Szabályzavar- azaz mi , miért, hogy?

[Könnyûléptû]

Jah, egyébként, deizmus, meg istentagadás a varázslók között.

Én abban az elméletben hiszek, és szerintem nem alaptalanul, hogy a magusban nem létezhet olyan, hogy, istentagadás, ateizmus, tehát az, hogy valaki, akár varázsló és a mágia hatalmát tartja feljebbvalónak az istenével szemben, akár közember, ne hogyjen az istenek létezésében.
Az iylen ezsmék csak nálunk a valóságban alakulhatnak ki mert ha most bemegyek a katolikus templomba és azt mondom a papnak, hogy márpedig én nem hiszek istenben, mert õ nem létezik, nem látom, különben sem segített soha, akkor, a pap mondhatja, hogy de isten ott van mindenben és mindenütt, azt mondom neki, adjon kézzel fogható bizonyítékot, és nem tud adni.
nem úgy mint Yneven, ahol a pap a legjobb esetben csak varázsol nekem egy szent tüzet a tenyerébe, és utánna elküld a búsba az ostobaságommal, vagy istentagadás vétke melett belémcsap egy villámot. Hát ha ennél nyomósabb indok és bizonyíték nincs az istenek és hatalmuk létezésére még egy varázslónak sem, akkor nem tudom mi az. ugyanis a varázslónak van mágiaiserete, tudja milyen szavakra, milyen rúnák elmutogatására jönnek létre a mágikus hatások, a pap meg csak annyit mond= Ó, Istenem! Mutasd meg eme megtévelyedett léleknek végtelen hatalmad általam, és voila megjelenik a szent tûz.

[Meridian]

Az igaz, hogy van az istenek létére bizonyíték, de szerintem igenis létezhet egy kicsinyke, tanult réteg, amely úgy véli, hogy az isteneknek nem minden halandó életébe van teljeskörû beleszuólásuk. Úgy értem ezt, hogy hiába tudja, hogy léteznek istenek, neki - a tudásából fakadó büszkesége miatt- az a határozott véleménye, hogy nem tudnak mindenkit befolyásolni, illetve az életpályáját terelgetni.

Meridian

[Quator ar Zaraquer]

Üdv!

A belsõ idõ ismét terítéken.

Na akkor az én véleményem: A varázslói gyorsítás téma nem kapcsolódik a BI-hez. Miután ezt sikerült különválasztani máris jobb a helyzet. Mert a belsõ idõ inkább az aquir hatalomszóra hasonlít csak ez mindössze a használóra hat és nem párszáz méteres körzetben. Tehát itt nem arról van szó, hogy nagyon gyorsan kezd rezegni a sok slan részecske, hanem egyszerûen megtöri az idõ koontinumot a használó és kilép a normális kerékvágásból. Ezt természetesen nagyon sok összpontosítás árán éás nagyon kevés ideig képes fenntartani és miután visszazökken minden ezért is van a kifáradásos téma, ami talán a na most mér kell megint ilyen csigalassan mozognom effektusnak mondható. Itt az vezetne eredményre, ha elszakadnánk a fizika, kémia professzor varázsló attitûdtõl és nem az atomfizikai ismeretek alapján akarnánk megmagyarázni az idõ manipulációját.

[Gorden Harunn]

*Mivel az idõ manipulációja nem igen lehetsges a mai világban, ezért a felsorolt tudományos magyarázatokra azt lehetne mondani, hogy kamu. Mert nincs rájuk kézzel fogható bizonyíték
És már ott is vagyunk az isteneknél. Íneven szerintem sincs olyan hogy ateizmus, és a tysson féle deizmus sem állja meg a helyét. Mert az egyszerû ember, hisz a nagyobb hatalomban. az okos pedig tud róla. megismételném egy idézetemet, bár nem szokásom.
"Azért tanulunk, hogy belássuk saját tudatlanságunkat."

