Életút

[Sirak]

<Neji>

<Végül még viszonylag szerencsésen jöttünk ki a harcból, vagyis inkább az a szerencse hogy a fogadós nem kedveli ezt a tisztet.>
-Köszönjük a segítséget, máris indulnánk ahhoz az asszonyhoz.

Amikor lesz egy kis nyugott pillanatunk, vagyis amikor ahhoz az asszonyhoz megyünk az úton még megkérdezem Armon-t:
-Tudom nem éppen ez a legjobb alkalum csevegni, de furdal a kiváncsiság.
Azok a fegyverek nem átlagos fegyverek. Ott használnak ilyeneket ahonnan én jöttem. [megvárom hogy válaszoljon valamit majd folytatom ha a további kérdésemre nem kaptam még választ] Szóval, honnan is szerezted azokat? [megint megvárom a választ majd folytatom] Érdekes fickó vagy te, kiváncsi vagyok mit rejtegetsz még!

[Gorodak]

Miután össze szedtük magunkat és végig hallgattam a jó híreket kicsit megnyugodtam és egy halvány mosoly jelenik meg a szám szélén, erőt véve magamon összeszedem a fegyvereimet persze csak miután bekötöttek, és a helyükre teszem.
Majd meg kérem, hogy nyergeltesse fel a lovainkat.
Ha készen vannak a többiek is és össze pakoltunk, ki megyek a többiekkel a lovakhoz és felszállok a lovamra, igyekszem úgy, hogy ne nagyon szakítsam fel a sebem és a kötést.
- Szerintem nyugodtan vigyük el a lovakat, nekik már úgy sem kell nem igaz. -
Közben meg ejtek egy halvány és enyhén gúnyos mosolyt az arcomon. Útközben amennyire tudok figyelem a környéket, nem is a támadok miatt hanem a vadállatok, miatt akik ha fúj a szél akár kiszagolhatják a vérszagot...
Lassan oda érünk a kis házikóhoz.
< hm.. Vajon honnan tud ez az idős nő arról mit is szállítunk és honnan tudja, hogy mennyire veszélyes, vajon megbízhatunk e benne vagy sem, de sajnos nem válogathatunk de jobb ha résen leszek... Kíváncsi vagyok, bár a kíváncsiság veszélyes... >
A lovakat gondolom ki kötjük egy helyre, hogy egymást melegítsék, Majd a többiek után belépek én is a házikóba. Bent is jól körbe nézek meg kint is figyelve a részletekre és természetesen kerülve a feltűnését annak, hogy meg figyelem a dolgokat.
// van pszim: 2 , de nem tudom, hogy ismerem e ezen a szinten a fájdalom csillapítást vagy sem. //
Természetesen hagyom, hogy elláson az idős nő, de igyekszem éber maradni.
Beszélgetést nem kezdeményezek, ha kérdeznek, akkor felelek, de nem mindenre, csak ami nem a küldetéssel kapcsolatos.

[Pelso]

//Csak annyit akartam módosítani, hogy az egyértelmű távozás helyet a gyógyító keresésére át volna a karakterem. Az események alakulása megfelel.//

