Shulur - Víziváros - Gattear

[Thor]

(Thor)

*Fejemet vakarom a papíron látott rajz miatt, majd minden holmit vissza teszek az erszényembe, ha bele fér, és lemosakszok. Tiszta ruhába öltözök át, és egy kicsi ideig lepihenek, nem sokáig, csak, hogy levegőhöz jussak.
Pár perc üldögélés után, vissza megyek a laborba. Ha ott van Patkány, kezébe nyomom az erszényt.

-Ezt találtam a nőnél. Nem tudom mik lehetnek ezek, de talán te tudsz valamit ki okoskodni belőle, hátha Drayennek elég lesz, és nem kéri a vérünket.

*Majd leülök egy székre, és megvárom, mit mond a cuccokról.
Persze, ha nem a laborban van, akkor megkeresem.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor
Helyszín: a nő rablás (Shulur utcáin), majd a klánnál
Időpont: este - éjszaka
_______________________________________________________________

*Van nagyobb erszény is, melybe be tudsz mindent pakolni. Egy kicsit zavaros az ügy jelenleg, akár hogy is jár az agyad, nem találsz semmi kapaszkodót.
Megkeresed hát Patkányt, aki reményeid szerint a laborban van. Ott is találod meg. Valami löttyön dolgozik épp - talán méreg.
Egy pillantással végig mér, majd az erszényt lerakja az asztalra és tovább dolgozik.*
- Ugye nem gondolod komolyan, hogy ennyivel megelégszik? ... Nem, nem fiam, neki ennyi nem lesz elég.
Amivel korrigáltunk, hogy elhoztuk a nő testét. Ki tudjuk faggatni, ha Daryen is így kívánja.
...
Addig is elvégzünk egy-két feladatot amit még kiadott nekem.
Azonnal ható halálos fegyvermérget kell készíteni jó nagy adagban. Ha segítesz, tanulhatsz.



_______________________________________________________________
JK: Rychor Occhys (Arnan)
Helyszín: a Kék Éjszakában
Időpont: este
_______________________________________________________________

*Soleno hallgat. Olyan kétesélyes, hogy tud-e valamit vagy sem. Helyette azonban Tod szólal meg kissé tétovázva és halkan.*
- Az a hír járja a városban... hogy egy bizonyos család terjeszkedni kíván, s megerősíteni magát a pozíciójában. Ez a család mondjuk így: vendéglátásból él, s fedezi eddigi fényűző életüket. Ez a család ott van szinte mindenütt... köszönhető a családfőnek, aki már tisztes kort megélt, de ehhez a begyöpösödött és makacs, de mégis ravasz agyjárás társul. Aki hűséges azokhoz akik hűségesek hozzá... De a családból nem mindenki ilyen beállítottságú, főleg nem a másodszülött fia a hét gyerekéből...
*Soleno arcán egyre nagyobb az elképedés ahogy Tod beszél. Látszik, hogy nem igazán tudja elhinni azt, amit hall. Értetlen.*
- Azt akarod ezzel mondani, hogy egyesek azt híresztelik, hogy a másodszülött Malvani utód az apja barátai életére tör, sőt... az összes olyan étterem tulajdonos életére, akik már stabil és jól menő üzlettel rendelkeznek csak azért, hogy ő egy szeletet kivághasson a tortából?...
- Nem én mondom ezt főnök. Én azt mondtam, hogy ezek a hírek terjengenek a szél hátán...
- Nem ismerem a családot ennyire. Nem elképzelhetetlen... A fenébe...

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


Most tudatosul bennem igazán, hogy Soleno valóban nem tud többet, vagy csak tényleg remekül játszik. Minden esetre nem hinném, hogy megkockáztatja azt, hogy leendő segítőtársait elkergeti maga mellől, mert jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy ezt megengedhesse magának. Mivel nem válaszolt, a szemkontaktus végén, hallgatását egy biccentéssel veszem tudomásul, így jelezvén, hogy hiszek neki. Tod mondandója végén csendben várakozok, s látva a tanácstalanságot megszólalok:
- Egyáltalán nem elképzelhetetlen. Még ha csak pletyka szintű is ez a hír, biztos vagyok benne, hogy lehet némi alapja. A hóhajúak családjaiban, megszokott és kedvelt forma ez, hogy hátbadöfködik egymást az előrejutás érdekében - húzom el a számat.
- Ha viszont ez igaz - folytatom a gondolatmenetet -, és kezeljük úgy a dolgot mintha az lenne, senkinek sem szólhatunk arról amit tervezünk, mert könnyen bajba kerülünk. Amíg nem biztos hogy dönt a leendő tulajdonos, addig senkinek egy szót sem a tervünkről.
- Az a kérdés, hogy addig mit tegyünk? - nézek a többiekre kérdőn.
- Ülhetünk a babérjainkon, hogy megvárjuk mi történik, vagy... vagy megpróbálhatunk elébe menni az eseményeknek.