Yneven sok olyan dolog van, ami megtalálható, vagy valaha létezett, a mi világunkban. Ez érthetõ. De a tényleg kitalált dolgokra szerintem nem kéne ráhúzni tudományos magyarázatokat a mai utópista tudósok szótárából szemezgetve. Én is szoktam sci-fi regényeket és novellákat olvasni. Asimov az egyik kedvbenc íróm. Imádom a regényeit, mégsem próbálok itthon a kertben egy pozitronrobotot összerakni. Asimov lefestett egy jövõképet, ami nem mindenben állja meg a helyét. Viszont a mûvei nem csak errõl szólnak.

Jut eszembe. Azt tudtátok, hogy már megvalósítható a láthatatlanság köpenye? (igaz picit korlátozott képességekkel)

[Gorden Harunn]

BI-hez még annyit, hogy ne keressünk fizikai magyarázatot. Gondolom mindenki látott már shaolinokat a tvben. Õk is mûvelnek szép dolgokat. Vagy a fakírok (bocsi a magyaros írásmódért akinek szúrja a szemét), akik tûvel böködik magukat. Nem az a legdurvább hogy nem fáj nekik, hanem az, hogy nem véreznek. Téged ha megszúrnak, akkor el tudod folyrtani a vérzést? Nem hinném. A slanok nagyon sokáig tanulják a harcmûvészetet. És ezért profik benne. Ne vegyük el az érdemeiket. Szerintem a BI nem mond jobban ellent a mai fizika törvényeinek, mint a mágia.

[Tysson-lar]

Hmm.... szerintem pedig a varázsló úgy gondolkozhat ahogy leírtam. Szerintem egy Alyr Arkhon Dartonban nem valami midnenre magyarázatot adó, világmidnenség felett álló hatalmat, ami meghatározza és leírja az õ létét, hane cimborát lát. Aki fentrõl párfogolja õt, és a halála után nem a semmibe taszíttatik... szeritnem a varázsló nem csak kívülre mutatja midnezt, belülre is élnek ezek az igazságok... ha a varázslónak meghal valakije, nem lesz hívõ, ugyanazt fogja gondolni... DE... hinni fogja, hogy az isteneket leíró törvények okán valahová került a halottja, és ha emlékezik rá, marad annyi energiája, maard annyi belõle, hogy létezzen és ne legyen semmivé. Innentõl fogva visszakanyarodtunk oda amit mondtam...
Én is azt mondtam, nem létezik ateizmus Yneven...
Azt is mondtam, hogy a varázsló nem lehet hívõ. Mert ha hívõ, hiteltelen Doran viselkedése a vallások felé, vagy az egész hacacáré Lar-Dorral, vagy az, ahogyan Alyr viselkedik, vagy maga az a tény, ahogyan a PPL-ben az istenek be vannak mutatva. Egy varázsló nem helyezheti egyszerûen maga fölé mondjuk DOmvikot... képtelenség lenne... azzal magát és az erejét gúzsba kötné, és azt mondaná, azok a törvények amikre a logikámat alapozom, nem is léteznek, merrt egy isten teremtette, és a törvéyneket egy isten felül is írhatja, és ha felülírta, az én logikám teljesen fölösleges összefüggéseken alapul... azaz, nem vagyok varázsló, hanem pap vagyok, mert én nem összefüggésekben, hanem abban a változásban hiszek, amit az isten motivációinak dinamizmusa jelent...
Szeirntem gyerekes az, ahogyan a pyarroni istenek játszadoznak egymással... vagy ahogyan Tharr viselkedik.. kicsinyes... egyszerûen hiteltelen lenne, hogy egy varázsló tényleg a törvények helyére képzelje ezeket a valakiket... ráadásul... egy varázsló pontosan tudja mi az hogy isten.
Meghal valaki. Okos volt, egy ország tisztelte... halála után egy síkra kerül, mert a sok elme egy másik síkról élteti... azután, ha egyre többen éltetik, biztos helye lesz azon a síkon, nem kell félnie a kimúlástól... elõbb utóbb annyi lélek adja neki magát, hogy hatalma lesz... aztán a síkon nagyúr lehet, legyõzhet másokat hogy még hatalmasabb legyen, és spirituális hatalomhoz jusson, hogy gazdagítahssa hívei táborát, hogy az elsõdleges anyagi síkra is kivetíthesse hatalmát, és késõbb... egy másik, felsõbb síkra szökhessen... és onnantól azt mondja: Isten vagyok, és hisznek bennem annyian, hogy más is elismerjen annak. Ennyi... egy varázsló tudja, hoyg ez mûködik. Képtelenség lenne, hogy egy IStent ne tiszteljen emiatt, de képtelenség lenne hogy elfogadja a hatalmukat önmaga felett. és visszajutottunk a deizmusnak ahhoz a válfajához amit tegnap taglaltam este... nya szentem ezen nincs már oskat ragozni, én hiszem, hogy egy varázsló így gondolkodhat, mert semmi tényszerû magyarázat nincs az ellenkezõjére, ellenben több dolog is támasztja a teóriám igazát... mondjuk... teória, meglehet... de szerintem inkább gondolkozik egy varázsló így, mint hisz...

