Seprűnyél fogadó

[HugiLee]

Hú gyerekek , ilyen szép karilapot még nem láttam ))
Dákini karija totál készen van )) én meg tőle )) nagyon jó lesz !

[Thor]

Hi!

Elküldtem a karaktert!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Thor

[HugiLee]

hatból kettő kipipálva )) ez nagyon jól halad

[Gorodak]

Elküldtem én is ám..

[HugiLee]

Mindenki elküldte de még át kell néznem , ezért van csak kettő pipálva, mert ők már készen vannak minden szempontból ))))))))))
szerintem nagyon hamar fogunk tudni kezdeni

[HugiLee]

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Hugilee
Észak–Ynev, Abaszisz
Pyr.sz. 3593
Játékosok: Dakini, FlikenFlaken,Gegegongfu, Gihike,Gorodac,Thor „és egy ismeretlennevű lovag, aki nem szerepel a filmben „
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A tűz melege kellemesen átmelegítette a körégyűlteket. A sátor sem a szelet, sem az esőt nem engedte közel hozzájuk. A fekhelyek egész kényelmesre sikeredtek, ahhoz képest, hogy most először csinálták saját kezükkel a gyerekek. Az asszony , aki jól forgatta az íjat , most a zsákmányt szeletelte 9 nagyjából egyforma darabra, és osztotta szét , elsőként az öregedő Papnak adva belőle. Miután telerakták a hasukat, és kényelembe helyezkedtek, az öreg beszélni kezdett:

-Sok legendát mesélnek sok hősről, akik falvakat, vagy egész országokat mentettek meg tetteikkel. Minden népnek, és minden klánnak van olyan alakja, akinek neve említése is büszkeséggel és tetterővel tölti fel tagjait. Ebben a történetben azonban nem ilyen hősökről mesélek, mert az én történetem vándorokról szól, egyszerű alakokról, akik lehet, hogy az utcán nőttek fel, vagy talán valamely nemesi család sarjai voltak, de bárhonnan is jöttek a maguk útját járták. Apró lépteik nyomán aprókat fordult a világ, de megmozdult! Mert lehetsz bárki, gyógyító vagy gyilkos, ha a magad útját járod, arra az istenek is odafigyelnek!

Viszonylag békés időket élt a világ. Már nem csatáztak őrült és hatalmas varázstudók földrészeket pusztítva el, és a gonosz és jó sem küzdött épp háborúkban, ezreket küldve a túlonnani világokba.
Ekkor történt, hogy két férfi ugyanannak az illúziónak a csapdájába került. Abasziszban a Horen és Mirian közti erdőségben élt egy bárd, aki fogadónak álcázta viskóját, tőrbe csalva utazókat, majd megölte kifosztotta őket. De ketten szerencsések voltak, hogy útjuk egymást keresztezte, mert ha egyedül vannak ott, biztosan elvesznek . Ám kettejüket egyszerre már nem tudta jól megtéveszteni a gonosz , így időben leleplezték az ármányt , s végül egyszerre merítették fegyverűket belé. Az egyikük páncélban volt , hatalmas ember . Léptei alatt megremegett a föld , ereje a józan ész határait feszegette. Fiatal volt bár, de nem oly gyámoltalan, hogy ne lett volna végzetes kikezdeni vele. Hiába fogta volna menekülőre,a bárd, ő egy suhintással levágta fejét, míg a másik , alacsonyabb , de igen fürge , fekete ruhájában , ügyesen forgatta kardját, és a menekülő gonosznak hátulról egyenesen a szívébe talált.
Egyszerre végeztek ellenségükkel. S bár ezelőtt nem találkoztak, a közös veszedelem közelebb hozta egymáshoz őket. És a tisztelet, amit a másik tudása felé éreztek megtartotta rövid ki nem mondott szövetségüket. Jobb dolguk nem lévén együtt haladtak hát tovább Mirian felé.
Pár nappal később, egy kiszögellésen táboroztak le, ahol némiképp védettek voltak egy nagy sziklától és a szakadék felől sem támadhatta meg őket semmi földön járó vad. Hajnalban, mikor még köd lepte a tájat, a tejfölből egy áttetsző alak bontakozott ki. Hosszú , fehér köpönyeget viselt , az arcát nem lehetet látni a csukja alatt , és az egész olyan illékony, és halovány jelenség volt, hogy a vándorok azonnal fel sem ébredtek rá. Csak , mikor egy hideg fuvallat megérintette szemüket és nevükön szólította őket , akkor ültek fel . A jelenség ott állt kettejük közt , majd benyúlt ködből lévő ruhájába, és két barna, vörös pecséttel lezárt levelet vett elő és nyújtotta feléjük. Egyikük sem nyúlt érte,s mikor a nap első sugarai feltűntek a horizonton a tünemény szertefoszlott s a levelek lepottyantak az ölükbe.

