Erion utcáin

[Navaratna]

(Zanazan)

-Ó, ő több mint barát-fűzöm ujjam Nabil ujjai közé. Nem értem, mért ilyen visszafogott, én teljesen laza vagyok.
-Ha még van időnk az előadás előtt, amire jöttünk, és Nabilnak van kedve hozzá, nagyon szívesen megnézném.

A festményeket nézve aktívan szemlélődöm.
"Fák...fák...és megint csak fák...valami más is, nehogy herótot kapjak, ha még oly szépek is...? Á, elfek!!"
-Ez baromi jó!-hajolok közel egy nem túl kifinomult tetszésnyilvánítással azokhoz, ahol elfet is ábrázol.-Ilyen ruhákat hordanak a harcosaitok? - bökök a levegőben a határvadászra. Az íjat látva füttyentek-Az enyém ehhez képest béna. Meg nyílpuska, nem íj. Nézd Nabil, hát nem frankó? Ó, szólj, ha késésben vagyunk!
Aztán jön a családi idill.
-Jé, elf gyerekek! Sose láttam még gyerekeket a népedből. Felnőttet se nagyon, de gyereket pláne. Ez akár nálunk is lehetne Nem úgy! -lesek Nabilra-...hanem hogy az én családomnál...Alidarban. Ugye neked is van családod?-kérdezem Lamalastól nyíltan. "Nem is értem, mért egyedül ünnepelte búsongva a születésnapját...Hisz sok rajongója van...akkor biztos barátjai is vannak."

[Kalmárfejedelem]

_________________________________________________________________________________
JK: Ahham (tarini törp harcos)
JK: Brognar (erioni Tooma-pap)
Esemény: Yosu nyomában
Helyszín: Oleg porter zálogháza előtt
Időpont: napközben
A helyszínen eltöltött játékidő: Ahham (16. nap) Brognar (14.nap)
_________________________________________________________________________________


Megisszátok a sörötöket és távoztok a Godora Vándorából.

****

Ott álltok Oleg Porter zálogháza elõtt. Az épületet vörös téglákból emelték, ablakai acélráccsal fedettek. Inkább néz ki börtönnek, mint üzletnek.
Az ajtó fölött felirat: ZÁLOGHÁZ

Be van zárva. Jófajta vasalt tölgyajtó. Elótte egy fabunkós behemót strázsál.

Életetben nem láttál még ilyen "lényt" Olyan mintha egy ogre és egy ork keveréke lenne. A megdöbbentõ az, hogy szép ruhában, kék posztóndrágban és lilavászonmellényben álldogál. Idõnként elõvesz egy zsebkendõt és megtörli izzadó homlokát. Nagy órmótlan bakancsot visel. Körülbelül, mint valami uracskának öltöztetett vaddisznó úgy fest.

Mikor az ajtó elé érsz összeszûkülnek kis disznószemei és kivillantja a szemfogait, amelyek túlnõttek az ajkán; közös nyelven szólít meg morogva:

- Mit tetszik?

[Kalmárfejedelem]

_________________________________________________________________________________
JK: Zanazan Walra (alidari harcosnő)
Esemény: Lamalas kiállítótermében
Helyszín: Szórakozónegyed, Kyr Színház
A helyszínen eltöltött játékidő: 3. nap (este)
_________________________________________________________________________________

-Természetesen. -válaszolja Lamalas. -ja, ezek itt nem ők, ezek egy barátom és a családja. Négy fiam van és két leányom, tíz unokám, tizennégy dédunokám, huszonnöt ükunokám, és nyolcvanhat szépunokám. Már mind felnőttek és mindannyian túl vannak már a százon persze, ugyebár mivel hosszú életűek vagyunk, nem ritka hogy egy nemzedék három-négy generációra visszamenőleg együtt él a nemzőapáival; így aztán a születésnapok meglehetős nagy népünepélyek nálunk, és egy kicsit egyedül akartam lenni, tudod nem nekem való már ez a negy haccacéré. A születésnapomon kicsit hagyjanak már "lógva" ahogy az emberek mondanák... A csalásom egyik fele itt Erionban az elf kolónián él, másik fele Elfendelben, délen, de azt hiszem vannak rokonaim a Sirnear Szövetségben is...rémlik mintha pár unokatestvérem, meg unokaöcsén lennének ott...de velük nem nagyon tartom a kapcsolatot. mert messze vannak és az északi erdőket túl hidegnek találom. Déli elf vagyok én itt melegebb a klíma...