[Thor]

(Thor)

*Elmosolyodok az öregen.

<Nem rég még végezhettem volna vele, és most neki segítek. Vajon meddig tart ez a „barátság”? Nem tudom, de ha jól rakom össze a darabkákat, akkor mindent időben megtudhatok.>

-Szerintem már ez is egy jó eredmény. A nő itt van, és mi is. Ha kell az ősi hatalommal kifürkésszük e test régi életét. Talán megtudhatjuk, hogy mit akarhatott. De nem húzom az időt fölösleges beszéddel, mond miben segíthetek.

*Míg elkészítjük a mérget próbálok minél jobban oda figyelni, és tanulni. Talán még hasznom is lesz abból, hogy az öreg még él.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor
Helyszín: a nő rablás (Shulur utcáin), majd a klánnál
Időpont: éjszaka
_______________________________________________________________

*A nőre vonatkozó szavaidat mintha meg sem hallotta volna, kérdésed után azonnal kiosztja, hogy mit segítsél neki.
Jól jártál valóban, hogy még él - trükkös fortélyokat mutatott, hogy mit hogy egyszerűbb kinyerni bizonyos növényekből, hogy melyik virág alfaja mérgezőbb a nagyobbrészt való felhasználttól, ásványi anyagokkal is megismertetett.... és még nagyon sok más dologgal. Röpülnek a percek felettetek észrevétlenül, s míg dolgoztok betekintést ad számodra a mélyebb herbalizmus, méregkeverés és ásványtan rejtelmeibe.
Neked egy fél, vagy talán egy órának tűnt a közös munka...
Patkány arcára fáradtság ül ki, de ezt mondjuk te is érzed.
A kész mérgeket éppen hogy elpakoltátok nyílik a labor ajtaja - Daryen lép be rajta. Végig néz rajtatok, majd a nő hullájára tekint. Odalép szótlanul, de igen szigorú arccal és kicsomagolja a hullát, hogy lássa...
Ahogy a nő arcára tekint elsápad egy pillanatra, kőkeménnyé válik az arca.*
- Hosszú volt számotokra ez a nap - már elmúlt jócskán éjközép órája. Menjetek pihenni! - *hangja ellentmondást nem tűrően csendül fel halkan. Tudjátok jól, hogy ez az a pillanat amikor se kérdezni, se ellenkezni nem jó vele - csak csinálni kell amit mondott.*



_______________________________________________________________
JK: Rychor Occhys (Arnan)
Helyszín: a Kék Éjszakában
Időpont: este
_______________________________________________________________

*Soleno hol rád, hogy Todra néz. Kicsit tanácstalan, majd pár pillanat múlva felderül az arca. Eközben Tod is járatja az agyát, s előbb ő szólal meg.*
- Ha a babérjainkon ülünk, akkor semmi nem fog történni... már ami nekünk jó lenne... Menjünk elébe a dolgoknak... valahogy ki kellene csalogatni a medvét a barlangjából...
- Igen... és nekem volna is ötletem... Ha tényleg meg tudnátok kaparintani a Horgas Hóhért... akkor kiderülne hamar, hogy ki a hunyó valójában. Persze ez még veszélyesebb talán mint a tényleges nyomozás. És persze kellene egy nemesi név, egy valós famor...

