Drogo t’ha Gronn kalandjai

[Feltimore]

Miután hozzám szól az alak még pár pillanatig úgy teszek, mintha kutakodnék a holttesten csak hogy elbizonytalanítsam egy kicsit. Amikor újra feltenné a kérdést, felveszem a legridegebb arckifejezésem, hirtelen felállok és válaszolok neki:

- Csak a szokásos ami ebben a negyedben történhet. Egy csapatnyi nagypofájú bandita akik a rossz emberekkel kezdtek ki. - egyik lábammal rálépek a hullára majd a fejemet a ház felé fordítom - De hogy a házat miért gyújtották fel arról fogalmam sincs. - <..Ó hogyne lenne..> - A maga helyében viszont minél előbb eltűnnék innen.... én is azt fogom tenni.

Majd ellenőrzöm még mindig ott vannak-e a sötét alakok, majd kérdően nézek a házra mikor jön ki Rahib.

[Dorio Racchini]

Az alak kérdően néz, ahogy beszélsz hozzá. Látszik rajta, hogy nem szívesen néz egyenesen a szemedbe.

- Jól van na! Én csak kérdeztem... - és azzal a lendülettel tovább poroszkál az utcán.

A sötét alakok nem nagyon akarnak felszívódni, látszik csak arra várnak, hogy te eltűnj, utána teljesen megkopasztják a holtesteket. Te még vársz Rahibra, aki nem nagyon akar feltűnni....

[Feltimore]

Szapora léptekkel elindulok az égő ház ajtaja felé de körülbelül 3m-re megállok tőle.
<..Gyerünk Rahib igyekezz......> Pár pillanatnyi várakozás után már kezdek egy kicsit aggódni. <..Mi van ha valami baja esett?..>
Majd kicsit közelebb megyek a házhoz.
<..Biztos be akarok én menni oda? Rahib azt mondta, hogy az első ajtó jobbra a földszinten. Nincs olyan messze....de mégis......>

Pár másodpercig még gondolkodok aztán nagy nehezen elszánom magam. Odamegyek a bejárathoz, majd tudván a veszélyekről lassan, óvatos léptekkel megpróbálok elindulni az említett lakás felé...

[Dorio Racchini]

Szépen lassan haladsz az ajtótól, torkodban dobog a szíved. A lakás nagyon egyszerű a ház. Tiszta egyszerű fából, meg valamiféle vályogból van. Könnyen ég. Hát igen, hogy ezt a ropogó hangot mennyire utálod. Az a kis kori emlék megint a felszínre akar bukkanni. De most nem hagyod. Nem uralkodhat el most rajtad ez az emlék.
Látod is azt az ajtót amiről Rahib mesélt. Tárva nyitva, és a tűz már el is kezdte enni. Valószínűleg ő ment be rajta utoljára. Már éppen azon gondolkodsz, hogy menj utána, amikor Rahib holtra vált arca jelenik meg az ajtóban. Gyorsan végig nézel rajta, de semmi sebesülésnek nincsen rajta jele. egyedül a kezében lévő papírok újak számodra. Rád néz bambán, és olyan csodálkozás ül folyamatosan az arcán, mintha kísértetet látott volna. Majd halvány hangon kiböki.

- Tűnjünk el innen! - majd lassan elindul az ajtó felé - És ha lehet gyorsan a könyékről is!

[Feltimore]

Megkönnyebbülve bólintok neki, hogy egyetértek az ötletével. Amikor kiértünk a házból és eltávolodtunk az emberektől akik eddig összegyűltek , halkon így szólok hozzá menet közben:

- Amit találtál beszéljük majd meg valami biztonságosabb helyen. - majd gyorsan a szemem sarkából körülnézek nem követ-e minket valaki. Ha nem, folytatom. - Visszamehetünk a fogadóba, vagy ha tudsz a közelben valami biztonságos helyet ahol elrejtőzhetünk pár órára, az is megfelel. Meg egyébként azt mondtad, hogy ismerted Wantont. Ezt is kifejthetnéd majd....

