A Vihar elõtt...

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Erion
Időpont: Ősszel, délelőtt
Résztvevők: Carolina con Ragucci
_____________________________________________________________


Nagy nehézségek árán odaérsz Erion kapujához. Látod, hogy rengeteg ember sorakozik, hogy bemenjenek a kapun. Amikor elhaladsz a sor mellett pár ember megejt egy-egy csipősebb megjegyzést, hogy miért nem tudsz te is sorba állni, hiszen ők már reggel óta itt állnak... Amikor megpillantják,hogy sérültet viszel és meglehetősen furcsán ülöd meg azt a lovat, elkezdenek súgdolozni. Az örök megállítanak, mikor látják, hogy nem tudsz megállni a lábadon, egyikőjük odamegy neked segiteni.
-Hölgyem jól van?
...
Sajnos az őrposztjainkat nem hagyhatjuk el, de ha egyenesen megy és utána a második utcán balra fordul, rögtön talál egy ispotályt, ahol rendbe tudják a rakni a...barátját.

[Joe Lyon]

( Con Bronta )

* Mikor a másik idegen is odalép az asztalához kissé meglepődik. *< Hmmm… Tényleg ennyire érdeklődőek erre felé az emberek, vagy valami tolvajbandával hozott össze a sors.!? Na majd meglátjuk. Nem szabad őket elriasztani. Lehet, hogy jó melót tud szerezni a Bedal nevezetű. Na, ha gond lesz őt ki tudom ütni , mivel kartávolságon belül van. A másik sajnos messze van, de hát, ha meglepődik és akkor nyertügyem lehet. Bár lehet, hogy tényleg be akarnak szervezni valamilyen jó kis küldetésbe!? >
- Üdvözöllek! A nevem Con Bronta! * Bólint az újjonan érkezet felé*
- Hát, az én történetem nem valami érdekes. Tiadlanban születtem és ott tanultam meg a kardforgatás rejtelmeit. Szegény családból való vagyok, úgy hogy gyors az utcán találtam magam. Miután felcseperedtem különböző karaván kisérésekért és egy- két módosabb polgár védelméért kapott pénzből éltem. Erionba is egy ilyen karaván kisérés során kerültem. Munkám végeztével megszálltam eme fogadóban és új melót keresek épp.* Remélem elég lesz nekik ennyi*
- Na, remélem kielégítő volt válaszom. Térjünk át, arra, hogy milyen munkát tudnátok számomra adni? * Kérdőn néz a két alakra, de ugrásra készen, hogy ha gond lenne azonnal le tudja nyomni a vele szemben ülőt*

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Carolina con Ragucci)

*Visszakászálódik a lóra, és újabb erőt vesz magán. Megrugdossa a lovat és köszönés nélkül bevágtat a városba. Követi az útmutatást, és visszahőkölteti a lovat. Lecsusszan, de nem enged még magának pihenőt. Lecsúsztatja a férfit is, karját a vállára veszi, és kínlódva besántikál vele az ispotályba. Bent megint elkezd kiabálni, hogy sebesült, meg, hogy mérgezés, aztán várja, hogy valaki átvegye tőle "társát". Ezzel elmúltnak tekinti a közvetlen veszélyt és lassan elmúlik az adrenalin hatása is. A fáradtság és a fájdalom szinte a nyakába zúdul. Lerogy a fal mellé, nekidől és csak szuszog egyenetlenül. Lehunyja a szemeit, és kis örömöt is érez, hogy sikerült felülkerekednie saját testi korlátain. Azzal elájul és oldalt lecsúszik a földre.*

[Tysson-lar]

( Bedal Alen)

* Bedal a rövid kis történet után felhúzza a szemét.*
- Mindez felettébb érdekes uram. De én az országod földrajzára vagyok kíváncsi...kik élnek ott, mivel foglalkoznak, kik az ellenségeik...és igazak a mendemondák a félelmetes harcosokról? Amint válaszokat kaptam, kisegítelek munkával. Most....kérlek mondj el mindent.
* Bedal szemében mohó tudásvág lángja ég. Mikor a férfi belekezd mondandójába, Bedal barátjára néz, kérdően, mit keres itt. Nem remél választ, csupán jelzésképp teszi, hogy egyedül szeretné kifaggatni a harcost.*

[Meridian]

(Nichen de Azadyr)