[Tysson-lar]

Egyébbként.... szeritnem Ynev világának Istenei nem a mai értelemben vett istenek. Fennsõbbrendû, misztikus lények, afféle veri pówörfull akármik, amiknek hatalmuk olyannyira nagy, hogy egyfajta spiritualitás ködébe burkolódzva mások életét szabják meg... de nem Istenek. Gondoljunk csak bele, Istent egy keresztény hívõ miképp írja le... mi is ISten... szeritnem egy paraméter se él eg Ynevi istenre se... szóval... veri pówörfull léyek, akik paktumokat kötnek egymással, kalandoznak, háborúznak... csak okosabbak az embernél, de nem a világmidnenség tudói, nem azok, akik a törvényeket teremtik, õk csak a kereteken belül garázdálkodnak... szóval... nemtom, csak ez így eszembe jutott mert érdekes lehet. kíváncsi vagyok a ti véleményetekre errõl...

[Könnyûléptû]

Problémafelvetésedhez 2 dolgot is meg kell vizygálnunk, 1 Ynev istenei, teremtésmítosza, és valós teremtéstörténete, 2 a mi, hogy úgy mondjam földhözragadt fogalmaink az istenekrõl. Yneven egyszerre vannak jelen monotesta és politeista vallások, elõbbiben ott van Ranil, Ranagol, Domvik, Uria míg utóbbiban ott az Amund, a Dzsen, a törpök, a Kyr és a Pyarr istencsalád, de ide vehetnénk az õsi aquir vallást is. Mi újság ebben, a monoteita vallásokban mi itt a földön 2 fajtát ismerünk az egyik a kinyilatkoztatott valls, ami azt mondja: És vala Isten, ki teremté a földet így és így, és adá neki nevet így és így, és láá hogy ez jó.
A Másik a filozófikus valások, ami nálunk mondjuk a taoizmus, ai egy abszolut térítésmentes logikai, életviteli és filozófikus átszellemülést kíván, a Hinduizmus, amibe eleve csak belezsületni lehet, és a Budhizmus, amit meg szintén egyfajta átszellemültséggel lehet vallanani. Nos ez utóbbiból nem tudok egyetlen egy vallást sem, talán csak az elfekét tudnám ide sorolni, mert õk úriát nem isteni ivoltában, hanem inkább mint magát a természetet tisztelik, és egész életvitelükben benne van ez a tisztelet, de nem effektív imádkznak, vagy fohászkodnak úriához, hiszen az elfek vallásának központi személyei a kalahorák.
Viszont kinyilatkoztató vallás bõven akad yneven, Ranagol, Ranil Domvik mind ilyenek, mind saát isteni felsõbbrendûségét hangtatja a többi hit és isten fölött, vagy egyenesen tagadja és megtévelyedésnek tekinti a többi hitet és istent. Ezekben a vallásokban az Isten mindíg olyan felsõbbrendû dolog, ami abszolut hatalomal és tudással rendelkezik, tehát abszolut bölcs, elõrelátó, intelligens, és hatalmában is mindennek fölött áll, megkérdõjelezhetetlen és logikája, gondolkodása, avagy cselekedetei olyan magas szinten szervezõdnek, hogy számunkra egyszerû földi halandók számára ezek átláthatatlanok. Namármost vizygáljuk csak meg ezt ynevi szinten. Mind Ranagolról, mind Domvikról tdni vélhetjük, hogy a névtelen létezõ halálakor, amikor a Leviathán, a Vak Korcs, a Farkába Harap Kígyó, a Sárkányok Atyja mikor széttépték atyjkat aki addig az egyetlen létezõ volt, akkr az õ testének (hatalmának, lényegének) maradékából születhettek késõbb a kreatúrák, melyeket