• Fórum kezdőlap
    M.A.G.U.S. Online RPG
    • Keresés
    • GyIK
    • Taglista
  • Felhasználói vezérlőpult
    Belépés
    • Felhasználói vezérlőpult
    • Belépés
  • Postaláda
    Privát üzenetek

Életút

A TUAN Kiadó új törvénykönyve alapján

Moderátor: Admin

Hozzászólás küldése
2686 hozzászólás • Oldal: 130 / 180 • 1 ... 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133 ... 180

Re: Életút

HozzászólásSzerző: HugiLee » 2015.04.09. 21:08

Una Finteon


Mielőtt nyugovóra térünk, biztosítom a fiúkat, hogy a csomagolással és a cselédség egy részével majd foglalkozom én.

Már hajnalban felébredek és átmegyek a foglyokat vigyázó szolgálóhoz. Viszek neki valami meleg teát vagy forralt bort, vagy kávét, amit szokás, valamint sültet és kenyeret. Ellenőrzöm, hogy rendben van. Azután elmegyek és felkeltem a szolgálókat. Elmagyarázom,az idősebb régi szolgálónknak, hogy el kell hagyjuk a birtokot, s hogy készítse fel a szekereket és az állatokat az utazásra és ezt beszélje át a másik idősebb férfival, s majd jövök megbeszélni a részleteket. Elmegyek és felkeltem anyámat , ha még nem ébredt volna fel magától.

-Anyám! Te csak kezdd el a reggelit, főzz valami meleget a férfiaknak, én beküldöm az asszonyokat, hogy segítsenek a csomagolásban. És főzésben. Estig sok a teendő de már mindent végig gondoltam. Egyedül a nagy ládát visszük, mint bútort, de úgy pakolj bele, hogy gyorsan ki lehessen venni. Ha út közben ellenőrzés lenne, apánkat abban biztonságban elrejthetjük, ha kell. De ez csak egy végső eshetőség.

// off: szeretnék neveket kérni az idős , úgymond főszolgálóinknak , ki a vezetőjük , ki a második, ki a házvezető nő ? És szeretném tudni, hogy hány miegymásunk van szekér, jószág, de hogy ne a KM et terheljem, és haladjon is a történet, ezért írok valamit, s majd lehúzod, ami nem felel meg a „valóságnak”. Kockával dobtam a szekerek számára ( 5) ; Intelligencia14: 2,5; karizma13: 2//

Újra kimegyek a szolgálókhoz:
Magam mellé veszem a három olyan idősebb szolgálónkat, akik ( 2 férfi és egy nő) a férfiak a földekkel és állatokkal foglalkoznak a nő a házvezetéssel. Elmondom nekik a tervet a csomagolásra. Gondolom Saginor közben tájékoztatta a cselédség egészét helyzetünk mibenlétéről ezért én már csak a lényeget mondom.
A nőnek, csendes nyugodt , határozott hangon beszélek, de ahogy mondom, egyértelmű, hogy nincs lazsálás senkinek:

- Fogd az asszonyokat és menjetek a házba és segítsetek anyámnak a főzésben. Ami élelmet lehet vinni, azt csomagoljátok el, és bőséges ebédet főzzetek, kenyeret süssetek, hogy kitartson még három napra mindenkinek! Te segíts anyámnak összerakni a legfontosabb holmikat. Minden pokrócot, lepedőt, ágyneműt elviszünk. Kell majd az állatoknak is. Mondd el a többieknek is, hogy a ruhákat zsákba tegyék, azokat a szekerek oldalára lógatjuk, úgy készüljenek. Értettél? Jó. Menj most!

A férfiakhoz fordulok:
- Három szekeret le kell ponyvázni, ha van elég deszka, akkor körbedeszkázni az egyiket, a legnagyobbat. Abba mennek majd a személyes holmik, anyám, és egy fekhelyet kell hagyni apámnak. Úgy csináljátok meg, hogy a tetejére szénát teszünk, mintha csak két oldalt lenne deszkázva. A hátuljába gabonás zsákok mennek. Amennyi gabona csak van, mind zsákokba tenni, ezzel eltakarjuk a kocsit hátulról, és az állatoknak is lesz mit enni.
Ülni is lehet majd rájuk. A csirkéket, kacsákat , libákat, nyulakat , amik ilyenek vannak tegyétek ketrecekbe és a ponyvás kocsik végébe egymásra tesszük, szintén véd majd hátulról. Mindenhová a kocsikban körbe szénát rakunk, és felaggatjuk a ruhászsákokat, ez véd majd a hidegtől. Az egyik kocsiban a felénél tegyetek deszkát elválasztásnak, úgy egy láb magasan, előre a deszkához gabonás zsákokat, arra ülhetnek az asszonyok és a gyerekek, hátra tegyetek szalmát és a kisállatokat, azok majd bemelegítik a teret, a végébe ketrecben a csirkéket, hátul pedig szénával zárjátok le a hidegtől aztán ponyvával, vagy pokróccal az eső elől. Minden kötelet elviszünk. Vödröket a kocsikra lógatva, kell majd az itatáshoz.
Hosszabb lőcsöt tegyetek a nagyszekér elé, oda 6 lovat fogunk be. A maradék két szekérre szintén ponyvát tegyetek, körbe szénát, alulra szalmát és azokba mennek a kisebb állatok; disznó, birka, kecske. Ha marad még ketrec az is. Szerszámokat és amit lehet a széna közé dugjatok. Ha kell még deszka, szedjétek szét a bútorokat is. Ha lehet, ne hagyjunk hátra egy élőt se. Mindenki férjen fel! Menjetek! Később jövök én is.


