Méregszárny emelkedése és bukása [ÚTK]

[Nozar-thin]

Egyelőre kevés konszenzus mutatkozik, de idejük rengeteg, hogy megegyezésre jussanak. Haurus mogorvasága sem ad hozzá az ötletek tárházához.
-Én visszatér. Egyszer...
Bosszúját kifinomultabban is elismétli, melyet hang nélkül suttog el a szélbe. Sejthetik, hogy anyanyelvén szólott. De, ami az útirányt illeti, csak, ha nagyon nyaggatni kezdik, akkor jegyzi meg röviden, hogy megnézné újra a házat.

//Öhm... valamiért eltusolódott a nyilvános megkövezésem, amiért kimaradt, (sőt, nem is vettétek észre ), de akkor most megjegyzem: Szintet léptetek! +101 Tp (Persze később nem pont 1-1 szintrevaló TP lesz a jutalom, de az elején nem látom sok értelmét ezen centizni) //

[Con Gosep Romuald]

Grark'h

<<... Valóban igaza lehet, hogy mi kevesek vagyunk ehhez a feladathoz és nagyon nincs is semmink, amin elhozhatnánk a zsákmányt... Remélem, hogy eltudjuk adni ténylegesen az információt, de akkor azt úgy kellene, hogy jól kiszínezni és talán még többet adnak érte.... hehehehe....>> - Gondolkodok magamban, majd elvigyorodok.

- Igen, igazad lehet, túl gyenge a magunkfajta az ilyen feladatra. Az információ meg megérhet pár tallért a csaplárosnak is... Viszont a tapasztalat az az, hogy a sztorinkat kozmetikázzuk kicsit szerintem és elég bizonyítékot fog érni az általad említett kacsó is... hehehe - mondom Mooknak. Ha így arra jutott a csapat, hogy tovább induljunk én nem vagyok ellene.

//Köszönjük Nekem jövőhéten talán lesz időm szintet lépni (ha ennyitől lehet, nincs előttem a könyv)

[gihike]

A goblin is egyet ért Mook-al. Persze ha nem is értene egyet akkor sem tudna mit tenni csak azt, hogy egyedül megy vissza ami számára felér egy öngyilkossággal. Talán ahhoz nincs kedve. Minden esetre visszatérhetnek a fogadóba. A kéz említésére Mook, a külhoni mocorgó nyeregtáskájára néz.
-Az is itt van.
Állapítja meg. Talán azért is kaphatnak valamit egy paptól vagy valami kuruzslótól bár utóbbiakban nem bízik. Mindenesetre szívesen visszaérne már a városba. Inna pár sört és eltöltene egy estét a kedvenc szajhájával. Megérdemli ezek után.

[Nozar-thin]

Mindenki

Végül a visszautazás mellett dönt a csapat, így megkezdik a többnapos utat, abban a reményben, hogy ez talán eseménytelenül telik el. Alkonyatra el is érik az erdő szélét, mely banditák és egy esti eső ígéretével sokkal szebb ajándékokat nyújt, mint amiket eddig kaptak. Nem is kell sokat menni, hogy az egyik vastagabb fatörzs árnyékából kimért léptekkel előbújjon egy sokkal kellemesebb meglepetés. Bár a 'hirtelen' meglepetésre Haurus önkéntelen is a fegyveréhez nyúl, a csuklyás, vékony alak nem tűnik támadónak és midőn vörös haja és maróan gúnyos smaragdzöld tekintete feléjük vetül, mintha ismerősnek is vélnék. És midőn elegánsan vagy kevésbé úri módon megbizonyosodtak, hogy ruhája alól kidomborodó nemi jegyei is a női nem kategóriájába sorolják, úgy a képhez hang is párosul elég gyorsan.
-Mondanám, hogy teljesen fölöslegesen szedtétek be a védelmi pénzt, de ahogy látom, ilyen veszély nem fenyeget titeket.
Jelképesen körbenéz, mintha keresné, de ezt a jelenetet megtöri az a pillanatnyi borzalom, amikor meglátja az elevenen mozgó kart kikaparózni a nyughelyéről. Haurus is észreveszi és konstatálja is.
-Darabol kell még.
És, mivel újdonsült félelf hölgyünk sem maradhat szótlan, enyhén meglepődöttből gyorsan visszaáll arcszerkezete az enyhe undorra és inkább gyorsan összegez.
-Röviden, a fogadótok már nincs, de valami szektáskodás van Erionban. A fizetségetek pótlom, ha hasznos információkhoz juttattok. Sőt, mivel egy "rokonom" érintett egy betegségben, ami állítólag a mocsárvíztől terjed, így hajlandó vagyok busásan fizetni. Persze nem csak a szép szavakért, de erre majd rátérünk később. Előbb kéne tábort verni, mielőtt minden száraz fát elver az eső...

