Shulur - Víziváros - Gattear

[Cynthar]

(Cynthar)

Észre sem veszem, hogy hátratett kezeim közül, kisiklik a levél, s száll tova a semmibe. Lehunyom a szemem, többé nem kívánom látni a testvérem torzóját. Együtt nőttem fel vele és sokat jelentett számomra. Nyitott szemnek, talán csak egy kis csillogást adnának a könnyek, de így lehunyva, hamar kibuggyannak, s végigszántják a sápadt arcomat. Mit sem törődök velük. Pillanatra Zakhadis jut eszembe és irigylem a haláláért -bevetés közben érte- de ez nem jó halál... nem ezt érdemelte szegény Yara. Biztosra veszem, hogy az elcsent üvegcsék miatt kellett bűnhődnie. Fogalmam sincs, hogy elmondta-e, hogy én is tudtam róla... Nem fogok hazudni, még ha -most e pillanatban- semmitérő életembe is kerül. A hang felé fordulok és hangsúlyomban nem változva, érzelmeim palástolva beszélek jól érthetően tovább. Csak a fránya könnyek jelzik -hogy fajtám túlfűtött érzelmű- hogy szíven találtak.

-Minden úgy történt, ahogy előzőleg jelentésemben leírtam, elmondtam. Jelentéktelennek tartottam a két üvegcsét amit testvérem eltulajdonított... azért nem szóltam arról... Készen állok az ítéletre.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: Víziváros - Gattear
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 93.nap, este
_______________________________________________________________

- Fogalmam sincs, de eléggé furcsák... Én biztos nem kenném ki így magam - *válaszolja Leonas a sminkelős kérdésedre, még meg is borzong a gondolattól.
Aztán, ahogy megszorítod karját mosolyogva rád néz, majd lassan elindultok a Gattear bejáratához.*
- Mondtad, hogy nem láttál még kyrt. Hát... kinézetre ahogy mondtad, hasonlítassz rájuk. Belül a neveltetés számít. De tudod, Erigowban, Erenben is vannak kyr származású családok. Nem minden kyr toroni.
Viszont láthatsz azt hiszem egy-kettőt este. Ne, nem olyan helyre megyünk vacsorázni, ahol ők fordulnak meg... de út közben talán megpillanthatjuk őket, hisz nekik az éjszaka a társasági napszakjuk.
*Megérkeztek. Fel a lépcsőn, hogy a kétszárnyú kőrisajtón beléphessetek az épületbe.
Az előcsarnokba érve rögtön kétoldalt felfutó lépcsősort láthattok magatok előtt, amely újabb szintre vezet fel benneteket. Már innen látszik, hogy az első emeleten vendéglő lett kiépítve a lépcsők mellett, jobbra egy bárral.
A kör alapú épület két héjú: a külső héjra innen a földszintről a lépcsők között elhaladva juthattok. Itt láthattok mindenféle kisebb társalgási köröket, melyek az épület tornyocskáinak alapját adják. A tornyocskák a körformából kitüremkednek, ezekbe, a kör alapokba lettek ezek a helyiségek berendezve. Minden ilyen körhöz két piros dívány és néhány szék tartozik ugyanebből a garnitúrából, ehhez egy kisebb asztalka járul. A külső héjból minden égtáj felől 1-1 vörös kárpittal elfedett boltíves átjáró nyílik, ahol 2-2 fényes, lilás színű, rajta stilizált G betű díszítésű mellvértet viselő, oldalukra rövid kardot csatoló férfiak állnak.
Úgy látszik itt bent saját fegyveres őrök strázsálnak a rendért, fegyelemért.
Az egyik ilyen átjáróhoz vezet Leonas, és egy papírost húz elő zsebéből, melyet átad az egyik őrnek, miközben igyekszik megértetni magát velük. A reakciókból ítélve ez sikerül is, mert a papírost megnézvén az őr magához hív egy hasonló ruhát viselő, de nem ajtóban álló másikat, aki udvariasan - te a gesztusaiból sakkozod ki - invitál maga után benneteket. Ezek szerint megmutatják a helyeteket.
Átmentek a vörös kárpittal elfüggönyözött ajtón, majd a belső héjban talájátok magatokat. Egy oszlopsorral elválasztott, szűkebb sávba jutottatok, ahova lefelé, illetve felfelé lépcsősorok vannak építve, hogy a nézőtér minden részét el lehessen érni. Két oldalt a színpadot közrefogva úri páholyok állnak, ezekbe a belső körökből lehet bejutni. Benneteket balra vezet kísérőtök minden szó nélkül, de néha hátra pillant, hogy tudjátok-e a tömegben követni őt. Átvágtok a székek közt, majd feljebb és már láthatod is, hogy a páholyszinten vagytok. Több lefüggönyözött ajtót pillantasz meg, melyek előtt egy-egy Gattear gárdista ácsorog, vigyázva, hogy csak a páholy bérlője ülhessen a helyére. A kísérőtök és az ajtóban ácsorgó őr vált néhány szót egymással, majd Leonastól elkérik a papírost ismét.
Végre bejuthattok a helyetekre.
Mindösszesen nyolc széket pillantasz meg, 4 ovális asztalka mögött. Minden asztalon két kancsó és lefordított kupák. Egy-egy gyümölcskosár, némi aprósütemény egy másik tálcán. Pazar.*
- Hmmmm... kellemes. Válassz asztalt nyugodtan kedvedre, más rajtunk kívül nem fog ebben a páholyban ülni. - *Ha kell lesegíti rólad a kis felsődet, majd megnézi Leonas, hogy mit is rejtenek a kancsók* - Vörösbor és ha minden igaz narancslé a kínálat. Öntsek valamelyikből Xylina?
*Innen jól belátod a színház belső terét. A nézőtér mindhárom szinten lépcsőzetesen lefelé lejtve biztosítja a megfelelő rálátást a színpadra. Minden szintre vörös kárpittal bevont kényelmes székek vannak elhelyezve, mely kiválóan kiugrik az épület barackszín fala előtt. Az épület kupolával rendelkezik, ennek a színház felőli, belső része mindenféle meserészletekkel van telerajzolva. Az egész hely megfelelően ünnepélyes, a hely kivitelezése igényes, a művészet diadalát hirdetik a gazdag díszítések, a vörös és lila selyemkárpitokra hímzett arany minták és a színpad hatalmas vörös kárpitja.*