- már éppen ellépnék, amikor eszembe jut még valami-

-A cselédházba láttam egy vaskályhát. Üríttessétek ki és azt is tegyétek az egyik kocsira!
Ebédre kész kell lenni!

Rájuk nézek, ha látom, hogy értették és indulnak én is lépek, ha van kérdés, megvárom, és válaszolok.

Elmegyek a foglyokhoz egy fiatalabb szolgáló fiúval. Három cipóval és három vastag csík szalonnával, amit egy rongyba kötve viszek.
Felülök a lovamra és úgy állok a pince elé egyik kezemben felhúzott nyílpuskával, amit a pinceajtóra szegezek.
Kinyittatom az ajtajukat a fiúval, és lekiáltok, hogy jöjjenek ki. Ahogy előmásznak, intek nekik, hogy indulás elöttem.
Elkísérem őket a birtok határáig és még azon túl egy kicsit ki az országúthoz. Ha még meg vannak kötözve a kezeik, akkor leszállok a lóról és eloldozom őket , természetesen nem lepne meg, ha megtámadnának, de zsibbadt kézzel és fegyver nélkül kevés lenne az esélyük. Visszaülök a lóra és ledobom az egyikük kezébe a kis csomagot az étellel.
Majd búcsúzóul intek nekik, hogy induljanak, de még hozzáteszem csendes, nyugodt, ám ezzel éppen igencsak vésztjóslóan és fenyegetően:
- Mondanom sem kell, hogy nem jártatok erre, nem ismertek minket , és soha nem jöttök vissza ide!
Ellenkező esetben , megtalálunk megölünk .....(hatásszünet) ....majd feltámasztunk és az idők végezetéig szolgáltok majd a családomnak, míg el nem kopik minden porcikátok !

Miután látom, hogy elfutnak, vagy elinalnak, vagy elkúsznak...megfordulok és visszamegyek a házba, és minden felszerelésemet, összerakom. Amit a lovamon szoktam hordani azt is, de egyenlőre csak Hamis mellé halmozom a nehezebbeket. Megfejelem még borral, egy jó nagy bőrtasaknyival és még egy meleg incognóval, amit majd az úton terítek magamra és a lovamra.

Amikor készen vagyok a saját holmimmal (amit szinte még ki sem pakoltam, tehát hamar visszarakom), a konyhába megyek. Impiusz talán már felébredt. Ha így van, adok neki reggelit és elviszem egy kis sétára nem messze a háztól.

Mikor visszatérünk a sétából. Leszállok Hamisról és várom, hogy Impiusz is kövessen.
Ha sikeresen lehuppan, egy bólintással nyugtázom.
- Most pedig menj a házba és szedd össze, amire szükséged lesz. Mama segíthet, ha elakadsz. Csak a legfontosabbakat hozd. Ha kész vagy, keress meg!

A nap további részében minden szegletet felkutatok, ahol csak valamilyen fegyverszerűséget lelek, azt egy helyre hordom az istálló ajtajához, hogy majd elosszam a cselédek és kocsik közt. Közben felügyelem a munkálatokat a kocsiknál és a házban is. Nap közben Saginorral és aki még itthon van testvéreim közül, megbeszélem az elképzeléseimet a szekerek biztonságossá tételéről és a pontos útvonalról.
Úgy gondolom, hogy a szekerekkel nem tudunk csalinkázni ki nem taposott utakon, ezért majd olyan helyen kell félreállnunk, ahol a szekerek is biztonságosan lehetnek, de nem is túl feltűnőek.
Indulásnál magamhoz veszek még némi élelmet is és egy kis zabot és almát Hamisnak.
vulevukusé ávek zsö tö prömöle dizson mustár ..áá bas..átok meg! Bemegyünk. :) tudod mi az a prohibíció ? - A kurválkodás csúnya szóval?
Avatar
HugiLee
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 380
Csatlakozott: 2012.07.26. 0:41
Tartózkodási hely: Xi-an
ZK Karakter: Marion
ZK Karakter: Sína Ar Ta
Karakter: Una
Vissza a tetejére

Re: Életút

HozzászólásSzerző: Pelso » 2015.04.09. 23:04

Eligor Finteon

*Reggel mikor hallom, hogy még két fogoly életben van a tegnapi támadók közül kérdőn nézek testvéreimére.

- Miért vannak még életben?

*Itt várok pár pillanatot, hogy mit válaszolnak a többiek. A magam részéről a foglyok kivégzése mellet vagyok. Ha a többiek az elengedésük mellet akkor újra szólok.

- Ha csak nem adja át nekünk az ő életükért cserébe apánkat a főúr akkor csak kárunkra válik ha elengedjük őket. Ne hagyjunk magunk mögött olyat aki az életünkre tört.

*Mielőtt Vellir elindul a városba még megkérdezem tőle, hogy merre is van a barlang bejárata. Ami azt illeti örülnék ha velünk tartana a barlang szájának megkeresésére és csak utána menne a városba.

- Vellir ügye velünk tartasz barlangig és csak után mész tovább a városba?