[Narxes]

// Sziasztok! Talán írnom kéne valami magyarázatot ebben az off szövegben, de szerintem fölösleges lenne. Kösz, hogy ismét lehetek. Játszunk. //

Haurus

A futamodás óta még szótlanabb, komor idegennek, pimasz, gúnyos mosolyra húzódik bozontos, tépázott arca, hogy a fogcsiszolómester remekműve is ritkamód napvilágot láthat egy szegmensre, mert boldogsággal tölti el az elfvérű undora. A kapálódzó végtagot viszont ő sem kedveli különösebben, ezért mégis visszatuszkolja a rejtekére. A hallottak alapján már nem biztos benne, hogy van még értelme magukkal hurcolni.

Bár kiéhezett férfiúi gondolataiba beférkőzik néhány pillanatra, hogy miket tudna művelni az erdőszéli gazosban a vörös nősténnyel, de hamar úrrá lesz e gyengeségén, nehogy figyelmetlensége legyen veszte. A bizalom nem az erőssége a hosszúlétűekről pedig még nem sok jót hallott. Viszont ha belegondol, hogy meglévő társasága sem valami bizalomgerjesztő, talán adhatna egy esélyt az újonnan érkezettnek is... Amúgy meg a gorviki kém és a klán erősítése csak hetek múlva várható, addig pedig továbbra is hasznos elfoglaltságnak tartaná ezt az ügyet, de már rögtön eldönti magában, hogy nem lesz a félvér csicskája akármilyen pénzért.

Míg a tévhitűek rátérnek a részletekre, ragadozó tekintetét levéve a nőről, kiköti a Szürkét és számba veszi a közeli gallyakat. Egyáltalán nem engedelmességből, csupán a tűzrakással egyetért.

[Con Gosep Romuald]

Grark'h

Meglepődve nézem, hogy mi illetve ki bújik elő... Igazán szemrevaló teremtés, bár nekem ez túl erős látom be, de a mondanója érdekel, főleg, hogy nem kevés pénzről van szó és most minden garas jól jön, mert egy árva petákom sincs és valamiből léteznem kell.
- Nemes hölgy és mégis mit fizetne? De igaza van telepedjünk le beszéljünk át mindent... - Majd én is eljátszok egy bizonyos gondolattal. Közben segítek Haurusnak tűzifát gyűjteni és kíváncsian várom, hogy mi fog kisülni ebből az éjszakából...

//OFF: Bocs, hogy eddig nem írtam. Viszont megcsináltam a szintlépést is.

[gihike]

Az új megjelenővel társaságuk jóval fotogénebben néz ki mint eddig. Mook nem túl kedves pillantásokat vet a nőre. Nem biztos benne, de talán ott volt ő is a fogadóban mikor elmentek. Akkor is úgy nézett ki mint aki nem odavaló és csak a bajt keresi és most sem mondana róla jobbat. Az sem tetszik neki ahogy beszél hozzájuk. Nem tartja sokra a nőket, de azt tudja, hogy veszélyesek hisz tudják ők a gyengébbek. Ez pedig egyedül jött eléjük pedig nem a leg bizalomgerjesztőbb társaság. Ő is kiköti a lovát és segít a táborverésben és a tűzgyújtásban. Közben figyel a kutyái jelzésére. Nem tetszik ez neki. Ha gond nélkül körbe tudták ülni a tüzet akkor szólal meg.
-Beszélj hát némber. De azzal kezd, hogy ki vagy.
Ő más hangot üt meg mint a goblin akinek a fizetség hamar elvette az eszét. Egyelőre nem tetszik neki a nő és nem érti miért ne csaphatnák agyon álmában és vehetnék el a jussukat erővel. Esetleg el is játszadozhatnának a nővel ha már volt olyan ostoba, hogy az erdőbe jöjjön három férfi után látszólag egyedül.