//Off: ha gyorsnak érzed és volna amit megnéznél, kipróbálnál akkor írd nyugodtan, lassítok, ha szükséges.//





_______________________________________________________________
JK: Cynthar
Helyszín: A Rejtekhely - a Fekete terem
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 93.nap, reggel
_______________________________________________________________

- Kettőt? - *érdekes csengése van ennek az egy szónak. Hitetlenkedő, de egyben megerősítést váró taglejtéssel hangzott el. És újra csend telepedik a teremre, amit csak Yara egyre elhaló hörgése, zihálása tör meg.*

//Bocs, hogy ily kevéske, de fontos ezen így lassan végigmenni.//

[Navaratna]

(Xylina)

//Nem gyors, jó így//

A többlépcsős beléptetési rendszer meglep. Forgatom a fejemet, nézelődök, mert ilyen színvonalú színházban még nem jártam. Pláne nem páholyban. Elfeledkezem magamról, és halkan elfüttyentem magam, mintha otthon lennék, Erionban, az enyémeim között:
- Ezt komolyan mondod? Ekkora páholy kettőnknek? Leonas, erre a gatyád is rámehetett! - hajolok ki a páholyból, hogy onnan is szemügyre vegyek mindent és mindenkit, aztán elvörösödöm. Kissé közvetlen hangnemet ütöttem meg. - Azaz ez nem két rézbe kerülhetett. Eddig én még csak lócán vagy kakasülőn voltam színházban, és olyan személyek tömegének közepén, akik sem tisztaságban sem viselkedésben nem lennének e falak közé valóak.
"A szotyis, félfogatlan matróz... az almát héjazó, rekedten nevető nyanya, besurrant utcakölykök, sebesre mosott kezű mosónők... különféle cselédek..."
- Köszönöm, a bort megkóstolnám - foglalok helyet, miután lekerült rólam a kabát. Elhelyezkedem, tetszik a puha ülőke és a vicc kedvéért kihúzom a derekam, előkelő arckifejezést öltök, nagyjából úgy, ahogy elképzelem, milyen módon viselkedhet egy kyr. Ezt csak pár pillanatig csinálom, aztán szélesen elmosolyodom.
- Megkérdezhetem, hogy kivel jöttél volna eredetileg?

[Cynthar]

(Cynthar)

Yara szenvedésének hangjai, fogazott pengeként szaggatnak a tudatomba. A legjobban az fáj, hogy nem segíthetek rajta, s tétlenül kell végighallgatnom a haldoklását. A számban összegyűlt keserű nyálat legszívesebben a kínzómesterre köpném, de csak lenyelem egy halvány grimasszal.