*A pénzt elrakom. Valamint megbizonyosodom róla, hogy a minket meg vádló alak életben marad. //Herbalizmus 1 szerintem ennyit azért megtudok ezzel állapítani.// Mivel magam is a lovak elvitele mellet vagyok. A fogadóst megkérem egy másik lóra tegyen fel a lovaknak ételt 1hétre valamint nekünk is csomagoljon. Az étel árát fizetem. A megrakott lovakat egymás mögé erősítve magam vezetem. Úgyis csak nekem van gyakorlatom ebben. Az üres lovakat a többiekre bízom. Leginkább Nejire.
*Míg várjuk, hogy a fogadós összekészítse kért készleteket tudatnyitással megbizonyosodom róla, hogy nincs pszi védelme. Ezután számomra fontos információk után kutatok az elméjében.
//Belemerülök az elméjébe. Olyan emlék után kutatok amiből kiderül ki a megbízója és mit tud a szelencéről. Valamint vannak e társai. Alap esetben csak 10MP 20E+k10E-vel olvasok. Ha van védelme erősítek PL max. manna. Majd írd meg menyi mannát kellet elköltenem.//
<… Annyira rosszul nem jár most a fogadós… Kifizettük a vacsoránk, a fürdőnk, és a két szobát is… Ebből eddig csak a vacsorát fogyasztottuk el… Ráadásul nem kevés pénz landolt már nála azóta…>
* A gyógyító fogadtatása meglep, és ezt kivételesen nem is igazán próbálom elrejteni.
<… Az addig rendben, hogy a botomból tudja dorani neveltetésem… Az viszont már nincs rendjén, hogy a szelencéről is tud… Vajon hova hoztak minket…>
*Koncentrálok és végigpásztázom az öreganyó házát és őt magát is a lehető leg alaposabban míg megtesszük a hátralévő távolságot. A házba belépve a szemlélődést tovább fojtatom, de továbbra is őt szemlélem a legalaposabban.
A házhoz érve:
- Szép jó estét öreganyám. Köszönjük a vendéglátást és, hogy gondoskodsz sebesültjeinkről.
*Az inasnak aki idáig kísért adok 1e –öt, és ott tartom, hogy segítsen nekünk. A lovak kikötésében segítek, ha lehet valamin szélvédett helyen. Valamint a nyergek és a málha levételében. Neji, Armon, és az inas segítségével be is hordhatjuk a holmink és a két megkötözött rabot. Remélem a kötelek szorosan tartanak. Az inast utána útjára engedem.
A házban:
- Nagyon hálásak vagyunk a vendéglátásért és nem is szeretnénk a terhére lenni így ha megengedi míg elmondja, honnan ismer minket én kevernék egy kevés altató italt a foglyaink számára, hogy biztosan ne okozzanak gondot az éjszaka folyamán.
*Az öreganyó bele egyezésével hozzá is látok Alkímia 3. Elkészültével meg is itatom a foglyunkkal. Viszont ha nincs semmi amiből ilyet tudnék keverni az öreganyót kérem meg, hogy főzzön valami altatót a sebek ellátása után. Végig figyelem az öreganyót és az ő mondókáját.
//Menyi idő telt el azóta hogy a harcoknak vége szakadt?//

[Pelso]

*Amennyiben az éjszaka innentől kezdve eseménytelenül telne. Leginkább meditálással töltöm a reggelig hátralévő időt. A botom aktívan figyel.
//Szándékomban áll kapcsolatba lépni a mesteremmel. Ha minden igaz minimum 15s-ig képes vagyok kapcsolatot fenntartani vele. Max pszip.-ból 19s. Jelentést teszek neki a fogadóban történtekről. Ezek után tovább meditálok, hogy vissza szerezem pszip-im. Az üzenetváltást annyiszor ismétlem amennyiszer tudom, vagy ahányszor kell a maradéktalan jelentéshez.//

[Jomadar]

Armon

Az úton Neji-nek csendben, hogy ne zavarják meg az erdő nyugalmát:
- Szülőanyám fegyverei ezek. Magam is harcművésznek tanultam, de kiderült, hogy elmém túl csapongó és nem képes arra az önfegyelemre, ami a slan elmélyüléshez szükséges. Művész vagyok, nem aszkéta.
Az öregasszony meglepetést okoz.
<Nem szerencsés, hogy lassan mindenki többet tud a küldetésünkről nálunk. Belenézek az öregasszony szemébe és a jellemét szeretném megfejteni. Vajon tényleg segíteni akar, vagy csapdába csalni? Végülis kiszámítható volt, hogy harcban lehetnek sérültjeink, de eddig az ellenségeink is olyan időszűkében voltak, hogy vélhetően ezt így még nem tudták megszervezni. Viszont ha csapdába akarna csalni, inkább eljátszhatná az öreg vajákost, kevésbé lenne gyanús. Csak úgy deríthetjük ki, ha elfogadjuk a meghívását.>
Igyekszik stílusosan felelni kalaplengetés közben:
- Az idős hölgy, aki látszólag a semmi közepén többet tud, mint aki az események sodrában hányódik.

