Ez nem jött össze. Ha valamit meg akarunk tudni azt magunktól kell kisilabizálni. Mielőtt Gatyást bevarrnák a zsákba, azért még végigkutatom a ruháját, hátha találok valamit, amiben valami információmorzsa lehet. Aztán megkeresem Sebest. -Megyek teljesítem a Kapitánynak tett másik ígéretem. Igencsak este van már, és az utasok is biztos éhesek, meg gondolom maguk is. Csinálok valami egyszerű vacsorát. Lemegyek a hajókonyhára, és körülnézek mit találok, amiből valami emberi étek készíthető.
A meddőség örökölhető. Ha anyádnak nem volt gyereke, valószínűleg neked sem lesz.
-Nem tudom...-suttogom Alaidela felé.- Egyre rosszabb előérzetem van...
A folyosó alja felé, már legszívesebben rohannék lefele, csak legyen már vége. A fáklyás teremben bizony tanácstalanul nézek körbe. 8 folyosó... mindegyik ugyanolyan sötét, mi minden rejtőzhet az árnyékokban? Az eddigi csontdíszletek alapján... annyira nem is vagyok kíváncsi rá, végzek azzal a boszorkánymesterrel, kivégzem a szörnyeket és tűnök innen. Egy pillanatra kísérőmre nézek, majd a jobb járathoz lépek, ahol a lábnyom van. Veszek egy mély lélegzetet, és elindulok rajta felkészülve, hogy bármi megtörténhet. Illúzió, mérgek, csapdák és szörnyek... bármi.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Enor ak Mverrys 2010.02.25. 13:34-kor.
______________________________________________________________ JK: Roa Narn Helyszín: a Panka nevű hajón Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 93.nap, este _______________________________________________________________
*Gatyásnál semmit sem találsz ami hasznodra válhatna, vagyis helyesebben semmi sincs a zsebeiben, sem rajta ruháján kívül. Sebes bólint szavaidra.* - Köszönöm. *A konyhába lemenve és feltérképezve egész szép repertoár áll a rendelkezésedre. Van itt mindenféle zöldség, sózott hús, szalonna, kolbász, sajt, zsír, liszt két fajta (búza és kukorica) és töménytelen fűszer. Csak rajtad múlik mit ütsz belőle össze. Ennyi embernek főzni viszont elkelne némi segítség a konyhában, ha csak nem lesz hideg vacsora - az adagkiosztás nem tart olyan sokáig.*
"Shulur megtanít, hogy a bukás csak pillanatnyi állapot. Véglegessé az teszi, ha feladod a küzdelmet" - Isshae Ianarak
_______________________________________________________________ JK: Jahrn on-Meryarss Helyszín: a Kopasz dombnál Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 274.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 97.nap, dél _______________________________________________________________
*Alaidela rögtön lép utánad, hogy fényt nyújtson a sötét folyosón számodra. Viszont egy egyenes folyosó szakasz következik és ahogy beljebb nyomultok semmi sem történik veletek. Viszont te is érzed azt, amit a nő meg is jegyez.* - Itt tisztább a levegő, egyre frissebb, mintha kifelé tartanánk a mélységből a felszínre. *Nem telik sok időbe és egy nagyobbacska teremben találjátok magatokat, ahol sok-sok fáklya világít, de lángjuk nem mozdul meg - mintha nem természetes tűz lenne rajtuk. A helyiség sok polccal, szekrénnyel rendelkezik. Egyiken tekercsek, másikon könyvek, harmadikon agyagedények, de látsz olyat is, mely üvegcséket tart polcain. Van két asztal. Egy nagyobb, hosszúkásabb, mely alatt egy kis lyuk van kialakítva, ebben víz vagy vízszerű anyag látható. A másik asztal kisebb, tipikus íróasztal előtte egy kényelmesnek kinéző székkel. A bejárattal szemben két ajtót látsz. Egyformák.* - Azt hiszem az a varázstudó itt dolgozhat. Bármikor betoppanhat. - *Alaidela hangjában némi félelem bújkál; arcára rápillantva ezt látod is rajta. A fény a kezén egyébként nem változott semerre. Maradt még mindig ugyan az a vörös szín attól függetlenül, hogy itt a helyiségben szinte nappali világosság van a fáklyáknak köszönhetően.*
"Shulur megtanít, hogy a bukás csak pillanatnyi állapot. Véglegessé az teszi, ha feladod a küzdelmet" - Isshae Ianarak
Magam is rájöttem, hogy mi ez a "szoba", nem volt nehéz a könyvek, tekercsek, íróasztal... mint apám dolgozószobájának torz kicsinyített mása. Legszívesebben felgyújtanám az egészet, és meg is fogom tenni, ha végeztünk. -Vajon mi lehet az ajtók mögött?-suttogom Alaidelának. Talán a hálóhelyiségébe vezet az egyik. Vagy még több járat :S Elbizonytalanítóan sok lehetőség van előttem, sokkal több, mint amire számítottam... jóval kiterjedtebb ez a barlangrendszer, mint amit elképzeltem.