****
A tárlatvezetés után lamalas azt mondja:

-Örülök hogy meglátogattál Zanazan. Bármikor szívesen látlak itt; no meg persze azt hiszem a Godora Vándorában majd még összefuthatunk.

****
A színház bellűlről impozáns és túldíszített. A vörös és az arany színek dominálnak.
Nabil a balszélső páholyba vett jegyet, a karzatra. Meleg van nagyon meleg, a sok kifent dáma kezében állandóan ott remeg a legyező.
Mókás a kezében a színházi gukker, ahogy a színpadot, meg az embereket sasolja, aztán átadja neked:

-Nem tudom minek használják, szerintem tökéletesen lehet látni.

Körülötted szépen öltözött polgárok, nemesek, sőt kalandozók is vannak, szép számmal.

-Kipróbálod?

[Navaratna]

(Zanazan)

Látványosan leesik az állam, amikor Lamalas könnyedén felsorolja a "szűk" családi kört. Még nem tudom agyilag is beírni, hogy ez egy elfnél teljesen normális
-Mi köszönjük, hogy megmutattad a képeid. Remélem, még tényleg összefutunk...

Ilyen jó színházban még sosem jártam. Baromi meleg van, blúzom pár felső gombját kigombolom (remélem, mér feltalálták Yneven a gombot...), és ingem alját mellem alatt megkötöm, hogy hasam szabadon legyen, mert ezt máskép nem lehet túlélni.
-Te nem folysz el? Ha még itt elkezdünk kacagni, fel fog forrni az agyunk. Én edig csak vándor színházakban jártam, amit sátorban játszottak, ez viszont lekörözi mindet! Az mi a kezedben?-lesem a gukkert. Átveszem, belenézek.
-Hogy tud ez közelebb vinni az emberekhez, ha el se mozdulok innen?-emelem el szememtől és forgatom a gukkert. Majd ráfordítom Nabilra, vele is működik-e

[Kalmárfejedelem]

_________________________________________________________________________________
JK: Zanazan Walra (alidari harcosnő)
Esemény: A színházban
Helyszín: Szórakozónegyed, Kyr Színház
A helyszínen eltöltött játékidő: 3. nap (este)
_________________________________________________________________________________

-Á, ne aggódj a hőség miatt. A jobb helyeken bérvarázslók viszik le a hőmérsékletet, hogy a fizetővendégek jól érezzék magukat. ...majd figyeld meg.

A bérelt gukker érdekes alkalmatosság megfordítva bár nabil melletted ül, távolibbnak látszik.

-Ne úgy tartsd, fordítva...szerintem ezt kizárólag arra használja az "úri" közönség, hogy egymást lessék feltűnés nélkül, mintha a színpadot sasolnák.

-Csinos rajtad ez a ruha. Egyébként még meg sem kérdeztem, milyen éjszakád volt? Állítólag több boltot is megtámadtak a patkányemberek a negyedben...pletykálják, szervezettek, mert a kárvalottak között csak a Szerájhoz tartozó kereskedők vannak...ööö...egyébként bevált a bőrvért amit kaptál?

Már éppen válaszolnál, amikor megérkezik az utolsó néző a tőled közvetlen jobbra lévő helyre a karzatra.
Felismered benne a shadoni bajvívónőt akin láthatólag nem fogott az alkohol és aki asztal alá
itta a férfiakat még a fogadóban, az első éjjel. Férfiruhát, nemesi inget és finom -hasítékokkal ellátott bőrnadrágot visel, a rapírja nincs nála, mindenkit lefegyvereztek a Színházba belépéskor.

-Elnézést uram! -mondja bocsánatkérő mosollyal Nabilnak, mikor talpra kászálódik, hogy a szőke nő be tudja préselni magát a melletted lévő helyre.

-Bocsánat hölgyem. -mondja neked is a nő, aki maga sem sokkal idősebb nálad.

[Navaratna]

(Zanazan)

Elhülök, amikor nabil a friss hűvös levegő keltésének eme módját ecseteli.
-Ablaknyitás nem olcsóbb...?
Teljességgel elhiszem, hogy a gukkert erre használják
-A ruhám?-pukkadozok-Jaj, Nabil, ne mondj ilyet! Egyetlen nőies darabom sincs, csak ingek, meg gatyák, akár ha férfi lennék, még szerencse, hogy az alakom nem férfias, és nem szaladsz ki tőlem a világból
Az éjjelem hümmögök:
-Nem volt kismiska. Hozzám is jött pár...hemzsegtek. Ha a városi őrség nem jött volna, szerintem nekem annyi. Sose láttam még ilyen lényeket, elküldtek, hogy fertőtlenítsem a sebeim. Ne tudd meg, milyen csípős kulimásszal látott el Nikola atya! És nem volt szabad vakaróznom! Mondjuk úgy kidőltem az egész napi őrség miatt, hogy nem foglalkoztam sokáig vele. Bele kell még rázódnom a munkámba.
Épp közöltem volna, hogy a vért életet mentett, de újabb néző furakodott. Jól végignézek a nőn. Ámulok, hogy dögösebb, mint én, és mégsem női ruhában jár.
-Semmi gond -rántok vállat és leplezetlen érdeklődéssel nézem, míg végül megkérdezem:
-Bocsánat, de ön honnan jött, hogy ott a nők is férfiruhában járnak? Nekem tetszik