[Nozar-thin]

Mindenki

-Mindenre rátérek, de előbb, kinéztem egy táborhelyet amivel talán ti is egyetértetek.
Meglepően kevés dolguk lesz a sátorfelhúzással, szinte egy alkotásba botlanak, ha meglesz az az öt percnyi bizalom, ami a túrához kell. Ahol az erdő hagyott egy csapatnyi helyet fákba ütött szögelletek hálója tartja a sátorfedelet, melynek a felső harmada egy külön szinten, az aljától fizikailag is elválva ágaskodik, így bár kiengedi a füstöt, az eső kellemesen elpereg. Középen már lehetne is tüzet gyújtani, és oldalt is össze van gyűjtve elég fa, hogy ne kelljen valós aggodalmakat támasztani a gyűjtés mellett. Bár semmi gond nincs a fokozott óvatossággal. Mellette egy nagyobb táska, hozzátámasztva bőrtakarók és kötél, a közelébe pedig vékony vasrúd és krumpli, előrevetítve a vacsora egyszerű vázát. A zsebéből a tenyerébe vesz egy lapos kis követ, melyen egy, kis lángocskára hasonlító jel látható. Az övéhez dörzsöli majd belepattintja a tűzbe. A kis kő először aláficánkol a gallyak rejtekének mélyére, majd onnan már csak lángnyelveit nyújtja azok számára, kik utánamatatnának.
-Hasznos kis eszköz, majd vigyétek magatokkal. Engem pedig, nevezzetek Emerinnek. Ahogy mondtam, van egy közeli ismerősöm, aki nevezetesen nemesi címet is visel a városok városában és családtagomként szeretek. Gróf Katash, ha dereng. És az ő testvére, nos, egy nem túl kicsiny problémába ütközött. Hasonlóba, mint amibe még régen azok is, kikkel találkoztatok. Csak ő nem akar úgy járni és sajnos a taláros kontárok ebben semmit sem segédkeztek. Sarlatánok... de ez szerintem teljesen hidegen hagy titeket. Ami számotokra fontos, hogy vagytok olyan tudás birtokában, melyet a nagy városban gazdagon megfizetnek és olyan tapasztalatoknak, amik miatt hosszabb távon is szükségünk lehet az együttműködésükre. Mármint, együttműködésetekre. Azt a kart pedig... itt helyben átveszem tőletek, hogy tanulmányozni tudjuk.
Az üzenet Haurusnak szól, hisz ő az őrzője a "relikviának".
-Tehát a lényeg, hogy érdeklődök és rajtam keresztül a családom is ez után a mocsári betegség után. Szeretnénk tudni mindent, amit ti is tapasztaltatok és utána meg kéne látogatni a 'fivérem' már elveszett birtokait. De megint rohanok előre. Amit ajánlani tudok érte az egy negyedévnyi ingyen szállás a Sárkánylak fogadójának az alsó szintjén és ingyen sörital ugyanezen időre. Sajnos az aranyakat illetően időt kell kérjek, a templomi gyógyításokba százasával pazaroltuk el a vagyonunk, kell egy pár hét, mire pengő érmékkel is tudjuk biztosítani az elégedettségetek. De, azt hiszem, én eleget meséltem, esetleg valami kérdés?

//Mook egy jelképes 5 Tp-vel lesz gazdagabb, amiért felismerte a nőt. Az ilyen külső TP jutalmazások nem lesznek gyakoriak, a legtöbb észrevétel "a játékon belül" fogja jutalmazni a karaktert (vagy éppen mindenkit).//

[Con Gosep Romuald]

Grark'h

Minden szavát iszom a nemzetes hölgynek, így a kis túra ellen nem ellenkezem, hisz felkeltettek az érdeklődésemet. Letelepedve a tűz melegénél át melegszem, miután lepakoltuk a cuccainkat. Figyelmesen végighallgatom, amit mond. Mikor rátér arra, hogy gyakorlatilag, nincs pénze, azaz nem tud fizetni erős kétely támad bennem, de nem adok hangot. Kétely egy kis csalódottsággal ötvöződik. Ami a feladatot illeti fogalmam sincs, hogy kellene hozzákezdeni. Elgondolkozok, egyenlőre megvárom, hogy, hogyan reagálnak a társaim az imént hallottakra.

[Narxes]

Haurus

A sebhelyes kráni csendben próbálja értelmezni az eleddig ismeretlen, dallamosabb pyarr szöveget, amit az ínycsiklandó jövevény hallat. Megvetette már e hamis fényű világot és megvetette önmagát is A Legnagyobb Úr tanainak tudatában. A korcs istenek teremtményét mégis tetszetősen bolondnak véli amiért az undora ellenére is a fertőzött végtagot akarja.

A felkínált burgonya tisztaságán vizsgálódva, eltűnődik a lehetőségein:
Egy körmönfont hazudozó csapdája, vagy egy elkötelezett bolond badarsága? Sosem tudja meg, ha egy mozdulattal felszabadítja a nő lelkét a sequor. Várhat még a sötét penge. Bármi kisülhet belőle. A krumpli már biztos...

