A Vihar elõtt...

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Erion
Időpont: Ősszel, dél
Résztvevők: Mindeki
_____________________________________________________________


A férfi arca vonásai arról árulkodnak,hogy Pyaronból származhat.Arányos a testalkata.Az ágy mellet a hátizsákra egy diszes hosszúkard van támasztva.
Bedal szavai igen csak meglepik.

-nos ha jól láttom ön Sogroon felszentelt solgája.Azonban egy atyának nem kellene iylen ellenségesen viselkednie.

Carolina:
Melep,hogy egy hang szólal meg a fejedben ugyan akkor mégis az az érzésed támad,hogy eddigi életed során már számtalaszor használták ezt fajta beszélgetést....

[Tysson-lar]

( Bedal Alen)

* Az idegen férfi szavain megütközve, kelletlen elmosolyodik.*
- Bocsáss meg, megfeledteztem magamról idegen... mindazonáltal szívesen vesszük a segítséged, ám szólod kéne magadról pár szót ahhoz, hogy tényleges bizalmat szavazzak számodra is. Kardodra még szükség lehet, de ezt majd mindjárt megátod, miért mondom...
* Bedal elgondolkozva, fejét leszegve ácsorog a gorviki lány közelében.Miután Miro befejezi mondandóját, Bedal felkapva fejét a gorviki lányhoz fordul.*
- Nos, nem szerettem volna, ha én kerülök vezető szerephez, de nagyon úgy néz ki, effelé sodródok...a hölgy az imént egy feladattal bízott meg minket: jó atyja nagy kínok közt fekszik ágyában, valaki megmérgezte. A hölgy úgy véli.....
* Bedal végigmondja, mi mindent tudott meg az esetről, néhol saját benyomásaival színezve azt. Elmondásából kiderül, Bedal nem bízik az orvosban sem, aki kivizsgálta az áldozatot, és senkiben se, aki a környéken tartózkodott. Toront is megemlíti, mint forráshelyet, ahonnan a támadó megbízói lehetnek. Bedal úgy véli, fontos lenne megtudni mindazokat a helyeket, ahol az apa járt, és esetleges haragosokat szerzett. Mindenekfelett sürgeti a mihamarabbi elindulást, nehogy idő elött haljon meg a férfi még a kikérdezése elött. *

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Carolina con Ragucci)

*Beengedi a negyediket is, aztán szépen végighallgatja őket. A pap üzenetére kicsit megborzong, de nem látszik sok a meglepődöttségéből. A jelenlevők távolságtartását nem tudja nem észrevenni. Nagyon fáj neki, hogy ilyen ellenszenv sugárzik mindükből a papot és a lovagot kivéve.*
- Nézzék. Most már tisztában vagyok vele, hogy ahol születtem, az ellenszenves errefelé mindenkinek. Értem, hogy nem bíznak bennem, és hogy azt hiszik, hogy megjátszom magam. De akkor mondjanak valamit amivel elnyerhetném a bizalmukat. Ha belegondolnak, akkor a helyzetem eléggé kilátástalan jelenleg. Nem hiszem, hogy bármelyikük lenne az én helyemben, és most nem származásomra utaltam. Én azért fordultam önökhöz, hogy segítséget kérjek. És ehhez is nagy bátorság kellett, ezt elhihetik. Jelen pillanatban kivagyok szolgáltatva mindenkinek. Amíg nem leszek tisztában önmagammal, addig ez a helyzet nem is fog változni. Az önök jóindulatára vagyok rábízva, és higyjék el, hogy ez nekem sem kellemes. Biztos arra is gondolnak, hogy valami gyilkos pszichopata vagyok, és ha később ez eszembe is jut, akkor veszélyeztetem önöket. Fogalmam sincs, hogy ki vagyok, de egy biztos. Az, hogy az életem valamiféle renden alapul. Nem tudom, hogy milyenen, de érzem, hogy nem a káosz gyermeke vagyok. És azokat biztos hogy nem bántom, akik mellettem álltak azokban a percekben, amikor a feje tetejére állt az életem. Nem kívánok sokat, csak hogy tartozhassak valakik közé. Egyedül biztos elvesznék a világban a tudásom nélkül, akármit takar is ez a szó. Mindenki döntsön ez alapján.
*Azzal elfordítja a tekintetét a díszes társaságról. Arcára keserűség ül ki. Kicsit meg is szédül. Megtámaszkodik a mellette álló szék támlájában majd lezuttyan rá. Nem tudja eltüntetni magáról az összetörtség és reménytelenség álarcát. A pap mondandóját már a székről hallgatja végig. Néha ránéz, és érdeklődést próbál tanusítani.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Erion
Időpont: Ősszel, dél
Résztvevők: Mindeki
_____________________________________________________________