[Dorio Racchini]

Miközben haladtok az utcán, és beszélsz Rahibhoz, ő nem úgy néz ki, mint aki nagyon felfogná a hozzá idézett szavaid. De amikor befejezed, anélkül, hogy feléd fordulna, válaszol.

- Rendben! Menjünk visza, az lesz a legjobb... - majd sóhajt egy nagyot és folytatja - Tudod, ezek a papírok... Ezek a papírok úgy néz ki azt bizonyítják, hogy nem ismertem Wantont! De még mielőtt bármit kérdeznél, inkább érjünk vissza, mert szerintem követnek.

Amikor Rahib ezt említi, mintha egy két hétköznapinak tűnő alak, túl régóta ugyanabba az irányba menne mint ti.

[Feltimore]

<..Hogy mi? Nem ismerte? Kezd ez a dolog egyre érdekesebbé válni....>

- Rendben. - majd még halkan hozzáteszem - Viszont lenne egy ötletem, hogyan rázzuk le azt a két patkányt mögöttünk. - majd elmosolyodok.

Kimért léptekkel haladunk tovább Peral fogadója felé, és időnként ellenőrzöm követnek-e még minket.

[Dorio Racchini]

Rahib, feszülten rád tekint menet közben és azt feleli.

- Jól van, de akkor gyorsan mondjad, mert szerintem, ezek sem barátságosabbak. És valamivel erősebbek tűnnek előző társaiknál. És ha jól gondolom, akkor előbb-utóbb még több ilyennel fogunk találkozni. Nagyon csúnya dologba nyúltunk bele...

Majd előre tekint, és picit meggyorsítja lépteit. Közben figyeled a többi alakot, és most már egyértelműen követnek. Az egyik vaskosabb figura, most már alig veszi le rólatok a tekintetét.

[Feltimore]

- A terv a következő: menjünk valami forgalmasabb utca felé. A lényeg az, hogy sok járókelő legyen. Van a zsebembe egy jó nagy adag rézpénz és gondolom az emberek errefelé ölni is képesek érte. Elhajítom az utcán az emberek között és a kavarodást kihasználva elfutunk. Ha nem is rázzuk le őket teljesen, a vaskosabb alakokat biztos magunk mögött hagyhatjuk. Csak add a jelet, hogy mikor dobjam a pénzt....

Befejezem a mondanivalóm, majd mélyen belemarkolok a tárcámba, és 100 rezet kiveszek belőle, majd várok Rahib jelére.....

[Dorio Racchini]

- Figyelj! Elég ha csak 20-at eldobálsz, nem hiszem hogy több kellene. Pillanat és szólok... Várj! Várjunk még! - épp egy elég forgalmas téren siettek át, amikor felemeli a kezét körül néz és elkiáltja magát - Most és FUTÁS!!!

Abban a percben előveszel a zsebedből nagyjából 20 rezet és fel dobod a téren. Rahib kiabálására és a te mozdulatodra természetesen minden szakadt járókelő felétek figyel. A napfényben megcsillanó réz pénzérmék olyan reakciót váltanak ki a járókelőkből, amire legmerészebb álmaidban sem számítanál.
Őrült vadcsorda módjára felordítanak és felétek vagyis most már a földön heverő érmékre vetik magukat. Majd ti is azonnal futásnak eredtek. Rahib halad elől.
Három utcát haladtok roham tempóban, szerencsére a két alakot faképnél hagytátok.
Már épp azt gondolnád, hogy minden rendben lesz, és Rahibnak is szólnál hogy lassítsatok, amikor az egyik utca sarkánál egy hatalmas ököl nyúlik ki és úgy fejbe vágja Rahibot, hogy eszméletlenül terül el a földön.
Még pont sikerül lefékezned, mikor egy hatalmas test is párosul az ökölhöz. Egy nálad magasabb emberrel állsz szemben. Rövid gatyában, ujjatlan ingben feszít előtted. Ilyen nagydarab embert ritkán lehet látni. Az izmain kidagadnak az erek. Kerek kopasz feje van, viszont vastag fekete szakálla. Pici, apró gomb szemei melyeket vékonyra húz. Majd csípőre teszi a kezét, lenéz rád és kinyitja óriási száját.