Ha a földön látok lábnyomokat, akkor követem őket, reménykedve, hogy sikerül meglepnem azt a kuruzslót. Bár... erre kevés esélyt látok. Ha nincs semmi, akkor odasúgom a nőnek, hogy nézzük meg a másik járatot és sietve vissza is indulok. Átadom neki a hárítótőröm, hogy ha kell legyen nála is fegyver. Gondolom ott lesznek azok a szörnyek... szépen kiirtom őket, remélhetőleg nem lesznek sokan. Vagy ha igen, hát Morgena bánjon kegyesen a lelkemmel, de senki mással akit ma a túlvilágra küldök.
_______________________________________________________________ JK: Jahrn on-Meryarss Helyszín: a Kopasz dombnál Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 274.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 97.nap, dél _______________________________________________________________
*Lábnyomok vannak a földön, de egyaránt vezet mindkét ajtó mögé jópár. Így először a bal oldali ajtót nyitjátok be, ami egy egyszerű hálószobának felel meg, de jelenleg üresen. A berendezés csupán egy ágyból és egy jelenleg nyitott, de üres ládából áll. Semmi mást nem találtok, láttok benne. A jobb oldali ajtó pedig egy nagyon hideg helyiséget rejt maga mögött. Olyan hideg levegő áramlik ki mögüle, ahogy kinyitod az ajtót, mintha a tél első foga harapott volna a levegőbe. Ez tuti nem természetes. A terem két részre van osztva. Egy kisebb, ahol főképpen élelmiszereket találtok. A nagyobb pedig polcrendszert rejt. A polcokon undorító dolgok. Átlátszó és hatalmas üvegekben különböző szervek - hogy emberiek-e vagy nem ki tudja. De látsz sok üveget, melyekben szemek "figyelnek", szívet, rózsaszín négylebenyes hatalmasnak tetsző valamit; babszemformájú szerveket kettesével, és barázdált, tekergődző csomóba összeállt velőféleséget. Felfedezel viszont olyan üveg sorozatot, amikben mintha csecsemők lennének, de még alig vannak kifejlődve - vagyis a sorban egyre nagyobbak és fejlettebbek..., de találsz itt valamilyen négylábú állatmagzat sorozatot is konzerválva - talán kutya, de a fene tudja. Alaidela viszont elborzadva, hányingerrel küzdve hátrál kis a teremből. Szólni sem tud ennyi borzalom láttán, még a fegyvert is kiejtette kezéből.*
"Shulur megtanít, hogy a bukás csak pillanatnyi állapot. Véglegessé az teszi, ha feladod a küzdelmet" - Isshae Ianarak
Nem csak Alaidelának fordul fel a gyomra az embertelen laboratórium láttán. Azért erre nem voltam felkészülve... a lehető leggyorsabban becsukom az ajtót, és hátat fordítok ennek a szentségtelen helynek. Veszek néhány mély lélegzetet és felkapom a tőrt. Gyomrommal küzdve, halkan megszólalok. -Menjünk innen... azonnal... -segítek Alaidelának, hagyom, hogy belém karoljon vagy támaszkodjon, ha nagyon rosszul van.
Lehet megint bakot lövök, de egyre mélyül bennem a gondolat, hogy azok a lények csak valami perverz kísérletezés eredményei, amikhez embereket is felhasznált ez a... varázsló...
Mindenesetre most már egyértelmű az útirány, vissza a terembe a 9 járattal, és tovább arra amerre "szörny" lábnyomok vannak. A legrosszabb, hogy nem tudom merre lehet a varázsló. Erre vezettek a lábnyomok...