-Nekem ennyiről van tudomásom.

Majd térdre borulva;

-A testvérem megváltó haláláért esedezem nagyuram. Akár én is elvégzem, hogy ne szenvedjen tovább...

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: Víziváros - Gattear
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 93.nap, este
_______________________________________________________________

*Helyet foglalsz, míg Leonas mindkettőtöknek önt a borból. Leteszi eléd az egyik poharat, majd melletted foglal helyet.*
- Nos. Ez a páholy itteni megszólításban Messire Martian Baythan-é. De mivel ő ágyhoz kötött beteg, így Levon Avedis tanítóval, a kedves feleségével, menyükkel és két unokájukkal jöttem volna ide. A Vasmacskában tőle kaptam a levelet, melyben hirtelen támadt gondokra hivatkozva lemondta az esti programunkat, de egyben felajánlotta, hogy eljöhetek, s hozhatok egy kísérőt magammal.
Lehet Levon Avedisszel már találkoztál, a Martian házban tanít.
*Míg beszélgettek a Gattear nézőtere egyre csak telítettebb és telítettebb lesz.*





_______________________________________________________________
JK: Cynthar
Helyszín: A Rejtekhely - a Fekete terem
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 93.nap, reggel
_______________________________________________________________

*Könyörgésedre csend a válasz az ismeretlentől, majd léptek koppannak a padlón közelítve feléd. Hallás után úgy 5 lábnyira saccolod a távolságot köztetek amikor megáll.*
- Testvéred? - *megvetés cseng a hangban* - Minek hívod azt, aki mosolygós orcáját mutatja feléd, de mikor elfordulsz azt méregeti, hogy mikor döfhet hátba?
...
A kettő stimmel. De nem két üvegcsét emelt el a testvéred, hanem két ládikót, melyben két tucat üvegcse pihent.
A két üvegcse ellopását még megtoroltuk volna kemény feladattal, de a hazugságot a szemünkbe, az ily nagymértékű eltulajdonítást és a visszaesőség tényét, melyet beismert... ezt már nem...
A testvéred mindennél rosszabb. A saját családjának hazudott évekig, a saját családját lopta meg. Azokat, akik életet adtak neki... és akik ezt az életet most elveszik tőle.
*Mélyen döngenek a szavak a teremben, de már csak alig hallható hörgések érkeznek Yara felől. Aztán ezek is abbamaradnak végleg.
Lassan körülötted is derengeni kezd halovány fény, mely egyre erősebben világítja meg körülötted a teret. Így bontakozik ki előtted az a mélykék dreggist viselő férfi, kinek oldalára egy rövidkard van kötve. A ruha engedi láttatni a katonás tartást, sejteti a szépen kidolgozott izmokat - ez biztos, hogy nem kínzómester. Az arca mint egy szoboré, éles, csúcsos áll, egyenes, rövid orr, acélszürke szemek, melyek hidegen, érzelemmentesen tapadnak rád. Az idegen férfi haja hamuszürke, merthogy fiatal, talán harmincadik évében nem lehet őszes.*
- Mond hát Cynthar, megérdemelte-e testvéred a halált?

[Navaratna]

(Xylina)

"Martian ház... A tanoda neve is hozzájuk köthető."
- Ah, Levon az oktatóm. Kicsit szigorú, de nem bánom. Téged is tanított?
"Milyen jóban lett vele meg a ház fenntartójával! Leonas se tegnap érkezhetett ide."
Nézem, miféle népek verődtek még össze, közben szolidan iszom. Jól érzem magam, szinte elfelejtem, Toronban vagyok. A légkör akár Erioné is lehetett volna.

[Cynthar]

(Cynthar)

A súlyos szavak ellenére úgy vélem, hogy árulásért valóban ily szégyenletes kínhalált érdemelne akárki. Tolvajlásért viszont semmiképp sem ez a büntetés járna egy olyan sycarrnak akinek számtalan emléket és élményt köszönhetek gyerekkorom óta. Még ha oly nagy is a szóban forgó érték. Elfogultan mérlegelem a kyrvérű vádjait és büntetését... Nem bámulhatom tiszteletlen módon, de alaposan megjegyzem a kék dreggises fickó képét, mielőtt a tekintetem hirtelen körbenéz a teremben, majd magam elé vándorol, mert nem tudom eldönteni első ránézésre, hogy famor vagy pietor. A fejem fölött átsuhanó rémlény zavar a leginkább. Az vajon mi lehetett? Érzéketlen, hideg hanglejtéssel próbálom leplezni a rettentő gyűlöletet ami enyhe gyomorgörccsel gyúlt bennem a dreggises iránt.