A fekete inges férfi,aki Syil'drun néven mutatkozott be halkan végig hallgata Bedalt.
-Ha jól értettem,akkor a hölgy apja nagy kinok közt fekszik az ágyon és nagy szüksége lenne az ellenszerre.Nem úgy gondolja,hogy inkább az ellenszer után kellene menni mint hogy a hölggyel vissza az apjához?Ki hallgatni mielőtt meghal a férfi?Bejárni midazokat a helyeket,ahol ő is járt és haragost szerezhetet?Igen csak furcsák úgy láttom a tűzkobra papjai.Amig bejárjuk ezeket a helyeket a hölgy apja biztosan meg fog halni.Ha nem a méreg miatt hát azért mert túl sok időbe telne és a kora miatt fog meghalni.Úgy hallottam,hogy a tűzkobra a tudást és a kiváncsiság Istene ugyan akkor az emberi életet is igen csak fontosnak tartja....Ha rögtön a lány ellenségeinek vélt hazajában megyünk még van egy kevés esélyünk,hogy megmentsük az apját emellet úgy gondolom,hogy rendkivüli tudást szerezhetünk nem is beszélve,hogy a szóbeszédek alapján Toron környékén vannak olyan hivek a tűzkobrának kiket nem ismernek el hiszen a káoszt és a pusztitást látják csak a tűzben.Bár azt hiszem,hogy atyám ön ezeket sokkal jobban tudja mint én.Csupán csodálkoztam,hogy miért akar a lány apjához sietni az ellenszer helyett.

Hangjában végig a hüvős nyugalom érzősik.Semmi érzelem nem lehet kihallani a beszédjéből.
Aztán végig hallgatja a gorviki lány mondadóját is.Mikor elforditja a tekintetét a társaságtól és a székre ül ráteszi a kezét a lány vállára.

-Ne aggodj.Segiteni fogok neked,hogy visszaszerezd az életed.Ha ők nem visznek magukkal,akkor elmegyek veled és keresünk egy másik munkát.

[Joe Lyon]

( Con Bronta)

* Con is belép Bedalékkal együtt a szobába, kissé hátérbe húzódik és onnan figyeli az eseményeket. Mikor látja, hogy a dolgok kezdenek kissé máskép alakulni, mint ahogy eltervezték előrelép és teljes nyugodtsággal hangjában megszólal közben a gorviki lányt és Syil’durt figyelve:*

- A nevem Con Bronta! Én csak egy kardforgató vagyok, de azt sejtem, hogy egy toroni küldetés mily nagy veszélyekkel jár! Szerintem minden segítő kéz jól jöhet egy ilyen veszélyes küldetésben! Nekem azt mondta Bedal* Ekkor a sogronitára pillant*, hogy ő megbízik benned lány. * Ekkor a gorviki lány tekintetét keresi *.
- Szerintem mindkettőtök esetleges tudása és kardforgató keze jól jöhet!*Közben a gorviki lányt és Syil’durt figyelve * Én egy dolgot szögeznék le! Ha valaki csatlakozik eme társasághoz * Körbemutat az ajtóban állókon* az legyen hű ígéretéhez, bármi is derül ki múltjáról, ha valamilyen oknál fogva az adott szavát nem tudja betartani, akkor pedig szóljon és sértetlenül kiléphet a küldetésből. Szerintem ez így reális velünk és mindenkivel szemben! Mit szoltok gondolatmenetemhez? * Körben néz társain és a két idegenen, majd ha nem kérdezik, visszalép a félhomályos sarok takarásába.*

[Meridian]

(Nichen de Azadyr)

*Körbenéz a társaságon.*

- Az én nevem Nichen de Azadyr. Szerintem Con Brontanak igaza van. Viszont...nem is tudom...szóval Syil'dur és Bedal elmélete is hasznos lehet. Az ellenmérget és mérgeket én nem ismerem, nem vagyok járatos ezen tudományban, ezért ebbe nem szólok bele. Ám lehet, hogy Toron helyett Pyarronba kell sietnünk, hátha ott vannak még a gyilkosok. Szeretném, ha ezt mindemki átgondolná, és érvekkel támasztaná alá gondolatait. Úgy talán könyebb lesz dönteni.

