Életút

[Paga Sker]

Sziasztok!

Pelso és Narxes! Bocsi, rosszúl adtam meg a e-mail címem.
Ne .hu, hanem .com.

re.chyren@gmail.com

[Thor]

Szia Narxes!

Örülök, hogy velünk játszol. Remélhetőleg túl éljük a kalandot

Thor

[Pelso]

Elküldtem.


Csatlakozom az előttem szólóhoz. Ödv Narxes a csapatban.

[Kieron]

Narxes, üdv közöttünk!


Thor: nézd meg a könyvön a pontos verziószámot, mert a 3. kiadásnak 2 változata is van, a 3.0 és a 3.5 . A .0-s rossz, az .5-ös érdekel (ahhoz van nekem is könyvem).

[Paga Sker]

Psz.: 3624-et írunk. A hideg évszakok elmúltával a nappalok egyre hosszabbak és melegebbek. A zord időjárásra már csak egy-két későn rügyező, virágzó fa emlékeztet. A legutóbbi zászlóháború óta 7 év telt el. Nem sok, de arra elég, hogy a nyomait eltüntessék és a gazdaság ismét visszaáljon a normál kerékvágásba. Evon Di`quirnez, egy jónevű erigowi kereskedő család idősebbik fia, aki élete nagy részét nyelvek tanulásával töltötte Erionba, arra adta a fejét, hogy a száraz földrész eszközeit beszerezve, hazájában hatalmas nyereség mellett eladja. Ezzel is a családi hírnevet és/vagy vagyont növelve. Eriont érintve a térkapuhállózatot akarta használni, de túlköltekezése miatt az északi utat hagyományos módon kell megtenni. A 4 szekér 7 kisérővel kicsit könnyű prédának látszik, ezért bevállalós embereket keres a karavánjának kiséretére. Előre nem tud sokat fizetni (3-3 a./fő) de az út végeztével tisztességesen honorálja a kalandozókat. Amit még biztosítani tud, az az, hogy az utazás közbeni alap készleteket ő fedezi, persze mértékkel. A felbéreltek egy félelf vadász, egy ilanori büszke harcos, egy Erenben született Arelpap (Thorr) harcos társával (Pelso), egy dorani kutató, aki ért a mágiához (Kieron) és egy asziszi dalnok (Narxes). A hét fős személyzet, Evonból, 4 északi származású egyszerű kocsihajtóból és 2 dzsad férfiből (akik a pyarroni közöst beszélik, de azt is nagy nehézségekkel) áll.

A számítások szerint úgy 85-90 nap az út, mert nem nyílegyenesen, hanem a biztonságosabb kerülőutakat használva halad a karaván, érintve településeket és városokat is. A városokban az eladott pórtékákból tudják fedezni a készletfeltöltést. A szabadban való táborozássok alkalmával az félelf frissen elejtett vadjainak az ízét, a városokban az ágyak kényelmét tudjátok élvezni. Bár megesik az is, hogy sem finom vad nem kerűl a nyársra, és még a szálás is kényelmetlenebb a terepviszonyok miatt.

Az út a kezdeti nehézségeitől elzekintve (keréktörés, apróbb figyelmetlenségek, egy ló elvesztése) szinte eseménytelenűl telik. Kettő alkalommal próbáltak kirabolni. A második alkalom nem kedvezett az ilanori harcosnak, mert egy szerencsés támadás megsebezte. Büszke ember lévén csak akkor derült ez ki, mikor már a lován sem tudott megmaradni. A seb elfertőződött, mely seblázat okozott. Oly hatalom menthette volna csak meg, amit még együttes erővel sem volt képes a karaván személyzete megközelíteni. Bár a sebet és a fertőzést sikerűlt kezelni, a legyengűlt egészsége nem kerekedett felűl a seblázon, ami már válságos stádiumban is lehetett.