*Igenlő válasz után fojtatom a felszerelésem ellenőrzését. Miután számba vettem a holmijaim mindet a helyére teszem. Fegyvereim felövezem magamra, egyéb holmim felnyalábolom és felmálházom a lovam. Ezzel végezve Nakloss - és remélhetőleg Vellir - társaságában vissza vezetem a lovam a házhoz ahol testvéreim már hozz is láttak a pakoláshoz.

- Saginor. Akkor mi előre megyünk a barlanghoz. Ott találkozunk. Javaslom a lehető leghamarabb gyertek utánunk. Szerintem délben már ne legyetek a tanyán. Ahogy tegnap is mondtam azzal járunk a legjobban ha felgyújtjuk a házakat az éjszakai támadók testével együtt. Ne hagy nekik két óránál többet pakolásra. Még a végén képesek lennének minden mozdíthatót magukkal hozni és akkor holnapig sem végeztek. Egy szekérnél többet ne is fogjatok be. Szerintem apánknak amúgy is csak egy van aminek szántalpak vannak a kerekek helyén.

*Azzal lóra pattanok és megindulok testvéreimmel - vagy testvéremmel - a barlang irányába. A barlanghoz érve a lovakat elrejtem néhány fa és bokor takarásában. Majd lámpásomat meggyújtva lassan és óvatosan megindulok a sötét mélybe bal kezemben a lámpát jobb kezemben a számszeríjam tartva.
„Fő a szervezettség!!!”
Avatar
Pelso
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 1208
Csatlakozott: 2008.01.27. 18:23
Tartózkodási hely: Budapest
Vissza a tetejére

Re: Életút

HozzászólásSzerző: Paga Sker » 2015.04.10. 14:51

Vellir

Mikor Eligor megkér, hogy kísérjem el, bólintok neki. Amúgy is útba esik egy kis kitérővel a város felé.

Úton Eligornak:

-Figyelj! Mivel nem tudom, hogy mi van bent, annyit kérek légy óvatos. Sok természetes csapda lehet egy ilyen helyen. Ha meg vannak is a barlangban, inkább csak külső szemlélő legyél!

Miután elváltunk, galoppozásra kénysztetem a hátasomat.
Az Istenek útjai kifűrkészelhetetlenek :)
Avatar
Paga Sker
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 226
Csatlakozott: 2014.07.08. 9:55
ZK Karakter: Marko Lestarn
ZK Karakter: Vellir Finteon (Falin)
Karakter: Fior-Sha Kryel
Vissza a tetejére

Re: Életút

HozzászólásSzerző: Thor » 2015.04.10. 17:42

Saginor Finteon


*Másnap korán felébredsz. Kinti zajok szűrődnek be a házba. Ekkor veszed észre, hogy egyedül fekszel a konyhában. Tegnap este itt vackoltátok el magatokat, mivel a háló helyiség elég szűkös. Azt meghagytátok anyátoknak, és Impiusznak. Felülsz, és végig húzod a kezed az arcodon, majd nagy levegőt veszel. Kissé már hűvösebb van bent, mivel a kályhában már csak izzik a fa. Felállsz, majd megmosod az arcon. Csak halvány fényesség van a spaletták miatt. Iszol egy korty vizet, és lassan az ajtóhoz botorkálsz, majd résnyire kinyitod. Döbbenve tapasztalod, hogy a szolgák és testvéreid már pakolásznak. Úgy tűnik a tested jobban hozzá szokott a kényelemhez, mit testvéreid. Egy pillanatra olyan káosznak tűnik az udvar, hogy nem is törődsz vele. Csak a napfény éltet, mely végre áttörte a felhők gőgős uralkodását. Ahogy nagy levegőt veszel, mintha a nap energiáját is magadba szívnád. Érzed a mágiát a mellkasodban, és a kellemes feszengést a fejedben, melyet az elme energiája okozza. Még ifjabb korodban kellemetlen fejzúgással járt, de most már jó érzéssel tölt el. Anyád motoszkálása zavar meg. Felé fordulsz, és ő mosolyogva nyújt feléd egy agyag poharat, benne jó illatú tával. Tudod, hogy a mosolya még mindig csak meg akar téged óvni a gondoktól, mint gyerekkorodban. Igazából látod az arcán, hogy belül komoly harc dúl. Becsukod az ajtót, hogy ne hűljön ki a ház, majd a spalettákat kihajtod, hogy a fény a kifeszített marha gyomron bejöjjön a házba. Anyád tudja, hogy beszélni akarsz vele, talán anyai megérzés. Végig hallgat, majd megsimogatja az arcodat.

- A szemeid, mintha apádat látnám bennük. -*Elmosolyodik, melyben több fájdalmat látsz, mit el tudsz viselni, így egy pillanatra elfordulsz, és iszol a teából. Nagyon finom, a gyermekkori ízeket hozza elő, miközben hallgatod tovább anyádat. - Te…olyan bölcsességgel rendelkezel, melyet mi egyszerű életűek fel sem foghatunk. Ha azt mondod, mennünk kell, beletörődök. Ami most a legfontosabb, hogy Purg, az apátok újra szabad legyen. Uwell majd úgy is bosszút áll sérelmeinkért. És tudom, hogy ti mindent megtesztek. Az istenek látják a lelkemet, nem érdekel semmi, csak, hogy őt újra átölelhessem.