[revoltz]

A megkönnyebbülés rajtam is látszik, hogy a közelben van gyógyító, mert, ha az nem lenne igen csak benne lennénk a csávában. De most az egyszer szerencsénk van. Utunk során, ahogy erőmből telik, eltüntetem a nyomokat, így talán még több időt szerzünk magunknak. Az asszony szavai kicist meglepnek, de ezzel együtt kiváncsivá is tett, vajon mit tudhat és hogyan került az információk birtokába.

[Sirak]

<Neji>

Leginkább szótlan maradok, csak akkor folyok bele beszélgetésbe ha kérdeznek, vagy egyszerűen belevisznek abba. Az este folyamán megcsinálom amire Pelso megkér, és meditálok. A reggelt meditálással kezdem és az anyó engedélyével készítenék reggelit is.

[Thor]

___________________________________________________________

Helyszín: Erigowtól északra
Időpont: 3615. Hideg évszak, Gyökerek hava, harmadik hete, asor napja, az feketelunír órája, és a higany órája közt (20.00-01.00)
Résztvevők: Armon Vilonio, Neji, Nokips, Pelso, Revoltz
_____________________________________________________________

//off: Nokips igazad van, és tudod is a fájdalomcsillapítást csinálni. Pedig direkt megnéztem, de ezek szerint bamba voltam. Pelso kb. 2 óra telt el a harc és a kunyhóhoz érés között. Az egy heti élelem nektek és a lovaknak 7 ezüstbe kerül. Az emlékolvasásnál, csak egy dolgot kérhetsz, és egy időpontot, persze az lehet bármilyen hosszú. Tehát háromszor 10 Mp-t fogsz elhasználni.//


Még a kocsmánál!

Pelso

Megnyitod tudatodat, és a szellemvilágon keresztül megvizsgálod a fickó elméjét. Ugyan olyan rideg ez a világ is, mintha a tél ide is elérkezett volna. Az asztrális szellőtől kiráz a hideg, de most a fickóra koncentrálsz. E világban kissé fakóbb színű a ruhája és a bőre. Elméjét csillogó aura védi. Erősen koncentrálsz, hogy érezd az aura erejét, lassan a fénylő burok egyre halványabb fényben tündököl, míg szinte alig kivehető. Enyhe mosollyal nyugtázod, hogy könnyű lesz áttörni rajta. Összerakod elmédben a megfelelő rúnákat, majd elsuttogod, és a fickó homlokára vésed ujjaddal a mentális rajzot. Mágikus örvény kezd kavarogni köztetek, majd hirtelen hatalmas erővel berántja az elmédet, és a férfi gondolatai között cikázol. Próbálsz összpontosítani, hogy a megfelelő emlékeket lássad. Lassan eltávolodnak az emlékek tőled, és csak egy közelít feléd. Mikor megpillantod először nem érted, de kis töprengéssel hamar leesik. A kérdéses emlék, hogy ki bízta meg a feladattal, és mit tud a szelencéről, csak egy üres fekete halványodó folt a válasz. Kitörölték az emlékeit. Újabb emlék után kutatsz, de nem találsz olyat, ami a társai felöl árulkodna. Valószínű egyedül dolgozik. Végül kirévedsz a meditációból, és a fekete folton elmélkedsz.


Az erdőben a háznál!

Mindenki

Az öreg nő megmutatja, hogy hova kössétek ki a lovakat. Ott szélárnyék van, könnyebben átvészelik az éjszakát. Ennyi lóval úgy néztek ki, akár egy karaván. Míg Armon és Neji az inas fiú segítségével kikötik a lovat, és a két sebesült társatok az öreg nő után lépked, addig Pelso kinyitod mágikus szemed, hogy lásd, kivel van dolgotok.

Pelso

Koncentrálsz, és lassan meglátod a körülötted kavargó energiát, majd hirtelen orkán erejű mágikus szél talál mellbe. A fák égig nőnek, és a kis házikó, izzó fényben úszik, akár csak az öregasszony. Egy papnővel van dolgotok. Már csak remélni tudod, hogy nem ellenség.