Sok heti út és az egyik bajtárs elvesztése, mint mentálisan, mint fizikálisan megterhelte a csapatot. Most, hogy Alidart és Toront összkötő kereskedelmi út is már napokkal mögöttetek van, szinte látjátok a Tarin-hegység sziluettjét. Úgy három nap kell még, hogy az Északi-szövetségen belűl, otthonos nyugalom telepedhessen rátok. A két dzsadról ez nem mondható el. Hiába közeleg meleg évszak, nekik egyre hűvösebbek a nappalok, zsúfoltabbak az erdők, zavaróbbak a madárcsicsergések. Látszik rajtuk, de nem hozzák fel senkinek kéretlenűl. Egyedűl a félelf az, akin meg sem látszik az út viszontagságai. Vonásai mit sem változtak. Egyedűl a szemében lehet észrevenni, hogy a hosszútávú, folytonos résenlét merített érzékei aktivitásából (hiába mégis "csak" félig elf). 75 nap telt el mire elértetek idáig, és még vagy 12 kell, hogy mindennek vége legyen.

Egy erdő melletti rét szélén letáboroztok közel egy patakhoz. A legközelebbi település már csak szövetségen belűl lesz fellelhető, az utolsót, meg kettő napja hagytátok el. Csend van. Ha minden igaz, egy erdőkkel tarkított dombságon kell most átjutni, ami elöttetek áll, és már vége is ennek a "végtelenbe nyúló" útnak.

*Arra kérek mindenkit, hogy írja le, hogy miként (mit, kikkel) cselekedett az úton ezidáig a karakterleírása keretében. Sajnálom, ha azt hittétek, hogy a teljes utat fogom lejátszatni... ...Na jó nem sajnálom , de "MOST KEZDŐDIK A KALAND!!!" És nem akarok túl sok időt húzni.

[Pelso]

Awder Umro

//PM - KM
Kinézet.:

1 70 magas. 85 kg Közepesen vaskos izomzattal, széles vállal. Haja és teljes arcát fedő szakálla rövidre van nyírva szürkés fehéres színű, vastag szálú, egyenes és dús. Jobb szeme zöld bal szeme kénes sárga, a szemrés kicsi, a szem kissé "húzottnak" (ferdének) tűnik. Az arca kissé széles, a járomcsontok kissé előreállnak, az orrhát egyenes, szája kicsis, a feje rövid. Bőre fehér.
Bőr utazónadrág, ing, a brigantin felet egy bőr felöltőt hord sok zsebbel amit nem szokott összegombolni. A lábszár felső harmadáig érő bőr lovaglócsizma. Bőr kabát sok zsebbel széles felleghajtóval és egy széles karimájú kalap. Van egy sisakja is de azt normál esetben nem hordja. (Kinézetre olyan mint a Mo-on használt huszár sisakok) Övén bal oldalt egy kard tokban és közvetlen mellette egy tőr tokban. Jobb oldalt egy kézi nyílpuska van felakasztva. A jobb combhoz erősített lapos bőr tokban négy rövid nyílvessző található.
Vékony de erős lábú, jó izomzatú barna szőrű lovon lovagol. //

*Az folyamán csendben végzem a dolgom, a szekereknél mindig segítek ha meg kell állni kisebb hibák kijavítása érdekében. Még az indulás előtt közöltem az ifjú kereskedővel mivel nem a többi kereskedővel megyünk így könnyű célpontot csinálva magunkból. Ha arra kerülne a sor, hogy a saját életem és az ő élete vagy a portékája között kell választanom akkor a sajátom lesz a legfontosabb.
Az út nagy részét magunk mögött tudva egy kicsit fellélegzem ám még nem lankad a figyelmem mivel még nem érkeztünk meg abba a városba ahova a kereskedő tart. Ennek fényében segítek a kocsihajtóknak, hogy a szekereket körbe rendezzék, mint oly sokszor az út során. Majd ezt követően, hogy a lovakat a körön belül elrendeztük és kipányváztuk intek a hajtóknak és Estios .nak, hogy az út során szokásunkká vált kártyajátékra gyűljünk össze a tűz mellet míg elfogyasztjuk a vacsoránkat.

//Kié az első őrség míg eszünk?//

[Paga Sker]

Sziasztok!

Bocsi, ha félreértettétek, de azért írtam ezt az elősztorit, hogy rá tudjatok hangolódni.
Azért köszi Pelso a gyors reakciót. természetesen okt. 1-vel kezdjük hivatalosan a partyt, addig még egyeztetünk.

