Kor: 35 év
Nem: Férfi
Faj: Gorviki ember
Jellem: Halál
Vallás: Ranagol
Kaszt: Holdkos varázsló
Helyszínek: Damak
Előtörténet:
Franco 3666-ban született a Zagarrio család 4-ik fiúgyermekeként. A családja Warwik környékén rendelkezik több birtokkal, Fabio con Zagarrio (Franco szépapja) kapta a birtokokat az akkori Shadoni hadjáratban szerzett elévülhetetlen érdemeként, ezzel az addigi kisnemesi család Warvik egyik tehetősebb középnemesi családjává vált.
A család a közepes családok közé tartozik Warvikban, a városban egy kisebb udvarház a földjeiken pedig egy nagyobb vár illetve 2 kisebb vadászkastély volt a birtokuk a hozzá tartozó 5 részre tagolt birtokokkal.
A család lovagi hagyományokat ápol, Franco minden felmenője lovag volt és apja (Lorenzo con Zagarrio) valamint 2 bátyja (Gorgio és Mirco) is a Radovikánus lovagrend tagja (apja és elsőszülött bátyja lovagként harmadszülött bátyja Ranagol paplovagként). Lorenzo a bő fiúáldásnak köszönhetően lehetőséget látott abban hogy a család tovább erősödjön az eddig idegennek mondható intrikus-árnyékháborús területen, ezért céljainak megfelelő képzésben részesítette másodszülött (Fabio), negyedszülött (Franco) és ötödszülött (Ronaldo) gyermekét. Fabio ranagol egyházának papja lett később követte a vallási vonalon Mirco is paplovagként; Ronaldo az abradoi egyik fejvadászklán növendéke lett, Franco volt az egyetlen fiú aki minden férfiúi szakmára alkalmatlan volt apja szerint. Lorenzo tervei szerint fiai összefogva Warvik jelentős nemesi házai közé emelik majd a Zagarrio családot, Franco ezekben a tervekben sehol nem szerepel.
Franco a család feketebáránya volt, bátyjai között csenevésznek tűnő fiú eszessége és ügyessége sem tudta ellensúlyozni a kis termetét és (lovagokhoz nem mérhető) gyenge fizikumát. Franco a megkergetett, elpáholt öcsike volt a családban, még öccse is sikeresebben védte meg magát bátyjaitól mint ő, de ez az alap sokszor segítséget nyújtott neki az alvilágban való túlélésben.
Franco a közeli Warvikban próbálta megalapozni a szerencséjét, nemesi származása és a család ereje és közelsége ugyan pár területen jelentett valami kis védelmet, de nem nélkülözhette az alvilágban szokásos játékszabályok elsajátítását, illetve az ehhez szükséges tudás felszedését.
Franco itt alakította ki harcmodorát, amivel a helyi tolvajklán egyik megfigyelő, fedező fegyvereseként tudott létezni. Az túléléshez elengedhetetlenül kialakult harcmodora a ramiera és dobótőr párosra épült, melyekhez mérget is használ. Jellemzően két fegyverrel kezdi a harcot (a tipikus ramiera és tőr párossal), de meglepetésszerűen a tőrt eldobva a kézváltás technikát alkalmazva támad. A védekezésre kevés gondot fordít (varázslóként már mágiával védi magát ha van rá ideje), az alkarvédője az ami sokszor mentette már meg a halálos (ép-t sebző) szúrásoktól, a felkarján több az alkarvédőről lecsúszott támadás okozta maradandó heg található. Warvikban ismerte meg az ott átutazó mesterét az idős Romualdot, aki felismerte az ifjú mágikus és pszi adottságait. Az idős varázsló "megvásárolta" Francót a céhtől akiknek dolgozott, s bár nem értették, hogy a nagyhatalmú idős mesternek mi hasznára lehet a még szinte külsős és semmilyen komoly értékkel nem bíró őrszem/felderítő tanonc. Mindenesetre Romuald hatalma és a csengő aranyak, amit a testőrért fizetett bőven kárpótolták a céhet a csekély veszteségért. Franco testőrként követte a mestert, és legjobb tudása szerint kellett őt segítenie segédként a feladatai ellátásában.
Az iskola elvégzését követően visszatért a szülői házhoz, ahol folytatódott volna a csenevész kisöccs nevelése a lovag bátyjai részéről. Ennek egy komoly összezördülés és rögtönzött párbaj vetett véget, ahol Gorgio felbőszülve fegyverrel rontott Francora. A párbaj az első másodpercek alatt eldőlt és mindkét testvér súlyos sebekkel került az ispotályba. Gorgio nyakából dobótőr és hónaljából ramiera állt ki, Francot meg több törött csonttal (alkar, borda) kellett ápolni a lecsapó pallos nyomaként. Mindkét fiú felépült a sérüléseiből, de ezt követően Franco megkapta a minimális tiszteletet a bátyjaitól, természetesen a különböző megjegyzések, élcelődések eztán sem maradtak el.
Megkezdi Alámerülését a Warwiki alvilágban, egyenlőre az egykori céhével vette még csak fel a kapcsolatot akik, egy kisebb feladattal Bermonde városába küldik. (Közben az Amundok elfoglalják Warvikot)
Bermonde városában egyik közepesen ismert feltörekvő családjához került (Garrone család), és a céh részéről bizonyos kutatási feladatokat kellett összesítenie és befejeznie. Nevezetesen Garrone család egy eltűnt fekete báránya után nyomozott a céh és kiderült hogy az illető elhagyta Gorvikot.
A család küldené Franco-t északra (Erion, északi városállamok, Alcara, Damak az ismert útvonal ahol az illető járt, az illető elhunyt így egy holdkos tanonc pont kapóra jönne a kutatásban), és tulajdonképpen a világot látás Franco számára nem ellenszenves lehetőség, ha az élet ad egy lehetőséget akkor nem habozik kihasználni. Az úthoz szükséges eszközöket illetve hátteret viszont rendesen megkéri a családtól, s mivel nincs függő viszonyban velük ezért nem mondanak ellent.
A családja birtokán az amundok teljes mértékben átvonultak, legenda szól - vélhetően - a családjáról akik kirontva a várukból véres mészárszéket rendeztek mielőtt a túlerő elsöpörte őket. Franco feltételezi hogy ez fedezte a menekülő családtagok útját, így bár kis esélyt ad neki de elképzelhető hogy Fabio és Mirco valamint két nővére túlélhették a dúlást. Apja és Gorgio biztos hogy a kirohanók élén harcolt. Ronaldo az abradoi corgák egyikében valószínűleg most is él.
Amennyiben az amund hordákat kiszorítják Warvikból és környékéről Franco valószínűsíthetően a Zagarrio család legidősebb fiúgyermekeként komoly birtokokra tarthat igényt. (amennyiben nincs élő fiútestvére Ronaldon kívül)
Személyiség:

