(Sal Hiddle)
<Nem...nem tudok dönteni, egyszerűen nem megy, az érzéseim kavarognak, a vágyaim, az álmaim különválnak...nem hiszem el...ha valaki azt mondta volna, hogy igenis, vannak érzéseim, hát leszúrtam volna...de akkor most miféle varázslat játszik velem? Miféle mágia vette el az eszemet, és töltött belém szívét, érzelmekkel tele? Mi lehet ez...és miért gyötrődöm, miért kínlódom a két lehetőség között...miért? Tudom, mit kell tennem, de olyan nehéz elfogadnom. Ér annyit a lelki békém, hogy újra meg újra felkavarodjanak a gondolataim, amikor csak eszembe jut Kandúr? Nem tudom...nem tudom!>
*A lány felsikoltott odabenn, érzelmei kiültek az arcára, mely borúsan, szenvedve símult a férfi bőréhez. Most nem tudott válaszolni...csak halkan suttogott, de minden szóért küzdenie kellett...*
-Még nem mondhatok semmit. Dönteni fogok, de kérlek, ne sürgess, ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik...adj időt nekem, kérlek, könyörgöm, adj pár napot, amíg mindent tisztázok magamban...de köszönöm az ajánlatodat. Már csak egy kérdésem maradt: miért szeretnéd annyira, hogy itt maradjak veled, mint a Szürkecsuklyás Testvériség tagja...?