*Figyelmesen hallgatja Con Bronta történetét, majd amikor az végez, megszólal:
-Látom a gyanakvást a szemedben, kedves barátom! Ne félj, egyszerű kalandozók vagyunk. És nem tudunk munkát. Éppen mi is azt keresünk. Ezért vagyunk itt, Kalandozók Városában, mert úgy hallottuk -én legalábbis- hogy itt sosem áll az élet és mindig várja amegfáradt kalandozót valami újabb kihívás.
*Majd széttárja a karját.*

*Ezután veszi csak észre barátja jelzését, és egyből tudja, Bedal mit szeretne. Biccent Con Bronta-nak és így szól: -Én most elmegyek egy kicsit, fel a szobámba, meg a dolgaimat intézem. További kellemes társalgást!
*Majd felegyenesedik, szól Mytharnak is, hogy hova megy, majd lassan felmegy a lépcsőn. Bemegy a szobájába, felteszi tőreit, kardját a hátára csatolja -csupán biztonságból-, majd lemegy megint az ivóba. Szól a kocsmárosnak, hogy adjon valami kis abrakot, vagy szóljona lovászfiúnak, majd kimegy a lovához és vele is foglalkozik egy kicsit. Ha ezzel végzett, akkor visszamegy a ivóba.

[Hakea Ello]

(Miro)

<Végre ideértünk. Igen, így képzeltelek el, te hatalmas szürke dög itt a lapály közepén. Remélem nem törsz össze, Erion.>

-Mehetsz, de segíts kérlek behordani az utazóládám a szobámba, egyedül nem bírom el. Köszönöm.

*Megvárja a szolgát, majd magabiztos léptekkel sétál a fogadóba. Körülnéz először is, a kalandozók láttán picit elmosolyodik, majd int a szolgának hogy foglaljon neki egyet a jobb szobák közül. Ő közben tétován áll a pult mellett és méregeti a kis társaságot.

<Hát úgy látszik Erionban tényleg lépten nyomon találkozni ezzel a vakmerő népséggel. Ki kéne derítenem kik és miért jöttek ide.>

//Karileírás//
*Megjelenésében alacsony termetű, alakjában mégsem tömzsi, sőt, épp ellenkezőleg, vékonyka, törékeny lány. Arányai zavarbaejtően tökéletesek, mozgása a végletegik kifinomult, teste minden porcikájából árad a kecsesség. Válláig érő haja feketébe hajló barna, szemöldöke keskeny. Szemeinek vágása inkább felfelé ívelő félholdra emlékeztetnek, semmint a gyakoribb mandulára, tekintete ezáltal sokkal barátságosabbá válik. Színük halványbarna, és valami embertelen huncutság tükröződik bennük, ha valaki azonban mélyen beléjük néz, megijedhet a szomorúságtól amit mélységeiben lel. Bőre lágy fehér, orcáján és tenyerén picit rózsaszínesebb árnyalatot ölt, feloldva picit a fehér feszélyező töretlenségét. Ruhája erős kontrasztban áll megjelenésével, a fekete és vörös színek elegáns kombinációja, a ruha mégis picit furcsán néz ki, ugyanis eléggé régimódi, túlcsipkézett, túlcifrázott, túlcizellált, nincs ezen mit ragozni. Neki mégis jól áll, egyébként hosszú ujjú, fűzős és bokáig érő szoknyában végződik.

[Desmond Tiny]

(Fekete Mythar)

* Követi ujdonsült barátja példáját, felmegy a szobájába és magához veszi fegyvereit. Ügyelve arra hogy ne látszódjanak a ruha alatt. Majd kimegy az utcára és keres egy magára hagyott hajléktalant, és amikor senki más nincs a környéken akkor feltölti kulacsát az öreg testnedvével, és a magáét is csillapítja. Majd úgy állítja be a halottat mint akit rablótámadás ért és elmegy a helyszínről, vissza a fogadóba. Majd megkeresi Nichent*

-Mi történt még én elvoltam?