[Sessaryen]

(Ahham)

*Első pillantásra utálatot érzek a strázsa irányában. Valószínűleg az ork bányáknak köszönhetően. Ogár, ogre - egyre megy, gyűlöletes mindegyik. Vanir nyelven szólok hát a társamhoz.*

- Brognar! Nem akarok balhét feleslegesen, úgyhogy jobb ha rád bízom a bájcsevejt. Félek én nem bírnék két szónál többet beszélni ezzel az izével...megtennéd?

*Próbálok távolságot tartani a szerzettől, és harcra készen markolászom a kalapácsom nyelét. Ha támad, nem akarok készületlen lenni...*

[Togar]

(Brognar)

Én és a diplomácia na szép, próbáljuk meg balhé nélkül.Azt se tudom mi ez az izé ilyet még sohasem láttam, de hát ahogy a törpék mondják minél nagyobb annál nagyobbat esik.Mikor megszólal válaszolok neki.

-Üdv, a tulajt keressük üzleti ügyben, látom zárva a ház mikor tudunk beszélni vele? Eléggé sürgős lenne.

[Kalmárfejedelem]

_________________________________________________________________________________
JK: Ahham (tarini törp harcos)
JK: Brognar (erioni Tooma-pap)
Esemény: Yosu nyomában
Helyszín: Oleg Porter zálogházában
Időpont: napközben
A helyszínen eltöltött játékidő: Ahham (16. nap) Brognar (14.nap)
_________________________________________________________________________________


-Nem uram, nincs zárva a ház. Kövessenek. -majd a behemót benyomja az ajtót és beéptek a Zálogházba.
A vásárlótért padlótol a mennyezetig érő vasrács szigeteli el az eladótértől. Porter egy kis nyitott vasablakban üldögél.
A polcokon minden megtalálható a gyűszűtől a kahrei-típusú óraművekig.
Ötvenes évei végén járó pocakos és véreres szemű férfi, némi haj maradt csak csimbókokban a feje oldalán. Fösvény szemei egyből az erszényeteket méregetik ahogy beléptek.

-Üdvözlöm az Urakat! - Mit parancsolnak?

[Kalmárfejedelem]

_________________________________________________________________________________
JK: Zanazan Walra (alidari harcosnő)
Esemény: A színházban
Helyszín: Szórakozónegyed, Kyr Színház
A helyszínen eltöltött játékidő: 3. nap (este)
_________________________________________________________________________________

A nő elmosolyodik:

-Szerintem tegeződjünk, azt hiszem nem vagyunk még olyan öregek, hogy kötelező legyen a magázódás.

-Nos, a ruhatáramat nem a konvenciók, hanem a praktikusság szabta meg. A magam részéről imádom a nemesi ruhakölteményeket, és sajgó szívvel nézem ezt a forgatagot, de ...-hogy úgy mondja a munkámhoz célszerűbb férfiruhát viselni. Beláthatod, hogy nagrágban mégiscsak könnyebb szaltózni, pördülni, riposztozni és ugrani, mint egy abroncsos szoknyában és fűzőben...-húzódik mosolyra a szája.

-Mivel én is csak ideiglenesen vagyok a városban, sajnos nélkülöznöm kell az elegáns női ruhákat, az életmódom sajnos nem engedi meg hogy három batár jöjjön utánam azokkal a holmikkal amiket szívesen hordanék.

-Egyébként Shadonban születtem és nevelkedetem...-nyújt kezet feléd:
-Sophie Resmond szolgálatodra.

