Új-Pyarron - A második manifesztációs háború elsõ etapja

[Schinter]

(Dyen di Lauren)



Nem néz oda a meztelen messor felé.

-Vedd fel nyugodtan a ruháidat.Nem lenne fair.Csak elvonná a figyelmem és azt te sem szeretnéd vagy igen


Leteszi a fegyvereit,de az alkar és a lábszár védőitől nem szabadul meg.
egy kcisit elgondolkodik...

-Na jó ám legyen.nem szoktam megválni tőlük,mert ezekre is épül a tudásom.De msot kivételt teszek...

Leveszi az alkar és lábszár védőket.majd egy magasabb állást vesz fel a messorral szemben és felkészül a küzdelemre..

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, a városi gárda laktanyája
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők: Dyen di Lauren (Schinter)
_____________________________________________________________

*Elmosolyodik azon, hogy a pyarroni előnyként könyveli el a meztelenségét. Szépen kényelmesen belebújik a fekete selyemből készült kényelmes ruhájába, de a cipőjét nem veszi fel hozzá. Megköti az övét, majd lazításképp kirázza a kezeit és a lábait. Körbeforgatja a fejét, majd gonosz mosolyt küld a félelf felé. Mikor az alapállást vesz fel, elkezd kőrözni körülötte. Néha-néha beijeszt kézzel vagy lábbal, de nem fejezi be a mozdulatot egyszer sem. Mindig biztonságos távolságban marad. Néha irányt változtat. Próbálja zavarba hozni a pyarronit, meg ingerli, hogy az támadjon. Közben zavarbaejtő magabiztossággal mosolyog a férfira.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Al Abadana, az oázisok városa
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők: Pharae Dashir (Hakea Ello)
_____________________________________________________________

- Most jövök az emír palotájából. Nagy a baj. Mint kiderült, az abadanai elővéd is eltűnt. A horda erre felé tart rettenetes iramban. Nagyok a veszteségek. Most küldik ellenük a fő hadakat. Ja és ami fontos a kis herceged szempontjából, hogy Hamedban lesz egy nagy találkozó. Mennek mindenhonnan mindenféle nagyhatalmak. Piróniak, domvikánusok, meg a többi dzsad népség nagykutyája. Beszartak nagyon. Juszuf is oda akar menni. Holnap indulunk. Ott majd kiélheted magad.
*Odahajol hozzád és hatalmas lapátkezei közé veszi a fejecskédet. Az arcát a tiedhez dörgöli.*
- Akármi történjen, én megvédelek. Ha baj van, és a hónom alá kaplak akkor ne ellenkezz, csak kapaszkodj és bízz meg bennem.
*Magáhozölel, majd pár perc múlva elenged.*
- Szerintem kezdj el pakolni. Nem igazán fogunk itt berendezkedni.

[Hakea Ello]

(Pharae)

<Mind ottlesznek...mind. Végre közelebbről láthatom a délvidék nagyjait.>

-Értem. Úgy lesz minden ahogy gondoltam, az egyesített hadak sem tudják legyőzni a hordát. Bár tudnám hogy kik ezek az eszeveszett démonok. Ezek a bolondok pedig önként a halálba rohannak...egy homokvihar tovább képes fenntartóztatni az ellenséget mint az egész seregük. Az asztrális vihar mindenkit el fog söpörni. Jassif Hamedba fog menni...és mi vele.

*A szeretgetést gyengéden viszonozza, hagyja hogy a termetes harcos játsszon vele. A kedves szavak hallatán hozzábújik testőréhez, majd mikor elengedi, feláll és elkezdi összeszedni a dolgait. Felszerelése könnyű, egyedül is könnyedén elbírná. A ruháknak amit kapott kerít valami ládaféleséget, abba helyezi földig érő, aranybarnán csillogó palástját, ami ki tudja hány csatát megért már, Pharae ragaszkodik hozzá, és ki tudja, hány sötét titkot rejt...Majd felvesz két amulettet, mindkettőt ruhája alá rejti, puha szandált és mikor készen áll az indulásra, kérdőn tekint a harcosra.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők: Erlon Arts (Joe Lyon)
_____________________________________________________________