// Off: Thor , Gorodac PM! Még ma folytatom a többiekkel . Thor és Gorodac kérlek írjatok egy karakterleírást, hogy pontosan hogy néztek ki , amit egy felületes szemlélő láthat .//

[HugiLee]

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Hugilee
Észak–Ynev, Abaszisz
Pyr.sz. 3593
Játékosok: Dakini, FlikenFlaken,Gegegongfu, Gihike,Gorodac,Thor „és egy ismeretlennevű lovag, aki nem szerepel a filmben „
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Folytatás :

Az Onpor-medence egyik legnagyobb települése Razdag. A városok minden előnyével és hátrányával bír. Hogy kinek mi előny és mi nem az , azt viszont már egyede válogatja . Vannak tágas terek, ahol jó üzletek köttethetnek, és szűk sikátorok, ahol olyanokkal is összeismerkedhetünk, akikkel sosem gondoltuk volna , hogy összehoz a jobb, vagy balsorsunk. A taknyos lepkéhez címzett kocsma vendégei sem tudhatták első pillanatban hogy melyik lépett be egy fiatal, illatos nő képében hozzájuk. Később, mikor kigúvadó szemekkel, nyáluk csorgatva ültek, és végignézték, bár nem értették, mit látnak , ahogy a lány búgó hangon énekelve , lassú táncot jár és közben egyenkén egy tiszta, gyors mozdulattal intézi el őket, már idejük sem maradt eldönteni. Amit énekelt nekik, az nem mondhatni, hogy egyik fülükön be a másikon ki ment volna, nem így az a vékony tűszerű pengével rendelkező tőr, amit az egyik cimbora „ajándékkozott” neki még a sikátorban. Tiszta munka, kevés vér, mintha csak elpilledtek volna az asztal mellett. Ezután a kocsma bezárt, s az emeleti szoba kényelmét egyedül élvezhette. Bor, hús, kenyér, sajt, puha fekhely, és tiszta víz. Az erdő után jól esett egy kis kényelem.
Hajnalban hideg fuvallat ébresztette . Az ablakon betekintő hold fényében láthatta, ahogy fehéres köd telepszik a szobára , majd összeáll egy áttetsző csukjás alakká, aki lassan benyúl köpenyébe, egy pecsétes barna levelet vesz elő és átnyújtja a lánynak, aki időközben felült az ágyban és érdeklődéssel figyelte a jelenetet. Miután elvette a levelet, a káprázat lassan eloszlott.
// Off: PM : Dakini //

Folytatás következik

[Thor]

Rogeirn den Kilburn Kyr lovag

2,20 m magas, hegyomlás testalkatú férfi, kissé pocakos . Hosszú, fehér haja varkocsba kötve. Arca átlagos, nem mondhatni jóképűnek, ez talán a tokája miatt lehet. Ruhája barna bőrnadrágból, vajszínű, nemesi ingből, és barna bőrmellényből áll. Csizmája a vértezethez készült, egyébként lovagló csizma. Erejének és állóképességének köszönhetően sokáig képes fél vértben lenni, így általában abban lehet látni. A testének méretéhez kovácsolt, jó minőségű, de egyáltalán nem cirádás, matt fémszínű fél vértet visel. Sisakján T alakú nyíláson lát ki. Bal oldalára dísztelen lovagkard van felcsatolva, jobb oldalán egy szöges, láncos buzogány lóg. A tőre hátul a derekánál az övbe dugva. Nagy, téglalap alakú pajzsa nehéz harci lovára van felkötve. Sisakját, és pajzsát csak akkor használja, ha harcba indul, és természetesen kibontja haját, ha felveszi a sisakot.