-Akkor engem is átvert. Ha tudtam volna mire készül, megakadályoztam volna.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: Víziváros - Gattear
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 93.nap, este
_______________________________________________________________

*A színház nézőközönsége ránézésre "egykaptafa". Úgy középosztálynak néz ki minden helyet foglaló-kereső. Persze kis különbségek akadnak köztük is. A szomszédos páholyokba nem látsz át, de még azokba sem, melyek majdhogynem szemben van veletek.*
- Szóval Levon tanít? Jobb tanárt nem is kaphattál volna
*Leonas is nézelődik, bár őt láthatólag nem a nézősereg érdekli, hanem a színház belseje, kialakítása, a mennyezeti festmények sokasága, érdekessége. Aztán kortyol egyet a borából és a színpadra fókuszál, ami még mindig le van fedve a bársonyfüggönnyel.*
- Egyre jobban csigázottabb leszek, hogy milyen lesz ez a darab. Már igazán elkezdhetnék. - *néz rád mosolyogva, majd ismét kifelé tekint a páholyból, s picit megemelkedve a páholy alatti részt is megnézi magának.*




_______________________________________________________________
JK: Cynthar
Helyszín: A Rejtekhely - a Fekete terem
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 93.nap, reggel
_______________________________________________________________

- A kérdésemre nem válaszoltál, Cynthar! - *mondja feddő hangnemben.*
- Gyűlölni lehet... csak az a baj, hogy érzelem, mely elhomályosítja elméd. Kár lenne érted...
*Közben körbe tekintesz. Yara mögött még asztalok sorakoznak különböző bizarr dolgokkal rajtuk vagy körülöttük. Aztán polcok, agyagedényekkel. A belső magasság elveszik a homályos sötétségben, így azt még meg sem tudod saccolni, hogy milyen magasságban lehet tőled a plafon. Viszont azt nagyon is jól érzékeled, hogy kettőtökön kívül más is van még itt. Nem biztos, hogy ember. Sőt... hisz ellebben a homályos fellegben felettetek.
Aztán csoszogást hallasz arról, amerről te érkeztél. Egy vézna, alig negyven kilós, meghatározhatatlan korú, hamuszürke bőrű, igencsak ronda alak érkezik eléggé nehézkesen - még eddig nem láttad, de azt észreveszed, hogy a kék dreggist viselő a tisztelet jeleit rójja le előtte kezével.*
- Ez az az ifjú?
- Igen, Mester!
- Hm... lássuk csak... - *azzal eléd csoszog. Kissé kihúzza magát, hogy jobban a szemedbe tudjon nézni. Nem szól semmit, de a tekintetétől még a nemlétező szőrszálaid is felállnak a hátadon. Olyan, mintha a fejedben turkálna szemével. A szegmensek meg csak telnek és telnek, de egyre jobban egyre hosszabbra nyúlva.*

[Navaratna]

(Xylina)

- Holnapra még nem készültem. Csak meg ne sértődjön és kidobjon - állok mellé nézelődni. A vendégsereg pásztázása kissé szakmai ártalom: saccolom, kinél lehetne egy zsebesnek jó üzletet csinálni , továbbá vajon a szép ruha és arcfestés mögött milyen múlt vagy jelen bújhat meg. Ez már inkább áldott-átkos képességem folyománya. Erről eszembe jut valami, csak úgy. Vajon mit látnék, ha látnék, ha megérintemém Leonast? Milyen ürüggyel érhetem ezt el?
Pillantásom megállapodik a színpadi függönyön.
- Errefelé milyen hosszúak a darabok?

[Cynthar]

(Cynthar)