[Navaratna]

(Zanazan)

Vigyorgok és kezet rázok vele, lehet, hogy erős a markom, de nem szándékosan szorongatom vagy ropogtatom meg a tenyerét, csak egyszerűen ilyen vagyok
-Rendben, akkor bepótolván a köszöntést, szia. Zanazan Walra vagyok. Abroncs és fűző? Se lépni, se lélegezni nem lehet benne, börtön a női testnek. Sose hordtam, de láttam pár szerencsétlent, akinek muszáj volt, és egy gyorsabb sétától már lihegtek és az oldalukat fogták pihegve. Ami azt illeti... Hm... Talán ha egy évben egyszer húzok magamra szoknyát... Jelenleg egy sincs nekem...-vakarom meg a fejem zavartan.
-Shadon? Az hol van, és miről híres? -az életben nem hallottam arról a helyről, nem tudom hova tenni. Eszembe jut, nem vagyok egyedül:
-Hoppá, majd el felejtettem: ő Nabil, a párom -és ebbe belevörösödtem, könyökömmel megbököm Nabilt, figyeljen, róla van szó.-Ő pedig Nabil Szofi Rezzmond-mutatom be neki a nőt, és úgy ejtem ki a nevét, ahogy sikerül

[Sessaryen]

(Ahham)

*Gyanakodva követem az ogár szerű őrt. A fegyverem egy pillanatra sem engedem el. A "házigazdánk" láttán még jobban paranoiás leszek. Ez az ember pénzért mindenre képes lehet. Bár ezt még előnyünkre is fordíthatjuk, bár attól tartok annyi pénzünk nincs. Alaposan körbenézek a teremben, hátha látok Taana-féle fegyvereket is. Sose lehessen tudni alapon. A beszédet inkább továbbra is Brognarra hagyom, a múltkor is csak bajba sodortam magunk.*

- Ha baj lesz, védem a hátad. - súgom azért neki vanir nyelven.*

[Togar]

Végigmérem az alakot majd bólintok arra amit Ahham mond.

-Üdvözletünk.Magánjellegű ügyben jöttünk volna Darnellt keressük ugy hallottuk ön talán tud ebben segíteni.Beszélni szeretnénk vele ugyanis akinek dolgozik annál van néhány dolog amiért nem fizetett nekünk és szeretnénk visszakapni.Egyenlőre mi de ha nem beszél velünk akkor jönnek sz üzletfeleink akik várták az árut és nem kapták meg emiatt kissé idegesek.Szeretnénk tisztázni ezt a félreértést.Darnallnél is van egy két darab belőle.
-adom elő ittlétünk okát.Majd várom a választ.

[Kalmárfejedelem]

_________________________________________________________________________________
JK: Ahham (tarini törp harcos)
JK: Brognar (erioni Tooma-pap)
Esemény: Yosu nyomában
Helyszín: Oleg Porter zálogházában
Időpont: napközben
A helyszínen eltöltött játékidő: Ahham (16. nap) Brognar (14.nap)
_________________________________________________________________________________


Porter szemöldöke felszalad a homlokára és elgondolkodva simogatja az állát, mint aki nagyon fontos hírt hall csak még nem tudja mit kezdjen vele.

-Iiigazááán? És mondják...előfordulhat esetleg az -természetesen egészen hipotetikus esetben- hogy esetleg Darnellnak valami baja esik mert a megbízóik idegesek?

Ahham a zálogházas polcain nem lát olyan árut ami Taanától származna, vagy legalábbis nincs kipakolva.

[Kalmárfejedelem]

_________________________________________________________________________________
JK: Zanazan Walra (alidari harcosnő)
Esemény: A színházban
Helyszín: Szórakozónegyed, Kyr Színház
A helyszínen eltöltött játékidő: 3. nap (este)
_________________________________________________________________________________

-Nabil vagyok örvendek! -nyújt kezet a nőnek, ezúttal jóval fesztelenebbül, mint Lamalas esetében.

-Részemről a szerencse! Nos Zanazan, a szülőföldem messze Délre van ide az Ibara államain és Gorvikon is túl. a kontinens keleti felében. Miről híres? -Sophie szeme gyűlölettől izzik fel- Nos kiválóak vagyunk ártatlan emberek meghurcolásában és megölésében, mindezt az Egyetlen Isten, Domvik nevében, hogy rohadna rá az ég és az összes szemforgató bitangjára aki a szájára veszi a nevét! Én nem vagyok egy kegyetlen ember, de azt hiszem szívesen kerékbetörném az összes rohadékot aki Hétarcú szibólummal mászkál a nyakában, esetleg kilóügatnám a beleiknél az ablakon, hogy dögölne meg az összes! - az indulat ahogy jött el is száll a hangjából, hangja lecsendesül és bűbéájos ártatlan mosollyal kérdi:
-Kíváncsi vagy még valamire?

