Holtak Bosszúja (ÚTK)

[Rontho Marmalon]

(Marco Riallo)

<Tudhattam volna, hogy Roaran már megint magára vállalja a számla rendezését. A francba! Legközelebb gyorsabb leszek és majd én fizetek előre.> Eltűnések? Kapom fel a fejem. Miféle eltűnések? Kíváncsiságom nem hagyja, hogy szó nélkül álljam a kocsmáros aggódó szavait. Lehet megtudhatunk valamit az ügyről, mielőtt nyugovóra térünk? Társaim között tökéletes biztonságban érzem magam, ezért a néhány láb távolságban sürgölődő fogadóssal, hangosan próbálok szóba elegyedni. -Glin Ryuf uram! Mi rémhíreket hallottunk Rotwelről. Szóval igazak a pletykák? Kik tűntek el, milyen körülmények között? Láttak valamit? Ki tudhat többet az ügyről?.. Kérem bocsássa meg túl kíváncsi természetemet, de mi talán segíthetünk az ittenieken. Bár ez maradjon köztünk, nehogy illetéktelenek is tudomást szerezzenek rólunk.- Meghallgatom a kocsmáros esetleges bővebb információit, társaim véleményét az ügyről. Esetleg megbeszéljük vacsora közben, merre lenne érdemes a szimatolást kezdeni másnap. Vacsora után felmegyek a szobámba, tisztálkodok, majd éj közép is elérkezik mire végre párnák közé fúrhatom magam. Előtte egy fémpoharat, de legalább is valami fémtárgyat helyezek a kilincsre, hogy annak lenyomásakor, jó nagyot csörömpöljön a padlón mikor leesik. Eltöprengek egy kicsit, majd 7 órányi alvásra fókuszálom elmém. Hálótársam, szablyám a míves tokjában.

[Saggaras Zenir]

Yuusuke

Oh közbe kell lépnem még a végén én is kapok bort.>

Mikor már a fogadós kivette a bort a tartójából felállok az asztaltól, oda lépek a söntéshez, és megszólítom a fogadóst.

- Uram én elhiszem, hogy ez a környék legjobb bora, de én nem tehetem meg, hogy megkostoljam, de hogy mégse halljak szomjan, van esetleg valami más megoldás esetleg tej? Netán tea?

Miután megkaptam a kívánt itokámat, megköszönöm, és vissza indulok társaim felé, ám a fogdaós megjegyzésére én is jobban a mondókájára figyelek.

<Áh Marco úgyis rákérdez minden fontos részletre, itt ő a fő szószátyár, de azért jó lesz odafigyelni minden szavukra, mert a kis szeleburdí lehet hogy átsiklik egy apró részleten ami fontos lehet>

[Altair]

Theelor Loran

A Crantai ismételt emlegetésére halvány mosoly jelenik meg az arcomon. Örülök, hogy a fogadó üres, nem szeretem túlzottan az idegeneket. A kandalló és főleg a tűz benne megnyugtat, ha esetleg mégis valami túlvilági teremtmény jönne ide, megkapná egyből a lángokat. Mikor a fogadós eltűnéseket emleget felkapom a fejem, már kérdeznék, mikor Marco megelőz.
<Nem baj, ő úgy is jobban szeret beszélni>
Aztán figyelek, hátha tud részleteket is, hasznos lehet.
<Talán mégis van itt valami, ami nem való ide? Ha bejön, biztos hogy hamuként távozik>
Ha a fogadós leteszi elém a poharat, megköszönöm, majd ha az étel is ideér időnként iszogatok belőle, megvizsgálom, tényleg olyan jó-e, mint mondják.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Rannien Siey]: iszogatás, rémült asszony érkezése
Helyszín: Alborne Dicsősége fogadó
Időpont: Darton Terce - Sikolyok
Résztvevők: mindenki
_____________________________________________________________

Roaran

Amíg a kocsmáros a bor után kotorászik, te úgy döntesz felviszed most cuccaidat. Az emeleten jobb oldalról a harmadik szoba a tied a kulcs száma alapján. Bent látsz egy íróasztalféleséget rajta egy gyertyatartóval, egy széket az íróasztalnál, egy ruhásszekrényt, egy ágyat és egy éjjeliszekrényt. Az íróasztal fiókja ki van húzva, 8-10 darab gyertyát találsz benne. Az ágy előtt pedig egy csíkos szőnyeg van. A helyiség ablaka zárva van. A függöny mögül az utcát veheted észre, és szemközti fazekas műhelyét. Majd miután megszabadultál terheidtől, lovagkardoddal együtt visszamész a többiekhez. Lefelé menet hallod, amint a fogadós kiállt a konyhába.