*Kezet nyújt neked. Érzed, hogy azért van benne erő.*
- Megegyeztünk ifjú barátom. Ne aggódj. Csukott szemmel eligazodok az oázisok között. Jól beszélem a dzsadot, és ismerem azokat az elfajzott szarháziakat. Hááát. A lovam már nincsen jó állapotban. Viszont szállásom az van. Eljuttatlak a városi gárda laktanyájába. Onnantól viszont már a te dolgod, hogy rábeszéld őket. Aztán szétcsapunk köztük. Te megkapod a kis kalandodat, én meg a bosszúmat. Csak megússzuk. Ha meg nem, akkor Uwel így akarta. Dehát ez a kalandozó élet.
*Rádmosolyog, megemeli a poharát, és lehúzza a pálinkát.*
- Na akkor induljunk a nemesedhez. Nem tudom, hogy mikor akarnak indulni. Nem kéne lekésni róluk.
*Azzal feláll és várja hogy kövesd.*

[Joe Lyon]

( Erlon Arts)

*Az öreg beleegyezésekor elmosolyodik!*

- Ez a beszéd! * Kupáját megemeli és koccint az öreggel, majd ő is felhajtja italát*
- Még azonban elindulnánk a városi gárda laktanyájába, gyors felszaladok a szobámba lepakolni a cuccaim. Kérlek addig várj itt! Pár perc és jövök. Addig is ! *A felszolgáló felé fordul és int neki* még egy italt a barátomnak! Írja a számlámhoz!* Gyors léptekkel felmegy szobájába, felméri a helyiséget, lepakolja nyeregtáskáját és már fordul is vissza . A hátán lévő lantját megigazítja, az ajtót kulcsra zárja majd visszasétál az öreghez*
- Na indulhatunk is Berni! * Majd miután az öreg elindul, mellette lépdel és út közben a laktanyához megbeszélik, hogy mit kell beszerezni, és hogy kb. mennyi ideig tart az út. Séta közben megcsodálja a város nagy mérvű fejlődését és a rengeteg sok új épületet. *
- Sokat változott a város mióta utoljára itt jártam! Amúgy hol szálltál meg? Azért érdekel, mert lehet hogy már holnap indulunk is .Ja és ha sikerül beszélnem a pyaronival, utána nézünk neked egy jó kiállású lovat! *Az öreg vállát megveregeti barátilag, majd figyeli annak szavait. Persze közben eltöpreng egy- két dolgon* < Na kis befektetés lesz az öregbe! Hmmm… de megéri! Ha tényleg olyan jól ismeri Ibarát és az oázisokat, akkor a tudása a jelenlegi helyzetemben sok pénzt megér!>* A laktanyához érve jól megfigyeli az épületet és megvárja, hogy az öreg mit intéz. Neki támaszkodik a laktanya épületével szembeni ház falának . Figyeli a járókelőket. Egy két csinosabb lánynak köszön is. Kalapja szélét megfogva, enyhe mosoly mellett! *< Istenem! Milyen szépek is ezek a déli nők! Bőrük nap barnította és feszes. Ruháik dekoltázsa meg akkora, hogy ha az ember már csak oda pillant, a szemét vonzzák a gyönyörű kannák, mint a cápát a vérszag! Hmmm… rövid szoknyáik alatt sokan még alsót sem hordanak! Az ember csak kissé megemeli a szoknyát és már mehet is a móka! >

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, déli kapu
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők: Lywellion Siannodel (Meridian)
_____________________________________________________________