*Ekkor elsírja magát, mire te átöleled, és így álltok pár percig. Nem halljátok a kinti hangokat, ahogy az állatokat terelgetik. A szekereket pakolják, és a fegyverek csendülését, amint testvéreid készülnek az éjszakára.
Kicsit összeszedi édesanyád magát, majd csendben szólal meg.

- Északra él a bátyám egy tanyán. Őhozzá el tudunk menni.


*Még gyermekkorodban találkoztál nagybátyáddal. Jó elékek fűznek hozzá, és a tél túlvészelésére jó ötletnek tűnik. A nemes úgy is kevés katonával rendelkezik, hogy most harcosokat küldjön utánatok. A nagybácsi neve Looder Laur.

*A nap nagy részét készülődéssel töltöd. Szerencsére Hugilee mindent elrendezett, neked nem kell foglalkoznod a készülődéssel. A foglyokat is elintézi. Reménykedsz benne, hogy jól döntöttél velük kapcsolatban. Eligornak sokszor bejönnek a számításai, ám most valamiért még is életben hagytad őket. Összekészíted a felszerelésedet, melyhez alig nyúltál, majd hozzá látsz a gyógy készítmények előállításához. Ez rengeteg időt el fog venni tőled, és mire végzel vele, fáradt leszel, ám szükséges.



PM: Kieron
„Virágozzék ki lelkedben a gyűlölet, mert igaz belső békét csak ez által találsz.” Aruth Dyn-Dayaell
Avatar
Thor
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 1382
Csatlakozott: 2007.09.12. 14:01
ZK Karakter: Vasöklű Arg-Tristani Krónikák
Vissza a tetejére

Re: Életút

HozzászólásSzerző: Thor » 2015.04.10. 17:44

Vellir Finteon



*Imával köszönöd meg Noirnak, hogy vigyáz álmaitokra. És csak egy dolgot kérsz tőle, hogy apátokat még élve hozhassátok ki.

*Hamar felébredsz. A testvéreid is mind kezdenek ébredezni, Saginort kivéve. Csendben készülődtök, majd ott hagyjátok, had pihenjen. kilépsz az udvarra, és jó érzés önit el a szívedet, ahogy a nap, ébredő fénysugarai érik az arcodat. Elég volt már a szürkeségből. Kicsit, jobb kedvel készülődsz neki az útnak. Sok kérdés nyomja a válladat, és reménykedsz benne, hogy hamarosan megtalálod a válaszokat. Nakloss lép oda hozzád,

- Ideje indulnunk.

*Bólintasz felé, ám indulás előtt elbúcsúzol anyádtól. Az arcán látod, hogy Saginor már beszélt vele, tudja, hogy el kell menni. Ő átölel, és csak annyit mond: - Tegnap este noirhoz imádkoztam, és megkértem, hogy ne vegyen el tőlem. -*Átölel, majd utadra enged.

*Hárman indultok útnak. Te elől, a többiek utánad. Csendben haladtok az úton, ám mindannyiótokon látszik, hogy jól esik a nap cirógatása. Kis idő után letértek az útról, majd hosszú szenvedés a havon keresztül meghozza a gyümölcsét. Az erdőben egy sziklás résznél találtok rá a nyílásra. Ha nem kerestétek volna kifejezetten, akkor nem találtátok meg volna. Bokrok kesekuszasága takarja el a szemek elől. Nyáron ez itt teles zöldben pompázik, és a kúszó növények láthatatlanná teszik a járatot. Ám így télen könnyebb megtalálni. Talán egy ember magas, és egy éter széles. Sötétség honol oda bent. Bólintasz a többiek felé, majd fordulsz a lovadhoz. Ekkor Nakloss lép hozzád.

- Vigyázz magadra az úton, és ne feledkezz meg a kártya paklik árnyékában visszatérni hozzánk.-*Majd mosolyogva megveregeti a vállad.


*Bár süt a nap, de azért még tél van. Mire a városhoz érsz, már kissé átfagytál. Az északi kapun lépsz be, és jó érzéssel tölt el, ahogy látod a városi nyüzsgést. A jó időre többen előmerészkedtek otthonaikból, és a naposabb utcákban még árusok is kínálják portékájukat. Szívesen elidőznél itt, ám dolgod van. Első utad Kyel rendházához vezet. Leszállsz a lovadról, és egy ideig csak próbálod beszippantani a látványt. Hatalmas két tornyos templom, mely Kyel erejét szimbolizálja. Egy pillanatra meg áll a szíved, ahogy a két hatalmas harang jelzi az időt. Nagy levegőt veszel, és elindulsz a kétszárnyas kapujához. Belépve a templomba, áhítat tölti meg lelkedet. Halk imák vízhangoznak füledben. Jobbra és balra fából készült padok sorakoznak. Szembe az óriási terem végén az oltár. Felnézel a mennyezetre, és középen egy kupola áll, melyet szépen megmunkált szobrok tartanak. A hatalmas műalkotások, egy-egy küldöttet jelképeznek. Ekkor egy alak lép eléd. Hosszú őszes szakálla egészen a hasáig takarja a kékes papi csuhát. Haja ápolt, és őszes, mely a háta közepéig érhet. Nyakában egy arany és ezüst összefonódott szimbólum lóg. Ujján azonnal meglátod a kyel egyház pecsétgyűrűjét, ai azt jelenti, hogy az egyházfő áll előtted.
Megfelelően köszöntitek egymást, ám egyértelmű jelzését adja, hogy meglepődik azon, hogy Noir felkentje jelenik meg Kyel templomában. Ám te már rég megtanultad miképp csűrjed a szavakat, hogy azzal foglalkozzon az illető, amivel te szeretnéd, hogy foglalkozzon. Elmeséled apátok történetét, persze úgy, hogy ne derüljön fény rá, kiről is van szó. Az idős pap a hátsó sekrestyésbe vezet, majd végig hallgatva az elbeszélésedet, beletúr a szakállába.