[Narxes]

// Paga: Elküldtem az email címre a karaktert péntek este, remélem meg kaptad, de ha kell itt is elküldöm PM-ben. Kérlek bíráld el, amivel nem értesz egyet, majd kijavítom, a hiányosságokat pótlom. Nem szeretném lassítani a kalandot, ezért addig is reagolok némi személyleírást.
Ha erősnek tartod azt az 58MP-os örökölt varázstárgyat, hatóidőre gyengíthetjük, de akár anélkül is el leszek, nem ragaszkodom hozzá. //

Ardo Barbillo

A zömök, körszakállas, bohókás, kreol asziszban jelentősen látszódnak a dzsad vér vonásai is. Kissé pocakos, ösztövér alkata a 175ös magasságához képest, simán nyom vagy 100 fontot, de végtagjai vékonyak, inasak, ügyesek és gyorsak. Megtévesztő a lomha járása. A világ minden csínytevése lapul szemében és mosolyában, viszont a viccelődős, víg kedélyű fickó, a hosszú utazás fáradalmaitól, s egy társuk elvesztésétől, mostanság a humorát elhagyja. Bár aszisz az anyanyelve, tökéletes kiejtéssel beszéli a pyarronit. 25-30 évesnek látszik. Nem valami szép fiú, de mégis van valami karizmatikus a megjelenésében.
Sötét vászonruházata felett, szürke köpenyt visel. Fejkendő, lazán a nyakon, fején hatalmas, széles karimájú kalap. Derékszíjára csatolva egy hárítótőr díszes kosara villan elő néha a köpenye alól. Dobótőreit szintén derékszíján tartja, de azok igen jól rejlenek a ruházatában.
Egy hosszúnyakú aszisz kobozzal penget olykor halkan tiszta éjen a tűz mellett. A hangszer vörösesbarnára pácolt teknője egy félbevágott körtére emlékeztet, nyaka fekete. Énekelni nem nagyon szokott.
Az elején talán csak egy bohócképű, sima szekérhajtó kocsisnak tűnhetett, de az utazás viszontagságai során világossá vállt a csapat számára, hogy alkalmazni képes az igricek szemfényvesztéseit. Hatalmas, fehér igáslova húzza az egytengelyes, ponyvás szekerét, amin az ellátmány egy részét könnyedén szállítja. Lóháton is elboldogul, de a kocsihajtás jobban megy neki.

< 75 nap utazás elegendő volt, hogy megismerjem útitársaimat. Nem terveztem nagy barátságokat kötni velük, de természetemnél fogva mindig próbáltam őket felvidítani, vagy akár vigasztalni hogyha kellett. Jobb szeretek boldog embereket tudni magam mellett, bár ahhoz most egy alapos pihenés mindenkire ráférne szerintem. A lényeg, hogy épp bőrrel eljussunk Erigowba. Sok jót hallottam már róla, bizony ott a helyem. Igaz, hogy az ervet még tanulnom kell, de addig is beszél majd helyettem a zene. Kapóra jött ez a karavánút, jöttem volna én akár ingyen is. Így legalább nem egymagam bóklászom az ismeretlent. Nem finnyáskodhat az ember, ha egy félreértés miatt Ifinben vérdíjat tűznek a fejére... Abaszisz alvilága pedig már majdnem Erionban is megtalált. Szóval... jól jött ez a lépés. >

* Segítek a tábor kialakításában, a lovak ellátásában, majd korgó gyomorral csatlakozom a vacsorához a társaim mellé. Tudják már jól, hogy én is kedvelem a szerencsejátékot és szívesen kártyázok velük, ráadásul becsületesen. Nem csak tiszteletből nem csalok ellenük a kártyában, a játék izgalma is jobban szórakoztat, meg aztán a lebukás sem hiányozna. Ha úgy adódik akár kisebb téteket sem bánok.
Közben figyelem az őrségbeosztást, hogy én is kivehessem belőle a részem. *

[Thor]

Estios Alver

//off: úgy értelmezem, hogy még nem indul a játék, így nem írok az aktuális jelenre, hanem majd mikor a KM jelzi. Addig leírom a karaktert, és amit megtudtatok róla.//