<Jajjaj...ez nagyon utasításként hangzott...nem akarom ezt csinálni addig, amíg csak együtt vagyunk..Ezt Bedalnak kéne csinálnia, mert ő a csapat vezetője és összefogója. De jól meg kellene gondolnia lépéseit.>

*Várja a társak reakcióját, fürkészi az arcukat, hogy vajon most mire gondolhatnak.*

[Tysson-lar]

( Bedal Alen)

* Bedal az idegen válaszára hűvösen vissza.*
- Ne oktass ki Toroni romlott testvéreinkről... eleget tudok róluk ahhoz, hogy féljek Toron földjére lépni. És igen, úgy vélem megfelelő hátszél, és felvilágosítás hiányában nem maradnánk talpon Toronban. Nahogy azt hidd, gyáva vagyok, vagyhogy azért mondtam ezt az altenatívát, mert nem törődök Istenem akaratával. Jól tudom, utam egykor Oda visz majd, de megfelelő tapasztalat, és elszántság hiányában halálra van ítélve a feladat maga. Úgy érzem, több áll ennek az egész ügynek a hátterébe, mint én azt sejthetem. Egy kalandozó apa, aki sofelé megfordult... nos aligha erős támpont az, hogy esetleg Toronból jöhetett a merénylője. Mi van akkor, ha egy vagyonra, és mesés műtárgyakra szomjazó barát tette? Igazat adok neked: az ellenszer a legelső dolog, amit el kell érnük. Ha azonban logikusan gondolkozom, elöbb a merénylőt kell, hogy megleljük, mert láttatlanban nem tudhatjuk megfeelő képesítés nélkül, milyen ellenszerre van szüksége. Ígyhát ezért tettem fel a kérdést: mekkora esélyünk van arra, hogy Toronban megleljük a merénylőt, és mekkora esélyünk ara, hogy időben visszajuttassuk? Mintmár mondtad, hosszú az út pyarronba, az apa nem éli meg, hogy odaérhessünk. Azonban van másik út is: a Kapuk Teréről ajtó nyílik a Városra, így hamar odaérhetünk, és talán időben sikerülhet felkutatni a városban a gyilkost...feltéve ha az nem menekült már el. Ha Toronba megyünk, még kevesebb támpontunk van, hogy helyes irányba haladjunk tovább. Kétésgtelen, a fővárosba is nyílik kapu, így oda is legalább olyan hamar elérhetünk. Úgy vélem két választásunk van tehát... Mond idegen, mi szól amellett, hogy Toronban kezdjünk el kutakodni? Te hogy fognál hozzá, eme kényes ügyhöz?
* Bedal az útolsó szavait jól kihangsúlyzza, feltevéseit és gondolatait azonban bizonytalanul adja elő. Fortyog benne a dh egy kis szikrája, amiért így kioktatták őt vallási nézetekről, és helyes viselkedésmódról. Nem etszi ezt szóvá, ám a szokottnál is hidegebb tekintettel mered a férfira.*

[Hakea Ello]

(Miro)

*"Elszomorodik" mikor látja hogy leendő társai civakodnak.

-Uraim, kérem ne veszekedjenek! Még ma este írok egy levelet és elküldöm a futárt, amaz pedig mialatt mi Pyarronba érnénk kétszer megteszi az utat oda vissza. Egyébként ahogy édesapámat ismerem, addigra rég végeztettett mélyremenő vizsgálatokat. Különben pedig az hogy én megbízok önökben, még nem jelenti azt, hogy édesapám is így tesz, sőt! Nemhiszem hogy engedné hogy vadidegenek kutakodjanak a birtokán. Mindenesetre szerény véleményem szerint várjuk meg válaszát. Nem tudok nyugodt szívvel útnak indulni abban a tudatban, hogy esetleg fölöslegesen vesztegettünk egy csomó időt! Nagyon örülök hogy ilyen bátor és segítőkész emberekre találtam, és hatalmas megtiszteltetésnek tartanám ha összeismerkedhetnék néhány igazi kalandozóval.

*Az utolsó mondatot különös áhítattal mondja, arcán aranyos, szégyenlős mosoly, lesütött szemei szinte ki sem látszanak hosszú, sötét szempillái alól.