Yuusuke

-Áááh, várjon egy pillanatot, máris intézkedek az ügyben! Drágám, kérlek egy kamilla teát is készíts még a vacsora mellé! -kiállt ismét a konyhába.

Mindenki

Odaviszi az asztalotokhoz palackot, majd letesz mindenki elé egy poharat (kivéve Yuusuke), és beletölti az édeskés helyi bort. Kellemes illataromájú, édeskés nedű, amivel ha az ember nem vigyáz, hamar a fejébe száll. Marco kérdésére elkomorodik az arca.
-Sok mindent hallhat az ember valóban a mi kis falucskánkról. Már két ember is eltűnt: egy sírásó és egy szabó, nem beszélve jópár jószágról, amit az éj leple alatt lovasítottak meg. Úgy két hete kezdődött, és valamelyik reggel arra ébredünk mindig, hogy valami vagy valaki eltűnt. Mindegyik eltűnés a temető közelében történt, ezért is szaporodtak el ezek kísértet históriák a napokban.

Amint befejezi Glin, rögtön egy verejtékező nő, kezében egy lámpással ront be a fogadó.
-Glin, segítenie kell! Maga jó kardforgató volt hajdnán, segítenie kell nekem! - kiálltja zokogva a nő. -A férjuramnak már több órája haza kellett volna érnie, de nem adott semmi hírt magáról! Sötétedéskor még kiment a földekre, hogy utánajárjon az eltűnt mangalicáknak, meg a latoposott ösvénynek a kukoricásban, de eltűnt! Azt mondta, hogy vacsorára hazaér, de ennek már több órája! - felétek fordítja könnyes arcát, és hatalmas barna szemeivel könyörgően néz rátok. -Kérem segítsenek, ha kell tudok érte fizetni, csak találják meg, és mentsék meg az uramat. Kérem, én gyönge vagyok, és nem tudok rajtuk segíteni, de maguk jó kardforgatóknak tűnnek! Tegyék meg értem, és a gyerekeinkért, kérem! - fejezi be a mondandóját szipogva.

[Saggaras Zenir]

Yuusuke

-Nincs vezstegetni való idönk. A kérdés már csak az, hogy mindannyian a temetőhöz menjünk-e vagy válljunk kétfelé?

Mondja felállása utána tetovált homolkú fickó aki már botjával a kezében tettre készen áll, és szemeivel társai válszát fürkészi.

[Altair]

Theelor Loran

Yuusuke felállása után egyből, vagy még azzal egyidőben kirúgom magam alól a széket és én is felállok.
-Menjünk mind a temetőhöz.
Javaslom a feltett kérdésre. Vetek egy pillantást a kandallóban égő tűzre, de most nem békés hangulatot áraszt. Sokkal inkább a pusztító lángok jutnak róla eszembe és Sogron dühe, amit majd én közvetítek, ha bármiféle élőhalottal találkozunk.

[Dierol]

//"Lassú" Roaran//

*Érdeklődve hallgatom a frissen beeső nőt, majd szomorúan tekintek először a konyha felé - ahonnan már ínycsiklandó illatok lopakodnak az ivóba. Utána pedig a lépcső fele nézek, amin fel kell majd mennem a felszerelésemért. Sóhajtva felállok, magamhoz veszem a lovagkardot, majd komótosan felbattyogok a lépcsőn.
-Ezt nem hiszem el... *dörmögöm erv nyelven. Fent a szobában felöltöm a félvértemet, és magamhoz veszem a kulacsomat, tűzszerszámomat valamint a csatabárdot.
<Addig biztos kikérdezik a többiek a nőt a részletek felől, s ha kell tudnom valamit, azt úgyis elmondják út közben. Remélem hamar megtaláljuk a férjét, mert elegem van a mai napból...és éhes is vagyok... >
*Egy búcsúpillantást vetek a hívogató párnákra, s miután bezártam a szobát, visszasétálok az ivóhelyiségbe. Lent a fogadós fele fordulok (erv):
- Azért az útra adhatna egy lámpást és valami harapnivalót - mondjuk egy jókora darab sült húst, mert kopog a szemem. *A nő fele fordulva (erv):*-Pénzt nem kérünk ezért. *Ingatom a fejem.* -Ha megtaláltuk a férjét ide fogjuk visszahozni - mivel nem óhajtom a számomra ismeretlen faluban még a maga házát is keresgélni éjnek évadján. A gyerekeket ugye nem hagyta egyedül?!
*Majd a többiek mellett felsorakozva annyit mondok, pyarroni nyelven, hogy: - Részemről teljesen kész vagyok.
*S figyelek, hátha megtudok valami hasznosat.
<Az a temető merre is van?>