<...Milyen csapdát állíthatott?... Vajon tudja, hogy itt vagyunk? Csodálkoznék, ha nem... Morgena ne hagyj el, Morgena ne hagyj el...>
Végignézve a készleten hamar rádöbbenek, hogy kell ide kukta, ha nem akarok lázadást az éhező tömegek között. Megkérem Sebest adjon két matrózt, aztán nekilátunk a dolognak. Míg én a megfelelő mennyiségű sózott húsokat vízben főzve kissé puhítom, addig elmagyarázom a matrózoknak, hagymából, zsírból, krumpliból hogyan készítsék el a köretet. Aztán a puhult húsokat füzserezem, apróra rezselt sajttal bebundázom, kisütöm, és alig egy órával a konyhába vonulásom után már kongatom is a vacsorára hívó jelzést.
A meddőség örökölhető. Ha anyádnak nem volt gyereke, valószínűleg neked sem lesz.
______________________________________________________________ JK: Roa Narn Helyszín: a Panka nevű hajón Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 93.nap, este _______________________________________________________________ *Két matrózt kapsz magad mellé a konyhába, akik láthatólag nem először kuktáskodnak. Gyorsan és "szakszerűen" dolgoznak, néha még mondanod sem kell, hogy mit hogy csináljanak, tudják ők maguktól. Kicsit tovább tart a vacsora elkészítése mint számítod, hisz a mennyiség az mennyiség, de megizzadva, kissé kifáradva úgy 2-2,5 óra után 4 kondérban gőzölög a vacsora az egész hajó legénysége és utasai számára. Közben csak nem hagy nyugodni a hajón történtek, de ép összefüggést, magyarázatot nem találsz semmire. Még nagyon sok a nyitott kérdés. Igaz neked túl sok közöd nincs ehhez az egészhez, csupán ezen a hajón jutsz el Toronba. A két kuktád, ahogy a főzés véget ér mennek az ebédlőbe teríteni és szólni az utasoknak, hogy lassan vacsoraidő következik. Mire kiporciózod a tálakba az ételt a két matróz is visszaér, hogy segítsenek kitálalni az ennivalót. Az ebédlőben majd minden utas jelen van - az átváltozott ficsúron kívül és a hisztériázó nőn kívül mindenki megjelent. Az arcokon látod a várakozást a vacsora miatt - éhesek.*
"Shulur megtanít, hogy a bukás csak pillanatnyi állapot. Véglegessé az teszi, ha feladod a küzdelmet" - Isshae Ianarak
_______________________________________________________________ JK: Jahrn on-Meryarss Helyszín: a Kopasz dombnál Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 274.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 97.nap, dél _______________________________________________________________
*Alaidela elfogadja a segítségedet, igencsak megviselte a látvány a teremben. Még akkor is nagyokat sóhajtozik a "friss" levegőből, amikor a 9 ajtónyíláshoz érkeztek. Te célirányosan indulsz a szörnylábnyomos nyíláshoz, Alaidela követ fényt nyújtva számotokra. Ez a járat nincs kirakva csontokkal. Nem sokat kell gyalogolnotok, hamar eléritek a kb. 15 ketrecet rejtő termet. A ketrecek viszont üresek, nyitott ajtóval. Látni "víztócsákat" a ketrecek mellett egy helyen, valamint az egyik sarokban legyektől hemzsegő kupacokat. Ehhez képest viszont a szag nem elviselhetetlen.* - Bemegyünk a többi járatba is? - *kérdi Alaidela tőled, már nagyjából összeszedte magát, akár csak te.*
"Shulur megtanít, hogy a bukás csak pillanatnyi állapot. Véglegessé az teszi, ha feladod a küzdelmet" - Isshae Ianarak
<...Ilyen nem létezik!... Üresek? Mi a fene van már itt!...> Csak kapkodom a fejem mi van már itt. 15 ketrec... három pusztult el Talamnyban, egy a réten, egy a járatban. még mindig legalább tíznek lennie kéne.
<...Átkozott illúzió... mi van, ha ez is csak az?...> idegességemben elkezdem körbe tapogatni a falakat, hátha van valami titkos járat. Megnézem a ketreceket, a tócsákat, még a legyekkel borított kupacot, bár sejtem, hogy vagy hulla, vagy ürülék lesz. Ráadásul ez a zavaró vörös fény. Ha nem találok semmit, szinte futva megyek vissza a központi részre, és elindulok a közvetlenül balra lévő folyosón. Vért akarok látni, és felgyújtani a pokolba ezt a helyet.