<Ha valóban baj lenne, vajon akkor is így viselkednék? Késélen táncolok. Csak lennénk már Toronban...>

[Tysson-lar]

( Bedal Alen)

* Badal az egész beszélgetés alatt szintiszta nyugalommal viselkedik. Nem emeli fel a hangját, ám szavai olykor erős ellenszenvet tükröznek, habár nem lehet megállapítani, mikor mifelé. Tény viszont, hogy Toron, és az ottani Sogron hívők emlíése érzékeny ponton érinti. Szavaiból olykor keserűség, máskor viszont a szituáció ellenére is cseppnyi derű érződik ki szavaiból. Mindez meglehetősen kiismerhetetlennek teszi, így nem mindig lehet eldönteni, mit is szándékszik cselekedni. *
<... Ha tudnák, mennyi időbe telt elsajátítanom... aligha maradna ember élve a dzsadok világában, ha kiszámítható, avagy lassú gondolkodású lenne. Ragalmasság a lényeg, de az Ibaraiak hibáiból tanulva türelem és fegyelmezettség minden probléma nyitja. Elválik, a többiek hogyan viselkednek ezekkel az "eréyekkel" szemben...>
*Mikor Miro is felcsendül, nyugtató hangon szólal meg a lány felé.*
- Kérem, a vita a vélemények ütköztetésének eszköze, olykor kiváltképp hasznos. Ha megbocsátassz, akkor megkockáztatom azt álítani, apádra minden bizonnyal nem régi üzlettársak, vagy irigy ellenségek törtek rá. Kell lennie olyasvalakinek, akinek érdekében állhat az apa kiiktatása, mert valami nagyot nyerhet vele...és ez nem feltétlenük a családi vagyon... ez lehet, hogycsak megérzés, lehet hogy a tudatalattiból sugárzó rejtett tudás, már magam sem tudom. Mindazonáltal biztos vagyok benne, ez az ügy korántsem olyan egyszerű, mint azt gondoltam... jól van, mostmár tisztán körvonlazódott: a körülmények engem tettek a csapat összetartójává...ha úgytetszik a vezetőjévé. A fontos az, a szemembenmindenki tiszta: nem érdekel hogy, és milyen körülmények közt került ide, nem vagyok kíváncsi arra, milyen múltbéli démonokkal nézett szembe. Az a lényeges, ki kicsoda most, hogy merre tart... a mult jelenünk része, tartja a mondás, ám úgy vélem, ennek most jelenleg nincsen sok értelme feszegetni. A hölgyet mindenki hallotta: szüksége van a segítségre, és úgyvélem, megfelelő ellenszolgáltatások ellenében mindenki javára vállhat a munka. Az ellenszolgáltatás mindenki magánügye, nem rám tartozik. Fontos viszont tudnom, ki milyen képzettségekkel rendelketik. Nem szeretnék láttatlanba mágia űzővel, vagy titkos képességek tudójával utazni, csakha el nem mondja azt. CsatlakozomConhoz: aki rejteget valamit, idejében tudassa, mert csúnya világ köszönt arra, aki a csapat háta mögött relyteget valamit...
* Bedal most szintén nyugodtan, ám leheletnyi fenyegetéssel méri végig a harcosokat körülötte, ahogy azt Con is tette.*
<... Milyen furcsa...az a triadani, vagy hogy nevezi magát, hasonlóképp gondolkodik... nem is gondoltam volna, hogy a messzi északon is lehetnek hozzánk hasonlóak. Kíváncsi vagyok, mit vallanak, és milyen szervezetekben élnek. Minden bizonnyal civilizált lények, és nem hasonlíthatóak Krán eyes vidékeinek vadságához... mozdulatai egyenesek, kifinomutak. A hadi jártasságom révén még azt is megmerem kockáztatni, ősi tradiciók tükröződnek vissza rajta. Bámulatos, kétségtelen, ez a viszafogott hevesség, melyet olyan kifinomultan relytegetnek magukban...>

[Hakea Ello]

(Miro)

-Bedal úr! Az ön következtetése helyénvalónak tűnik, de nem cáfolja meg az én állításomat, mely szerint a leggyorsabb és legbiztosabb megoldás az, hogy megvárjuk apám válaszát. Igazság szerint nem tudom, apámnak milyen haragosai lehetnek, és gazdasági ügyeibe sem avatott be igazán. Ha megengedi, akkor lassan távoznék és elkészíteném a levelet, hogy minél hamarabb útnak indíthassam a futárt. Milyen papírokra lenne szükség hogy beutazhassunk Toronba? Ó és Bedal úr...kérem ne nézzen ilyen haragosan, nagyon ijesztő tud lenni.