//Valakinek van kifogása az ellen, hogy már régebben Uwel áldásában részesítettem mindenkinek a fegyverét, páncélját? Vagy valaki esetleg nem kért belőle? //

[Rontho Marmalon]

(Marco Riallo)

Ha valaki olvasna a gondolataimban, biztos megbotránkoztatnám avval, hogy még mindíg a számlarendezés zavar. Mindegy. Fáradt vagyok és nyűgös. <Hm. Azért a kocsmáros említhette volna Roarannak mielőtt bezsebelte a pénzt, hogy én már...> Miközben Glin beszédét csendben hallgatom, belekortyolok boromba és élvezem felséges zamatát. Talán ezer éve ittam ilyen jó bort, még Szépmező gyepűit jártam. Pillanatra ismét otthon járok. <Már ezért megérte Rotwel.>

A kétségbeesett nő érkeztekor, tiszteletem jeleként felállok székemről. Üdvözletem hangját az ő pánikszerű mondandója fojtja el. <Hát ez szíven szúrt... Vajon mikor fog valaki így aggódni értem?> -Asszonyom? Rendelkezzen velem s fegyveremmel!- Hajlok meg előtte. <Már megint a koszos pénz!> -S ne gondoljon az anyagiakra!-

<Hála neked Arel, hogy nem herdáltam el ma még mágikus erőmet, mint legtöbbször pusztán szórakoztatásra!>

/off: Mivel nem tudom, hogy az njk-k milyen nyelven beszélnek, ezért nem biztos, hogy túl sokat fecsegett Marco. Ha nem a közöset, akkor a kocsmáros és a nő beszédét sem értettem, tehát nem is beszéltem velük, legfeljebb csak bután pislogtam és valaki lefordította a fontos mondandókat. Dierol: Uwel áldását igen megköszönném /

[Con Gosep Romuald]

Mutashi Hatzo

<<... A jó életbe... Sose tudok pihenni... Eltűnt a férje.. majd előkerül... Előbb együnk... >>
Gondolataimat megpróbálom elhessegetni, de nem igazán sikerül... Iszogatok a kupából s figyelek majd mondom a többieknek..:

- Szerintem előbb vacsorázzunk meg. Ha több órája eltűnt akkor, ezen a félórán már nem múlik... Teli hassal jobban megy a keresés. Lehet hogy önző vagyok, de fáradt vagyok legalább együnk aztán keressünk.

Nézek kérdően a többiekre.Majd szólok a nőnek.
- Hölgyem!. Üljön le mesélje el mi történt pontosan. Mikor lopták el a disznókat? meséljen az eltűnésekről, a férjéről.
- Kocsmáros! Hozzon neki is valami ennivalót meg egy kis bort!

[Dierol]

//"Lassú" Roaran//

*Mindenesetre felmegyek, végigcsinálom mindazt, amit írtam, s miután lejöttem, utána ülök le páncélban enni. Majd indulás előtt szólok a fogadósnak a lámpásról, hacsak a többiek nem indulnának, mihelyt leérek... mert akkor annyi a különbség, hogy elemózsiát is kérek *

[Altair]

Theelor Loran

-Jelenleg egy ember élete múlhat fél órán. Arra valóban szükség van, hogy a hölgy elmondja a részleteket, de azután nem vesztegethetünk sok időt, ha élve meg akarjuk találni a férjét.
Mondom még mindig állva, de már némileg nyugodtabban.
-Egy élet sokkal fontosabb, mint az hogy jóllakjunk, bár egy kis elcsomagolt élelem valóban jó lenne.
Majd a nőhöz fordulva kérdezem tőle:
-Mégis merre tűnt el a férje és merre van a temető?

[Rontho Marmalon]

(Marco Riallo)

Számomra sem kérdés, megyek vagy maradok. Mivel egész nap nyereg törte a hátsómat inkább megyek vagy fekszem, minthogy üldögéljek tétlenül. És mivel ha lefeküdnék egész éjjel Arel böködné a lelkemet, ezért inkább megyek. Végignézek társaimon, némelyikük reakciójától csak véleményszerű megjegyzések futnak át agyamon. <Írjam ezt is a fáradtság számlájára?>

-Egyetértek Loran. Nem tétlenkedhetek, mikor élet foroghat kockán.- Fordulok Loran felé, ügyet sem vetve a pihengető vándorokra. -Megkérjük vendéglátónkat, csomagoljon egy kis ételt azoknak akik velünk tartanak.-

<Csak a szép csillagos éjszakánkat ne leplezze valamilyen korcs istenség, sötét fellegekkel>
Ugyan volna egy két trükk a tarsolyomban a sötétség ellen, csak hát az én varázserőm is véges. A temető meg nem tartozik a kedvenceim közé. -Talán tudjuk meg pontosan hol tűnt el a kedves férje. Talán ott még találhatunk oly nyomokat, mik célra vezetnek.- Közelítek a nő felé. -Nyugodjon meg kérem! Azonnal megteszünk minden tőlünk telhetőt.- Mondom neki, miközben vigasztalólag megérintem vállát és nézek rá együtt érző szemmel.