1.80 méter magas, nagyon erős testalkatú férfi. (régi Arnold Schwarzenegger) Hosszú, sötétbarna haját varkocsban hordja. Barna bőrnadrágot, vajszínű inget, és lovaglócsizmát hord. A vajszínű ingje felett még egy egyszerű bőrvértet visel. Esős, vagy hűvösebb időben barna, bőr csuklyás köpenyét teríti magára. Bal oldalán hosszú kardja lóg, jobb oldalán tőre. Erős harci lován tartja felszerelését, és pénzét az övére rakott kis övtáskában. Jelen pillanatban kisebb szakállá nőtte ki magát az arcszőrzete, de minden egyes alkalommal, mikor egy településre érnek, a borbélyt azonnal felkeresi. Ball kezének középső ujján pecsétgyűrű látható. (Aki ért hozzá tudhatja, hogy mágikus.) Nyakában szimbólumát hordja, mely egyértelműen jelzi, hogy Arel felkent papja. Kardja áldott, de csak a kardja. Csak az erv nyelvet beszéli, így van, hogy társa Awder fordít neki.

Az út

A karavánhoz Awder Umro társaságában érkezik. Már akkor látszik rajta, hogy egyáltalán nem érdekli, hogy mennyire veszélyes, és megéri e, vagy sem a pénz. Egyszerűen jó buli, nem szabad elhalasztani. Társa, akiről kiderül, hogy jó cimborája, már az elején ódzkodott a küldetés miatt, és igazából Estios unszolásának is köszönhető, hogy végül bele vágott.
Jó kedélyű fickó. Nem kötegszik, de nem is kerüli a balhét. Igazából mikor az út során betértek egy városba az első útja egy borbélyhoz vezetett, azután egy bordélyházba, és utána a kocsmába. Hamar észrevette a karaván csapata, hogy igen csak szereti az alkoholt. Erre oda is figyel, és mindig van nála néhány kulacsnyi pia, amit szívesen megoszt bárkivel, aki leül vele inni, ám, ha elfogy, kissé ideges lesz, és ha több napig nem jut alkoholhoz, akkor kissé feszült, és könnyen dühbe gurul.
A harcban teljesen kiveszi a részét, viszont nem erőssége a csapat munka. Az első támadásnál Arel nevét kiabálva rohant a rablóknak, és be is kapott pár sérülést, de idővel ez begyógyult.
Viszont mikor társa ledőlt a lováról, azonnal az Úrnőt kérte, hogy segítsen rajta, ám hiába a korlátlan isteni hatalom, Estios még csak kissé képes ezt az energiát kontrolálni, így nem tudta megmenteni az ilanorit. Utána napokig szó nélkül lovagolt a kocsik mellett. Még az italt is félre rakta. Az éjszakát imával töltötte kártyázás helyett. Idővel visszabillent minden a normális kerékvágásba, talán levezekelte hibáját.
Mindig szívesen hallgatja Ardo zenélését, sőt kissé ittasabb állapotában még néhány kocsmai nótára is felkérte, hogy játssza el. Persze ekkor ő énekelte is, de az volt az igazi kínzás.

Egyáltalán nem a papolós fajta. Soha nem akar senkit sem megtéríteni, és ha a vallásról kérdezik, akkor is inkább kocsmai beszélgetésszerűt kezdeményez, és nem papi ékesszólást.

Nagy fizikai erővel rendelkezik. Egyik kocsmánál egy részeg fickóval kicsit összebalhézott. Az illetőt két kézzel megragadva könnyedén felemelte és kidobta a kocsma ablakán. Nem kötött utána senki bele, vagy belétek.
Nagyon szeret kártyázni, és kockázni. Jelen pillanatban neki egyik sincs, mivel állítólag elvesztette. Persze Awder tudja, hogy csaláson kapták egy Erioni bűnbarlangban, és mindent hátrahagyva kellett gyorsan távozni, mert még Arel sem tudta volna megvédeni a feldühödött csőcseléktől.

Az unalmas időszakokon látványosan unatkozott. Míg a csapat örült, hogy békesség van, Estios folyamatosan panaszkodott, hogy még egy veszett kutya sem akad a környéken, amivel legalább feldobná az utazást. Ilyenkor kissé jobban tekingetett a kupa fenekére.