Nabil döbbenten néz a szeme kicsit kigűved:

-Ööö, kezdésig még van egy fertályóra Zana. Megyek veszek egy csomag sült szelídgesztenyét kérsz te is? -mondja és elmentében a pénzeszacskója után kotorászik az övén.
(A bejárat előtt egy idős nénike valóban árult papírzacskóban sülrt gesztenyét.)

Sophie kirohanására a ti széksorotok mögött egy tornyozott hajú középkorú dáma felháborodik:

-De kérem! Ez istenkáromlás! Hogy merészeli ilyen becsmérlő szavakkal illetni a világ teremtőjét! Hallatlan! Szerencséje hogy nem Shadonban vagyunk! Oszkár szólj már te is valamit! -mondja a mellette űlő bánatos kutyaképű úrnak aki mélabúsan ül és néz ki a fejéből és olyan mintha nem is ott lenne.
- Kriszihand, naccsasszony! -hajtja meg a fejét az úr Sophie felé, aztán mint aki elvégezte a dolgát apatikus bambulásba süpped.

-Oszkár te tohonya, élhetetlen lajhár! Hát nem hallod hogy gyalázzák a hitem!
A vizslaképü úr nem szól semmit csak néz bánatosan rátok mint a hű kutya, kibe már sokat rúgtak, aki a tekintetével kér elnézést az iszákos gazdája miatt.

-Elvárom hogy bocsánatot kérjen! -ripakodik rá Sophira a nő, mire a szőke shadoni arcát ellepi a vér, felpattan ökölbeszorított kézzel, már-már azt hiszed hogy egyszerűen leüti a másikat. Aztán Sophie ismét felveszi a kislányos mosolyát és lenyeli a dühét.

-Mondja asszonyom ön shadoni?
-Ugyan kérem! És tősgyökeres erioni nems vagyok! -húzza ki magát a nő büszkén.
-Akkor miért fáj az önnek ha án utálom az Egyetlent és az összes véresszájú barmát?
-Frissen tértem, át...a kerületünk új misszionárusa Renard atya megmutatta nekem az igaz utat...
-Oh, értem már... hölgyem engedje meg hogy értésére adjam önről a véleményem...Assszonyom...Ön egy hülye picsa. -foglalja össza Sophie a sommás véleményét. -Azt hiszit ettől ez a Reinard megmutatja majd a farkát is az igaz út mellé!? Ahelyett hogy beleugat más dolgába inkább kapja el a férje férfiasságát mert szerencsétlen szinte már nem is élő, hanem holt.
-Ön pedig uram...-hajol meg Oszkár felé- egy igazi Hős! -küld elbájoló mosolyt a kutyaképű úrnak. Mióta viseli el ezt a hárpiát? - Egyébként meg -fordul ismét a nő felé, miközben kikap az ingje alól egy láncos ezüstmedált ami a Sólyomholdat formázza- Én is átvettem az önök vallását! -dugja az öreg nő orra alá Arel Szent Szimbólumát.

Az öreg dáma -Sylvia- lefeháredve hápog- és a férje karját markolássza:

-OSSZKÁÁÁRR!!!! OSSZKÁÁÁRRR! Csinálj már valamit! Engem így még soha nem sértettek meg!

Ám a férj mint az öreg csataló ki újra csatakürtöt hall, meg se halja már a feleségét teljesen felélénkült Sophie szemtelenségétől, hogy végre talált egy embert ki megérti őt. Válaszol Sophie kérdésére.

-Húsz év.
-Tessék? -kérdezi egyszerre a feleség és Sophie is mint akik nem várták azt hogy a bánatos úr megszólal.
-Húsz éve szívja a véremet! Húsz kőkemény éve! -mondja az úr mint akit feltámasztottak és olyat csap a karzatfára hogy beleremeg.
Mostmár a fél karzat erre a kiselőadásra figyel.
-Oszkár...-hápog a feleség-...ezt majd otthon megbeszéljük!
-Nincs mit megbeszélnünk Sylvia!- tépi ki a karját az úr a nő kezéből- Inkább fogd be azt a nagy lepcses szád és ülj le! Ülj le és ne csináld a botrányt, hogy rád figyeljenek! Elegem van már a hisztijeidből! -mordul a feleségére az öreg. -Döntöttem: holnap elhagylak és elutazom valahová jó messzire...valami békés távoli helyre...-mondja az úr és újra felveszi a bánatos kutyaképet.
Sylvia elhallgat és döbbenten leül.

****
Sophie is visszaül.

-Elnézést mit is kérdeztél, elfelejtettem...-mentegetőzik a szenvedélyes stílusú leány.