_______________________________________________________________ JK: Jahrn on-Meryarss Helyszín: a Kopasz dombnál Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 274.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 97.nap, délután _______________________________________________________________
*A falakat hiába tapogatod körbe, semmit sem találsz. A ketrecek üresek, de tiszták. Látszik rajtuk, hogy rendszeresen takarították. Viszont három ketrecben van csak alomnak téve szalmaszerűség elég kis mennyiségben. A víztócsa az pisiből van a jellegzetes szagából ítélve, ahogy közelebb hajolsz hozzá. A kupacok meg igen, állati ürülék, melyet már körbedonganak a legyek.* - Valaki jön. Csoszog és dünnyög. - *hallod a nő hangját a hátad mögött, ahogy szemügyre vetted a nagyobb kupacot a földön. Te még nem hallasz semmit, ám igazat mond Alaidela abból a gyenge fényből ítélve, mely a folyosóról szűrődik hozzátok egyre nagyobb kiterjedésben és erősségben. A fény terjedését nézve tényleg lassan jöhet az a valaki. Rápillantasz Alaidela kezén a még mindig világító vöröses gömbre, melynek színe mintha egy pindurkát mélyült volna a korábbihoz képest.*
"Shulur megtanít, hogy a bukás csak pillanatnyi állapot. Véglegessé az teszi, ha feladod a küzdelmet" - Isshae Ianarak
<...Még a végén megőrülök...Micsoda alantas módon nézek ki, én a Famor állati hugyban és ürülék közt...Ha ezt apám látná...vagy Palatissa!...az istenekre, az lenne borzalmas...> beleborzongok a gondolatba, inkább meghalok, de vissza nem megyek oda. Ekkor hallom meg mit mond Alaidela.
Lekapom a haquitesst és odaadom Alaidelának, hogy terítse rá a kezére, majd amilyen gyorsan csak tudok oda lépek az ajtónyílás mellé. Lehetőleg úgy, hogy takarásban legyek, és ne vegyen észre mikor belép. Intek Alaideláénak is, hogy bújjon el valahol. Remélem a köpenyem el tudja takarni a fénygömböt, akárki, vagy akármi is bocsájtotta segítségünkre.
<...Morgena kérlek, segíts, hogy az árnyak közt maradhassunk...> ha sikerül rejtve maradnunk, akkor igyekszem hátulról rátámadni az illetőre, és leszúrni. Nem érdekel ki, vagy micsoda, végezni akarok vele.
_______________________________________________________________ JK: Jahrn on-Meryarss Helyszín: a Kopasz dombnál Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 274.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 97.nap, délután _______________________________________________________________
*Nem kell magyarázni Alaidelának, hogy mit tegyen a köpenyeddel, megérti és úgy is cselekszik. Kézfejére teríti és bebugyolálja, aminek a hatására a kezéről áradó vöröses fény nem látszódik, nem hatol át az anyagon. Gyenge fényforrás viszont attól érkezik felétek, aki lassan csoszog a folyosón hozzátok a ketreces terembe. Te gyorsan az ajtó mellé lépsz, hogy leszúrhasd, míg Alaidela a túlsó sarokban bújik meg két ketrec közé, még a földre is lekuporodik. A következő pár pillanat eléggé feszülten telik el számodra. Közben hallod a közeledő öreg, fáradt hangját, ahogy motyog valamilyen régi szép időről, ahol sütött a nap, csókolhatta a szerelmét titokban a szalmakazalban és még érzett valamilyen melegséget belülről. Aztán látod, hogy egy vékony árnyék vetül be a terembe - és látod ahogy egy öreg, aszotttestű férfiember lép be melletted. Nem figyelt feléd, és láthatólag Alaidelát sem vette észre. Még mindig motyog magában, lassan mozdul, de az almos ketrecekhez csoszog.*
//Kérnék TÉ-t módosítók nélkül, valamint Sebzést (ha megtámadod).//
"Shulur megtanít, hogy a bukás csak pillanatnyi állapot. Véglegessé az teszi, ha feladod a küzdelmet" - Isshae Ianarak
<...Remek, gyere csak...> gondolom magamban, ahogy az öreg megjelenik. Ez nem a varázsló... szerencsére? A motyogásából ítélve, nem biztos, hogy ép elméjű...
Változtak terveim, nem ölöm meg... még. Mögéje lépek és jobb kezemmel (amiben a fegyver van) átkarolom, hogy a kezeit ne tudja mozdítani, bal kezemet pedig a szájára tapasztom.