[Thor]

(Thor)


*Gyorsan telik az idő, ha van mit csinálni. Egy kis időre el is felejtem, hogy lehet egyszer ez az ember még az életemre fog törni. Mint tanítvány a mesterét, úgy figyelem minden mozdulatát, és szavait. És mint száraz föld a vizet, úgy szívom magamba a tudást.
Drayen érkezése töri meg a csendes munkánkat. Szótlanul figyelem, és várok. Mikor kiadja a kötelező pihenőt nem ellenkezek. Érzem magamon, hogy már régóta fenn vagyok, és ez a nap nagyon mozgalmas volt. Sok energiámat kiszívta. Ráadásul a hatalom italának kellemetlen velejárója is szívja az életemet. Bólintok, hogy megértettem, és szó nélkül a szobámba megyek.
Bezárom az ajtót, és utána levetem a ruhámat, majd lefekszek aludni. Míg ébren vagyok a mai nap történésén gondolkodok, hogy vajon most Tharr mentett meg, vagy a kevéske kis tapasztalatom. Tharr felé elsuttogok egy kis imát, és lassan valószínű elnyom az álom.

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


- Nos, a valódi nemessel nem lesz gond, emiatt ne fájjon a fejed - mondom határozottan. - Hanem azért nem lenne rossz tudnunk valamit a másik oldalról.
- Tod... miket hallottál a másodszülöttről? És a legfontosabb kérdés, mire számíthatunk tőle, vajon meddig kész elmenni? - teszem fel komolyan a kérdéseket.
- És még ha válaszokat is kapunk ezekre, fel kell készülnünk egy másik megoldásra is Soleno. A Hóhér megvásárlása még közel sem olyan biztos mint a halál, ezért nem árt ötletelnünk, hogy mitévők legyünk, ha ez a terv dugába dől. Az igazat megvallva nem sokat tudok a leendő tulajdonosről, s így nem készülhetek fel az esetleges szeszélyeire sem.
- Ráadásul... fogalmam sincs honnan fogjuk megtudni mit határozott.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor
Helyszín: a klánnál
Időpont: kora reggel
_______________________________________________________________

*Patkány is lép utánad, hogy ő is eleget tegyen Daryen parancsának, de míg te a szobádba indulsz pihenni azt még látod, s hallod, hogy Patkány elhagyja az épületet.
Az ólmos fáradtság minden egyes lépcsőfokkal jobban nehezedik rád, így mire a szobádba felérsz, s levetkőzve az ágyba bújsz nem sok időd van gondolkodni a történtek miértjein. Fohászodat Tharrhoz is már csak félálomba motyogod el, majd kellemes és pihentető alvás lesz osztályrészed.
Mondhatni, hogy álomtalan pihenésben részesültél - amikor kinyitod a szemed már az ablak zsalutáblájának résein beszűrődik a reggeli fény. Kipihentnek és fittnek érzed magad.
A ház csendes, semmi mocorgás belülről - kívülről meg a szokásos reggeli zajok szűrődnek be hozzád.*



_______________________________________________________________
JK: Rychor Occhys (Arnan)
Helyszín: a Kék Éjszakában
Időpont: este
_______________________________________________________________

- Holnap jobban körbeérdeklődöm az ifjú úrfi iránt... No nem kell megijedni, nem leszek hülye - *jelenik meg Tod arcán egy ravasz és szinte kamaszos vigyor egyszerre. Ha valamihez nagyon ért a csávó, akkor az valószínű az információszerzés - és ezzel ő nagyon is tisztában van.* - Te holnap megkeresed a drágádat és beszélsz vele... én meg elintézem ezt... Főnök, maga meg vár, s ha úgy gondolja kinyit, ha nem hát nem. Ha kinyit én itt leszek műszakkezdésre. Ha nem nyitna ki legfeljebb azt hiszi a háttérben ügyeskedő, hogy nyeregben van, s talán akkor vét hibát. ... Talán... - *húzza fel a szemöldökét kissé, majd újból vigyorra áll a szája, amit Soleno nem vesz valami túl jó néven, de talán már megszokta Tod ilyen furcsa jókedvét is ilyen helyzetekben.*
- Megeshet fiam. ... Hogy bezárjak-e azon még elgondolkodom, de mára menjetek ti is pihenni. Nem akarom én a veszteteket, s hajcsár sem vagyok... annyira - *erre Tod megköszörüli a torkát, de ezzel egyidőben hirtelen hátra is tolja a székét és feláll az asztal mellől.*
- Gyere barátom, ha már kényszerpihenőn vagyunk...
Holnap meg akkor üzenjen, hogy kellünk-e vagy nem munkába. - *Soleno csak bólint, arcán fáradtság látható - neki sem ártana pihenni már.*

[Thor]

(Thor)

*Felkelek, és nyújtózkodok egyet.