*Utolsó mondatához egy kislányos mosolyt ereszt meg Bedal felé, majd megvárja a reakcióját. Ha beleegyezik, sietős, tipegő léptekkel kimegy a szobából, majd szobájában fölvesz némi pénzt, és elindul a piacra pennát meg írószerszámot szerezni. Ha tudott venni, keres magának egy heraldikust, akivel szerkesztet egy egyszerű, jelentéktelen Pyarroni címert. Ha elvégezte dolgát, visszamegy a fogadóba, a címert gondosan a többi papír közé rejti és felmegy a szobájába. Magára zárja az ajtót, és elkészíti a levelet<-----hátha valaki bele akarna olvasni. A levél mézesmázos hangnemben íródott, tartalma annyi hogy elmehetnek-e a birtokra nyomozni és egy kérelem a kért papírokra. Majd elkészíti a címeres válaszlevelet is, //aminek tartalmát nem mondom el // amazt gondosan elrejti a láda titkos fiókjába. Majd, ha tiszta a levegő, előveszi az amulettjét.

[Meridian]

(Nichen de Azadyr)

*Mikor Miro elhagyja a szobát, odalép Bedalhoz, és meglöki egy picit, és azt mondja neki:
-Na, gyere egy kicsit vissza a szobámba, beszéljük meg a dolgokat. Kíváncsi vagyok egy-két dologban a véleményedre.

*Azzal megfordul, és kilép az ajtón, visszamegy a szobájába.*

[Tysson-lar]

( Bedal Alen)

* Bedal látva, hogy Miro kilép, majd látva a többiek feszengését, és hogy többségük már menni akar, búcsúzóul pár szót mond.*
- Jól van... amint megjön a álasz, újra összegyűlünk, addigis mindenki óvatosságra intek... amilyen összetett ez az ógy, legalább olyan veszélyes lehet. Most pedig, ha megbocsátotok, dolgom lenne...
* Biccent egyet az idegennek, megértően a gorviki lányra néz, majd újabb üzenetet küld neki.*
<... Akkor este, éjközép elött egy órával, ne feledd!...>
* Nichen unszolására követi a férfit a szobájába. A tiadlaninak is tisztelettudóan biccent, majd végleg kikerül a társaság látómezejéből. Nichent melett haladva végigsétál a folysón, mad miután a férfi kinyitja a szobát, Nichen tán belép.*

[Meridian]

(Nichen de Azadyr)

*Belép Bedal előtt a szobába, leül egy székre, hellyel kínálja barátját is. Mikor leülnek, egy ideig még csenben gondolkodik a látottakon és hallottakon, majd nemsoká megszólal:

-Nos? Mia avéleményed erről az itt összeverődött bagázsról? Nekem...hááát...igazából senkivel sincs bajom, igaz, nem is ismerek még senkit, csak téged. Az az új fickó, az a Syol'dun, vagy kicsoda, az is elég megnyerő. Az a kis finom úrihölgy nem biztos, hogy ilyen kalandozók csapatába való, bár még őt sem ismerjük. Jó lenne nyitva tartani a szemünket, amíg meg nem mutatja mindenki a titkos lapjait. Akiben most is megbízom, az Con és Te. Ja, és örülnék, ha az út alatt nem kerülne sor elmérgesedő vitákra...mi a véleményed?
És mit gondolsz erről a küldetésről? *Kíváncsi arccal várja a választ, közben tőrével játszadozik, mintha csak izgulna.

<Jajhaj. Sok itt a kérdés, és sook a bizonytalanság. Jobban meg kéne ismerni egymást, csakogy elég sokan vagyunk, és biztos van mindenkinek egy olyan ember, akiben nem bízik meg...ez szerintem kifejezett hátrány...vajon hogyan lehetne ezt kiküszöbölni úgy, hogy mindenknek jó lgyen?>

[Desmond Tiny]

(Fekete Mythar)

*Ugyanúgy tűri a Gorviki tekintetét mint eddig, majd Nichen kérésére csak biccent. Egész beszélgetés alatt egy szót se szól, végighallgat mindenkit*
<Úgy tűnik a Gorviki lány igazat szól, de tőlük még ez is kitelik>

*Mikor Bedal kilép a szobából ő elég röviden köszön*

-Még látjuk egymást

*Kilép a szobából, lemegy megnézi lova mijen állapotban van. Ő maga csutakolja meg nem hagyta másnak, hogy megcsinálják. Majd egy rövid elhatározás után elmegy felkeresi a Templomot( Dartonita). Álldását kéri a rá váró nehéz útra és azt, hogy a gorviki ne tudja megtéveszteni semmijen pillanatban.*