Mindenki

Beléptek a kis kunyhóba. Takaros vályogház, jobb oldalt a tűzhely és a kamra, bal oldalt az ágy, míg középen a faasztal székekkel. Kellemes meleg van idebent és egy megtermett juhászkutya. Nem morog rátok, inkább a tűz melegét élvezi, ahogy a kályha mellett fekszik. A nő szövet takarót terít a döngölt földre, majd megkéri, hogy ketten feküdjenek le oda, és vegyétek le a felső ruhátokat. Megteszitek, de készen álltok, ha a sors harcot hozna. Mind a kettőtöknek átvérzett a kötés. A nő mellétek térdel, majd imádkozni kezd. Először furán néztek rá, de mikor mellkasánál a ruha alatt fehéres fény kezd derengeni, kissé megijedtek. Majd hangosan Arel nevét kiálltja és fura bizsergés árad végig testetekben. A kellemes érzés miatt leblokkoltok, míg alább nem hagy, akárcsak a fehéres fény. Leszeditek a kötést, és nyoma sincs sérüléseiteknek.

//off: Nokips, Revoltz írjátok vissza az Ép-ket.//

Az asztalnál mindenki kezében egy kupa forralt borral hallgatjátok az idős Arel papnő beszédét. //off: Az ital nem mérgezett, megáldotta.//

Régi korokról mesél, mikor különböző fajok harcoltak a hatalomért. Uradalmak buktak, vagy születtek a kor e sötét időszakaiban. Armon te magad ismered e korszakok legendáit, míg Pelso te inkább a leírt történelemként olvastál róluk, de mind a ketten tudjátok, hogy a zászlóháborúkról beszél.
Mindig voltak vesztesek, még a nyertesek oldalán is, és vannak olyan hőstettek, melyeket még dalnokok sem énekeltek. Szent szavakkal öltek, és átkokkal mentettek. A háború sok kegyetlenség szülő atyja, és nem sokára el jő, hogy újabb gyermekeket nemzzen.
Istene, Arel megjelent neki, és figyelmeztetett. Egy maroknyi csapat érkezik hozzám, kik nem tudják céljuk igazi erejét. Segítsek nekik, mert a sors őket jelölte ki, hogy eldöntsék, a népek, az ártatlanok vérével szilárdítsák meg hatalmukat, vagy a békesség erejével. És külön szolt, hogy ha e kiválasztottak különválnak, az északi világok vérbe borulnak.



- Menjetek hát Doranba, és beszéljetek a mágussal, ki a szelence tartalmát kereste már évek óta, és adjátok át neki. Ne nézzetek bele a dobozba, mert csak akkor állhattok tiszta lélekkel elé. Kínáljátok fel a segítségeteket, és meglátjátok, hogy el fogja fogadni. És ami a legfontosabb, nem tudhat senki a köztetek fennálló láthatatlan kötelékről.


E szavak után nyugovóra tér, mert nagyon elfáradt. Kérdéseitekre, ha lesznek, talán reggel majd válaszol.

Ti is fáradtak vagytok, és bár nem a legkényelmesebb a földre terített ruhákon aludni, de most az is megfelel nektek.

Pelso, leülsz, és próbálsz elméd hatalmával kapcsolatot teremteni mestereddel. Lassan elvész körülötted a világ, és az arcát eleveníted fel, hogy ez által megtaláld a szelem világban. Koncentrálsz, többször is próbálod, de kudarcba fullad minden kísérlet. Észre sem veszed közben, hogy mennyire elfáradtál. Reggel ébredsz fel.

//off: Mindannyian kaptok 30 KAP-ot. Csak Pelso és Armon tudja, hogy a zászlóháborúról beszélt az idős nő, kivéve, ha elmondják a többieknek majd.//

[Thor]

___________________________________________________________

Helyszín: Erigowtól északra
Időpont: 3615. Hideg évszak, Gyökerek hava, harmadik hete, asor napja, az ezüst órája, és a mithrill órája közt (07.00-08.00)
Résztvevők: Armon Vilonio, Neji, Nokips, Pelso, Revoltz
_____________________________________________________________

A kutya hosszú vonyítására ébredtek fel. Az öreg papnő mellett ül, és mintha siratná. Nokips lép oda kezében egy elrejtett tőrrel, de a kutya nem támadja meg. Megrázza a nőt, de az nem kell fel. Meghalt.