Lelkem kiégett parlagán, jóllakottan heverészik az iszonyú gyűlölet. Mind bekebelezte az egyéb érzelmeimet és most tudatomba vakít a lángjával. Idő kéne hozzá, hogy mérsékeljem, vagy elűzzem onnan. Teljes kifejletében, azon kapom magam, hogy már nem csak a kék dreggisest gyűlölöm, hogy az izmaim belerándulnak a garott rántásába amint azt a nyaka köré képzelem, de gyűlölöm Yarát is. Átvert és a klánt meglopta... mégis hogy képzelte ezt? De gyűlölöm magamat is... porba hullott a becsületem. Démonokkal viaskodom a pokol tornácán.
Szándékosan adtam tiszteletlen választ a kérdésre, de eléggé észnél vagyok ahhoz, hogy többé ne kövessek el ilyen hibát. Megtartom a féltérdre borult pozíciómat, míg a dreggises hozzám fűzi feddő véleményét. Hidegen hagy a felismerés, hogy a történtek és a tudatos tiszteletlenségem ellenére, úgy nézem, hogy egyenlőre nem taszíttatok a kínhalálba. "Kár lenne értem." Örülnöm kéne, hogy hasztalan életemet még értékben tartják, de az öröm... az most lehetetlen. Na persze csak akkor lenne igazából hasztalan, ha akárhogy, vagy Yarához hasonlóan végezném egy kínpadon. Viszont, ha még lehetőséget kapok rá, bebizonyítom, hogy az valóban nem hasztalan a klán érdekeit tekintve. Felfokozott gyilokvágyam, nem hagyna célpontot épen...
Szótlanságba burkolózva hunyászkodok a feltűnő csenevész alak előtt, akit mesternek szólít az ifjabb. Csak akkor egyenesedek föl, ha jelt ad rá, hogy megtehetem, mert a szemeimben szándékozik vizsgálódni. Akármilyen csenevész is az anyagi síkon, gyanítom, hogy az asztrál és mentál világban pedig egy páratlan óriás lehet a csoszogó rémes tekintetű. Legjobb tudásom szerint tűröm a vizsgálatot, miközben az indulataimmal birkózok belül. Nyitott könyv vagyok neki...

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: Víziváros - Gattear
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 93.nap, este
_______________________________________________________________

- Megsértődni nem fog, de ha nem leszel figyelmes és tanulékony könnyen köt utilaput a talpad alá és nem lesz hajlandó tovább tanítani. A tanulás pedig itt... öhm... papírból annyira nem megy szerintem. Az élet jobb tanítómester, vagy ha úgy tetszik tanítási segéd, mint az amit esetleg megjegyzel az órán. Vagyis, ha nem bújsz el egy fogadó szobájában, hanem igyekszel napról napra belefolyni teljesen az itteniek életében.
Ne aggódj! Az, hogy most itt vagy azt mutatja tanulni szeretnél, itt élni. Legalább is egy darabig. Nem hiszem, hogy gondod lenne az öreggel.
Hogy milyen hosszú ez a darab? Hát, ha minden igaz két nagyharangozás közt befejeződik. (1 óra) Feltéve, ha elkezdődik - *mosolyodik ismét rád, nagyon várja már a darab kezdését. És talán ez volt a végszó. A benti fények halványulni kezdenek a nézőtéren, hogy a színpad világítása magára vonja a figyelmet, csendre intsen minden nézőt a színházban. Halk zene csendül fel a színpad felől, bár zenekart nem láttál sehol sem.
A lágy zene alatt csak tájékozódó fények maradnak égve a nézőtér felett, folyosókon, páholyokban, majd a zene elhalkulásakor a vörös bársonyfüggöny megindul két oldalra.
Kényelmesen el tudtok helyezkedni, tökéletes rálátásotok van a színpadra. Csendben várjátok a kezdést, mely meg is történik pörgős zeneszóval, táncosok hadával a színpadon.
Furcsa érzés... mert bár egy színésznő csengő hangon énekel, amit persze nem értessz, de mégis élvezetes nézni azt ami a színpadon történik. A díszletből, a mozdulatokból kiderül számodra, hogy egy csata hátterében játszódik, két ellenséges csapat (vagy lehet ország?) királyainak gyermekei érdekházasságot köt a béke kedvéért. Azonban az ara nem boldog, többször akadályozzák meg öngyilkossági kísérletét.
A harmadik ilyen eseménynél Leonas mozgolódni kezd jobban mint eddig. Hozzád hajol, és kissé kínos hangon szól hozzád.*
- Ne haragudj Xylina, de pár percre itt kell hagyjalak, sajnos muszáj. - *észreveszed a gyér fényben, hogy bizony a hasát fogja, s ráncba szaladt már a homloka. Bizonyára sürgős a dolga...*




_______________________________________________________________
JK: Cynthar
Helyszín: A Rejtekhely - a Fekete terem
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 93.nap, reggel
_______________________________________________________________