*Éppen Predoc egyik partmenti városában, Hefreminben élvezted az életet a kora nyárnak is beillő tavaszban. Hosszú életed eddigi legjobb borait pusztítottad, bár mértékkel. Egy Shadoni kis kalandból összeszedett kis vagyonkádat verted el ezen a nyaralóparadicsomnak is beillő helyen. Élveztél mindent. A kellemes langyos időt, a jó italokat, a lengén felöltözött lányokat, a híres távolról jött zenészek lágy szenderítő dalait. A kifinomult emberekkel való beszélgetéseket, a nyomasztó városi tömeg hiányát. A szőlővel borított lankák végtelenjeit, a tenger és a hol sziklás, hol homokos part festői képét és egybeolvadását. Ebben a környezetben találtál valami kis harmóniát. Mást, mint Sirenar végtelen erdeiben, de mégis harmónia volt. Egy hetet töltöttél el, és még sokkal többet szándékoztál, de valami közbeszólt. A háború híre hamarabb eljutott hozzád, mint Elfendel követei. A földi paradicsom hangulata is nyomasztóbbá vált. Hirtelen mindenhol ez lett a téma. A környező vidékeken elkezdtek kalandozókat toborozni, és azok egyre csak jöttek és jöttek. Kicsit el is ment a kedved a nyaralástól. Az elfek küldöttségének örültél. Főleg annak amire felkértek. Nem az úticélnak, hanem a gesztusnak. Hogy olyan messze hazádtól is eljutott a híred. Déli testvéreid nagy megbecsüléssel és tisztelettel fogadtak téged. Elöljárójuk elé vezettek, akinek a kísérésével szerettek volna megbízni. Az elöljáró szinte egyenrangúként beszélt veled, pedig a kalahórák képviselője volt, és láthatóan sokszáz évvel idősebb nálad. Kifejtették neked, hogy mivel a jövendölések kezdenek beigazolódni, ezért egész Dél-Ynevet veszély fenyegeti. Az ősi nép, ami elpusztított sok ezer déli elfet a fajháborúkban, és sivár pusztasággá, sivataggá alázta a mai Taba el Ibara vidékét, ami hajdan zöldellő erdők tengere volt, most újra feltámadt, és elárasztotta a dzsad államokat. A többi jóakaratú és egyezségben élő déli néppel összefogva meg kell akadályozni, hogy ez a korcs faj elhozza a káoszt erre a kontinensre megint. Hamar átláttad a helyzet súlyosságát, és nem ellenkeztél sokat a követek kérésével szemben. Kölcsönös tiszteletadási szertartás után elindultatok Pyarronba, ahol reményeitek szerint szövetségesekre találhattok majd. A megtartó a természet erőit segítségül hívva hamar eljuttatott titeket az emberek által szentnek hitt város feltámadt másába. Mikor Pyarron volt a téma út közben, előkerült a parázsló gyűlölet Kránnal szemben. A megtartó azonban nyugalomra és megbékélésre intett titeket. Az ő gondolatai szerint Krán nem az aminek sokan képzelik, hanem egy próbatétel, amin Dél-Ynev összes népének át kell esni. Szerinte Pyarron már átesett, és erősnek találtatott. És a hosszúéltűek népe is túlvan a nehezén, csak a lassabb életritmus miatt lassabban is láball ki a csapásokból. Szavai nyugtatólag hatottak mindannyiotokra, és jót tett nektek egy másféle látásmód. Már közelről láttátok Pyarron hófehér gyönyörű tornyait, és folyamatosan épülő és terebélyesedő városrészeit, amikor a megtartó által életre hívott elemi lény a földre ereszkedett veletek. Mindig csodáltad a kalahórák által néped kiválasztottainak adományozott hatalmat, de sosem becsülted alá a puszta acél erejét sem. Sokszor segített rajtad életed során, hogy megláttad az egészséges mértéket a kétfajta hatalom között.

Most ott állsz a kiválasztottal és a három kísérővel Új-Pyarron hatalmas városának falai alatt, a déli kapunak nevezett robosztus bástyákkal szegélyezett bejárata előtt. Az óriási abbitvasalású kapuszárnyak nyitva állnak. A kapu őrei meglepődött arccal szemlélték jöttötöket, és ez az utazási mód csak fokozta a kíváncsiságot az mellett, hogy ráadásul elfek is vagytok. Sóhajtasz egyet, és előre kezded szoktatni magad a bámuló sugdolózó tömeghez. A kapuban megjelenik két hasonló öltözetű lovas alak, mint a kísérők, és kantáron hoznak pont annyi lovat, amennyi számotokra elég. Látod, hogy gyönyörű állatok. Szinte vonzzák tekinteted. Sosem tudtál betellni a természet ezen csodáival. De ezek a hátasok, még ráadásul fajtájuk büszkeségei is. Mozgásukon és kezességükön szakértő szemed észreveszi, hogy elfek nevelték mindet. A megtartó rádnéz, és megláta hogy kinézted magadnak a hófehéret. Amint odaérnek a lovasok, elengedik az állatokat. A megtartó elmormol halkan egy szót, és a gyönyörű ló hozzád üget, majd mellkasodhoz nyomja a fejét. Szíved csak úgy repdes. Rögtön fel is ülsz a lóra, és mikor mindenki ugyanígy tett, elindultok a kapu felé.*