[Pelso]

//Akkor ha jól értem nekünk és a lovaknak van 9 napi élelme, meg bora. Valamint ha jól értettem az altató folyadékot is elkészítettem az éjjel.//

*Az éjszakai kimerítő meditációk sorozata miatt igen sokáig nem jut el a tudatomig a kutya ugatása. Mikor igen, oda megyek én is az anyókához és ha addig nem nézte meg senki akkor megnézem lélegzik e még.
<... Sokat segített az éjjel, bár a története a zászlóháborúról egyáltalán nem vitt közelebb ahhoz, hogy megértsem Arel miért küldött üzenetet neki rólunk... De legalább alátámasztotta a kijelentésem miszerint nem vagyunk csalik... Csak öngyilkos küldetésen vagyunk...>
- Halott.
*Halk és őszinte sajnálattól terhes hangon mondtam ki. Pár pillanatig nem is szólalok meg utána. Mikor végül igen megköszörülöm a hangomat előtte.
- Meg kéne nézni nem e ásott véletlenül magának egy sírt arra az esetre ha ezt a télt nem élné már túr. Nem szeretném csak így itt hagyni és a talaj már túl kemény az ásáshoz. A temetőt meg nem tudom merre kéne keresni.
*Végignézek társaimon hát ha van valakinek jobb ötlete.

Miután megbeszéltük mi legyen az öreganyó holttestével.
//Szeretném tudni pontosan mi is van az anyóka házában. Azt megtudtam, hogy papnő és valószínűleg a házát is megáldotta de nem kaptam részletes leírást. Valamint nem tudom, hogy az altató főzethez most volt alapanyaga vagy nem? Én főztem meg vagy ő?//
//Off. Mivel a KAP pontjaim 115már elértem a 3TSZ. Most már a Botom 9MP-al gazdálkodik valamin 17 Pzsi p-tal. A botom és a saját Pszi pontjaim még átszámolom.//
- Most, hogy ezt megbeszéltük már csak az a kérdés, hogy mit csináljunk a kért fogollyal. Annyit már biztosan tudunk, hogy az aki Armont megvádolta nem tud semmit csak azt, hogy kell neki a szelence mivel a megbízói töröltek az elméjéből mindent ami nyomra vezetett volna. Ébren se lenne beszédesebb. A tiszt elméjében még nem jártam de nem hinném, hogy okosabbak lennénk tőle. Ettől függetlenül bele fogok nézni az elméjébe de jó kérdés mint tegyünk velük utána.

[Gorodak]

Lefekszünk a földre és ha bármi történik egyből közbelépnék, de amikor meg gyógyít minket a hatalmas meglepetés ül ki az arcomra.
Beszélgetés közben figyelem az eseményeket és nem szólok bele.
< Fura háború lesz és ilyen értékes lenne az kis szelence, ez egyre jobban nem tetszik, s ráadásul túl sokan követhetnek minket túl sokan keresik ezt a kis szelencét, még a kocsmában is majdnem ott hagytuk a fogunkat ráadásul ez már a második alkalom volt, s ki tudja, hogy a következő támadást túl éljük e???? >
Csöndesen iszogatok a többiekkel és gondolataimba merengek. Mielőtt lefekszek még járok egy kört a kis házikó körül, meg ellenőrzöm a lovakat, majd én is nyugovóra térek.
Másnap reggel mikor észre vesszük, hogy a papnő halott, egyet értek abban, hogy temessük el!
-A katonát meg a csatlósát eltüntettem lábalól, ha gondoljátok, vagy csak kötözzük őket egy fához és bízzuk a dolgot az istenekre... -
Miután meg vagyunk, s a mágus mondott pár szót a papnőhöz elkezdem nyergelni a lovakat az induláshoz.
< Hosszú és veszélyes lesz az út, jobb ha felkészülünk, csak azt nem tudom, hogy minek tudnánk álcázni a csapatott, max annyit tehetek, hogy más arcunk legyen minden városba, bár nem tudom, hogy ez segítene e hiszen télen nem utazik max csak a halál szélsebesen. >
Útközben figyelem az erdőt.
- Ha már kb 9 napnyi élelmünk van mi lenne ha 9 napig nem is mennék város közelébe, ha csak nem muszáj? A városba lépések élőt meg csinálhatnék mindenkinek álöltözetet és más arcot, ha gondoljátok arra a napra amíg ott vagyunk....
< Meg ha úgy alakul meg szállhatunk máshol is mint a fogadókba, hogy ne keressenek minket véletlen sem... hm ... De ezt még meg látjuk >
Álcázás/Álruha: 4