- Komoly fájdalmat élt át az-az ember. És egy felkentnek, még ha Noir felkentje is, segítek. Ekkor egy szekrényhez megy,é s kivesz belőle egy üvegcsét. Ez itt Kyel egyik jóindulata a halandó léleknek. Bánj ezért méltón vele.

*Pár imát mormol istenének, majd szertartásosan átnyújtja neked az üveget, melyben színtiszta átlátszó folyadék van, ám ahogy magadhoz veszed, érzed az ismerős melegséget.

*Mikor a támadókról beszélsz, és átadod a tárgyakat, elveszi tőled. Benned van a feszengés, hogy elmondj e mindent, de úgy döntesz, bár a főpap van előtted, még is inkább levélben világosítod fel a városban történtekről.

*Ezután hamar búcsút veszel a főpaptól, és megköszönöd a segítségét. Látszik rajta, hogy ő még itt tartana, de jól ismeri a Noir hívőket, felesleges megpróbálnia. Kilépve a templomból két aranyat adsz az egyháznak, melyet megköszönnek, de te már ezzel nem foglalkozol.

*A két bástya fogadóban szállsz meg, majd előkészülsz a rituálénak. Hosszas imába kezdesz, míg végül még hosszabb meditálásba fogsz. Lelked egy része mintha Noirral olvadna össze. Szemeid fényes szikrákat lát, a levegő megtelik hittel, és a tested beleremeg az áhítatba. Noir meghallgatott.

*Feleszmélsz. Körbe tekintesz, és rendezed az elmédben kavargó emlékeket. Megköszönöd Istennődnek, hogy meghallgatott, majd teszed a dolgodat.


*Még fenn van a nap, ahogy a levelet befejezed, ám már egyre közelebb ér a horizonthoz. Elveszed a viaszt és a meggyújtott gyertyát a pénz halom mellől, amit nyertél, és lezárod a levelet. Imát mondasz Noirhoz, és ő elfogadja az áldozatot. Ezután elindulsz ki a városból.

PM: Paga
„Virágozzék ki lelkedben a gyűlölet, mert igaz belső békét csak ez által találsz.” Aruth Dyn-Dayaell
Avatar
Thor
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 1382
Csatlakozott: 2007.09.12. 14:01
ZK Karakter: Vasöklű Arg-Tristani Krónikák
Vissza a tetejére

Re: Életút

HozzászólásSzerző: Thor » 2015.04.10. 17:45

Una Finteon


*Reggel csak mosolyogsz Saginoron, de hagyod pihenni. Korán keltél, és hamar kiadtad a munkát minden szolgálónak. A legidősebb inas Marim, és a házvezető nő Zaida. Először nem értik mi ez a nagy felkészülés, de nem szólnak közbe, hanem teszik a dolgukat. Később Saginor beszél a szolgákkal, és mind szívesen tartanak a családdal, mert már nagyon megszerették a szüleiteket. Ezt örömmel nyugtázod, majd folytatod a munkát, aminek mintha soha nem lenne vége. Az egyik szekeret pakoljátok, sajnos csak kettő használható szekeretek van, így nem tudjátok az összes állatot magatokkal vinni.

* A nap hétágra süt, és a szél sem fúj. Mosolyogva simogatod meg fiad feje búbját, ám elméd már máshol jár. Saginor is egyetértett a rabok elengedésével, ám Eligor bogarat ültetett a füledbe. És mi lesz, ha bosszúból visszatérnek. De nem engedsz a kételynek. Döntöttetek, és eszerint jársz el.

*A két fogoly görnyedten jönnek ki a pincéből. Te a lovadon ülsz, és nyílpuskád gyilkolásra kész. Néha olyan érzésed van, hogy ez a különleges szerkezet saját lélekkel bírna, és mikor kezedbe vesz arra ösztökél, hogy „ÖLJ:” A foglyok elindulnak lassan a megadott irány felé. Lépéseik lassúak. Látszik rajtuk, hogy nem biztosak a szabadon engedésben. Remegő testtel lépkednek, mintha a halál léptetne lovával mögöttük. Jó messzire mentek a tanyától, mikor megálljt parancsolsz nekik. Riadt tekintettel néznek rád, majd meglepetten látják a szabaddá vált kezeiket. Még mikor az élelmet ledobod eléjük, akkor is csak félig hiszik el, hogy nem halnak meg. Látszik rajtuk, hogy megértik figyelmeztetésedet. Úgy érzed, ők többé nem fognak benneteket zargatni. Hazafelé lovagolva jó érzés van benned, amiért nem öltétek meg őket.

*A sétád Impiusszal jól sikerült, és mikor visszaértetek, meglátod a fiadat, amint egy tuskót szemelt ki ellenségnek, és lankadatlanul gyakorolja a késdobálást. Egy kicsit gyönyörködsz az ifjúi kitartásban, és jobb kedvvel teszed dolgodat.
Pakolászás közben édesanyád lép oda hozzás.