[Meridian]

(Nichen de Azadyr)

*Lefele jövet veszi észre a pultnál áldogáló hölgyet, és a szolgáját. Egy pillanatra megtorpan, de aztán megy tovább, és mikor odaszól a fogadósnak, köszönti:
- Üdvözlöm, Hölgyem. Remélem jól fogja itt érezni magát. Bocsásson meg, de nekem most mennem kell.
<Huhh, nem semmi egy nő... kíváncsi vagyok, mi járatban van itt...els ránézésre valami ódivatú kereskedő lányának tűnik nekem...de a látszat néha csal >
*Majd kisiet az épületből*

[Joe Lyon]

* Mikor távozik Nichen nevezetű, kissé közelebb hajol Bedalhoz és halkabban kezdi mondandóját*
- Társad azt mondta az előbb, hogy ti is munkát kerestek, mert nektek sincs! Az ne legyen kíváncsi és ne várja el, hogy szóba álljon vele valaki, aki nem tudja betartani szavát. Te azt mondtad az előbb, hogy az információimért cserébe munkát adsz.* Tekintetén nem látod a feszültséget, de érzed, hogy bármelyik pillanatban történhet valami. *
- Ha, majd ténylegesen kerítesz nekem egy munkát, akkor én is fogok beszélni Tiadlanról. Érted?! * Ezután nem foglalkozva vele, hogy ott van a vöröscsuhás folytatja reggelijének elfogyasztását*

[Tysson-lar]

( Bedal Alen)

* Bedal arca elborul.*
- Válaszokat akarok. És ha munka kell, akkor ide figyelj: féleszű társam elfelejtette említeni, hogy az Inkvizítorok Rendjébe tartunk, és én vagyok a kulcs a küldetéshez. Legyen elég annyi, értek a Káosz felkutatásához. Ha tényleg munkára vagy szorulva, és pénz kell, most azonnal megadod azokat a nyomorlut válaszokat!
* Mindezt hidegen, indulatok nélkül, vöröses lánggal a szemében mondja. A tűz jéghideg, szinte vonzza az ember tekintetét. Különös, meghitt aura vezsi körül a férfit, mégis valami félelmetes van benne... a külső szemlélődő látszólagos ártatlanságára is féne kezet emelni rá. Ha ilyen komolyan gondolta a szavait, jó lesz vigyázni vele.
<... Ha nem akar beszélni róla, akkor majd erővel kihúzom belőle. Elvégre az efféle információ életet is menthet!...>

[Meridian]

(Nichen de Azadyr)

*Kb. fél órát foglalkozik a lovával, ezután visszamegy az ivóba. (A hölgyhöz ha ott van, akkor sem lép oda). Majd leül egy asztalhoz, és kér egy kupa bort. Mikor megérkezik Mythar, odahívja.

-Kíváncsi vagyok, Bedal miről beszélget annyit a fickóval. Tényleg te meg hol voltál?

<vajon meddig viseli el Bronta Bedal társaságát nem tudom..remélem jófejnek tartja, és szívesen diskurál vele, mert akkor esetleg beléphet a kialakuló csapatba.>

[Desmond Tiny]

(Fekete Mythar)

*Odaül nichen mellé és a táskájából elő vesz egy üveg sört, majd iszogatva válaszol*

-Elmentem a darton szentéjhez mint minden nap. De akárhogy is elhatározom, hogy nem megyek el valami mégis azt sugallja, mennem kell. Mindíg elmondok egy imát a halottak lelki nyugalmáért, és Dartonra bízom őket

*Bedal felé néz*

-Amint látom az emberünknek nem tetszik valami, mert rá se hederít Bedalra.<vagy mégis???>
<Na most meglátja milyen amikor az emberrel gyanakvóak >

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Erion, kereskedő negyed, A Két Szűz fogadó
Időpont: Ősszel, délelőtt
Résztvevők: Mindenkinek.
_____________________________________________________________

Miro:
Mielőtt a szolga elmegy, a kezedbe ad egy kulcsot. A legfelső szinten foglalt neked szobát mondván, hogy azok a legjobbak. Aztán elbúcsúzik és te ott vagy egyedül a kocsma részben. A társaság láthatóan nem figyelt fel rád.

A fogadóban beszélgettek, olykor-olykor egyesek közületek elmennek sétálni. Lassan délre jár az idő és a fogadós csak egymás után hozza nektek a rendeléseiteket. Ebéd idő környékén megkérdez titeket, hogy mit szeretnétek ebédnek.
-Kedves hölgyem,uraim.Mit óhajtanak ebéd-gyanánt fogyasztani? Ajánlhatom a sült kappant? Egy pohár jó minőségű vörös borral?

Közben egy száznyolcvan magas, fekete köpenyt viselő férfit láttok besétálni. Hátára van vetve egy ájult, meglehetősen jól kidolgozott idomú leányzóval. A férfi balkarján, a vállánál a ruha átszakadt és száradt vérfoltokat is lehet látni rajta. A lány bőrének színe kreol, hosszú fekete hajjal, ami most fel van tekerve, hogy ne súrolja a földet. A férfi köszönés nélkül megy el melletettek a fogadósig, ahol vált vele pár szót majd egy kulccsal elindul felfelé a lépcsőn. Nem sokkal később egy fiatal suhanc felvisz egy hátizsákot.