Indulás előtt felmegyek hátizsákomért, futólag átnézem a szobát. Ha hasonló Roaranéhoz, 2 db gyertyát elrakok (lenyúlok) a hátizsákomba. Kimegyek az istállóba, ha a lovászfiú még a lovak ellátásán fáradozik, de legalább is ha még nem alszik, egy ezüstpénzzel tesztelem reflexeit, amit menet közben pendítek feléje. -Csak, hogy jól bánj vele!- Hívom fel figyelmét lovamra. Málháimból kikeresem a lámpást amit feltöltök olajjal. A lovat, és a málhazsákokat ott hagyom az istállóban. <E kis falut bejárhatjuk gyalogszerrel is talán.> Bár a sötétben varázserő nélkül, semmi hasznát nem venném íjamnak, azért magammal viszem. Jól jöhet még, ha ránk virrad. A csapat döntésétől függetlenül is indulok a nő segítségére (ha kell neki). Ezt hozta ki most a káosz.

[Con Gosep Romuald]

Mutashi Hatzo

- Nem értem hova siettek... Fura ez a nyugati gondolkodás... De legyen amit ti akartok.. Menjünk.. - Mondom unott fáradt hangon. Majd feltáplázkodok, kérek csomagolt ételt és fáklyát a fogadóstól majd várok a többiekre.

[Saggaras Zenir]

Yuusuke

-Kérem a holmimat vigye fel a szobámba valamint vagy két fáklyát kérnék még öntöl, ugyan is a sötétség nem a legjobb cimborám.

Ezután a nőhöz fordul, és társa késlekedő és önző reakcióit inkább válaszra sőt gondolatra sem méltatja.

-Kérem meséljen el mindent ami még fontos lehet, hogy minél elöbb útra kelhessünk, aki pedig akar és nyugodt lelkiismerettel tud itt maradni az maradjon itt pihenni és tömni a bendőjét.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Rannien Siey]: készülődés
Helyszín: Alborne Dicsősége fogadó
Időpont: Darton Terce - Sikolyok
Résztvevők: mindenki
_____________________________________________________________

//Sajnálom, hogy eddig figyelmetlenségemből adódóan nem írtam oda, hogy itt a közöst beszéli mindenki. Még egyszer bocsánat!//

Mindenki

Az asszony kissé rossz néven veszi, hogy valaki felveti, hogy először vacsorázzanak, de amint meghallja, hogy máris indulnátok, rögtön el is felejti az előbbi ötletet. Letörli ruhája ujjával az arcáról a könnyeket, majd belekezd mondandójába:
-Úgy egy jó hete kezdődött... A jószágaink sorozatosan tűntek el, és ma az uram megelégelte, és egy vasvillával a kezében elment utánajárni az eltűnéseknek. Én mondtam neki, hogy ne menjen, még baja esik, de ő nem hallgatott rám, és útnak indult. Ez már több órája volt, és már rég haza kellett volna érnie. Többet magam sem tudok.

Mindenki felkészül az útra, (megteszi, amiket az imént leírt), közben a fogadós összekészít egy kis batyut élelemmel, és Yuusuke kezébe nyom két fáklyát.
-Sajnálom, én csak ennyit tudok tenni az ügy érdekében. Alborne vigyázzon magukra útjuk során!

Marco

A lovászfiú éppen a lovakat csutakolta, mikor meghallotta a hangod. A pénzt bámulatos gyorsasággal el is kapja. A lovad felszerelését megtalálod az istálló sarkában. Gondosan lett lerakva, semminek se lett baja benne. Gyorsan kikeresed a lámpást, és feltöltöd olajjal, majd visszasietsz a többiekhez.

Mindenki

-Akkor hova menjünk? Az uramnak állítólag a földjeinken kéne lennie... Amúgy a telkünk szomszédságában van a temető, ami sosem volt a legbarátságosabb környezet. De már a férjuram családjának a tulajdonában áll már-már századok óta. Többször is találtam már a temető felé eléggé furcsa dolgokat, a múlt héten jelentettük a földesúrnak, és a furcsa Darton-papjának, akiknek a vára itt van a falu tulsó végén. Ha jól tudom az inkvizíció küldött egy embert az ügy kivizsgálására, de már napok óta nem hallottunk felőle semmit.