- Köszönöm neked. És nem csak azt, hogy segítesz összepakolni, hanem mert itt hagytad a fiadat nálunk. Nélküle üres lenne a ház. Mikor mindannyian kirepültetek, ürességet éreztünk. A napok csak teltek, múltak, de nagyon hiányoztatok. Impiusszal visszatért az élet a tanyára. Csak ezt akartam mondani.
„Virágozzék ki lelkedben a gyűlölet, mert igaz belső békét csak ez által találsz.” Aruth Dyn-Dayaell
Avatar
Thor
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 1382
Csatlakozott: 2007.09.12. 14:01
ZK Karakter: Vasöklű Arg-Tristani Krónikák
Vissza a tetejére

Re: Életút

HozzászólásSzerző: Thor » 2015.04.10. 17:46

Eligor és Nakloss (NJK) Finteon




*Verőfényes napsütés melengeti a szívedet. Mintha az istenek is egyetértenének terveitekkel. Körbe sétálsz a tanyán, ám úgy tűnik nem volt senki más a környéken. Ez valahogy nálad szakai ártalom. Szereted minél kisebb helyet hagyni a véletlennek. Így rendesen felkészülsz az expedícióra. Nakloss és Vellir is veled tart, bár Vellir csak az utat mutatja meg. Elbúcsúztok a többiektől, és elindultok.

*A bejárat előtt álltok. Még magad mögé tekintesz, és látod, hogy Vellir lassan eltűnik az erdő takarásában. Viszont Nakloss jelenléte jól érzéssel tölt el. Testvéred elrendezi a lovakat, míg te a nyomokat próbálod eltüntetni. Úgy érzed, hogy csak egy nyomolvasó jönne rá, hogy itt jártatok. Meggyújtod a lámpát, majd a nyílpuskáddal a kezedben a barlang bejáratához lépsz. Ember magas, és úgy egy méter széles a szikla bejárat. Nakloss odalép, és előhúzza a kardját. Fejével int, hogy készen áll.

*Óvatosan lépsz be a sötétségbe. Száradt levelek, és egy kis hó van a talajon. egyértelműen látszik, hogy jó ideje ti vagytok az elsők ezen a helyen. Lépteid halkak, de sajnos Nakloss mellett nem igazán tudsz nagyon csendben haladni. Elég sokáig csak a természet által kivájt szikla folyosón haladtok, ám egyszer csak lépteid vésett talajra érnek, igaz durván vésett, de ég is csak nem természetes. Pár perc múlva két méter szer két méteres folyosóra értek. Nakloss csak ennyit tesz hozzá csendben:

- Szerintem jó helyen járunk.

*Bólintasz, majd intesz neki, hogy tovább. Nemsokára egy rozsdás ajtóhoz értek, mely félig nyitva, és egy használhatatlanul rozsdás lakat lóg róla. Kicsit körbe nézel, de nem látsz mechanikus csapdát, és nem érzékelsz egyéb dolgot. Elléptek a rozsdás rács mellett, majd tovább haladtok. A járat kissé kiszélesedik, de nincs jele semmilyen életnek, kivéve persze a pár rovar lárvákat, és kiszáradt apró férgeket. Itt már természetesen nincs olyan hideg, és a levegő is kissé dohos, áporodott. Amikor megtorpansz. A fal jobb és bal oldalán írásokat látsz. Óvatosan feljebb emeled a lámpát, és a jeleket fürkészed. Hamar rájössz, hogy rúnákat látsz. Ösztönösen is hátralépsz. Ami igazán dühít, hogy nem láttad a mágia jelenlétét, ahogy most sem. Nakoss is észre veszi:

- A fenébe. Saginornak is jönnie kellett volna. Most mit tegyünk?
„Virágozzék ki lelkedben a gyűlölet, mert igaz belső békét csak ez által találsz.” Aruth Dyn-Dayaell
Avatar
Thor
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 1382
Csatlakozott: 2007.09.12. 14:01
ZK Karakter: Vasöklű Arg-Tristani Krónikák
Vissza a tetejére

Re: Életút

HozzászólásSzerző: Thor » 2015.04.10. 17:46

//off: Légy szíves írjátok le, hogy ki vesz részt az apátok kiszabadításában.//
„Virágozzék ki lelkedben a gyűlölet, mert igaz belső békét csak ez által találsz.” Aruth Dyn-Dayaell
Avatar
Thor
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 1382
Csatlakozott: 2007.09.12. 14:01
ZK Karakter: Vasöklű Arg-Tristani Krónikák
Vissza a tetejére

Re: Életút

HozzászólásSzerző: Kieron » 2015.04.11. 17:41

//off: Én majd részt veszek, ahogy korábban megbeszéltük, csak megvárom, amíg a felderítésről visszajönnek az infók. Ezektől függően fogok majd cselekedni.//

Saginor

Ha végeztem a gyógyszerekkel és még nem jöttek vissza a fiúk, kicsit pihenek, hogy bírjam majd az éjszakát (hiába, no, negyvenen túl már nem tudom végigugrálni a napot).
Úgy tűnik a tested jobban hozzá szokott a kényelemhez, mit testvéreid.

(Pont erről van szó. :D )
Nem futhatsz el a Halál elől - de jól megizzaszthatod az átkozottat!