[Meridian]

(Lywellion Siannodel)

*Csodálattal nézi még mindig hátasát, élvezi, hoyg iylen gyönyörű teremtmény társa lehet. Ám még a nyeregben ülve is hátasáról óhatatalnul is a gyönyörű város hatalmas tornyira, bástyáira téved szeme, és nemsoká már szinte falja velük a város szépségét. Ám nem csak az épületekre figyel, nézi az embereket is. A kapun belépve a kiválasztott felé pillant, az ő utasításait követi. Érdeklődéssel tekint mindenre ebben a városban. Mindenben a megtartó utasításait követi, azonban közben gondolataiba mélyed.

<Hmm, milyen érdekes. Emberek lakják, és építették ezt a várost, és még az én népem is kedvét leli benne, ha erre viszi útja. Határozottan nagyon szép. És ezt is el akarják pusztítani a bronzbőrűek? Gondolom, Pyarron nagyjai mindent megtesznek ez ellen...Na, remélem, nem unalmas tárgyalások sorozatán kell részt vennem e város valamely sötét termében, hanem sétálhatok itt alkalomadtán. Na de majd meglátjuk először is, kellene keresni a küldöttségnek szállást.>

-Mondd, kalahorák követe, mégis mit kell követségünknek tenni e városban. Most azonnal a Város Urai elé megyünk, vagy szegényeseb szállást keresünk magunknak egy-két éjaszakára?

*A megtartó szavai után megteszi azt, amit mond neki, de hozzá hasonló emberek után is nézelődik, hátha szakértő szeme rátalál egy hozz hasonló kalandozóra...

//185 cm magas, és ehhez 70 kg. Karcsú, mégsem tűnik törékenynek, szemmel láthatóan nagyon sokat tapasztalt. Arcán korának semmi nyoma, még ma is fiatalos és üde. Mélykék szemeiben nyugalom, és magabiztosság látszik. Haja ezüstös szőke, a lapockája alá ér, fonatok vannak benne. Zöld nadrágot, könnyű elf csizmát, zöld köpenyt, ujjast és mellényt visel. Hátán elf íja, és keresztbe két tegez, és felszerelése, övén tőre és rövid pengéjű kardja. Derekán barna bőröv, melynek csatja egy tölgylevelet formáz.//

[Schinter]

(Dyen di Lauren)



Szemével követi a lány mozgását és csak akkor fordul meg kissé mikor kiér a látómezejéből.Látszik,hogy az alapállásán nem szeret változtatni valószinűleg erre is épülhet a harci tudása.

-És mond csak hogy szoktátok?Minden tudás bevettek?

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Al Abadana, az oázisok városa
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők: Pharae Dashir (Hakea Ello)
_____________________________________________________________

*A két harcos is összeszedi a cuccait, majd kivisznek mindent a szerály elé. Hivatnak hordárokat, majd a kapott lovakon a palota felé lovagoltok. Ott már vár rád a herceged. Két szeretőd megint felveszik a zord testőrök szerepét és melletted feszítenek. Jassif odamegy hozzájuk, és mindkettővel kezet ráz. Megköszöni nekik, hogy melletted vannak és vigyáznak rád, és biztosítja róla őket, hogy bizalomra épülő munkájuk nem marad jutalom nélkül. Ezután feléd fordul.*
- Ó Kedvesem. Nagy szükségem lesz rád az elkövetkezendő hetekben. El Hamedba kell utaznom. Ott gyűlnek össze az emírek és szultánok. Pyarron is képviselteti magát. A tárgyalásokon mellettem kell lenned. Benned bízom a legjobban. A te furmányos gonodolkodásmódodban.
Most már nem vagy kalitkába zárt madár. Kitartottál mellettem a legnehezebb órákban is. Megmentetted az életem. Azt csinálsz és arra mész amerre kedved tartja és csak reménykedem, hogy velem maradsz. Tied a szívem, és nem is lehet másé. Kérlek határozz.
*Azzal magához ölel és forrón megcsókol. Utána pedig várja válaszod.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, a városi gárda laktanyája
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők: Dyen di Lauren (Schinter)
_____________________________________________________________

*Egyre jobban tetszik neki a kezdődő harc. Főleg az, hogy a férfi stílusa ennyire merevnek ígérkezik. Csak táncol tovább körülötte.*
- Sem a szellemi energiákat, sem a mágikus energiákat nem használjuk ki egy ilyen párharcnál. Ez a test harca a test ellen. A különleges képességek nem szabad, hogy elbillentsék a mérleg nyelvét. A harci tudásnak és az akarat erejének kell győzedelmeskednie.