Carolina con Ragucci :
Csak azt veszel észre, hogy egy kényelmes puha ágyon fekszel, nem igazán akarsz hinni a dolognak. Nem nyitod ki a szemed és inkább csak elnyújtózol rajta, mintha csak egy állom lenne. Aztán bevillannak az utolsó emlékeid, ahogy elájulsz az ispotályban és hirtelen felülsz az ágyon. Körbetekintesz és egy meglehetősen tágas szobában találod magad egy egészen széles, kétszemélyes alkalmatosságon. A szobában van egy lakatra zárható ládikó és egy asztal két székkel. Az asztalon van egy szál virág a vázában és egy gyertya. Oldalt a falakon képek lógnak és két darab kétszárnyú ablak is van. A szoba másik végében egy elzárt rész található, feltehetően az a fürdő helység. Ekkor fütyörészest hallasz és a férfit látod egy szál törölközőben előjönni. Ekkor veszed csak észre, hogy teste valójában mennyire kidolgozott, mennyire arányos. Éppen a haját törölgeti aztán felnéz és rádpillant. Közelebb lép hozzád, mire nem is tudod mitől vezérelve összébb húzod magad és beljebb csúszol az ágyon...
- Ne aggodj nem akarlak bántani. Köszönöm, hogy megmentettél. Nem hittem volna, hogy egyedül kibírod a városig az utat, de hálás vagyok neked. Hogy hivnak?

Közben lent a fogadórészben kezd egyre jobban feszülni a hangulat.
Bedal Alen: Látod, ahogy beszélgető partnered lehajol és észreveszed, hogy ennek nem lesz jó vége. Mikor észbe kapnál és felállhatnál, már a fém hideg éritését érzed a hasadon...

//Kicsit approvoltam... Ha van meg hiba, sikitsatok!:)
Wh//

[Joe Lyon]

*Evés közben figyeli Bedal reakcióit* < Na ez a figura kissé idegbajos! Ő beszél itt össze- vissza a barátjával együtt és még neki áll feljebb. > Lenyúl az asztal alá. Bal kezével felemeli a térdére terített zsebkendőt, megtörli a szája szélét, majd jobb kezével belenyúl csizmája szárába előveszi a tőrét. Előre hajol , mintha súgni akarna valamit Bedalnak, de közben amannak a hasához nyomja a kést. *
- Barátom! Fogd vissza magad! Ne csinálj semmi hülyeséget, mert menten megdöglesz! Ha túléled amit én itt művelnék veled az asztal alatt és rámtámadsz a két kidobó fiú az én pártomra fog állni. Tudod Erionban az a törvény, hogy ha erionit bánt valaki azt kivégzik! Ők régi bútordarabnak néznek ki és, ha nagy galibát csinálsz, egész Erion téged fog hajkurászni! Szerintem sok bajod származna abból, ha itt heveskedni akarsz! Nyugodj meg és beszélgessünk, mint ha mi sem történt volna! Rendben? *Elejt egy röpke mosolyt, majd felkészül arra, hogy ha kell használja tőrét. Figyeli a vele szemben ülő minden gyanús mozdulatát.*
- Amúgy érdekelne a meló! Ha szerzel egyet , majd út közben elmesélem , hogy milyen is Tiadlan. *Szólal meg egy kis idő múlva*

[Tysson-lar]

( Bedal Alen)
* Kissé meghökkenve, de cseppetsem riadtan válaszol vissza.*
- Engem te ne fenyegess... és ha nem zavar, semmibe se hazudtam neked. Ez a féleszű itt az elöbb valamit nem mondott el, ettől még nem kell gorombáskodnod. Kissé felemeltem a hangom az elöbb, az pusztán a hűvös szavaid miatt. De nem tűröm meg, hogy így beszélj velem. Nagy hiba, ha egy harcos lebecsüli , kit fenyeget meg. Most tedd el a tőröd.
* Útolsó mondata mágikus hatású, tartalma: Tedd e a fegyvered! Amennyiben a harcos megpróbálja tőrét belétolni, egyébb módszerrel keveredik ki a bajból. Amennyiben sikerül, szándékának tisztasága jeléül nyomban fel is oldja a varázst, és tőrét a csizmaszárából az asztalra teszi.
- Így már tisztább a helyzet.