"Ami ennél döglöttebb, az csal!" - Han Solo
Avatar
Kieron
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 189
Csatlakozott: 2014.12.04. 18:15
Vissza a tetejére

Re: Életút

HozzászólásSzerző: Pelso » 2015.04.12. 9:51

Eligor Finteon

*A jel láttán fokozott óvatosságra sarkallom magam.

- Nincs semmi baj testvérem. Megbirkózom vele magam is. Ismerem a jelek titkát. Egyenlőre továbbra is maradj mögöttem.

*Mondom miközben folyamatosan a jeleket figyelem. Először a jelekkel átellenes oldalra megyek a biztonságos távolságot tartva hátha el tudom onnan olvasni. Ám ha nem akkor meditációba kezdek. Ha jó érzéseim vannak a meditáció végén akkor közelebb lépek, hogy el olvassam azokat.

//Pm. KM és Kieron//
„Fő a szervezettség!!!”
Avatar
Pelso
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 1208
Csatlakozott: 2008.01.27. 18:23
Tartózkodási hely: Budapest
Vissza a tetejére

Re: Életút

HozzászólásSzerző: Kieron » 2015.04.12. 15:26

//off: Bocs, tegnap kissé kutyafuttában írtam, nem akartam kicsúszni a 3 napból, de még nem gondoltam át mindent. Meg kissé ki is ment a fejemből, hogy nem este, hanem dél körül kellene indulni. Sorry, kicsit nehezemre esik még követni minden apró részletet így napokon át. :/ Szóval, ha nem nagy gond, kicsit hozzátennék még az előző reaghoz.//

Saginor

Eligornak:
Javaslom a lehető leghamarabb gyertek utánunk. Szerintem délben már ne legyetek a tanyán. Ahogy tegnap is mondtam azzal járunk a legjobban ha felgyújtjuk a házakat az éjszakai támadók testével együtt.

- Nem fogunk késlekedni. Bár túl soká aludtam az éjjeli fáradalmak miatt, sietek én is. Időben elindulunk.
Viszont most még nem gyújthatjuk fel a házat, mert nappal akkora füstje lenne, hogy mérföldekre látszik és nagyon könnyen lehet, hogy utánanéznek. Akkor pedig buktunk mindent. Legfeljebb apánk kiszabadítása után keríthetünk sort erre.


Unának, mikor látom, hogy mi mindent előkészíttetett:

- Una, ez túl sok. Nem költözünk, hanem menekülünk. Nincs időnk kályhát és komplett baromfiudvart cipelni. És álcákat készíteni sem (ha jól értem, ezt is tervezed). Aki apánk miatt köt belénk az úton, azt egyszerűen megöljük. Aki meg nem őt keresei, annak egyszerű utazók vagyunk.
És a terményekből is csak annyit pakoljatok, ami elég addig, míg megérkezünk Looder bátyánkhoz! Ott majd minden szükségeset megveszünk.
Apánk egészségére vigyázok, a gyógyfüvek és a pokrócok épségben tartják majd. Nekünk többieknek be kell érnünk a ponyvák és a ruhák adta védelemmel.


Miután így elkapott a rendezkedős kedv, anyánknak még felhívom a figyelmét, hogy azért a családi pénzesládikót meg az ezüstneműt ne feledje itthon, kelleni fog! (Mintha nekem kellene a gondos háziasszonyt erre figyelmeztetnem. :) )

Ehelyett
kicsit pihenek, hogy bírjam majd az éjszakát

pedig majd indulás után pihenek, míg oda nem érünk a találkahelyre.

Ha dél-egy óra körül jár az idő, és láthatóan minden létfontosságút (élelem embernek és állatnal, meleg ruha-pokróc, gyógyszerek, vagyon) felpakoltak, akkor határozottan sürgetni kezdem a népet, anyánktól kezdve Unán át a szolgákig, hogy fejezzék be lassan a dolgot. Ami nem fért fel, az itt marad. Nézzék át alaposan, minden megvan-e! Utána pedig indulunk.


PM: Thor
Nem futhatsz el a Halál elől - de jól megizzaszthatod az átkozottat!

"Ami ennél döglöttebb, az csal!" - Han Solo
Avatar
Kieron
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 189
Csatlakozott: 2014.12.04. 18:15
Vissza a tetejére

Re: Életút

HozzászólásSzerző: Thor » 2015.04.12. 18:45

Eligor és Nakloss (NJK) Finteon



*Még egyszer rá koncentrálsz a falra vésett jelekre, de semmit nem érzékelsz. Úgy érzed, itt az ideje a jó bevált módszert próbálni. Intesz testvérednek, ki boldogan lép még párat hátra, és a kézzel fogható ellenségeket várja. Majd mély koncentrációba kezdesz. Nehéz képesség, több évedbe került, mire képes lettél megérezni ezt az erőt, majd még pár évbe, mire irányítani is meg tanultad. Összpontosítás közben egyenletesen veszed a levegőt. Kezd zsibogni a fejed, zúg a járat, hallod saját szívverésedet, Nakloss ideges fujtatását. Hirtelen megérzed a láthatatlan hullámokat, ahogy összevissza csapódnak. Erősen koncentrálsz, míg végül sikerül lecsendesíteni az erővonalakat. Már érzed, amit kell. Ránézel a falra, és várod a rezdüléseket. Kellemes bizsergés fut végig a tarkódon, nem látsz veszélyt az idő fonalán. Kilépsz az összpontosításból.
Ez a képesség még soha nem csapott be, így végül közelebb lépsz a jelekhez. Hosszasan tanulmányozod, és ami biztos, hogy aki ezt ide felvéste, bőven rendelkezett idővel. Gyönyörű szép munka, mintha az istenek alkották volna, erre a gondolatra kissé kiráz a hideg. (sikertelen IQ+hozzátartozó képzettség próba) Hosszasan vizsgálod a jeleket, de rá kell döbbenned, hogy sok időbe telne, mire kibogoznád. És abban sem vagy biztos, hogy nem működik.
„Virágozzék ki lelkedben a gyűlölet, mert igaz belső békét csak ez által találsz.” Aruth Dyn-Dayaell
Avatar
Thor
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 1382
Csatlakozott: 2007.09.12. 14:01
ZK Karakter: Vasöklű Arg-Tristani Krónikák
Vissza a tetejére

