek ön Irith és csapata, engedje meg, hogy bemutatkozzam, Victor del Garro vagyok a házigazda. Kérem egy fertályóráig még érezzék otthon magukat, amjd aztán önökért küldetek.

[Siffad]

/Kheos ur Narkon/
A makacs érdeklődés hatására végül beadom a derekam és elmesélem legutóbbi kalandomat, persze a legvéresebb eseményeket kevéssé elevenítem fel. Az ebéd finom, de feltűnik, hogy látszólag nincs a háznak ura.

Örömmel frissítem fel magam a rendelkezésemre bocsátott szobában és felkészülök az estére. Szerencsére nem igényel különösebb tevékenységet, mert eleve összeszedetten érkeztem. A szolgákkal kifényesítettem a csizmámat és a mellvértemet – a többi részt a fogadóban hagytam. Ha lehetséges, az úrnő meghívásának ürügyén átküldetek a holmimért – ha jól értettem, szívesen látott vendég vagyok és egyébként sem akarok sokáig maradni. Azon viszont sokáig gondolkodom, hogy mit vigyek magammal – a kard talán túlzás, de nem tudom, hová megyünk. Végül csak felcsatolom az övemre, a tőr mellé, végül is a mellvért lehetővé teszi, ha jól emlékszem az udvari etikettre.
„Morgena adja, hogy ne legyen rá szükség, de nem ismerem a helyi szokásokat és környéket.”

Az komornyik viselkedése már fel sem tűnik, szó nélkül követem. Hmm, hintó, díszes estélyi?
- Hölgyem, a csillagok ma este kialszanak féltékenységükben, Önre tekintve. Hihetetlenül szerencsés vagyok, hogy a kísérője lehetek – nyújtom felé a karomat.

Láthatóan díszes bál van folyamatban, kissé meztelennek érzem magam, ha a nemesei csatatéren kell harcolnom. Eltökélten del Arr úrnő mellett maradok, amíg el nem küld, hiszen idegen vagyok itt. Vigyázok a távolságra is, nehogy bizalmas viszonyt feltételezzenek fel közöttünk. Amennyiben bizalmas beszélgetést kezdeményezne mással, máris kinézek magamnak pár falatot, hogy legyen ürügyem eltávolodni.
- rendben, szívesen a tiszteletemet tenném a házigazdánál

[Syris]

//Saggaras, kérdés: mi most éppen akkor milyen ruhában is vagyunk, csak ezt végülis nem beszéltük meg. Bár gondolom valami az eseményhez illő ruhában.//


Miután megérkeztünk megpróbálom tüzetesbben megfigyelni az épületet. Mikor belépünk a bálterembe megállok egy olyan részén,ahol lehetőleg nem vagyok túlságosan útban, de fel tudom térképezni a helyszínt.
<Micsoda hangzavar. Még jó, hogy szavak nélkül is megértjük egymást.>
Ekkor lép oda hozzám egy férfi.
-Igazán örvendek. Azt hiszem nekünk akkor már nem is kell bemutatkoznunk.-Kicsit elmosolyodom.
-Ahogy kívánja, uram.
Miután otthagyott minket, még kicsit állok, aztán odafordulok a többiekhez.
-Hallottátok...egy fertályóra... Addig vegyüljetek el a tömegben és próbáljátok kerülni a feltűnést... Amadeus, kérlek, te maradj velem.
Mikor ketten maradunk hozzáteszem:
-Mégse illendő, hogy egy hölgy kísérő nélkül menjen bálba... Menjünk, együnk valamit. Nem jó üres gyomorral dolgozni.
Hagyom, hogy Amadeus odavezessen egy asztalhoz, ahova le tudunk ülni. Leülök, és szedek magamnak ennivalót mértékkel, úgy, hogy ne egyem tele magam, de ne is éhezzek meg egyhamar.
<Kicsit unalmasak nekem az ilyen események. Egyszerűen nem ilyenekhez vagyok szokva. Remélem hamar eltelik az idő.>

[Lorin O Krell]

Drawen

A felkinált lehetőséggekkel élek is, pontosabban megmosakszom.
Ha mindenki elkészült akkor lemegyek a többiekkel a bálba. A kardomat magamnál tartom, köpenyemet is maganra öltöm ám a többi felszerelésemet a szobában hagyom közel az ablakhoz.
<<Na de puccos egy hely... hm...kajaaaa! Nem szeretem az ilyen táncot de aszem kibékülök ezekkel a kékvérüekkel ha ennyi kaját szolgállnak fel. Vajon van olyan narancssárga mártás? >>

Elindulok hogy szét nézek az ételek körül majd oda ülök le ahhol éppen van valami húsféle, abbol jó sokat szedek majd nekilátok. A villát még használom is az evéshez-ha van- de a kést hanyagolom, kicsit csámcsogva jól megrágva élvezem a sülteket közben iszok is egy keveset.
Mikor már úgyérzem hogy majdnem teli vagyok odasomfordálok egy süteményes tálhoz és markomba szedek egy adagnyi aprósüteményt majd megkeresem az Arelitákat.

Miközben majszolom a sütit beszélgetek velük.
-Na hogy érzitek magatokat? Ilyen úri fogadtatást egy fogadóstól sem kapnánk egy szütyőni arany alatt... még a neze is türhető, persze nem hasonlítható a harcikürt hadba hívó szavához...

Ez utóbbi mondat után kicsit elmerengek.
<<Régi szép idők...>>

[Garmacor]

Atis O’Lanal

- Köszönjük mondom a komornyiknak amikor a szobámba vezet.
- Egy fürdőt kérnék majd.
Fürdés után felveszem a jobbik ruhám (erdőjáró öltözék csak tiszta) majd zenélgetni kezdek amikor jön a komornyik akkor vele tartok a bálterembe ahol gyorsan körbenézek megpróbálom felmérni kik is vannak itt illetve, hogy esetleg kivel tölthetném az éjszakát majd egy kicsit a zenére figyelek igyekszem felmérni mennyire jók a zenészek

[Laurana]

Mara O'Lanal

*Úgyszintén egy fürdőt veszek igénybe, lepakolom a szobába a felszerelésem, bálba mégse kne fegyvert vinni, ha nagyon kell, lesz ott elég szék, meg teríték , de azért úgy pakolok, hogy gyorsan lehessen szedelőzködni, úgyszintén lefele menet próbálom felmérni a terepet, megjegyezni az utat visszafele, ha már olyan nagy a kastély. A bálon szintén körbenézek csak először, meg nyitásként iszom valamit, közben jót mosolygom Drawenen. *
-Hát, úrinak úri az biztos... *apró fintor* de majd meglátjuk, mit hoz még az éjszaka... *Teszem még hozzá vigyorogva, minket ismerve sok minden lehetne, de eseménytelen biztosan nem...*