ma úgy Ismerünk, Domvik, Ranagol, Orwella. Persze nem tiszta formában, de valamikor akkor fogantak meg, és hosszú útjukon sokféle változáson és átalakuláson estek át, mire idáig eljutottak. Namármost azt azért tényleg elismerhetjünk, hogy egy ranagolhoz, vagy egy Orwellához képest a pyarr istencsalád tényleg újkeletû dolog, és nem is véletlen, hogy többen vannak, hisz a pyarr istencsalád még a sok tagjával sem képes leedni az életnek mindazt a területét, amit a Domvik hívók, vagy a Ranagol hívók szemében Domvik 7 arca és ranagol 23 aspektusa megtestesít.
és már itt ai a politeizmus. a Politeizmusban az istenek értelemszerûen mindíg különbözõ funkciókban jelennek meg, és ezeket nem csak ellátják hanem meg is testesítik annak a funkciónka az eszmeiségét. Most elgondolkozhatunk, hogy vajon az ember által meghatározott funkciók formálák felsõbbrendû isteni lényeggé azt az eszmeiséget, ami majd egy isten képét ölti magára, vagy tényleg van egy isten, akinek a buzg imádása közbe a hívek hasonulnak a isten által megtestesített eszmeiségekkel, de leszögezendõ, hogy ebbena rendszerben az különbözõ eszmeiségeket megtestesítõ istenek éppen emiatti különbözõségükben folytonos ellentétben, nemritkán harcban kell állniuk egymással, de sosincs tökéletes egyetértés, pontossan azért sem lehet, mert ezek alények nem a szó szoros értelmében tökéletesek és megkérdõjelezhetetlenek. ha azok lenének, akkor összeolvadnának egy nagy hit vagy isten különbözõ megtestesülési formáivá mint azt domviknál láthatjuk, de mivel nincs egyetértés, így mondhatjuk azt, a sok különbözõ akaratú istenecske saját céljaival megtûrik egymást, és mivel eredendõen megvan bennük az elvakultság, és emiatt a hibára, önös érdekekre, vagyis gyarló emberi tulajdonságokra való, hajlam, ezért õk nem tökéletesek, tényelg csak naggyon nagy hatalmú szelemmekként foghatóak föl, viszont pont ezen emberi hibáik miatt könnyebb is azonosulni velük, ráadásul nem kell osszú átszellemülés ahhoz, hogy igaz hívükké válhaso az ember, mert csak életének azt a részét kell a hívõnek hozzájuk igazítaniuk, amire az adot istenek van hatása, befolyása. Ezzel úgy ahogy be is zrult a kör valamennyi egy és sokistenhit körül. Mg i lehet ragadni olyan dolgokat, mind az õsibb népek (törpök amundok, dzsennek, kyrek) istenei, vagy lehetne filozofálgatni mondjuk az aquirok vallási életérõl és feltételezhetõ vallásairól, de nagyjából ezen áttekintés után látom érdemesnek elkezdeni a témában vitatkozni-beszélgetni. Köszönöm ha végiglolvastátok az okfejtésem, remélem szellemi éplésetekre szolgált.

[Könnyûléptû]

Egyébként mindenkinek ajánlom Ynev teremtésmítoszai közül a Summariumból a: Feliratok egy törött kõtábláról c. szövegét, mert igazából minden egyes sora és szava mérhetetlen tanúlságos, és angyon komoly gondolatokat rejt nem csak mondatról mondatra megvizsgálva, hanem az egész együtt értelmezve is.

[Hakea Ello]

Az az aquir teremtésmítosz?

[Roxanne]

Tysson, mi az, hogy hit? A hit az a racio es intellektus kerdese-e?