Az utazás során mindenkivel megpróbál jó pofizni. A félelfet mindig hülyíti, hogy fel kellene gyújtani az erdőt, úgy könnyebb lenne vadászni, és mikor az nem tetszését jelzi, jó barátian hátba veregeti, hogy ne húzza fel magát már, inkább igyunk egyet.
A két dzsad fickót pedig mindig egy kis pálinkával próbálja jó kedvre deríteni.

A mágiatudót eleinte kerülte. Kissé ódzkodik az e fajta alakoktól. Lehet, hogy ő is képes csodákra, de neki van egy határ, melyet az Úrnő figyel, de ezek korlátlanul használhatják az energiát. Ám később ővele is elbeszélgetett, és szívesen invitálta egy kis itókázásra.

Ardo-t viszont egyenesen kereste, mikor unalmasabb idők jártak. Mindig kérlelte, hogy csináljon már valamit, ami elűzi az unalom démonát. Meséljen legendákat, varázsoljon csodálatos dolgokat, zenéljen. Talán néha idegesítően járt rá. Ám ilyenkor nyugodt szívvel el lehet zavarni, nem sértődik meg.

Awdert is sűrűn kérlelte, hogy gyakoroljanak egy kis vívást. Legalább így is gyorsabban telt az unalmas része az utazásnak. És, ha senkinek nem volt kedve kártyázni, akkor ketten szívatták egymást.

[Kieron]

Davram Craulner

Kinézet:
Majd' 2 láb magas, hórihorgas, vékony ember. Nem tűnik túl izmosnak, inkább némileg törékenynek. Sötét, majdnem fekete haja van, amit rövid, ápolt frizurában hord. Arca kissé talán túl határozott vonású, de viszonylag jó vágású. Szeme is sötétbarna, körülötte kissé karikásak a szemgödrei. Ujjai hosszúak, szinte kecsesen vékonyak. 28 éves, nagyjából ennyinek is néz ki.
Ruházata az út során egy elnyűhetetlen barna bőrnadrág, szarvasbőr ing és mellény (szintén barnás színűek), továbbá egy seszínű porfogó kabát. Fején széles karimájú fekete kalap, benne egy színes madártoll (kb. ez az egyetlen színfolt vagy díszítés a ruháján). 2 ékszert hord, egyik ujján a rendje pecsétgyűrűjét és egy ezüstláncot a nyakában. Botot a közkeletű hiedelmekkel ellentétben nem hord.

Jellemzés, szokások:
Nem túl bőbeszédű, eléggé magánakvaló fickó, ha nem szólnak hozzá, ő sem nagyon elegyedik szóba másokkal. Másokkal alapvetően bizalmatlan, mintha tartana tőlük, bár ezt igyekszik nem éreztetni. Ha viszont valaki veszi a fáradtságot, hogy kicsalogassa a csigaházából, egy értelmes embert ismerhet meg, aki elég széles körű ismeretekkel és határozott véleménnyel rendelkezik nem egy érdekes témában. Meglehetősen nyugodt, kissé talán blazírt. Megfontoltan cselekszik és beszél, olykor annyira, hogy lassúnak tűnhet emiatt. A humorérzéke elég furcsa, a "tréfás, mint egy gianagi bárd" című nem túl hízelgő közmondás példaképe is lehetne (nem meglepő, lévén maga is gianagi).

Bár elég nehéz vele társalogni (mintha nem ismerné a kínos csend fogalmát), azért ha nekiáll, szívesen mesél érdekes történeteket, vagy megtanítja erre-arra a másikat. Ha tud, segít, de nem önfeláldozó típus. Kissé zavaró lehet néha a jelenléte, mert olykor magában beszél, láthatóan észre sem véve, hogy más is jelen van.
A varázserejét nem fitogtatja, köznapi helyzetekben (tűzgyújtás, falmászás stb.) egyáltalán nem él vele, csak harc esetén veszi elő a varázsigéket vagy ha saját kutatásaihoz szüksége van rá. Ha más esetleg nem így tesz, amiatt nem zavartatja magát, nem tesz más varázslókra esetleg jellemző lesajnáló dolgokat.