A kétes hírű fajba született nősténynek talán kedvező, hogy a sötét idegen többre tartja a praktikus kis tűzgyújtó eszközt és a szállást az érméknél. A finomított gabonacefrét pedig egyáltalán nem veti meg.
Vonásai haloványat enyhülve az elfogadottabb irányba, bólint, majd átnyújtja a kapálódzó zsákot.

-Nekem lenni ez fizetség rendben.

Recsegi.

[gihike]

A tűz körül melyet valami fura mágikus tárggyal gyújtottak már hangulatosabban elbeszélgethetnek. Már amennyire hangulatos lehet egy pénzéhes goblin és két morcos rossz arcú fickó tekintete a nőn. Mook nem szól közbe. Amennyiben a nő igazat mondd ez egy előnyös kapcsolat lehet és a felajánlott jutalom sem megvetendő. Fél év ingyen szállás és sör. Tökéletes arra, hogy az ember fél évig disznóvá változhasson. Egy nemesnek való segítség pedig előnyös dolog.
-Eddig nincs ellenvetésem. Mit kéne tennünk azokon a birtokokon és mi közük ehhez az egészhez?
Ragadja meg a lényeget tömören. Ez tűnik a legveszélyesebb pontnak egyelőre ha ezt tisztázzák mehet a közös munka.

[Nozar-thin]

-Közötök pont annyi, amennyi vállalást itt tesztek. Meg amennyit megtudtok.
*Nem felejtette ám el, hogy még az információkat illetően feléje is van egy tartozása a csipet csapatnak, de megengedheti, hogy gáláns legyen. Még rezzenéstelen arcot is erőltet, amikor a kézért nyúl, majd egy pillanatra lefordítja tenyerét.*
-Öhm, ha megkérhetlek, lennél szíves levágni az ujjakat? Úgy sokkal kézenfekvőbb lenne a szállítás. De ha nem, az se baj, megoldom.
*Szól Haurus felé, majd belekezd egy beszédbe.*
-A környező falvak furcsán csendesek. Az, ahol legutóbb jártak, ugyanúgy hozzánk tartozott, de a várnak majdnem a tövében van a kis falu, ahonnan a személyzetünk egy része járt fel. Nem tudjuk, hogy pontosan miként kaphatta el bátyám a betegséget. Pár nappal az első kiütések előtt a teljes ház kiürült, a testőrök is eltűntek és a falu kápolnájának tornyáról eltűnt a pyar jelkép. Rossz érzés kerített minket hatalmába, így inkább elmenekültünk, mielőtt a csőcselék ránk támadt volna. Erionban megkaptuk a városi őrség segítségét, de az a csapat se ért vissza, így legyenek óvatosak. Ami a birtokot illeti, változatos feladatokra bukkanhatnak, természetesen mindért gyarapodik a jutalmuk. Először is, egy nemesi okiratot kéne a kastély emeleti írószobájából elhozni, pontosabban azt, ami a család vérvonalát követjük. Érthető okokból, ez segíti a fivéreinket és nővéreinket nemességük igazolásában. Egy hatalmas fa elágazásokkal és nevekkel, kifüggesztve a falra ott. Ez lenne a legfontosabb dolog. A másik pedig, a parázsból, majd ha kihűl, ássák elő a tűzszerszámot és gyújtsák be a nagyterem kandallóját, lehetőleg távozáskor. A harmadik pedig... mit láttak és mi történt abban a faluban?

[Con Gosep Romuald]

Grark'h

Végighallgatva az idegent és a feladatot nem tűnik egyszerűnek és még maga a történet sem... Viszont, jó a fizetség és hát egy kastélyban biztos vannak értékes dolgok, amiknek lába kélhet ebben a fenforgásban és azt úgysem veszik észre majd... Besurranni az szerintem majd az én dolgom lesz, így figyelmesen végig gondolom, mit is kell elsősorban elhozni illetve a tűz... Miért kellhet újra begyújtani a tüzet?

- Hogy mi történt a faluban? Ezt talán ott kellene elkezdenünk mesélni, hogy a falu előtt egy leégett tanyán pihentünk meg egy éjszakát és eléggé fura volt az az éjszaka... Mintha valaki folyton figyelt volna minket, de a fura érzésen kívül én semmit nem tapasztaltam. Másnap mikor beértünk a faluba ki volt halva teljesen, majd mikor az egyik épületben voltunk egyszer csak jöttek ezek az izék.... Kihagytam volna valami? - Kérdem meg utoljára társaimat.