Franco felívelő pályán halad a kiemelkedettség felé. Elégedett önmagával és az eddig elért eredményeivel. Életvidám, mérsékelten enged a világi élvezeteknek (nők, italozás). Gorvikihoz mértem meglepően hidegvérű, érzelmeit többnyire teljesen kordában tartja. Eredményeivel nem kérkedik, csendben és nyugodtan teszi a dolgát. A nagyvilági politikába nem üti az orrát, tisztelettudóan teljesíti a felettesei kéréseit. Ez a külvilág felé mutatott kép.
Tisztában van ugyanis a képességeivel és a korlátaival is, azaz felismerve a rövid és hosszútávú érdekeit, s nem cselekszik azok ellen. Semmilyen körülmények között sem szeretne nagyobb hatalmakat magára haragítani. Ezek között első helyen szerepel a Romuald mester, második a Garrone család (és a többi hatalmasság).
Mágiához való viszonya:
Számára a mágia nem misztikus hatalom és nem szent tehén, elveszik a határvonal az alkímista vagy herbalista tudása által előállított anyag hatása és a mágikus behatások. A fejlődése is konkrét problémára történő megoldás keresés közben történik, és mindenképpen a megismert mágikus világkép logikus levezetéséből adódó megoldások születnek, semmiképpen a tapasztalatok háttér nélküli ismételgetésén.
Nőkhöz való viszonya:
Első tapasztalatait még tolvajcéh növendékeként szerezte, több könnyű kalandot is begyűjtve. Warvikba való visszatérésekor találkozott élete első nagy szerelmével Biancával. Ahogy később megtudta a helyi (egykori társaival nem ellenséges) tolvajcéh egyik oszlopos tagjáról volt szó. Apja és bátyja ellenezte a kapcsolatot, de nagy jelentősséget nem tulajdonítottak neki. A fiatalok szerelme nem teljesedhetet be, Franco emlékeiben a mai napig az izgalmas találkozások, lopott légyottok maradtak meg. Nem volt idő a lángoló szerelem kihűlésének (Bermonde felé való utazás) és így az amund invázió miatti valószinűleg Bianca halálával.

Bermondeben amikor bebizonyosodott Bianca valószínű halála rövid idő után új kapcsolatot talált Stephanie személyében, akivel - házas asszonyként - egy titkos kapcsolatot ápol.
Stephanie férje mesterember, valószínű nem tudna ártani Franconak, de Stephanie nem kívánja elhagyni a családját. Szerelemről nem beszélhetünk igazán, Franco még mindig Biancát keresi minden nőben, viszont kényelmes és mindkét félnek kielégítő a jelenlegi állapot.

Franco nem egy hűséges típus, de nagyon csapodárnak sem lehetne mondani (nagyon nyilvánvaló helyzetekbe ha kedve van belemegy, de nem keresi ezeket).
Gondolkodás módjában az a férfisoviniszta gondolkodás megtalálató ami szerint neki joga van kiélni magát, és az nem megcsalás semmilyen értelemben (hogy is gondolhat ilyet hogy ő nem szereti, az a lotyót nem úgy mint őt, stb).
Vallás:
Nem különösebben vallásos, csak annyira mint az átlagos gorvikiak. Ranagol értékrendje az élete része egyébként is.