Az út során:
A viszontagságokat egykedvűen tűri, láthatóan nem csak a könyvtárban, hanem a vadonban is megállja a helyét, részt vesz a tábor körüli teendőkben, ha megkérik rá. A harcokban is segít, nem pánikol, bár láthatóan nem kenyere a gyilkolás, igaz, nem riad vissza a vérontástól sem, ha az életére törnek.
Izgalmak híján csendben elüldögél a tábortűz fényének peremén, a beszélgetésekre, barátkozási kísérletekre a fent leírt módon reagál. De aki tud olvasni másokban, az láthatja rajta, hogy örül a társaságnak, csak kimutatni esik nehezére.
Több nyelven beszél, a déliek és északiak közt hasznos tolmácsnak bizonyul.
Az elesetten nagy igyekezettl próbált segíteni és láthatóan személyes kudarcként élte meg elvesztését.
A különféle "kicsapongásokat" udvariasab, de határozottan elutasítja, bár a köréjük fonódó társalgásból nem vonja ki magát. Ha netán valaki viszont rá akarná erőszakolni a társaságát, arra hidegen, ellenségesen reagál.

Aki érdeklődik iránta, annak elmondja, hogy Gianagból származik, ahol nagyon fiatalon felkarolta a dorani varázslórend egy tagja és utána az iskola falai közt élt. Később a rend különféle ügyeien járt el, vagy saját szenvedélyének, a történelemnek adózott - aki érdekel a téma, az egész nap hallgathatja. Jelenlegi útja a két feladat összefonódása: egy üzetenet és utasításokat kellett átadnia egy másik rendtagnak, aki az Alidar környéki rengetegben végzett kutatásokat.

[Thor]

Elfelejtettem írni, hogy a karakter 30 éves.

[Paga Sker]

Na srácok!

Megkaptam időbe mindenki karakterét és úgy dőntöttem, hogy nem is mesélek nektek.

Na félre a tréfát.
Pelso és Narxes!
Kettőtöknek nem sikerűlt még értékelni a karakterét, de igérem, hogy keddig ez megtörténik.

Annyit kérek mindenkitől, hogy legyen eltekintő, ha nem vagyok feltétlenűl világhű, mert nem olvastam el 359 regényt, de igyekezni fogok azon, hogy egy fűszerekkel vegyes kellemes kaland legyen ez.
Így online nincs nagy tapasztalatom, de mégis próbáljuk meg jól érezni magunkat.

Előre is köszi a megértést.

Ui.: Nem kötelező, de ha vannak ötletek a karavánút során amit mondjuk csináltok még azt örömmel veszem.

Pl.: A szerencsejátékkozás hasznos csapatépítés.

[Paga Sker]

Az északa mindenki számára nyugodtan tekil. 75 alkalom volt arra, hogy kitatáljáltok a legjobbnak tűnő éjjeli őrködést. Mindenki kiveszi a részét. Végűl is a félelf javaslatára, páros örséget alkalmazzátok. Végeredményben egy csúsztatott váltást fejlesztettetek ki, ahol óránként történik egy váltls és mindenki 2 órán keresztűl virraszt. Mint ahogy mindig, most sem töjrtént említésre méltó.
A megszokott, rutinná lett reggeli készülődés mintha ma valahogy más lenne. Még gomolyfelhők is gyülekeznek az égen. Akár még eshet is. Mindenki felkészűl minden eshetőségre, majd elndúl a karaván. Az erdőben levő út jónak mondható. Itt-ott leágazik belőle egy-egy kissebb ösvény, melyekből egy párat még az aljnövényzet is benőtt. Már napközép is lehet, -nem tudjátok pntosan, mert a felhők addigra eltakarják az ég minden kék álrnyalatát- mikor el kezd esni. A parány essőcseppek, mintha csak fel akatnálk frissiteni a levegőt, csak egy kis ideig esnek, de a lombok megteszik a tőlük óvó rendeltetésüket. Még esik, és a levelekről is hullanak - igaz elvétve - az összegyűlt essőcseppek mikor egy alakot lálttok meg elöttetek. Jó kötésű alak, a tájba beleolvadó színű (avarszín bőrnadrág, zöld szöveting, amire egy könnyű bőrvértet vett, és egy szűrkés barnáls utazókőpeny. Lábán barna bőnr utazócsizma) ruhálzatban, egy vadálsz számszeríjjal a kezében. Úgy 25-30 lábnyi tálvólsálgnyira tőletek felkiált.