[Gorodak]

Trian

FEkete ruhában, mely egyszerú hétköznapi parszti ruha és egy fegyver kabátban van . 175 magas, nem túl nagy darab de nem is vékony test alkatú. Rövidebb haja van , de nem tüsis, ami általában szerteszéjjel áll vagy kocos. Fekete haja van és barna szeme. Mokás természtű. De komoly ember. Egy fekete csuklya van rajta és fkete köpennyel.
Jelenleg van egy hatalmas monokli a bal arcán ami fel is van dagadva és igen lila, és itt ott hegek is láthatóak rajta, ami a legutobbi küldetésében szerzet és akkor találkozott a lovaggal mikor épp tartott vissza jelentést tenni a feladat sikeréről.
// poén ha nem baj, ha igen akkor nincs. NEm kaptam pm -et majd nekem is elküldőd???? Köszi //
Egyszerű lovagló csizma van rajta... Valamint egyszerű utazó lova van.

[dakini]

Hísen Maranwë

Alacsony, karcsú testalkatú, szinte törékeny lány. Hosszú fekete hajjal, vonzó, bájos arccal és jégkék, az északi sark melegségét idéző tekintettel. Könnyű mélyvérvörös bőrvértet visel és színben hozzá illő alkarvédőket. Oldalán ramiera, egy egyszerű fekete, dísztelen hüvelyben, szinte fel sem tűnik, mert erről elvonja a figyelmet hosszú nyelű hangszere, mely lazán a hátára erősítve függ, hogy kéznél legyen, de ne zavarja a mozgásban. Lábán könnyű sötétbarna őzbőr lovaglócsizmát visel, léptei könnyedek, mintha táncot járna.

[HugiLee]

Folytatás :
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Hugilee
Észak–Ynev, Abaszisz
Pyr.sz. 3593
Játékosok: Dakini, FlikenFlaken,Gegegongfu, Gihike,Gorodac,Thor „és egy ismeretlennevű lovag, aki nem szerepel a filmben „
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Valahol a Nyktaloszi-alföldön egy zsoldos csapat, az „Arany barátok” olyan feladatot vállalt, amely túl nagy falatnak bizonyult számára. Ez volt utolsó küldetésük, mert mindössze két barát élte túl a kellemetlen találkozást a célpont védelmezőivel. Talán a büszkeség, becsvágy, vagy egyszerűen csak a tudatlanság sodorta bele őket egy ilyen végzetes helyzetbe. Már nem is számított, csak az, hogy ők el tudtak menekülni. Ketten. Egy pap és egy barbár. Órákon át lovagoltak, hogy minél messzebb jussanak. Ez a pénz már úszott, de az életük és a barátságuk megmaradt. Egy biztonságosabb helyen az a fák és bokrok védelmező ölelésében, megállhattak végre és bár harctársaik odavesztek , vagy elfogták őket , amint levegőt tudtak venni egymás szánalmas ábrázatát látva a bennük felgyűlt feszültség már csak hosszú és hangos nevetésárban tudott kijutni. Fél perc múlva a földön ülve , hasukat fogva próbáltak nagy levegőhöz jutni. Igazság szerint jobban elfáradtak ebben a nevetésben, mint a több órai lovaglásban. Néhány perc pihenés után a pap feltápászkodott. Pár fiatal facsemete és vastag ág segítségével kezdetleges szentélyt emelt, és nekifogott imádkozni. Órákig abba sem hagyta. Közben barátja nekiállt hogy vacsorát készítsen. Kellemes kis táborhelyet rittyentett.
Jóllakottan a lelki és testi tápláléktól, kifáradva a napi eseményektől, hamar álomba is merültek mindketten.
Hajnalban még mielőtt felkelt a nap és a köd még beterítette az erdőt, a barbárt megébresztette hólyagja, felkelt hát és elsétált egy néhány lépést a fekhelyétől, hogy kényelmesen vizelhessen. Mögötte a köd lassan kezdett összesűrűsödni és kibontakozni belőle, egy csuklyás alak. Amikor végzett megfordult, felnézett és visszasétált a fekhelyéhez egyenes át a ködös alakon, aki ettől szétrebbent, majd újra összeállt széttárt karokkal, és csak nézett a barbár után, aki addigra már ismét kényelembe helyezte magát fekhelyén. Ködfejét ingatva előhúzta köpenye alól a barna levelet nagy vörös pecséttel, és nagy lendületet véve az alvó barbár képébe dobta.
Közben a pap édes álmot látott . Sólyomként repült a tenger felett , majd erdők mezők következtek . A magasból szemlélte az embereket . Majd lenézett a lábára és látta, hoyg egy pecsételt levelet tart a karmai közt. Tovább repült és zuhanni kezdett. Nagy sebességgel közeledett az erdő felé, majd be a fák közé, egyenesen saját alvó testének mellkasára. Látta, ahogy kinyitotta a szemét és egyenesen belenézett, majd egy fülsiketítőt vijjogot saját arcába.
Ugyanabban a pillanatban ült fel mindkét férfi. A vadász körbenézett, hoyg mi eshetett a fejére, és akkor megtalálta a lepecsételt levelet. A pap lassan lenézett az ölébe és ő is megtalálta a levelet, amit álmában hozott a sólyom.