<Jól esik az embernek, ha néha kicsit megfeszíti az izmait, persze nem a kínpadon.>

*E gondolatokra kicsit elmosolyodok. Felöltözök, és ha van víz a szobában lévő kancsóban, akkor a tálba öntök egy keveset, és megmosom az arcom. Ha nincs, akkor majd a kútból szerzek vizet. Lemegyek a konyhába reggelizni. Ha nem találkozok senkivel, akkor csendesen megeszem az ételt.

<Vajon hova mehetett patkány az éjjel. Utána kellett volna mennem. De lehet az úton aludtam volna el. Aztán valakinek, vagy valaminek a prédája lettem volna. Ráadásul soha nem lehet az ember eléggé óvatos. De azért mégis csak utána kellett volna menni. Én ostoba.>

*Míg magamban őrlődök, megreggelizek, és ha még mindig nem találkoztam senkivel, bemegyek a laborba, és megnézem mi újság van a foglyunkkal.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor
Helyszín: a klánnál
Időpont: kora reggel
_______________________________________________________________

*Még lötyög némi víz a kancsóban, amivel meg tudsz ímmel-ámmal mosakodni.
A rövidke tisztálkodás után reggelizni indulsz. A ház üres. Máskor is az volt így a korai órákban, de most valahogy üresebbnek tűnik, pedig minden a helyén van amit eddig megszoktál.
Senki nem zavarja meg reggelidet és gondolataidat, így más dolgod egyenlőre nem lévén megnézed a laborban a fogolyt. Néznéd... ugyanis a labor ki van takarítva pöpecül... se a nő hullája, se a fogoly nincs ott ahol az éjjel voltak, de még az a holttest is el van takarítva, amelyet előző nap boncoltál a csetepaté után.
Daryen jó munkát végzett, vagy végeztetett.
Nem sokkal utánad Patkány érkezik. Végigmér - tekintete elismerő egy pillanatra, majd visszaváltozik közönnyé.*
- Te takarítottál? ... Korán kelhettél...
...
Amondó vagyok, hogy gyakoroljuk kicsit mesterségünket, míg Daryen nem érkezik meg. Tegnap egész jól bírtad a tempót kotyvasztás közben. Van hozzá tehetséged, érzéked. Akarod folytatni?

[Thor]

(Thor)

*Először megdöbbenek az üres laboron. Nem ébredtem fel, és ráadásul a kísérleti „nyulamat is elvitték. A fejemet csóválom, hogy nincs jól ez így.

<Lehet lassan egy helyet kellene keresnem, ahol meghúzhatom magam, mert így bármikor a torkomat vághatják.>

*Ekkor eszembe jut a szabó. A ruháért el kell ma mennem.
Patkány kérdésére nemet intek a fejemmel.

-Nem én voltam, és aki csinálta jó munkát végzett.
Köszönöm az elismerést. Jó hallani ilyeneket olyantól, aki ért is az alkímiához, és nem csak udvariasságból beszél ilyeneket. Természetesen van kedvem. Akár kezdhetjük is.

*És tisztelettudóan meghajlok előtte, mint tanítvány mestere előtt.

<Ha megfelelően naivank tüntetem magamat, akkor talán idővel könnyebb dolgom lesz vele.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor
Helyszín: a klánnál
Időpont: reggeltől délig
_______________________________________________________________

- Nem te?... Hmmm... - *ütközik meg egy pillanatra Patkány.
Válaszodra nem rebben még a szeme sem - de hozzáfog előszedni a szükséges felszereléseket. Jelenleg úgy néz ki, hogy ma jobban az alkímiára feküdtök rá - így is történik. Bár Patkányból nem nézné ki az ember, de neki meg ahhoz van érzéke, hogy tanítson. Türelemmel viseltetik irántad, ha kérdezel válaszol és újra elismétli, ha valamit nem értesz a "hogyan" és "miért"-ekben.
A délelőttötök eltelik így tanulással.*
- No, mára ennyi lett volna a tananyag
Tudok egy helyet a közelben Mócsing névre hallgat, de jó kajákat lehet ott enni. Eljössz velem? Közben közelebbről is megismerhetnénk egymást... Mit szólsz hozzá?