- Ha megbocsáltanak a jóurak, beszedjük a vámot. Jóváhagyás nélküli karaválnok nem haladhatnak át ezen az útvonalon. És önök nem kértek engedélyt.

A fickó, úgy lóbálja azt a fegyvert a kezébe, mintha fel se lenne húzva. Márpedig felvan.

PM:Thor

[Pelso]

Awder Umro


*Reggel a szokásos rutin szerint nyergelem fel a lovam és segítek a pakolásban. Ám a sort nem ezzel kezdem. Egészen addig míg a vadász és kézik nyílpuskám idegét, és fáját nem kezeltem le a megfelelő módom olajjal és viasszal nem segítek. Ám ezzel végezve aktívan segítek.
Pakolás közben felveszek egy - két kavicsot és a többi mellé teszem amiket az út során szedtem össze.

<... Hmm… Ezzel a kaviccsal nem csak jól fejbe lehet dobni valakit hanem még kacsázni…>

*Azzal a követ abba a zsebemben teszem ahol három másik lapos kavics van kacsázáshoz és nem abba ahol az a néhány kő van amit a parittyámhoz tettem el. Az út során az időjárással nem törődöm sokat. A karavánt bal oldalról kísérem, hogy a egyik oldalról a pajzsom a másikról a szekerek védjék az oldalam. Szemem az erdőt és az utat pásztázza. Valamint ellenőrzöm a felszerelésem, például, hogy a vadász sz.íjam még midig az összetekert takarómon van e ahova rögzítettem a nyereg mögött.

*Az útonálló láttán a “megmondtam” és a “már megint” kifejezések suhannak át az arcomon. Szavai hallatán fanyar mosoly jeleneik meg az arcomon.

<... Aha… Jó fej vámot szed, “egyedül”... Hmm…>

*A mondata közepén sem jár mikor fejemről a kalapot levéve a fejemre helyezem a sisakom és a jobb kezemből a pajzsot hordozó balba teszem a gyeplőt. Lassan elkezdek előre léptetni. Úgy irányítom a lovam, hogy elsőre úgy tűnjön, hogy nyugtalan ám a célom, hogy a bal oldalamat lássa míg a jobb kezemmel leakasztom az övemről a kézi nyílpuskám és a pajzs takarásában megfeszítem az ideget és egy vesszőt teszek a vájatba.

<... Még jó, hogy itt van ez a megrakott szer mellettem, hogy takarjon jobbról…>

*Szavait követő rövid csöndet követően szólalok meg. Hangom elmélyítem, hogy abban a távolságban is tisztán értse szavaim ahol van. Tisztán és artikuláltan ejtek ki minden szót, jól hallható erigowi akcentussal.

- Jó uram! Számunkra öröm a találkozás. Ha volna olyan jó és bemutatná az útdíj szedésre önt feljogosító nemesi, királyi vagy császári oklevelet esetleg pecsétet! Ellenben viszont ha a kezében oly nyeglén lóbált fegyverre és a szavai mögött megrejlő becsületes szándékra hivatkozik akkor javasolnám, hogy jöjjenek elő a barátai a bozót takarásából és nevezze meg magát a vezetőjük, hogy a megbízom rangban megfelelő emberrel fojtathassa le az útdíj mértékét meghatározni kívánó tárgyalásokat!

*Míg beszélek végig úgy tartom a jobb kezem és a lovam mint aki bármelyik pillanatban kész kardot rántani és egy lovasroham kíséretében rávetni magát a vele szemben álló alakra. Ám valójában a kézi nyílpuskám szorongatom lövésre készen takarásban.

//Pm. KM//

[Paga Sker]

Sziasztok!

Pelso részéről felmerűlt egy fomtos kérdés a tulajdonságpróbával kapcsolatban.
Azokat 1 K10, azaz az alapkönyvbeli módon használjuk.

De ha akarjátok megbeszélhetjük azt is hogy mindenki megmondja, melyik képességét akarja használni, én dobok és ez nektek meglepi lesz.☺