[Pelso]

//Azért ennyire nem sietünk. Most ép agyalunk, beszélgetünk és felkészülünk az útra. KM: Két kérdésem lenne.
1.: A kitörés helyét meghatározhatom e a talajban kb fél láb mélyen?
2.: Abban azt esetben ha robbantás helyet csak olvasztani szeretnék egy 1l széles 2 láb hosszú 0.5l mély területet a talajban ahhoz kell e rúnával (ilyen rúnát írhatok e most?) elválasztani a talaj maradék részéről vagy csak elég e rákoncentrálni? //

[Sirak]

<Neji>

//off: Pelso, szerintem ez elég egyszerű...hozzákötöd mondjuk a csóvát időmágiához, vagy paraelem(hő) kupola időmágia és már kész is az olvasztás...csupán kérdés mennyi időbe telik, de most van időnk//

-Jogos, jó ötlet most közel se menni a fogadókhoz és városokhoz. Maximum falvakat kéne csak érinteni. Egyébként nem tudom emlékeztek-e de nálam is van még 4 napi élelem; beleszámoltátok azt is? [itt természetesen megvárom a választ, majd folytatom a beszélgetést]
-Van még 1 fontos dolog amit meg kell vitatnunk. A harci taktikánk nem lesz így jó! Gorodak és Revoltz az előző harcban túlságosan megsérült, igaz hogy Gorodak azért mert megmentette Revoltzot. Aki távolsági fegyvert tud használni, használja azt, majd én leszek a csapat pajzsa. És számítok rád is Pelso, nem tudom hogy bújsz mások elméjébe, de erős vagy, és ezzel zúrzavart kelthetsz az ellenfél csapatában, használd ezt ki! Szóval, az elképzelésem a következő: aki távolról tud harcolni az harcoljon úgy, én leszek a csapat pajzsa Revoltzal!

<Ő az egyetlen aki kizárólag közelharcos...vagy megtanul távolsági fegyverrel harcolni, vagy erősebbnek kell lennie a kardjával! És még mindig nem ismerjük Armon igazi erejét, hacsak nem az volt amit eddig tett, de akkor az igencsak elszomorítana.>

[revoltz]

Az öregasszony hatalma meglep, bár ismerem a varázslók fortélyait és a papokét, de néha váratlanul ér. A kis meséjére próbálok odafigyelni és kivenni belőle a fontos részeket.

Holnap reggel frissen kelek és szomorúan látom, hogy a nő már nem él...

- Majd én körül nézek a sír után.

Szólok Pelsonak, majd megvárom a maradékát beszédének és Neji-t is végig hallgatom.

- Ez a harc váratlanul ért minket szerintem, taktikának igen kezdetleges, de nekem jó a szerep, amit mondasz, de a legjobb taktika szerintem a harc elkerülése.

Válaszom adva kimegyek a kunyhóból, hogy keressek gödröt, majd az eredményt közlöm Pelsoval.

[Gorodak]

- Amúgy mikor akarunk tovább indulni? A mai napot még itt töltjük vagy pár óra múlva indulunk is célunk felé? Persze kerülve a városokat. -Szerintem is váratlanul ért minket ez a támadás, másrészről Neji elég nehéz felhúzni a nyúlpuskát mikor 3-an rohannak feléd és a véredet akarják. Egyébként pedig szerintem egész jók voltunk ahhoz képest, hogy túlerőben voltak. De persze ha úgy alakul szívesen íjászkodok, de ha meg olyan a helyzet maradok a kardnál... -
< hm ha jól értem akkor Nejinél van 4 napi Pelsonál meg 7 napi étel van asszem, akkor elég sokáig elkerülhetünk mindenfajta várost vagy falut egy ideig. hm... >