- Merre-merre csúnyaság? - kérdi tőled közös nyelven.

[Feltimore]

<..Mi a.......>

Az erőviszonyok megállapítása után a következőt vonom le: <..Ez valami rossz vicc..>. Átfut az agyamon az is, hogy megpróbálhatnék gyorsan kardot rántani, mert ha nagydarab az ürge akkor az átlagnál általában lassabb. Viszont mire én már előránthatnám a kardom elcsattanna az első pofon. <..Nem nagyon akarom úgy végezni mint Rahib... Nem kenyerem, de egy etikátlan csapáshoz kell folyamodnom. Elvégre ebben a városban egyáltalán ki tartja be a harc szabályait?..>

- Hogy az anyád halt volna szörnyen mikor meglátott! -mondom óriási vigyorral az arcomon és miközben ezt mondom az egyik kezemet látványosan felemelem a fejem fölé csak hogy elvonjam valamennyire a figyelmét. Majd még hozzáteszem közösül - Sajtos lazac!

A következő pillanatba megindítok egy teljes erejű rúgást a férfiassága felé.

//harci dobások a dobálóban//
//egy kérdés: itt lehetséges az, hogy a támadásom meglepetésszerűnek számít? Csak mert ha akkora nagydarab lennék mint a feljebb leírt alak, akkor nembiztos, hogy számítanék egy támadásra. Mindenesetre ha igen, akkor azt is vedd figyelembe.//

Ha összegörnyedne a támadástól az alak akkor gyorsan előkapom a kardomat és végzek vele. Ha nem, megpróbálok az ellenkező irányba elfutni a lényeg az, hogy egérutat nyerjek..

[Dorio Racchini]

// Off: Az igaz, hogy elég magas az illető, de nem hiszem, hogy ezért megkapnád a meglepetés szerűt. Annyira nem is "teremtettem butának, úgyhogy ettől most eltekintenék...//

Meglepettséged, az óriás láttán, hamar elszáll, tudod, hogy valamit most cselekedned kell. Itt már nem babra megy a játék. Szegény Rahib hamar kidőlt, igaz nem ilyen ütések felfogására kalibrált testalkata van, de te sem kérnél ettől az óriástól egy hasonló erejű ütést. Megpróbálkozol az első eszedbe pattanó ötlettel, hogy túl járj az eszén. Amikor közösül az anyját emlegeted, kicsit elkomorodik, karod emelésére is mintha ráharapna, de nem cselekedsz elég gyorsan, hogy lábbal elérd a kívánt területet.
Egyszerűen hátrébb lép, és mikor lábad még a talajt sem éri egyszerű mozdulattal lök egyet rajtad.
A lökés erejétől egyensúlyod veszed, és hanyatt esel.

//Off: Veszítesz 2 Fp-t//

[Feltimore]

<..Na ez nem jött be..>

Amikor földet érek kimegy a tüdőmből minden levegő és egy pillanat múlva a földön a következő dolog fut át az agyamon.

<..Az isten verje meg nem erre képeztek ki!.......De azért remélem gyorsabb vagyok mint ez a hústorony..>
<..A papírok! Azok mindenképpen kellenek!..>

Miközben felkelek, megpróbálom előrántani a rövidkardom, és egy támadást indítani. Mivel már a banditák amúgyis a sarkamban vannak, megpróbálom egyszerűen ledönteni a lábáról az ellenfelem, és nem pedig céltudatosan megölni.

//támadó dobás 1 körre a dobálóban. Harcmodor: "Harc az ellenfél elfogásáért"
Megj.: Ha valamit ZÖLDBEN írok az orkul van, ha valamit FEKETÉN az közösül
//