[Thor]

(Thor)

*Mohón szívom magamba a tudást. Minden kis trükköt ellesek. Lassan hatalmába kerít a fortyogó edénykék, és csilingelő üvegcsék egyvelege. Régi emlékek tőrnek fel bennem, mikor még a mesteremnél tanultam. A szúrós szagú bórszesz, és a mozsár hangja, mikor a növényt zúzom. Szinte teljesen magával ragad, és elvarázsol, ahogy trükközünk, és találgatunk. A mérlegen uncia pontossággal mérünk, és néha még a lélegzetem is eláll.

*Gyorsan telik az idő, és csak későn veszem észre, hogy már nagyon éhes vagyok. Így Patkány unszolására igent mondok.

-Legyen hát. Egy finom ebédnek nem tudok ellenállni.

*Magamhoz veszem erszényemet, és oldaltarisznyámat. A kardot, és a nyílpuskát most nem hozom magammal, de a hatalomitalokat az oldaltarisznyába rakom.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor
Helyszín: a Mócsingban
Időpont: reggeltől délig
_______________________________________________________________

*Patkány nem vesz magához láthatólag semmit sem - ahogy ténykedett veled a laborban úgy indul útnak ebédelni.
A Mócsing nevű kajáldáról már hallottál: eléggé lepukkant hely, jobbára csak a szegényebb réteg jár oda, de annak ellenére tényleg finomakat főznek, bár ki tudja, hogy miből...
Patkány gondosan bezár magatok mögött mindent, majd azon a kevés szárazföldi útvonalon indul el a kajáldába amit nem sokan szoktak használni itt a Vízivárosban - könnyebb és haladósabb apró gondolaszerűségeken haladni, arról nem beszélve, hogy gyorsabb is.
A cölöpváros jelenleg nem annyira forgalmas mint máskor szokott délben lenni - lehet annak köszönhető, hogy olyan borús az ég, mintha menten le akarna szakadni minden... Távolról moraj is hallatszik, dörgés, csattogás - az égiháború közeledik.
Az alatt a pár perc alatt míg a Mócsingba elértek rövid összefoglalót hallasz Patkánytól, hogy mennyire meg van elégedve a tudásoddal, az igyekezeteddel.*
- Ha eszednél leszel fiam, akkor szép jövő várhat rád... Persze, ha a hatalmas is így akarja ...
Hogy kerültél a klánhoz? S milyen céljaid vannak?
*Kérdi mielőtt beléptek abba az igencsak lepusztultnak látszódó alacsony épületbe, melynek a cégére morbid módon egy lecsupaszított csont inakkal.
Odabent vágni lehetne a füstöt - az alig 40 férőhelyes 4 padsorban már alig van hely - 30-an biztos, hogy már ebédelnek; mindenki kivétel nélkül barna és szürke ruhát visel, az ápoltságból ítélve látszódik, hogy ezek az emberek az utcán-utcából élnek többnyire. Az szagok... hát no, van itt minden - csatorna, emberi testszag, pipadohány, dohos állóvíz, valamilyen húsos étel illata, savanyú káposzta, keveredik mindebben... s érzel még mást is haloványan: mákony.*

[Thor]

(Thor)

-Úgy legyen. -* Válaszolok neki a kis monológjára.

-Egyszerű a válasz. Utca kölyök voltam, és próbáltam életben maradni. Tharr akaratából sikerült. -* És az ég felé nézek mintha az Istent keresném szemeimmel.

-Aztán jött minden magától. Az érdeklődésem a mérgek iránt, a tudomány iránt. És kihasználva az elém kerülő lehetőségeket, most a klán egy méregkeverője vagyok. Dióhéjban ennyi. És te, miképp kerültél a klánhoz?

<Hm… Játsszuk a mizalmast, és összevissza hazudozunk. De hát ennek a rituálénak is meg kell esnie, hisz mint mindennek, a beszédnek is megvan a folyamata.>

*Ha lehet Patkánnyal szembe ülök. Az erszényemet a legvédettebb helyre próbálom rakni. Az étel rendelést rá bízom, remélhetőleg finomat rendel.