Re: Életút

HozzászólásSzerző: Paga Sker » 2015.04.14. 12:18

Vellir

//off: Sziasztok! Részemről én követem az eseményeket, de nem tudok mit reagálni. Viszont az előző reagomat módosítanám egy-két apró dologgal.

*Anyánk mikor hozzám beszél:
-Noir nem azért adott vissza a családnak, hogy most visszavegyen.-Arcát megsimítom, mintha a szerepek felcserélődtek volna, majd megindulok.

*Naklos búcsúját csak egy kis cinkos mosollyal nyugtázom.

*A nyereményem megmaradt részét beváltom a fogadósnál ezüsttallérra ha tudom.
Az Istenek útjai kifűrkészelhetetlenek :)
Avatar
Paga Sker
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 226
Csatlakozott: 2014.07.08. 9:55
ZK Karakter: Marko Lestarn
ZK Karakter: Vellir Finteon (Falin)
Karakter: Fior-Sha Kryel
Vissza a tetejére

Re: Életút

HozzászólásSzerző: Pelso » 2015.04.15. 0:44

Eligor.

*A vizsgálódásom végén vissza lépek testvérem mellé. Nyílpuskámat vissza akasztom az övemre majd tőrömet elő véve a jeltől jó egy méterre vissza felé egy "X"-et rajzolok. Majd tőrömet eltéve újra a kezembe veszem a nyílpuskám.

- Jól van mehetünk tovább.

*Mondom testvéremnek ám előtte néhány szívdobbanás erejéig meditálok a rúnákat nézve. Majd lassan óvatosan haladok tovább. Folyamatosan figyelve az esetleges mágikus aktivitást.

//PM. KM//
„Fő a szervezettség!!!”
Avatar
Pelso
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 1208
Csatlakozott: 2008.01.27. 18:23
Tartózkodási hely: Budapest
Vissza a tetejére

Re: Életút

HozzászólásSzerző: Thor » 2015.04.15. 19:29

Una és Saginor Finteon



*Készen álltok az indulásra. Még gyorsan átnézitek a cuccaitokat, hogy mindenetek meg van e, majd szóltok a kocsit hajtó inasoknak, hogy indulás. A lovak felnyerítenek, az ökrök felbőgve indulnak el, és a hó ropogással együtt elindul a szekér. Ti a saját lovaitokon ültök. Még visszatekintetek a házakra, és ekkor veszitek csak észre, hogy anyátok ott áll az udvaron, és csak néz maga elé. Azonnal megálljt intetek a kicsiny karavánnak. Az inasok kíváncsian néznek vissza. Mind a ketten ekkor döbbentek rá igazán, hogy anyátoknak milyen komoly áldozatot kell hoznia, hogy talán békét leljenek. Kisebb lelkiismeret furdalással lovagoltok vissza. Leszálltok a lóról, és mellé álltok. Talán pár percig csak az udvart nézitek, hol gondtalan gyermekkort élhettetek meg. Emlékeztek, ahogy a tyúkokat kergetitek, vagy a sárban hempergőztök a kutyával. A ház szeretete bennetek is kisebb fájdalmat váj. Ekkor nagyot sóhajt az édesanyátok:

- Itt születtetek mindnyájan, de úgy tűnik nem itt ér el minket Uwell hívó szava. Szerettem itt élni.

*Letörli a könnyet az arcáról, majd mosolyogva néz rátok, mintha minden rendben lenne, ám nektek ez a mosoly fájdalmasabb minden zokogásnál.

//off: Itt, ha akartok, még hozzá fűzhettek.//

Útnak indul a karaván, és ha az istenek is úgy akarják, eléri a célját.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Thor 2015.04.15. 19:31-kor.
„Virágozzék ki lelkedben a gyűlölet, mert igaz belső békét csak ez által találsz.” Aruth Dyn-Dayaell
Avatar
Thor
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 1382
Csatlakozott: 2007.09.12. 14:01
ZK Karakter: Vasöklű Arg-Tristani Krónikák
Vissza a tetejére

ElőzőKövetkező

Hozzászólás küldése
2686 hozzászólás • Oldal: 130 / 180 • 1 ... 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133 ... 180

Vissza: M.A.G.U.S. Kalandok - ÚTK alapján

Ki van itt

Jelenlévő fórumuzók: nincs regisztrált felhasználó

  • Fórum kezdőlap
  • A csapat • Fórum sütik törlése • Időzóna: UTC + 1 óra
Theme created by Matti from MMOstyles.com
Powered by phpBB
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség