Új-Pyarron - A második manifesztációs háború elsõ etapja

[Schinter]

(Dyen di Lauren)



Felnéz a nomádra,de arcán nem látszik semmilyen érzelem.Aztán bemászik a kis lyukon.Körbe járja a tábort és beszélget egy kicsit a pyaroni katonákkal,hogy egy kis jó kedvet öntsön beléjük és elüzze egy kicsit az álmot a szemükből.A krániak felé 1-1 mosolyt ereszt jelezvén a békés együtt mükődést.Aztán elindul felfelé a szobájába.Mikor beért becsukja az ablakot és az ajtót is aztán ledől az ágyra.Fegyvereit a közelben tartja,de avértjét leveszi.Mielőtt elalszik egy üzenetet küld még Nadyrának:

-Láttam a nomádot.Lehet,hogy tud róla.Ha ki akarnak kérdezni mondj vmit csak szólj nekem is.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, a városi gárda laktanyája
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők:
Dyen di Lauren (Schinter)
_____________________________________________________________

*Nem kapsz választ a lánytól. Viszont tompa puffogást hallasz lentről. Mintha valakik verekednének. A te szobád az udvarház külső oldalán van és egy ablak nyílik is arrafelé.*

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


Nem is remélte,hogy Nadyra válaszol neki.Viszont a puffanásokra igen csak figyelmes lesz igy gyorsan kinéz az abalakon,hogy kik merészlnek verekedni a táborban...

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, a városi gárda laktanyája
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők:
Dyen di Lauren (Schinter)
_____________________________________________________________

*Odasietsz az ablakhoz és két alakot fedezel fel a ház mögött. Az egyikről egyből levágod, hogy Nadyra az. Éppen elszakad a másiktól és elkezd szaltózgatni körülötte. Néha megejt egy-egy pörgőrugást az ellenfele felé, de látod, hogy csak a ritmust keresi. Miután megtalálta sokkal finomabb lesz a mozgása. Szinte folyékony, mint a víz. Szemkápráztató mozdulatokat csinál. Szinte követhetetlen gyorsasággal kezdi el csépelni a férfit. Először még a levegőt szeli, a következő pillanatban már szinte a földön csúszva hajt végre lábsöprést. Eddigre az ellenfélben felismered a gorviki származású kráni fejvadászt. Lassan felülkerekedik a lány. Csomó betalált ütés és rugás után Nadyra kézenállásból egy aljas rúgással nyakon találja a gorvikit. Az összecsuklik és elterül a földön. Ekkor látod, hogy a nomád szépen kényelmesen odasétál hozzájuk és felkapja a vállára a gorvikit. Nadyra még perel vele pár percet, aztán idegesen elsiet a helyszínről. A nomád is elsétál az eszméletlen férfival.*

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


Látván,hogy csak egymás közt intézték a dolgaikat inkább nem szól bele.Elvileg Nadyra messor és a csapatának vezetője.Végignézi a harcot és ha nem veszik észre,akkor visszafekszik az ágyra és elalszik.Majd holnap megkérdezi a lánytól,hogy mi történt.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, a városi gárda laktanyája
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők:
Dyen di Lauren (Schinter)
Lywellion Siannodel (Meridian)
Erlon Arts (Joe Lyon)
_____________________________________________________________

Dyen di Lauren:

*Lefekszel aludni amikor üzenetet kapsz Nadyrától.*
*** Bocsáss meg, de csak most érek rá. Ne aggódj. Semmi gond. Elintéztem a dolgot. ***
*Reggel arra ébredsz, hogy a folyosón mászkálnak nagy nehéz bakancsokban. Felkászálódsz és fel is öltözöl. Ekkor nyílik az ablakod és Nadyra ugrik be rajta. Odarohan hozzád és a nyakadba ugrik. Le is dönt a lendület az ágyra. Olyan hevességgel csókol, ahogy azt egy gorviki szokta. Mikor abbahagyja, szorosan magához ölel.*
- Úgy hiányoztál. Egész este rád gondoltam. Kezd körülöttem a feje tetejére állni a világ. Nem szabadott volna találkoznom veled. De mostmár mindegy. Megtörtént. Nem tudom semmissé tenni. És nem is akarom. Olyat érzek itt belül, amit nem szabadna. Nem tudom, hogy mit csináljak. Nem tudom, hogy mi a helyes.

Lywellion Siannodel:

*Téged a társaid keltenek. Ők már fel is öltöztek és készülődnek a reggelihez. A megtartó odasétál hozzád.*
- Nem is lesz olyan könnyű a dolgunk, mint ahogy azt gondoltam. Ez a három megint felbukkant és nem tudom, hogy mit akarnak a tárgyaláson csinálni. Aggódom.
*Összeszedelődzködtök és lementek regelizni. Már sokan lent falják a lekváros kenyerek százait. Biztos sokba került a csapat élelmeztetése. De ez nem a ti gondotok. Leültök és jóízűen megreggeliztek ti is. Nagy kancsókban hozzák a tejet és a teát hozzá.*

Erlon Arts:

*Arra ébredsz, hogy Berni bököd.*
- Gyerünk álomszuszék. Hasadra süt a nap. Fiatal szervezet. Még jól kell bírnia a strapát. Gyerünk felkelni. Megyünk kajálni. Ingyen van. Tömhetünk.
*Álmos vagy mint állat. Belegondolsz, hogy megfojtsad az öreget, vagy lebökd, de aztán inkább csak megfordulsz és a fejedre húzod a takarót. De már ki ment a szemedből az álom. Felkászálódsz és rendbehozod magadat.*

[Joe Lyon]

( Erlon Arts)

*Berni bökdösésére ébred. Majd annak szavaira egy gondolat jut eszébe , de nem mondja ki.* < Persze, te sem lennél friss, ha a másik hortyogásától nem tudnál aludni. Ne bökdöss, mert …, Na kellj fel! > * Nagy nehezen kikecmereg ágyából, szó nélkül a mosdótálhoz sétál és felfrissíti arcát, majd lemossa felső testét. Mikor már nagyjából magához tér az uwelita felé fordul:*

- Barátom! * Száját keserű mosolyra húzza.* Mondták már neked valaha, hogy horkolásodat hallva az ős sárkányok is felébrednek álmukból és sírva könyörögnek, hogy valaki szúrja már le őket? * Látja az öreg rajta a kialvatlanságot, meg azt is, hogy csípős megjegyzése nem dühből fakad, csak a kialvatlan ember szavait tükrözi vissza. Ezután Erlon összekészíti holmiját, felveszi ruháját, lantját hátára veszi majd felcsatolja fegyvereit és a nyeregtáskát a vállára dobva indul reggelizni. Leérve az étterembe keres egy szabad asztalt, majd a vele szemben ülő Bernihez fordul:*
- Mit szólsz édes barátom ehhez a díszes társasághoz? Neked este nem volt furcsa az elf viselkedése, tudod aki közénk ült? Ma ha minden igaz velünk együtt fog lovagolni a célunk felé. Kíváncsi vagyok, hogy milyen is valójában. *Közben reggelijét fogyasztja és tekintetével keresi a tegnap este látott szerelmes párt.*

[Schinter]

(Dyen di Lauren)



Este:
-Jó éjt kedves.

Reggel első reakiója,hogy a kardjaiért nyúl mikor azt látja,hogy vki beugrik az ablakon,de szerencsére időben felismeri Nadyrát.Ledöntve az ágyon viszonozza acsókot és szorosan átöleli a messort.

-TE is nagyon hiányoztál..
...
Mond el mi történt?Mi volt az az esti kis verekedés?

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Al Abadana, az oázisok városa
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők: Pharae Dashir (Hakea Ello)
_____________________________________________________________

*Előhúz pár szalagot a párnák közül és elkezdi belefonni a hajadba.*
- Köszönöm, hogy lehetőséget adsz, hogy tovább fejlődjek. Az elmémet urallni már megtanultam valamennyire. Bár még abban is van mit fejlődnöm. Jó lesz olyantól tanulni, aki képzett ezekben a dolgokban. Mesélj magadról. Honnan jöttél? Miket csináltál eddig? Merre jártál eddig a világban? Tudod én hamar ide kerültem. Nem volt alkalmam világot látni. De azt mondják, hogy te északról jöttél.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, a városi gárda laktanyája
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők:
Dyen di Lauren (Schinter)
_____________________________________________________________

- A sequatorom megkérdőjelezte a döntéshozó képességemet. Párviadalra hívott ki. Megvédtem a pozíciómat. Most remélhetőleg csend lesz. Nem hiszem, hogy valaki még ezután bepróbálkozna. Szerintem még mindig ápolják a gorvikit. Mostantól jobban kell vigyáznunk. Csak a legnagyobb titokban találkozhatunk.

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


-Ügyes voltál.Láttam,hogy mennyire elintézted a szegényt.Nem lettem volna a helyébe.

Egy kicsit felemeli a lányt és az ágyra fekteti aztán mellé fekszik és magukra huzzák a takarót annyira,hogy a fejük sem látszik ki.Majd szájon csókolja a lányt és az egyik kezével a derekánál fogva magához huzza mig a másik kezével egy kicsit megmarkolja a fenekét.

-Majd a szobámba össze tudunk bújni.nem hinném,hogy ide is bejönne az embereid.Kint tudnak követni és az veszélyes,de ha az abalakon besurransz mindig és ügyelsz,hogy ne kövessen az embered,akkor nem elsz gond sztem.

Aztán a lány derekát átfodó kéz feljebb csuszik a lány hátára,hogy az ágyéka egy kicsit eltávolodhason az övétől majd a fenekét megmarkoló keze az ágyéka felé csuszik és lassan elkezdi a ruhán keresztül masszirozni.Néhány percig kényeszteti a messort aztán abbahagyja és vissza csuszik a popsijához,amit enyhén ismét megmarkolja és magafelé huzza,hogy teljesen össze simuljanak.

-Ha van egy kis időd szeretném ha maradnál egy fél órára.Aztán ugysem lehetünk együtt estig...

Aztán ad egy puszit még a lány homlokára és teljesen magához szoritja.

[Meridian]

(Lywellion Siannodel)

*Villámgyorsan felébred, már amúgy is csak félig.meddig aludt. Örömmel nyugtázza, hogy nem történt társaival semmi az éjszaka folyamán. iugrik az ágyból, magára kapja a ruháját, fegyvereit is felcsatolja, majd nyújtózik egyet. Aztán a megtartóhoz fordul.

-Magam sem tudom, hogy miben sántikálhat az a három kráni. Amikor beléptek az étkezőbe, libabőrös lett a hátam...de nem csak nekem. A dalnoknak és az a "Bádoghordó", valami Berni is érzeték. Nem tudom megmagyarázni, hogy mi volt, de hogy nem akarom még egyszer látni, az biztos. És ha most megbocsátotok, sietek.

*Meghajol a megtartó és társai felé, majd lesiet a lépcsőn. Azonnal a lovához megy, ki az istállóba. Megnézi, történt-e valami szokatlan az éjszaka folyamán. Odafordul a lóhoz, mgpaskolja a nyakát.
-Jó reggelt, barátom! Ma megint hoszsú út áll előttünk. Remélem, kipihented magad az éjszaka folyamán.
*Körbenéz, látja-e valahol a kráni csuklyás "lovát"; ha látja is, itt marad és távolról szemléli. Elenőrzi, rendesen van-e abrak lova számára, ha nincs, gyorsan hoz, meg vizet is, majd visszamegy az étkezőbe, hogy saját üres gyomráról is gondoskodjon. Gyümölcsöket fogyaszt reggelire. Ha látja lejönni Bernit vagy Erlont, üdvözli őket. Ittmarad, amíg a többiek el nem kezdenek a lovaik felé irányulni. ekkor ő is kimegy, és felszerszámozza hátasát.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, a városi gárda laktanyája
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők:
Dyen di Lauren (Schinter)
Lywellion Siannodel (Meridian)
Erlon Arts (Joe Lyon)
_____________________________________________________________

Dyen di Lauren:

- És mit szeretnél csinálni azalatt a fél óra alatt? Mert az nem olyan hosszú idő ám. Meg utána tudod milyen nehéz megmaradni a nyeregben? Inkább csak ölelj magadhoz és vigyázz rám. Hadd érezzem a közelséged.

Lywellion Siannodel:

*Az istállóban felfedezed a három átokfajzat lovát. Gyönyörű jószágok. Mikor éppen a kámzsás siqquisét nézed, akkor jön ki az épületből a három alak. Kettő elmegy meletted, a harmadik, a kámzsás megáll és megsimogatja a lovadat.*
- Már emlékszel rám? Örülök, hogy újra láthatok északról valakit. Ha túléljük ezt a ks perpatvart, akkor haza kell jutnod. kérlek mondd meg Oidilenak, hogy nemsokára "elkezdődik". Tedd félre az ellenszenvedet testvérem. Fontos dologról van szó. Életbevágó, hogy tudomást szerezzen róla. "Már nincs addig egy évtized". Ennyiből mindent meg fog érteni. Bízom benned. Az ügy Sirenar számára is fontos.
*Leveszi a csuklyát és meglátod az arcát. Elég sápatag, de nem tűnik betegesnek. Hollófekete aránylag róvid, maximum lapockáig érő haja van és smaragdzöld szemei. Arca tele tetoválásokkal. Nem ismered a szimbolikájukat, így nem tudsz mire következtetni. A vállaidra teszi fekete kesztyűs kezeit és mélyen aszemedbe néz.*
- Sok minden múlik azon, hogy eljut e az üzenet a rehinnek.
*Azzal visszaveszi a csuklyát, a társai után megy és ő is felpattan a siqquisére. Kiléptetnek az udvarházból és elviharzanak észak felé.
Te bemész az épületbe és meglátod a félelfet az öreg társaságában. Ők már nagyban esznek.*

Erlon Arts:

*Jóízűen esztek, amikor meglátjátok az esti elfet bejönni az ebédlőbe. Látod, hogy egyből kiszúr benneteket. Berni elhúzza a száját.*
- Jajjj ne! Ez észrevett minket. Ide fog jönni. Ha megint elkezdi a tegnapi kis bájcsevejét, én felkötöm magamat. Legalább az étel finom és bőséges.

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


Szorosan magához öleli Nadyrát.Annyira össezsimulnak,hogy a lány érezheti merevedését.A fülébe súgja.

-Nekem nem nehéz megmaradni a nyeregben
...
Nyugodj meg csak vicceltem.Nem akartam megtenni csak gondoltam,hgoy egy kicsit még jobbá teszem ezt a fél órát.Én is csak egy kis fekvésre gondoltam.Nem akarom,hogy megint megüssenek egy ilyen dolog miatt.Inkább elmegyek papnak és fogadalmat teszek.

[Meridian]

(Lywellion Siannodel)

*Meglepődik, amikor meglátja a három alakot

<Ó, az Istenekre!! Hoyg ezeknek is pont most kell jönniük!!

*Amikor a csuklyás elkezd beszélni, valahogy érzi, hogy annyira mégsem gonosz. Furcsa érzés keríti hatalmába. Így elsőre azonnal kész átadni az üzenetet. Szemében bizalom csillog, amikor megszólal.

-Nyugodt lehetsz, eljuttatom neki az üzenetet. Amint Északra visz utam, első dogom átadni az üzenetedet.

*Majd elbúcsúzik az elftől, és visszamegy a fogadóba. Mikor látja Berniéket, gondol egyet, hogy odamegy hozzájuk, de aztán másképp dönt és külön asztalnál fogyasztja el a reggelijét. Közben még mindig a feket hajún jár az esze.
<Mi van velem?? Csak úgy megbízok egy krániban?? De annyira nem voltam képes kételkedni benne. Nem értem...úgy érzem, nem tudnék neki ártani, cska ha rákényszerít...és itt az új probléma: elmondjam a megtartónak, vagy sem? Nem...majd...egyszer...
Lám, lám...ott van Berni...micsoda pofát vág!>

*Megpróbálja elterelni gondolatait a csuklyásról, de nem megy neki.