[Narxes]

Haurus

A megkérhetlek szót ebben a formában még a khorsban sem hallotta, de felismeri az összefüggést a kéréssel és az egészet összerakva, rá kell jöjjön, hogy bizony amúgy is megtette volna, ha ő maga kell cipelje tovább. Egy lehelettel hosszabb pislantással válaszolva fejezi ki, hogy szaván lett fogva, majd odébbáll egynéhány lépéssel, mert szabad teret szeretne a végrehajtásához.
Kiburítja a zsákot, bal lábával rálép, a földhöz szorítja a végtagot, az ujjakkal nem bíbelődve, lesújt a sequorral a kézfejre a csukló fölött, hogy hatástalanítsa az összes kézujjat. Ezután kissé arrébb rúgja az egészet, majd a könyökízületre is rámér. A darabokat visszakotorja a zsákba, a fegyvert megtörli a zsák belső felébe mielőtt vissza akassza a hátára. A zsák száját beköti, de a földön hagyja. Nem nyújtja át még egyszer, csupán biccentéssel jelzi, hogy kész van, mikor felé sodródik a nő tekintete.

A művelet közben elhangzottakat, nem tudja százszázalékosan értelmezni. Talán azért lépett le mindenki mert tudták, hogy ez a betegség felüti fejét? Összeesküvés a család ellen? Habár a kínkeserves munkájával és tetteivel kiérdemelt sequator rangjához viszonyítva, csupán ismét egy hamisfényű féregbélyegnek tartja azt a papírfecnit (hazájában az ilyet valami holt nemes lenyúzott bőrére tetoválják egy ősatya vérével) a „nemesi okirat” megszerzését mégis jó feladatnak véli.
Grark'h kérdésére nem tud mit hozzáfűzni a beszámolóhoz.

Letelepedik a tábortűz mellé, néhány burgonyát a héjában kezd sütni, közben a hátizsákjában még keresgél valami elmentett eleséget mellé, amivel feldobja a szerény vacsorát.
Egy csontsovány médiumlány járkál a fejében ismét... kitől a legszebb dialektusban hallotta olykor azt a furcsa kérleket. Valamiért jól esett, mint minden amit mondott. A Kosfejes átkaként nyugtázza, mert többet jár a fejében a kelleténél. Még a végén meg kell ölje, ha majd egyszer visszatér...

Gyengeségen kapva magát, csulát köp a tűzbe a torzonborz, majd a torkát köszörülve felkrákog mielőtt a félig sült krumpliba mélyeszti a kihegyezett fogait...

[gihike]

Ő a birtok közét kérdezte az élőholtakkal kapcsolatban. Nem javítja ki a nőt csak megjegyzi magának, hogy hülye. Annak a kézzel kapcsolatos egyik mondatán felgöcög.
-Kézenfekvő.
Elég morbid humora van és ritkán röhögteti meg más a kutyáin kívül. Valószínűleg a nő sem direkt tette. Azt ahogy a külhoni teljesíti a kérést figyelmen kívül is hagyja. A nőt nézi. Végül választ kap a kérdésére és megtudják a történetet. Mook nem veszi le nem túl kedves tekintetét a nőről. Egyrészt mert figyeli mit mond másrészt mert jó bőr. Az eltűnt pyar szimbólum hallatán összébb húzza a szemöldökét. Ez olyasmi ami nem tetszik neki. A goblin szavaira pedig morcosan a kis lényre néz.
-Mindent kihagytál te kis féreg.*Majd a nőhöz fordul.*Először is ha van az amit ha van valami a csini kis fejeben te is észrevehetted, hogy az erdő halálosan csendes. Még egy tetves patkányt vagy madarat sem láttunk. A kutyáim se találtak semmit. Gondolom nem kell mondanom, hogy ez nem természetes. Aznap este meg mikor megszálltunk a leégett házban én láttam valakit az úton menni elfele a falutól. Este volt nem láttam jól és nem tűnt veszélyesnek úgyhogy nem foglalkoztam vele. A kis takony jól mondta mikor megérkeztünk a falu üres volt. A falu elöljárójának istállójában láttunk egy fertőzött lovat. Mintha ezek a valamik a bőre alól jöttek volna ki. Meg volt vadulva. Nem is bírtunk vele elfutott. Majd másnap reggel megszólalt a harang és egyszerre támadtak ránk. Szétcsaptam egynek a fejét, megvakult, de mozgott. Szörnyek ezek. Ezen kívül nem hülyék. Védekezett akivel küzdöttem és hátrált. Külhoni! Te többet láttál belőlük mint én. Összedolgoztak vagy csürheként támadtak?
Egész úton nem beszélt ennyit Mook. Úgy látszik csak fizetni kell és annyit beszél amennyit akarnak tőle.