//Uram ki minden élő fölött itéletet mondassz add hogy a ez a feladatom is sikerrel érjen véget. Ne hagyd, hogy hű szolgád Gorviki intrikák áldozaává essen. Ne engedd, hogy társai az ő lankadatlansága miatt kerüljenek bajba és időnek elött kerüljenek Bíróságod elé//

*Imájának végeztével visszamegy a fogadóba és töviről vééog atgondolja a szobájában mi a leghejesebb amit ilyen hejzetben tehet. Úgy dönt nem támad a Gorvikira amíg nem biztos az igazában. Viszont vele kapcsolatban mindíg elővigyázatossabb lessz. Reméli Bedal tényleg nem téveddt a nővel szemben, bár csak a remény marad neki*

[Tysson-lar]

( Bedal Alen)

* Bedal homlokán gyorsan jelennek meg a ráncok. Aggódó ábrázattal fordít meg egy széket a kis asztalnál, hogy Nichennel szemközt üljön le.*
- Több dolog is hibádzik... a nő... a nő olyannyira...aolyannyira bizonytalan, annyira félénk, hogy az má gyanús... szerintem nem az, akinek mondja magát. Annyira spontán jöt az egész..egy úri hölgy kényes kalandhoz nem egy iylen helyre ön, hanem a nevesebb fogadókat keresi fel. Nézz körül... csak a hülye fogad fel ilyen csapatot. Ilyen feladatra összefogott, erős csapatot szokás felbérelni, ésha olyan gazdag, amilyenne mondja magát, önmagában is gyanús a dolog. Nagyon ügyelnnk kell rá... úgy vélem, nem véletlen, hogy Toronba sürget minket... és szintúgy az idegen férfi, aki Syol'dun-nak mondja magát. Lehet, hogy összejátszanak, elvégre hasonló érvekkel próbálnak Toron felé kényszeríteni... akiben igazán bízok, az te, Con és a gorviki lány vagy. A lányt úgy vélem, nem fertőzte még meg a.... a társadalom, vagy nemistudom én micsoda.... olyannyira tiszának tűnik.... az a lehiggadt értelem, amely zavarral egyesülve tükröződik a semében... különösképp stimuláló élmény belenézni... akár egy vztükör. Mytharban nem bízom egyszerűen. Túlságosan is rámenős, márpedig ezt vagy a szükség, vagy a rossz szándék hozza. Az sem kizárt, ő is összejátszik a hölggyel. Én azonban azt mondom, egyenlőre ebbe ne avassunk be senkit. Illetve... illetve Cont és a gorviki lányt szeretném. A lány biztos vagyok benne igazat mond, láthattad magad is. a este, az én szomámban találkozom vele, ott kidrítem, mit is tud valójában. Segítségem ajánlom majd fel, hogy felfedezze régi tudását...és remélem jó kezekben lesz, mivelhát az emberi elme ilyenkor elég képlékeny, a magamfajta könnyen formálhatja kénye-kedvére. Connal beszélj te... úgy vélem, bízni fog bened is, mivelhát mi ketten hasonlóak vagyunk... mondd meg én küldtelek, és avasd be, amit most beszéltünk... tessék, vidd ezt bizonyításképp.
* Azzal Bedal a lángtőrét csizmájából előhúzza, és nyelével Nichen felé nyújtja.*
- Ami a többi részét illeti a küldetésnek, igen veszélyes lehet Toronba... ezért fontos, mi ketten összetartsunk. Ha a gorviki lány és Con bizalma is megvan, sokféle bajtól menekülhetünk meg. És nem szabad gyanúsan tenni mindezt... lehet, hogy csupán megérzések ezek, de a nővel kapcsolatban biztosan nincs rendben valami. Egyszerűen túljátszotta a szerepét... nálánál gyengébb úri hölgyek se riadoznak ennyit. Nos, röviden ennyi a véleményem. Veszekedésekről pedig szó se lehet, ha elég magabiztosan lépünk fel... nem szabad mindent elhinni, nem szabad naívnak lenni. Mindent fenntartásokkal, kétkedve kell fogadni, és utána kell járni. Úgy vélem, hiba lenne az igazság próbáját másokon is alkalmazni, ígyhát egyenlőre bele kell törődni: az árral együtt sodródunk, de úgy kell intézni a dolgokat, hogy akármikor kiléphessünk egy kóbor sziklára.
* Bedal a hasonlatát kissé prózaian adja elő, majd mélyet szusszanva kezér baráta felé emeli, hogy hallgatja a mondanivalóját.*