[Hakea Ello]

(Pharae)

*Kikászálódik a szeráj elé, majd felszáll a lóra és ellovagol testőreivel a palotához. Mikor meglátja Jassifot, hevesen megállítja lovát, leugrik a szép állatról és odarohan hercegéhez. Már lerohanná, de előbb végighallgatja mondókáját, majd mintha évek óta nem látta volna, olyan forrón csókolja meg.

<Elengedtél, önszántadból. Elmentem volna úgyis ha nem tetszik amit csinálsz, kis hercegem. Így a szívedhez nőttem volna? Legalább nem okozok neked fájdalmat elszakadásommal, nem azt érdemled, mindig kedves voltál hozzám despota létedre.>

-Szívedet adtad nekem, én pedig meghálálom mérhetetlen kedvességedet. Nem hagylak el eme sötét órában, ami most készül, a leghatalmasabb vihar amit az Ibara, sőt, lehet hogy az egész délvidék látott. Elmegyek veled a tárgyalásra, és kisegítelek határtalan kegyed és szeretetedért cserébe. Melletted nem éreztem magam soha bezártnak, ne értsd félre, de néha honvágyam volt, rég nem láttam a messzi észak zord bérceit. Szeretném látni hazámat. És vissza fogok térni. Mindenesetre a tárgyalásra elkísérlek, és mindenben támogatlak, amiben csak tudok. Köszönöm a bizalmadat, hercegem!

*Ismét megcsókolja, majd várja az utasításokat, és főként hogy az utazás hogy lesz lebonyolítva.

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


A lány válaszát meghallgatva elmosolyodva bólint egyet jelezvén,hogy tudomásul vette majd megkeményednek az arc vonásai és felkészül testileg és szellemileg a harcra.
<Nem hozhatok szégyent Pyaronra.Győznöm kell>
Aztán enyhén megemelkednek a sarkai és már uszik is a levegőben átszellve a közte és a messor közti távolságot.Az állás ellenére rendkivüli rugalmasságot és hajlékonyságot sugároz a mozdulata.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, a városi gárda laktanyája
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők: Dyen di Lauren (Schinter)
_____________________________________________________________

*Mikor előrelendülsz, látod, hogy a lány villámgyors reflexekkel bevág neked egyet. Az ütés a nyakadat találta el, és rendesen meg is akasztott. Oldalról kapott el, és így csak az izmokat zúzta meg, de azokat rendesen. Félre is nyekkent a fejed és a támadásod nem ért célba.
Miközben lefordultok egymásról, még látod a másik kezét elsuhanni az orrod előtt. Elég közel volt. Ha betalált volna, akkor gondban lettél volna. Viszont sikerül fogást találni a ruháján, és magad felé rántva hasba tudod térdelni elég durván. Érzed, hogy lágy részbe rúgtál. Még fel is nyög és meggörnyed egy másodpercre a lány. Viszont a következő pillanatban felveti a fejét, és a haja megzavar téged. Kihasználja a helyzetet, és viszonozza a rúgást. Gyomorszájon talál téged. Nem sokkal tévesztette el a férfiasságod. Erős fájdalmat okoz a rúgás és kicsit kiszolgáltatott helyzetbe is kerülsz. Viszont a lány nem támad tovább, hanem elhátrál. Rápillantva látod, hogy egyik kezét ő is a hasára szorítja. Összszedi magát és új táncba kezd.*

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


Meglepődik,hogy mennyire is gyors a lány,de hát mit várt?Egyik legjobbja a kráni birrodalomnak.Egyik kezével megfogja a nyakát massziroz rajta egyet kettőt,de látszik,hogy az izmai megtették a megfellelő hatást.Aztán a gyomorszáját is megmasziraza.
Egy pillanatra felnéz a holdra.

-Hát azt hiszem,hogy ezt az estét nem fogom elfelejteni
Remélem nem fájt.Ha gondolod feladhatod

Mondja kissé viccesen.