[Gorden Harunn]

Én nem vagyok egy különösen megalázkodó típus, de aki nálam okosabb, erõsebb, tapasztaltabb stb... azt elfogadom felettem állónak. Nem fogok csak azért küzdeni, hogy "igen õ hatalmasabb szinte minden tekintetben, de én meg ...izé. Szóval mindegy. A lényeg hogya...naértednem?" Mert ha valaki elég intelligens, mint pl egy varázsló, és elég szerteágazó a tudása, be fogja látni, hogy az istenné válás nem néhány esztendõ alatt zajlik le. Tehát több életet is végig kell élnie, méghozzá eredményesen, hogy a lelke eljusson arra a fajlettségi fokra, amikor ki tud törni a lélekvándorlásból. Egy varázsló jóval közelebb jár ehhez, mint egy egyszerû paraszt, de még mindig mérhetetlenül messze. Az meg hogy egy istennek nincs semmi hatalma a halandók felett, az hülyeség. És nem csak a hülyék lehetnek hívõ emberek. Nagy gondolkodók is lehetnek azok. Nem tudom, hogy az istenhitet, miért kell megalázni. Alyr is lehet nagyonh nagy varázsló, de nem azért jópofizik Dartonnal mert annyira nagy a varázshatalma hogy egy isten meg sem kottyan neki, hanem mert Darton (ha jól tudom) a humor nagy kedvelõje. Egy Adron hívõt pedig gyõzz meg róla, hogy nagyobb mágikus hatalma lehet, mint istenének. És az ynevi politeizmus ihletõje szerintem nagyon is megtalálható a földön. Méghozzá a görög mitológiában. Mert azokról az istenekrõl rengeteg mítosz szól. És nem egyben hálnak földi emberekkel, vagy más teremtményekkel. Harcolnak egymással, pedig közösek a gyökereik. Rengeteg emberi vonásuk van. De mégis istenek és az emberek felett hatalmuk van.

[Quiasse Limenel Umassyras]

Hit alatt nem csak azt lehet érteni, hogy akármilyen kérdés felmerül a varázsló életében, akkor az egybõl istenéhez fordul segítségért. A hit lehet egyszerûen az adott isten törvényeinek elfogadása, betartása. Egy dartonita varázsló másképp fog tekinteni a halálra, mint mondjuk egy kyel hitû. Egy Arel hitû varázsló pedig a természetre fog másképp tekinteni, mint mondjuk egy uwel hitû. A domvikos példa meg szerintem alapból rossz volt, mert Shadon speciális eset a mágiahasználat szempontjából.
Ez az egész átment egy hitvitába, ami az ynevi és evilági vallások összehasonlítása kezd lenni. Mondjuk ez nem baj, mert az is érdekes téma.
Amúgy szerintem a hit valamilyen szinten tényleg az intelligencia kérdése is. És az is fontos, hogy az adott hívõ az adott intelligenciájával lát e relációt az adott isten törvényeiben, kinyilatkoztatásaiban, és útmutatásában.
A görög istencsaládos példa pedig egy az egyben a pyarr istencsalád mintája, és ezálltal sok kérdés megválaszolódott.
A varázslók nagy része pedig szerintem nem tudja az istennéválás lépéseit. Ahhoz is el kell jutni egy bizonyos szintre, hogy felmerüljön valakiben a kérdés. És utána is függeni fog a varázsló intelligenciájától, hogy összerakja e az adott puzzle-t, és tud is e valamit kezdeni vele.

[Meridian]

Hmmm... és még valami. Ugyebár a Jelmágia fejezetben van egy olyan, h Idézõ pentagramma. Az MINDENFAJTA idézéshez szükséges, vagy csak a lélekidézéshez? Mert a Nekromancia fejezetben csak annál van külön feltüntetve h pentagramma + litánia szavnként 1 a Mana-pont költsége

És ugye azt is megcsinálhatom, hogy a Zóna Varázsjelemtõl a saját Zónámba teleportálok egy tárgyat pl.

Meridian

[Hakea Ello]

Természetesen mindegyikhez. És megcsinálhatod.