*Talán percekig elnyújtva tanulmányoz az öreg alak, majd minden szó nélkül megfordul és elcsoszog mellőled Yara megcsonkított hullájához. Míg oda nem ér furcsa csengésű torokhangok hagyják el a száját, mire a terem veled szembeni bal sarkában mozgolódás támad. Minden akaratodra szükséged van, ugyanis nem élő emberek ezek, hanem holtak... Darabos nehézkes mozgással állnak a Mester elé, majd amikor újabb torokhang hangzik fel a csendben Yara testét kezdik leszedni a kínzópadról. Lassan.
Aztán a Mester újra a dreggises felé fordul.*
- Bízzátok rá a feladatot. Tudja mit kell tennie.
*A dreggises meghajol az öreg felé, majd parancsolva felszólít, hogy kövesd, s nem várva reakcióra ő meg is indul az ajtó felé.*

[Navaratna]

(Xylina)

Leonas ötletett adott. Tényleg nem kéne bezárkózva elmélkednem az élet nagy dolgairól, mikor kimozdulva tanulhatok legtöbbet helyiektől/ről. Zamu is örülne, ha gyakrabban kijárhatna velem. Majd megbeszélem vele.
A darab jól indul, mozgalmas. Külön figyelek arra, az itteni színdarabokban milyen ruhákban megy az előadás, miben más az erioninál. A történet érdekes, habár a többszörös öngyilkossági kísérlet meglep.
"Drámainak drámai, nem aprózták el..."
- Rosszul vagy? - szalad fel a szemöldököm. - Jó, menj csak, és ha úgy éreznéd, képtelen vagy végignézni a darabot, semmi gond, elmehetünk. Miattam nem kell végigszenvedned. Itt várlak, remélem, nem dől dugába az esténk.
Megértő vagyok, elülök én egyedül is a páholyban, felteszem szól, ha a távozás mellett döntene, ha meg nem, akkor hamarosan viszont látom.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: Víziváros - Gattear
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 93.nap, este
_______________________________________________________________

*A szereplők ruházata tükrözi azt, amit már láttál az utcákon is: a darabban látott szereplők az életben betöltött helyük szerinti ruhadarabokban járnak-kelnek. Viszont ebben a darabban olyan ruhákat alkalmaznak, melyben mozogni, táncolni is lehet. A gesztikulálás, a testbeszéd viszont sokkal aktívabb, erőteljesebb mint eddig láttad. Igényes darab, profi színészekkel, táncosokkal, énekesekkel.
Leonas bólint egyet kérdésedre, de már távozásában válaszol kissé görcsös hangon.*
- Csikar a hasam... bocsáss meg...
*Üldögélsz egymagadban a páholyban, s figyeled a még mindig mozgalmas, érdekes színdarabot.
Talán egy fertályóra telhetett el, amikor furcsát hallasz tőled jobbra a páholyban. Egy apró köhintés volt az. Egy alak ül a legszélső széken, arcát árnyék takarja, s ruhája sötétje beleolvad az árnyékok közé.
Szól hozzád toroni nyelven, halkan, majd egy kis fekete szütyőt helyez maga elé az asztalkára. Ránézésre nem tudod mi lapulhat benne, mert nem csengett benne semmi, de viszont kicsi a szütyőke - a két tenyeredet összezárva el tudnád rejteni teljesen.*

[Navaratna]

(Xylina)

Ha hív a szükség, hát menni kell Élvezem a darabot, már ameddig hagyják. Oldalra sandítok, amerről a köhintés jött. Felvonom a szemöldököm. Megszólít, én a fejemet rázom, ezzel próbálom kifejezni, nem értem őt.
"Legközelebb megkérem Levont, annyit tanítson már meg toroniul, hogy sajnálom, nem értek toroniul!"
Rápillantok a szütyőre, hunyorgok, hogy ezzel meg mit akar?
- Uram, én nem érteni ön - súgom vissza ervül, mert máshogyan egyelőre nem megy.
"Remélem, nem luxuskurtizánnak néz, és megpróbál ráfejelni arra, amire Leonas fizetett . Bizarr félreértés lenne, bár akkor nem így fejezné ki magát... Mi a vihart akarhat?"

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: Víziváros - Gattear
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 93.nap, este
_______________________________________________________________

*Mély csönd a válasz pár szívdobbanásnyi időre, majd egy rövid torokköszörülés következik. Aztán újra megszólal az árnyékba rejtőzött férfi, de hangjában némi zavartság bujkál.*
- Azt nem mondták, hogy nem ért toroniul.
Elhoztam az árut. A magáé, mihelyst megkaptam a megegyezett 10 aranydukátot. - *tol még egy kicsit feléd a szütyőn az asztalon.*