// OFF: PM Gergő, Bazsi és mutatkozzatok be kérlek //

folytatása következik :

[dakini]

„Tűnődve nézem a bőrszíjon függő tárgyat. Ha valóban a Mesterem küldte, akkor nem lehet mögötte ártó szándék… De vajon hogy talált meg itt a világ végén, és ha már ennyire fontos, miért nem lépett inkább közvetlen kapcsolatba velem? Megrázom a fejem és győz az óvatos józanság hangja, mely arra szólít, hogy kiderítsem mágikus tárgy-e, hogy megtudjam milyen a kisugárzása és vajh milyen árnyékot vet az asztrálsíkon. Meditációs tartásba helyezkedve gyorsan ráhangolódom és megnyitom a tudatomat.”

[gegegongfu]

Morg'aan R'Khad

Fiatal, magas, rendkívül izmos, de szálkás férfi. Állatias kisugárzású. Haja barna, vállig ér, szabadon lóg. Szeme barna, tekintete tüzes, szinte szikrákat szór. Arca simára borotvált. Mozdulatai gyorsak, figyelme élénk. Egyszerű ruházata, világos vászon mellényből és nadrágból, fekete fegyverövből és barna bőr csizmából áll. Bőr alkarvédői kopottak. Hátán másfélkezes kard, oldalán rövidkard lóg, egyszerű jeltelen bőr hüvelyben. Pej csődöre idegesen dobbant, a nyeregre kötve kör alakú pajzs, hajítódárdák és utazó zsák látható.

/OFF: amúgy meglepően hasonlít Jason Momoára a Conanból (alias Khal Drogo, Trónok Harca) /

[HugiLee]

//off: amikor hozzászólást írtok, a bal felső sarokba írjátok fel a karakter nevét, hogy tudjuk ki beszél, kiről van szó!! //

[contle]

Nizaylu

Vékony, 175cm, szétszórt kinézetű, jóképű fiatal srác, rövid, vörös hajjal. Bőrsarut és laza, terepzöldes árnyalatú ruházatot visel, mely alatt simán megbújhat egy tőr, vagy akár egy kisebb kard. Gyakran bámul a messzeségbe, néha elvigyorodik mint egy eszelős. Egy apró bőrtáska van nála, melyben elfér kétnapi hideg élelem. Kulacs az övén. Állandóan borostás.
Jó karban lévő almásderes lova régóta kíséri útján.